Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

4. oldal Egészségünkért 1997. augusztus 4., hétfő Látogatóban Vidéki Orvosoknál Higiéniával a fertőzés ellen HALMAJUGRA A rendelő vakító fehérsége, a csempék villogása idegnyug­tató. Az ember szinte jól érzi magát, s nem riasztja a kórhá­zakban szokásos ridegség. Kiderül, dr. Tatár László há­ziorvos is azért tevékenykedik, hogy megszűnjön a dmkk, mindenki feloldódjék. Ez az atmoszféra megkönnyíti az ő munkáját is.- Debrecenben végeztem 1985-ben, s a gyöngyösi kór­FOTÓ: ÖTVÖS IMRE házban lettem sebész. Szívesen vállaltam, hiszen hazajöttem. Itt tevékenykedtem egészen 1996-ig, amikor meghirdették az állást. A körülményeket meglehetősen jól ismertem, ugyanis hétvégeken itt vállal­tam ügyeletet. Ezért aztán nem „vásároltam” zsákbamacskát. Annak is örültem, hogy szolgá­lati lakást kaptam, vagyis men­tesítettek a mindennapi ki-be járás fáradalmaitól. Azt mondja: jól érzi magát, holott panaszkodhatna is, hi­szen errefelé nincs hiány teen­dőkben.- Ilyenkor nyaranta bőven akad feladat, hiszen kisebb-na- gyobb fertőzések előfordulnak. Akkor is, ha - lehetőségeimhez mérten - mindent megteszek a megelőzésért. A prevenció azonban korántsem egyszerű dolog. Az 1246 lakosból 480 a roma. Ők bizony jó néhányszor megfeledkeznek a legalapve­tőbb higiéniai előírások betar­tásáról is. Igaz, erre mindnyá­jan felhívjuk a figyelmüket, je­lezzük a várható bajokat, még­sem fogadják el az intelmeket. Azt hiszem, ez egy hosszadal­mas, de távlatilag mindenkép­pen eredményes folyamat. Bizakodása érthető, ugyanis mindössze 41 esztendős. Más­képpen fogalmazva: még előtte az élet zöme, a helytállás ezer­nyi lehetősége. Arról magunk is meggyőződ­tünk, hogy itt aztán igen jók a tárgyi feltételek. A korszerűsí­tés egyértelmű jeleként már polgárjogot nyert a számítógé­pes gyakorlat, amely minden­képpen gyorsítja az adminiszt­rációt és az érdemi munkát is, hiszen pillanatok alatt hozzá lehet jutni a nélkülözhetetlen információkhoz: < -Nem hiányzik innen még a fizikoterápiás ultrahang sem. Ez arra utal, hogy a település irányítói fontosnak tartják az egészségügyet. Mellesleg kell is az efféle alapállás, ugyanis bő­ven akad elfoglaltság. A havi 600 fős forgalomból 120-at tesz ki a fekvőbeteg-ellátás. Ezenfe­lül naponta 8-szor, 10-szer hív­nak házhoz. Gyorsan hozzáten­ném, hogy ez nem kesergés, hi­szen ezt a kínálatot én válasz­tottam. Igaz, speciális problé­mám miatt kellett búcsút mon­danom a Mátra fővárosának, mégis határozottan állíthatom, hogy jól döntöttem, ugyanis gyökeret vertem itt... Készséggel maradnánk, mi­vel megnyer szívélyességével. Megtudjuk - nem tőle, ha­nem kollégájától -, hogy ko­rábbi helytállását is nagyra be­csülték. Úgy hírlik: a rábízott teen­dőkkel hiánytalanul birkózott meg. Operáltjai kizárólag elisme­réssel nyilatkoznak hozzáérté­séről, toleranciájáról. Arra vagyok kíváncsi, hogy nem „síija-e vissza” a hajdani állapotokat. Mindenféle töprengés nélkül válaszol:- Mindig vonzott az aktív be­tegellátás. Nos, ez az óhajom itt is teljesült. Persze, hogy akad­nak kisebb-nagyobb bajok, de kizárólag rajtam áll, hogy mi­ként leszek úrrá rajtuk. Olykor az is előfordul, hogy valaki csak azért kopogtat be, hogy közölje, milyen gyógyszereket írjak fel. Régebben még inkább gyakorlat volt ez. Nem lepőd­tem meg, mellőztem a felhábo­rodást is. Ehelyett megértéssel fogadtam az érintetteket, akik­nek zömét fokozatosan, lépés­ről lépésre haladva, tényeket hadba vetve, a tőlem telhető legnagyobb