Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-13 / 214. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1997. szeptember 13., szombat Kondor Jenő Nincsért fáj Terhes felhőket ölel a szél:- hamvas kismama-hasak - riadt bokor ága - bonckés: Isten bánata föl-fölfakad rázkódik csillog hétöles fényben fergeteg szakálla nászvíz - fátyolkönny csurog a céda tájra Dideregnek aprók a házak ablakukon az éj zörög átizzadt ingben nászaveszett álmából a vágy felnyöszörög Hajlik a fával együtt bókol rezzen hajlik a hit toporgó háromkirályok mormolnak sírva valamit Vajúdnak kis Mária-remények zúg üvölt kínjában a tél a nincsért fáj az angyali ének s feldúlt ágyában Betlehem elvetél Virágba öltözöm Szemünkbe száradnak már a jégcsapok rekettye porában méhecske fürdik lucskos hó alatt hullajtott rügyek hóvirág emléke száll Szemedbe vágyom köhögos tavaszban virágba öltözöm Rád hagyom Megfáradtak már a holnapok, roskadnak is az őszi rózsák. Venyige-levél apró üzenetét süket éjszakámon hagyom rád. Rád hagyom kicsi madárkám éneked nap-röptű fényét: kezedben vergődő szívem: széllel reszkető levélkét. Csönd varasodik Csönd csendül köveink fölött dérrel csókolnak a szelek kezem szúrt töviseiből őszi vér csöppent meleget Kedvesem bújócska-tündér kukucskál apró lomb között mosolyát jég nem repeszti szemébe ének költözött tavalyi vágyát siratja madárka búvik lomb alatt - virágos varas levelek könnyek napok nyarak " táJZ' Énekszó árvul Házamon bagoly virraszt. nem hagy a gond egyedül kidőlt nyárfa az udvaron kicsi madárkám menekül Felleg-ajtónkon csillag és hold zárja szemünket zord lakat ághegyen billeg a fészek énekszó árvul elmarad Játék határok nélkül: A 101,7 MHz-en kezdődött... Ha nincs a Diórádió, akkor talán csak vágyak szintjén marad a gyöngyösiek számára a „határok nélküli játék”. Soha nem az akarat, mindig a pénz hiányzott. A Diórádió munkatársai, dr. Szecskö Tamás, Bakos Ilona, Tóthné Zsíró Mariann - aki igazán a kezdeményező volt -, s a többiek a szükséges összeg megszerzésére vállalkoztak. Miért? Gyöngyösért, s talán egy kicsit magukért is. Szabó Gyula polgármester is örömmel fogadta az ötlet megvalósítására a vállalkozókat. Segített a város, s a környék számos vállalata, vállalkozója, polgára... Összejött a háttércsapat, s megkezdődhetett a játékosok válogatása. Ami érdekes volt... * A gyöngyösiek 72 város versenyzői közül jutottak döntőbe. Negyedikek, tehát hatvannyolcán „gyengébbek" náluk. * A legeredményesebb játékosa a nemzetközi mezőnynek is gyöngyösi csapattag: Székely Andrea. * A budapesti játék televíziós nézettsége 29 százalékos volt, ami csak / százalékai maradt el a legnézettebb adástól, a TV-Híradóétól. Az emberek fokozatosan kapcsoltak át a kettes adóra. * A gyöngyösi csapat volt az egyetlen, amely a budapesti játékokon harci színekben - kék-sárga - jelent meg. A lányok egyik copfja sárga, a másik kék volt. A fiúk nullás géppel tarolták le fejüket, szintén két színben pompázva. * Nagy örömük tellett abban, hogy például a jól megtermett szlovénekkel nem verekedni, versenyezni kellett. * Egyetlen csapat volt, amely 3 napos ajándéknyaralást kapott. Egy