Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-30 / 202. szám

4. oldal Horizont 1997. augusztus 30., szombat NATO-csatlakozás: igen - nem? Mit kíván a magyar nemzet? Nyílt vitafórumot rendezett a Heves Megyei Televízió (TV7), valamint a Heves Me­gyei Hírlap szerkesztősége a NATO-csatlakozásról. A nagy érdeklődéssel kísért eseményen Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képvi­selő, illetve dr. Vasas Joa­chim, a Munkáspárt Tudo­mányos Tanácsadó Testüle­tének elnöke érvelt a tervezett belépés mellett, illetve ellen. (A vitát követő napon a kor­mány javaslatot tett arra, hogy november 16-ára írja­nak ki ügydöntő népszavazást egyebek között a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében is.) EGER Az Ifjúsági Ház nagytermének- a magyar, illetve a NATO- zászlóval díszített - színpadán a NATO NEM! feliratú szó­noki emelvényhez dr. Vasas Joachim, a NATO IGEN! táb­lát viselő pulpitushoz Korózs Lajos állt fel. A nézőtéren pedig- egy kis folyosóval elválasztva- velük szemben helyezkedtek el azok, akik az egyik vagy a másik véleménnyel szimpati­záltak. A két vitavezető - a TV7 képviseletében Nagy Attila fő- szerkesztő, a Hírlapéban Kis Szabó Ervin irodavezető - által ismertetett szabályok szerint el­sőként, az idősebb jogán, dr. Vasas Joachim kapott lehetősé­get arra, hogy 15 percben is­mertesse pártja álláspontját. Mint kifejtette: Magyaror­szág valódi érdekei, s a józan ész érvei a NATO-csatlakozás ellen szólnak. Nem véletlen - emelte ki -, hogy a kormány az ügydöntő népszavazás helyett a semmire sem kötelező véle­ménynyilvánító népszavazást szándékozik kiírni. A Munkás­párt ezt a módszert a leghatáro­zottabban elutasítja. A további­akban dr. Vasas Joachim arra utalt, hogy a NATO-csatlako­zás miatt feszültté válna hazánk viszonya szomszédaival, s megpecsételődne az ott élő ma­gyarok sorsa. A belépéssel korlátozódna az ország szuverenitása, katonapo­litikánk kiszolgálója lenne az amerikai érdekeknek, ráadásul senki sem fenyeget bennünket, aki ellen a NATO védelmére szorulnánk. A tervezett lépéssel azt érnénk el, hogy új fegyver­kezési verseny indulna el, ál­landósulna az amerikai csapa­tok itteni tartózkodása, romlana a magyar-orosz viszony, el­vesznének az orosz piaci lehe­tőségeink. A NATO-belépésért - mint elhangzott - „adón felüli adót” kellene fizetnünk, a katonai ki­adások 4-5-szörösére nőnének, s egy évtizeden át évente mint­egy 100 milliárd forintra rúg­nának. Mindebből kitűnik - ér­velt a munkáspárti vitázó -, hogy Magyarországnak nem kell a NATO. A következő negyedórában az MSZP országgyűlési képvi­selője, Korózs Lajos sorolta fel érveit a csatlakozás mellett. Mindenekelőtt utalt rá: napja­ink megváltozott gazdasági és társadalmi körülményei lehe­tővé teszik, hogy hazánk Eu­rópa demokratikus államai közé tartozzék. Külpolitikai cél­jaink közé tartozik Magyaror­szág teljes körű euro-atlanti in­tegrációja. Mert bár lezárult a hidegháborús időszak - fejtette ki az MSZP képviselője -, tér­ségünkben számos konfliktus­helyzet alakult ki. így a korlá­tozott méretű délszláv háború, Ellenző: dr. Vasas Joachim az emberi jogok megsértése, a nacionalizmus, a sovinizmus, illetve a migráció felerősödése. S ezek valós veszélyt jelente­nek, amelyek kivédéséhez egyedül kevesek lennénk, a stabil európái szervezetekhez - köztük a NATO-hoz - kell hát tartoznunk. Az Antall József-i külpolitika ezt kormányhatáro­zattal is megerősítette. Hóm Gyula kormánya ezen a nyom­vonalon haladva tette meg