türelemmel, hig­gadtsággal meggyőztem arról, hogy minden esetben célsze­rűbb a megfelelő diagnózist követve az egyes medicinák ki­választása! Méghozzá az orvos által... Mondhatná valaki, hogy a messziről jöttét egyszerű le­fegyverezni, még sincs igaza, mert az ember teljes személyi­sége, külseje beszédesen árul­kodik a belső minőségéről. Esetében ez a hitelesítés hi­ánytalan. (pán) Rendelés-lesen a háziorvos „műhelyében” A gének mindig visszaköszönnek ABASÁR Dr. Nagy Dezső helyi házior­vost két évtizede ismerem. Mindig nagyra becsültem hu­manizmusát, nyíltságát. Az el­múlt napokban rendelőjében ta­lálkoztunk. Nem ellenezte, hogy ízelítőt kapjunk hétköz­napi teendőiből. Úgy vettünk persze részt a rendelés-lesen, hogy nem sértettük sem a sze­mélyiségi jogokat, sem a titok­tartást. A doktor úr páciensei­vel a másik szobába vonult vissza, csak ezután tájékozta­tott, amiről lehetett. Várakozás közben olvasgat­tam a Nemzeti Érzésű Orvosok Tanácskozásának közérdeklő­désre számot tartó anyagát. Eb­ben bukkantam rá előadásának szövegére, amely kiegészítette az impressziókat. „Az egészség a testi, szellemi és szociális tel­jes jólét állapota, és nemcsak a betegség vagy a fogyatékosság hiánya." Ezt az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya fo­galmazza meg így. Az ENSZ az „általános emberi jogokról” szóló deklarációjában ki­mondja: „Minden embernek olyan életszínvonalra van joga, amely egészséget és jólétet biz­tosít neki és családjának. Hol tartunk mi ettől? Erősö­dik az elszegényedés, a kilátás- talanság okozta félelem. Sokan az alkohol révén próbálják fe­ledni gondjaikat, roncsolva szervezetüket. Szédületesen emelkednek a gyógyszerárak. Egyre több beteg képtelen meg­fizetni azokat. Európában ná­lunk a legalacsonyabb az élet­kor. Az átlag magyar férfi csu­pán néhány évet él nyugdíjas­ként, az átlagnő sem éri meg a 70. évet. Minden ötödik férfi meghal a hatodik X előtt. Mindez nem tükröződik alapállásában: lefegyverző kedvességében, közvetlenségé­ben, irigylendő türelmében. Erre magyarázattal is szolgál:-Itt mindenkit régesrég is­merek. A többséget apró gye­rekkorától. Néha szemlélődésre is jut idő, s olykor megdöbbe­nek azon, hogy a gének mindig visszaköszönnek. Esetenként a szokásokban, az ízlésben is. Az egyik gyereket vizsgáltam. Gyomrára panaszkodott. Kér­deztem: zöld gyümölcsöt ettél? Igeneit, s ekkor jutott eszembe, hogy az apja ugyanilyen idős korában ugyanezt tette. Fiatalasszony érkezik. Erő­teljesen vérzik az ujja. Vágta a répát, s mellé célzott. Az ellátás során a doktor szakszerűen varrja össze a jókora sebet. Közben biztatja a fiatal nőt, cseveg vele, aki észre sem ve­szi, hogy min esett át, s moso­lyogva távozik. Van, akit soron kívül hoznak be. Odahaza lett rosszul: felszökött a vérnyo­mása. Az itteni mérés már elfo­gadható értéket jelez. Különös­képp a biztató szavak halla­tán. A. férfi el­esett a kerék­párral. Keze, lába jócskán sebzett. Az asszisztensnő közreműkö­désével ha­marosan nincs semmi gond. Aztán csör- ren a telefon. Házhoz hív­ják, várják.-A vállal­kozó házior­vos csak egyre maga­sabb áron vá­sárolhat fo­gyóeszközöket - említi. - A korszerű készülékek gyorsan váltják egymást. A szuperszak­szerű alapellátásról álmodni sem lehet, amíg jól felszerelt rendelőt nem biztosítanak. A gépjármű használata nélkülöz­hetetlen. Ennek megvásárlása, tartása, üzemeltetése mérhetet­lenül megdrágult, és egyre emelkedik. A kártyapénzből ez nem finanszírozható. A kórházi ágyak drasztikus csökkentésé­vel ránk hárítottak - megkérde­zésünk nélkül - olyan feladato­kat is, amelyek elvégzéséhez hiányoznak a megfelelő tárgyi, anyagi és személyi feltételek. Gyógyszerfalással vádolják a népet, de ki tette őket beteggé? 