gyönyörű kisvárosban, Estorilban, s nem a lisszaboni 20 emeletes szállodában lakott. * Búvárkodtak - Veress András irányításával - a mindenki által hidegnek tartott óceánban. Amiben, ahogy a fiúk mondták, „csak a bolond gyöngyösiek lubickoltak”. Megtapasztalták, miként védekezik a fekete rák, ha sok magyar piszkálja. Ali Csaba dagadt ajka tudná azonosítani a rákanyagot. * A gyöngyösi Chardonney hatására is csak két portugálnak sikerült úgy-ahogy kimondani a Gyöngyös városnevet. A „leborozott” helyiek Giongios kiáltásokkal segítették a csaknem 300fős magyarországi szurkolótábort.” * Portugáliában az évszakot is megbotránkoztató dörgés, villámlás, hideg - 4 Celsius-fok - volt. A város a nevét adta-Régebben is voltak próbálkozások: kapcsolódjunk be ebbe a játékba - mondta Szabó Gyula polgármester. - Az idén először dörömböltek az ajtón, hogy igenis jelentkezzünk. Amikor a város a nevét adta, nagy kockázatot nem vállalt. Az, ahogy a szervezők hozzáfogtak, nyilvánvalóvá tette, hogy végigcsinálják.- Hogy csak negyedikek lettünk, egy kicsit elszomorított. De nyertünk: Gyöngyöst - s ezt sok gratuláció jelezte - ország-világ megismerte. Ebből még profitálhatunk. Sajnálom a gyerekeket, több volt bennük. De rajtuk múlott, s ezt ők is tudják. Az öröm csak icipicii halványabb. Jó gyöngyösinek lenni Fodor Gábor, országgyűlési képviselő:- Örülök, hogy ilyen szép eredményt ért el a csapat. Bár itt sokan csalódottságot éreznek, mert a csapatban benne volt a nyerési lehetőség. Nagyon régóta Magyar- országon, de a megyében sem szerepelt még ilyen jól Gyöngyös. Úgy vágtak bele, hogy nem volt mögöttük olyan típusú városi, önkormányzati vagy hivatalos támogatás, mint ami más csapatok esetében. Jó volt gyöngyösinek lenni. Nem láttam még, min múlott a győzelem, ezért vasárnap a képernyő előtt leszek. Ahogy a csapat megeli Veress András: - A próbajátékon még elsők voltunk. Amit jokereztünk, arról azt hittük, a legjobban tudjuk, s nem jött be. Elrontottuk a végét. Ezért rossz emlék. Reviczki Tamás: - Amikor az ananászunk szétesett, már érezhettük: a győzelmünk is szétesőben. Apróságokon múlott. * Pál Szabolcs: - Tartalék voltam. Csak végigizgulhattam. Képesek voltunk a győzelemre. Nem tudom, azon múlott-e, hogy elbizonytalanodtunk, vagy túl magabiztosak voltunk. Kecskés Barbara: - A fiúk jók voltak, szerintem mi, a lányok okoztunk csalódást. De majd meglátják a tévében... Mező Helga: - Osztom Barbara véleményét. Kár, hogy nem sikerült. Annyira akartuk... Székely Zoltánné (az egyik felkészítő): - Mindenek után is azt mondom: jó volt velük dolgozni. Remek fiatalok. Lehet-e folytatása a- Reméljük, hogy igen - válaszolja Singer Dezső, az MTV Rt. gyermek- és ifjúsági szerkesztőségének gazdasági és gyártási vezetője, aki évek óta benne van a szervezésben. - Október végén ül össze Genfben az a nemzetközi bizottság, amely eldönti a játék további sorsát: hol legyen, úgy maradjon-e, ahogy például az idén volt. Akkor már tudunk számolni...