a to­vábbi lépéseket. Ami pedig a NATO-t illeti: ez nem katonai szervezet, csu­pán eszköz a demokratikus ér­tékek és a közös érdekek védel­mére. Nem agresszív, s a szov­jet katonai fenyegetés meg­szűntével csökkentette hadere­jét. Számunkra pedig azt jelenti - emelte ki Korózs Lajos -, hogy stabil, biztonságos kör­nyezetet, jó külső feltételeket teremt az ország fejlődéséhez, a tartós növekedési pályára állí­Támogató: Korózs Lajos táshoz. A magyar csatlakozási szándék elsősorban nem kato­nai, hanem politikai indíttatású. Vitapartnere - felvetésére - miszerint a belépés nagy terhe­ket ró az országra - az MSZP-s képviselő kifejtette, hogy az idézett adatokkal való érvelés egyszerűen „blöff’, mert a költségek még nem láthatóak, egyelőre annyiba kerül, amennyit az együttműködésre felkészülő tisztek nyelvtanulá­sára fordítunk. A csatlakozással nem kötelező a fegyverek és az egyéb haditechnikai eszközök azonnali cseréje, nem várják el tőlünk - hangzott el -, hogy több fegyverünk, dandárunk vagy hadosztályunk legyen, mint például a hollandoknak vagy a belgáknak. Pénzről csak akkor beszélhetünk, ha felmér­tük, hogy milyen nagyságú és összetételű lesz a haderőnk, mi­lyen katonai infrastruktúrát kell importálnunk. Továbbá, ha ta­nulmányoztuk a honi hadiipar teljesítőképességét. Korózs Lajos végezetül ki­fejtette: a csatlakozás azzal az előnnyel jár, hogy a demokrá­cia, a jogállamiság, a gazda­sági-technikai fejlettség, illetve a társadalmi jólét élvonalába kerülnénk. Résztvevői, s nem szemlélői lennénk az európai politikai döntéseknek, bizton­ságunkat olyan katonai erő ga­rantálná, melynek mi csak töre­dékét lennénk képesek kiállí­tani. Ráadásul a honvédség lét­száma alacsonyabb lenne, mint az utóbbi ötven év alatt bármi­kor, s a kompatibilitás megte­remtené a fejlettebb katonai el­vek és módszerek meghonosí­tását. S az sem elhanyagolható tényező, hogy növekedne a tőke bizalma országunk iránt. A vitapartnerek érveinek el­hangzása után a moderátorok - a fórum levezetői - a TV7-hez, illetve a Hírlaphoz írásban be­küldött kérdéseket tolmácsolták a két párt szószólójának. Mi­után ezek a felvetések részben vagy egészben kapcsolódtak a már elmondottakhoz, mindkét fél csak megerősíteni, illetve kiegészíteni tudta korábbi ál­láspontját. A kérdések zöme ugyanis a csatlakozás költsége­ire, az amerikaiak magyaror­szági katonai jelenlétére, a had­seregfejlesztésre, illetve arra a nézetkülönbségre vonatkozott, amely a népszavazással kapcso­latban a két baloldali politikai tömörülés között fennáll. Ez utóbbival kapcsolatban dr. Va­sas Joachim úgy vélekedett, hogy a kormány - várható ki­menetele miatt - nem meri vál­lalni az úgynevezett ügydöntő népszavazást. Korózs Lajos ér­velése szerint: ebben az esetben az a mérvadó, hogy hazánk polgárai - élve választójoguk­kal - feljogosították a hatalmon lévő politikai tömörüléseket, s ezen keresztül a kormányt arra, hogy felelősen tárgyaljon, s az Ország érdekeinek megfelelően döntsön az érintett ügyben. Megerősítette ezt az a hatpárti egyezség is - mondta -, amely korábban a Parlamentben létre­jött, s amelyet most - váratlanul és érthetetlenül - a Fidesz fel­rúgott. A vita előzetesen elfogadott szabályai szerint ezután a néző­téren helyet foglaló két tábor három-három tagja tehetett fel egy-egy kérdést az ellenérdekű félnek, majd a vitapartnerek szócsatája hangzott el — több­nyire felidézve a korábban már elhangzottakat. A nyílt fórum a vitázók két- két perces zárszavával folyta­tódott. Elsőként