1989-hez képest 1996-ra 1200 százalékkal emelkedtek az árak, azaz 3 milliárd forintról 40 mil- liárdra emelkedett az elfogyasz­tott szerek ára. Rójuk a kilométereket, opti­mizmusa, irigylendő bizako­dása a nehézségek ellenére is töretlen. Bármerre járunk, min­denki köszönti. Látszik, jól érzi magát ezen a településen.- Első feleségemmel dolgoz­tunk itt. Sajnos, meghalt. Az emléke is ide köt. S az a sok gyógyult is, akit felkarolhat­tam, akik hálája, szeretete szá­momra éltető, frissítő erő. Mindez nem túlzás. Még 64 esztendősen is fiatalos, tetterő­vel telített.- Ha a betegeimre gondolok - mosolyog -, akkor jobban to­lerálom a bajokat. Például azt, hogy igen bonyodalmas a hét­végi ügyeletellátás. Nincs köz­ponti helye, hiányzik az asz- szisztencia. Az esetleges injek­ciózást a helyszínen kell meg­oldani. Adminisztrátorra sem számíthatunk. Úgyszólván 62 órát töltünk gépkocsiban, el­látva a szerelők, a hóból-fagy- ból önkimentők, a telefonosok, az írnokok, s természetesen az orvosok szerepkörét is. Nyolc településen. Ez bizony indokolt panasz, holott nem annak szánta. Szá­mára - szerencsére jó néhány kollégája vélekedik így - az a fontos, hogy mindenhová idő­ben eljusson a segítség. Felkeresem a polgármestert is. Az utóbbi gondolattal telje­sen egyetért. Annál is inkább, mert ezen a településen már annyi jogos óhaj teljesült. Miért lenne ez az egy kivétel? Eszembe jut: milyen szíve­sen járnék ide. Kár, hogy erre nincs mód, csak ritkán... Pécsi István Nemcsak segít, hanem felvilágosít is az orvos fotó: ötvös imre Gyógyító hírek Fogfúrás lézersugárral A villanymotoros, szíjhajtású fogászati fúrógépre ma már csak az idősebbek emlékez­nek. Szegény beteg úgy érezte, az agyát fúrják ki. Megváltás volt a turbinás gépek megjele­nése. Ezek visítanak, de olyan gyorsan forognak, hogy a be­tegre váró megpróbáltatás nagyságrendekkel csökkent. Most ennek is vége. Fúrás már nem sokáig lesz, mert si­keresen alkalmazzák a lézert a szuvas üregek feltárására, tisz­títására. Az amerikai szakha­tóság, az FDA már engedé­lyezte is az új fogászati lézer alkalmazását, amelynek két fajtája van forgalomban. Az egyik a Premier nevű rend­szer, a másik a Millenium. Védőoltás banánnal Genetikailag manipulált gyü­mölcsök fogják az oltásokat felváltani. Legalábbis így véli Yasmin Thanavala amerikai kutató a buffalói Roswell Park Cancer Institut-tő\: „Az oltó­anyagot genetikailag manipu­lált gyümölcsökben és zöldsé­gekben fogjuk beadni”. Thanavala kísérleteinek eredményeiről az American Cancer Society tanácskozásán számolt be. Megmutatta, hogy azokat a géneket, amelyek a kolera és a hepatitis-B ellen hatékony oltóanyagot termel­nek, sikeresen lehet burgo­nyákba installálni. Egerekkel végzett kísérletek kimutatták: az állatok a burgonya meg- evése után antitesteket fejlesz­tettek ki. A banánt például úgy manipulálnák, hogy az oltó­anyagot termeljen. Az újfajta banáncserjéket elültetnék, ahol a lakosságot olyan betegsé­gekkel szemben védelmeznék, mint a kolera és a hepatitis-B. Mivel a banáncserjéknek 3 évig nőniük kell, mielőtt ter­mésüket meghozzák, a banán­védőoltásra még várni kell. Ferenczy Europress A doktor úr nem felejti a faluját TARNAZSAQÁNY Huszonnégy esztendőt töltött orvosként a községben dr. Ko­vács István. Alföldi útjaim mindig hozzá vezettek. Sze­rénysége folyvást