- Ebben az évben is sok fejtörést okozott, van-e annyi pénze a televíziónak, hogy benn maradjon - fűzi hozzá Gesztelyi Annamária menedzser. - Hogy Budapesten zajlottak az elődöntők, a csapatoknak olcsóbb volt A tévében majd ezer kollégát 1 okes Laszlo (csapatkapitany): - Ha akkor, a hsz- szaboni döntő után valaki azt kérdezi, jövőre belefognék-e, biztosan nemet mondok. Most már másképp látom. Azon gondolkodom, hogy ha jövőre lehetséges lesz, ismét megpróbáljuk. Igaz, ezzel a csapattal nem nevezhetünk, kizárják a játékszabályok. De kétévente - mint a kecskemétiek csinálják - ugyanazzal a felállással már lehet nevezni, s akkor van egy biztos csapatunk. A tanulságokat pedig levonjuk...-Nehéz volt hozzáfogni, most már járt utunk van. Rengeteg tapasztalattal, s minden téren. Jólesett, hogy sokan, nemcsak Gyöngyösről, mellénk álltak. Főleg a budapesti játék után. Voltak, akik csak úgy, magánemberként ötezer forintot adtak nekem a strandon, a csapat támogatására. Leveleket kaptunk az országból, nekünk szurkoltak, s remélhetőleg - ahol nem tudják, hogy csak negyedikek lettünk - vasárnap, a közvetítéskor ismét megteszik. játéknak? kellett mozgósítani. Nemcsak a felvételekre kellett koncentrálni, a játék minden mozzanatára - díszletek, jelmezek -, s nem utolsósorban a városbemutató filmek elkészítésére, melyek által vonzóbbá szerettük volna tenni Magyarországot. A játékokon való részvétel nemcsak a csapatoknak, a városoknak, a televíziónak is presztízst jelent. Ezért bízunk abban, hogy jövőre sem maradunk ki.- Nekünk is könnyebb már - veszi át a szót Singer Dezső -, mert a kezdeti noszogatás után most már túljelentkezés van, úgy kell válogatnunk. Gyöngyöst, annak ellenére, hogy ők kudarcnak ítélik a szereplésüket, patronálni fogjuk. Büszkék voltunk Győzelem, mert hetvenkét csapat közül negyedikként végezni - annak nevezhető. Hogy a gyöngyösi gárdában lényegesen több volt, s mégsem sikerült a NAGY GYŐZELEM, azon kár rágódni. Játék. Minden belefér. Még az efféle kudarcélmény is. Megnyugtatásul: a kívülálló teljesen másképp látja. Szurkoltunk szőkébb pátriánkért a budapesti elődöntőn. Büszkék voltunk, amikor a játékok történetében a legmagasabb pontszámmal jutottak a döntőbe. A televízió csak az utolsó közvetítésen „merte” megmutatni a gyöngyösiek pontszámát, hogy a többi csapatot el ne keserítse. Ferencz Andrea, Sinkó Beáta, Kecskés Barbara, Mező Helga, Székely Andrea, Ali Csaba, Reviczki Tamás, Pál György, Pál Szabolcs, Veress András - a csapattagok - sokat dolgoztak. Megérdemlik, hogy az eredmény ismeretében, elégedetlenségük ellenére dicsérjük őket. Nem pénzért csinálták, hiszen az ajándékon kívül csak azt a háromnapi óceánparti nyaralást kapták. Erről viszont a kezdetekkor nem tudhattak... Megérdemlik az elismerést azok is, akik e kisvárost mozgósították. Magukra vállaltak olyan feladatot, ami minden „önös érdek” fölött áll. A több mint kétszáz szponzor, akik a Diórádió hívó szavára megnyitották pénztárcájukat, vagy a kellékeket küldték a gyakorláshoz Gondoskodtak arról, hogy az „utolsó zokniig” minden meglegyen. Gyöngyös, Giongios - mit számít, hogy miyen akcentussal ejtik. A lényeg: sok-sok nyelven ismerjék. Az elsődleges cél ez volt. S ez a tíz fiatal a jó háttérrel elérte ezt. Kell ennél szebb győzelem?!