dr. Vasas Joa­chim kapott szót, aki elmondta: ellenfele egyetlen,. tényekkel alátámasztott, bizonyítható ér­vet nem tudott felhozni a csat­lakozás mellett. Ezután az 1848 tavaszán született Mit kíván a magyar nemzet? című kiáltvány - ma is aktuális - 10. pontját idézte: „A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tő­lünk!” Összegzésében Korózs Lajos úgy fogalmazott: e kiáltvány megszületése óta elmúlt 150 év, más időket élünk. A politikának viszont az adott helyzethez kell igazodnia, ez pedig az, hogy Európa egy egységes rendszer kialakítása előtt áll, s ez a fejlő­dési folyamat elkezdődött. Ügy gondolom - summázta vélemé­nyét -, lehet ezzel szembe menni, de nem érdemes. Tudósítás: Szilvás István Fotó: Perl Márton Szezonzáró hajójárat A 150 személyes Szentes ms. hajó a nyári szezon kezdetétől folyamatosan szállította a több ezer - a természetet, a ka­nyargó, szőke Tiszát kedvelő - utasait. A Tiszaçsege - Kisköre útvonalon közlekedő vízi jármű Tiszabábolna, Tiszafüred-Or- vény érintésével szelte a habo­kat hazánk második legna­gyobb állóvizén, a 127 négy­zetkilométernyi területet elfog­laló Tisza-tavon. Az út során nemcsak a tó szigeteinek párat­lan növényvilágát tekinthették meg az utasok, hanem rejtett madárfajait is megcsodálhat­ták. A Szentes ms. augusztus 30-án, szombaton délelőtt 9 órakor indul el utolsó charter- járatára. A kiskörei kikötés után este 7 órakor érkezik vissza Ti- szacsegére. A különleges hajó- útra még várják a jelentkezőket az 52/373-633-as telefonon. • 0 Ünnepélyes Renault-szalon avató GYÖNGYÖS Hol vannak már azok az idők, amikor éveket kellett várni az autóknak titulált, KGST-pia- cokról hozzánk érkező járgá­nyokra? Tóth József már öt éve belevágott a Renault értékesí­tésébe. Nem kis sikerként könyvelheti el, hogy azóta 400 boldog autós tekerheti a nép­szerű francia márka kormá­nyát. Tegnap délután a Kenyér­gyár úton ünnepélyesen fel­avatták azt a. szalont és szer­vizt, ami - bátran állítható - minden igényt kielégít. Hor­váth Béla, a Renault kereske­delmi igazgatója megnyitójá­ban elismeréssel szólt az egri és gyöngyösi márkakereske­désről. Kiemelte, hogy az or­szág 60 márkakereskedője kö­zül az értékesítési rangsor 5. helyén állnak, de a szolgáltatá­saik minőségében, s most már a körülményekben is még elő­kelőbb a megítélésük. Az új szalon és szerviz to­vábbra is „Shick-r” Kft. néven üzemel. Gyöngyös és körzeté­nek kiszolgálására törekszik, de nem ritka, hogy kedvező áraik, s a már korábban emlí­tett színvonal miatt Pest me­gyéből, a Jászságból vagy Nógrádból is akad ügyfelük. Az ilyen s ehhez hasonló au­tóértékesítő szalonoknak, s szakszervizeknek köszönhető, hogy ma már csak halványan emlékezhetünk a KGST-piac valamikori „kínálatára”. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: Lukács Sándor Daryll Hannah - magas lóról Batman mankóra szorul? Elton John rózsaszínű palotája Whoopi Goldberg és a békepipa Mihályi Győző tudja, hol a határ Tvr-hét - a műsorújság Szeptemberben is Lakáskultúra! Benne: ▲ A hónap lakása: Puritán elegancia ▲ A hónap tudósításai: Hogyan takarékoskodjunk a hővel? A tévé a lakásban körbejár ▲ A hónap riportja: Becsöngetés után- gyerekbarát bútorok ▲ A hónap barkácsötlete: Emlékeztető tábla ▲ A hónap receptje: Kívül-belül szőlős fasírt ▲ A hónap házigazdája: Demjén Ferenc A hónap lapja változatlanul a Lakáskultúra! KSGjEtSMIK MAVONTA XXXI I, íVfOLYAM •> I 9 ? 7 / 9 . SZEPTEMBER *2 39 FT Lakáskultúra

Next

/
Thumbnails
Contents