lebilincselt. Különösképp azzal nyert meg, hogy soha nem panasz­kodott. Mesélhette volna ifjú­korának hányattatásait,,még­sem tette. Csak most szólt minderről, amikor életrajzi adatairól faggattam. Ekkor sem érdemként említett sem­mit, csupán tényeket sorolt:- Túl sok a hős mostanság, hadd díszelegjenek. Amit ak­kor tettem, mindmáig termé­szetesnek tűnik számomra. Nem így vélekedett persze a hajdani hatalom, ugyanis nem­csak a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetemről tanácsoltak el ötödéves hallgatóként, hanem kizártak az ország összes uni­verzitásáról. Csak másfél év múlva folytathattam tanulmá­nyaimat Debrecenben. A dip­loma azért jelentett oly sokat számomra, mert apám nyom­dokába léphettem. Először Boldogkőváralján helyezked­tem el, majd a karcagi kórház következett. Aztán Csabacsűd, majd 1969-től 1973-ig Szar­vas, ahol előbb körzetben, majd városi főorvosként tevé­kenykedtem. Tarnazsadány zárta a sort. Csak információként emlí­tette, hogy vége az aktív esz­tendőknek. Készült erre a vá­lásra. Higgadtan, bölcsen, mindenféle érzelmi felhang nélkül. Visszament oda, ahol már korábban volt. Pecázni jár... Alkalmazkodik az idős­korhoz, az alkonyévekhez. Persze, ő maga sem hiszi ezt igazán, mert éltetője volt a bajbajutottak felkarolása, a segítségnyújtás, a gyógyítás. Akkor is, ha nem kedvelte a nagy szavakat. Akkor is, ha csak tette a dolgát. Nem hang­súlyozta, mégis a helytállásá­val igazolta, hogy szereti ezt a települést, Tamazsadányt, s bármerre is sodorja a sors, nem feledi majd, mert létének szer­ves része. Néha politizáltunk is. Az úgynevezett rendszerváltást megelőzően. Bele is lendült sokszor, hogy aztán - akárcsak én - totálisan csalódjon, bele­temetkezzék a megnyugvást hozó hétköznapi munkába. A tanácsait elfogadtam, mert mellőzött minden szak­mai zsargont, üres nagyképűs­ködést. Folyvást kiemelte: nyi­tottság nélkül senki nem mehet semmire. Ha az egészségről van szó, akkor minden eshető­séget mérlegelni kell. Nem tervezi azt, hogy to­vább dolgozzon. Azért azt is hozzáteszi rendre, hogy jövőre készséggel helyettesítene. Ha megkérik, ha hívják. Hát persze az effajta elköte­lezettséget nem lehet csak úgy abbahagyni, mert az bizony életfogytig szóló. Különösképp az ő esetében... (pécsi) Új gyógyszert találtak fel amerikai orvosok Az ízületi gyulladás ellen Egy teljes egészében új gyógyszer segítségével elő­ször sikerült amerikai orvo­soknak a krónikus ízületi gyulladás (polyarthritis) meg­lehetősen fájdalmas gyulladá­sos folyamataiba közvetlenül beavatkozni és ezeket megál­lítani. Világszerte sok millió em­ber szenved krónikus po- lyarthritisben, amit rheumati- kus arthritisnek is neveznek. Ennek oka az immunrendszer túlságos reakciója. Igen fontos szerepet játszik a folyamatban egy hormon­hoz hasonló protein, az úgy­nevezett tumor-nekrózis-fak- tor (TNF). Normális esetben egyfajta őrzőfunkciója van, elfajult sej­tek elpusztítását irányítja és megvéd a fertőzések ellen. Krónikus polyarthritis esetén azonban a TNF a végtagok kötőszöveteit támadja meg. Következményei erős fájdal­mak és ízületi merevedések. Későbbi stádiumokban az erek és belső szervek is káro­sodnak. Amint erről a „New Eng­land Journal of Medicine” hírt ad, géntechnikailag előál­lított hatóanyagból (Enbrel) készült injekciókkal hatáso­san meg lehet a TNF túlságos aktivitását akadályozni. Az eljárás klinikai kipróbá­lását most végzik az Egyesült Államok több orvosi központ­jában. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents