Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

1997. augusztus 2., szombat Hazai Tükör 11. oldal A szabaddemokraták a tandíjhitelre voksolnak Vita csak a részletekről van Az SZDSZ kiemelkedően fon­tos feladatnak tartja, hogy az egyetemi és főiskolai hallga­tók által igénybe vehető hitel- konstrukciók rendszere már jövőre, az 1998-as költségve­tésben megjelenjen. A diákok - és főképpen szüleik - terheinek növekedésével egy­idejűleg érdeklődésre tart szá­mot minden olyan megoldási mód, amely a gondok enyhíté­sét ígéri. Egy ideje ilyen a tan­díjhitel, amelynek bevezetésé­ről, törlesztési módjairól eléggé megoszlanak a vélemények. Most a szabaddemokraták tet­ték le a voksukat - mellette. Horn Gábor országgyűlési képviselő, a párt ügyvivője teg­napi tájékoztatóján rámutatott: megfelelő kompenzáció nélkül maga a tandíjrendszer sem mű­ködőképes. Ezenkívül a hitelle­hetőségek megteremtése egyik feltétele annak a 150 millió dol­láros kölcsönnek is, amelyet a Világbank folyósít a magyar felsőoktatás fejlesztésére. Több szakértővel egyetértve a szabaddemokrata oktatáspoli­tikus szerint is előnyösebb lenne, ha a végzett hallgatók tanulmányaik befejezése után 3 évvel kezdenék meg az állami kezességvállalással biztosított tandíjhitel törlesztését. A kon­cepcióban szereplő 1 éves tü­relmi idő azonban a művelődési tárca és a Pénzügyminisztérium közötti kompromisszum ered­ménye. Ezzel együtt az előtaka- rékossági rendszer, illetve a diákhitel tekintetében még mindig van vita a két miniszté­rium között. A szabaddemokraták azt is szorgalmazzák, hogy a lakha­tási támogatás külön költségve­tési fejezetben jelenjen meg, nem lenne ugyanis célszerű, ha ezt a problémát esetleg az okta­tás fejlesztésére szánt pénzből oldanák meg. A most lezajlott felvételi vizsgákkal kapcsolatban Hóm Gábor megjegyezte: a tavalyi 107 ezerrel szemben az idén 120 ezer diák jelentkezett fel­sőoktatási intézménybe, nem váltak be tehát azok a jóslatok, hogy a tandíj bevezetése csök­kenti a továbbtanulási kedvet. Cáfolta azt is, hogy az úgy­nevezett költségtérítéses helyek megjelenése az esélyegyenlő­ség ellen hatna. Éppen ellenke­zőleg: miután a tehetősebb csa­ládból származó diákok szá­mára megnyílt ez a lehetőség, több állami forrásból finanszí­rozható hely marad a hátrányo­sabb helyzetűek számára. A létminimumon és alatta élők egy főre jutó jövedelme és jövedelemfelhasznalasa Magyarországon (1996) Első népessegtized A 9500 forintos Az első népesség- A létminimum kör­ié statisztikailag nem egy főre jutó havi ötöd jövedelem: nyezetében élók i értelmezhető sise ! % |övedelem kör- hatara kör-. nélkül! nyezetében élők nyezetében élők Élet a létminimum alatt. A létminimum az a legki­sebb havi jövedelem, amely még biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény - alapvető - szükségle­tek kielégítését. Értékének hivatalos meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal végzi, az általa megállapított élelmiszer-fogyasztási normatívából és alapvetőnek minősí­tett háztartási kiadásokból számítják ki. Az idén egy aktív korú magyar felnőtt élelmiszer-normatívája 7170 forint, a létminimum pedig 15 172 forint. Például az USA-ban az élelmiszer-normatívának háromszorosa a létminimum. Kedvező a Munka Törvénykönyve módosításának visszhangja Változások előtt: időben, írásban Kedvező visszhangot keltett a július 1-jétől hatályos módosí­tott Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, amely megnövelte a szakszervezetek jogait. Eszerint a jövőben a munkáltatóra vonatkozó változásokról időben és az eddigi­nél érdemibb tájékoztatást kell kapniuk. A múltban gyakran előfordult, hogy cégek, vállalatok átala­kulásáról, vagy éppen meg­szűnéséről késve, netán a fo­lyosói szóbeszédből értesültek az érdekvédelmi szerveződé­sek. Emiatt rendszerint jelen­tős hátrányt szenvedtek a munkások, az alkalmazottak. Ezután a cég életében be­következő minden változásról még a jogutódlás, illetve a munkavállalókat érintő válto­zások előtt kötelező tájékoz­tatni az érdekvédő tömörülé­seket. A kötelezettség vonat­kozik a jogelődre és a jog­utódra is. A módosítással az ország- gyűlés részletesen szabályozta a csoportos létszámleépítés körülményeit. Korábban ak­kor volt köteles a munkáltató a szakszervezetet az átszervezés előtt tájékoztatni, ha az a munkavállalók legalább 25 százalékára, vagy 50-nél több dolgozóra vonatkozott. Ezután csoportos létszám- csökkentésnek minősül meg­határozott esetekben 10 dol­gozó, vagy az alkalmazottak 10 százalékának elküldése is. A munkáltató konzultációs, tá­jékoztatási kötelezettsége az illetékes szakszervezetekre vagy az üzemi tanácsra vonat­kozik. Ha ilyenek nem mű­ködnek, akkor a munkaválla­lók képviselőiből létrehozott bizottsággal kell tanácskoznia a munkáltatónak. A konzultáció előtt legalább hét nappal írásban közölni kell a többi között a tervezett cso­portos létszámcsökkentés okait, végrehajtásának terve­zett ütemezését, és azt is, hogy hány foglalkoztatott marad a vállalatnál. A rendes felmondásra vo­natkozó döntésről a munkavál­lalókat a közlés előtt 30 nap­pal írásban kell tájékoztatni. Az idei első fél évben kedvezőbb volt az ország járványügyi helyzete Nyári veszély a szalmonellózis A tavalyihoz képest az idei első fél évben kedvezőbbnek mondható a hazai járványügyi helyzet - tájékoztatta szer­kesztőségünket dr. Csohán Agnes, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályának főorvosa. A legtöbb bajt ebben az évben is a szalmonellabaktérium okozta. A főorvosnő szerint a nyilvántartott, bejelentési kö­telezettség alá tartozó, fertőző betegségek mintegy 60 száza­lékát - a gyomrot, bélrend­szert megtámadó, magas láz­zal, hasmenéssel és hányással járó - szalmonellózis tette ki. Az eddig regisztrált csaknem 7 ezer megbetegedés azonban alig kétharmada az előző év azonos időszakában előfor­dult eseteknek, előfordulása Csongrád, Veszprém, Győr- Moson-Sopron és Vas me­gyében volt a leggyakoribb. Az első hat hónapban az or­szágban 27 szalmonella okozta járványt jelentettek, amelyekben hét kivételével azonos volt a kórokozó. E jár­ványok mindegyike élelmisze­rek - tojás, baromfihús - köz­vetítésével terjedt. A legveszé­lyesebbek a rosszul elkészített, illetve tárolt krémes sütemé­nyek és a majonézes hideg- konyhai készítmények voltak. Az alapvető higiénés hely­zet javulásával összhangban egyre ritkább betegség a di­zentéria, azaz közismert ne­vén: a vérhas. 1997 első fél évében 450 esetet jelentettek be az orvosok. Szerencsére ritkábban fordult elő a fertőző májgyulladás is. A korábbi évekhez képest 40 százalékkal csökkent a betegek száma. Májusban és júniusban egy- egy „importált” kolera- és has­tífusz-megbetegedést diag­nosztizáltak hazánkban. A ko­lerát egy Indiából érkező ame­rikai állampolgár hurcolta be, míg a hastífuszt egy magyar állampolgár „szerezte” Indo­néziában. Malária is előfor­dult, amelynek tüneteit öt kül­földi és két magyar állampol­gáron fedezték fel. Valameny- nyiüket sikerült meggyógyí­tani. Németh Zsuzsa Kollektív kárpótlást igényel a cigányság Még nem tudni, mekkora összeget követelnek Kollektív kárpótlást igényel a cigányság II. világháborúban elszenvedett sérelmeiért az Országos Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat, és ennek szorgalmazására külön holocaust szakmai bizottságot alakított. Farkas Flórián, az önkor­mányzat elnöke a koordiná­ciós testület tegnapi ülése után emlékeztetett rá, hogy eddigi ismereteik szerint a II. világ­háború alatt 50-55 ezer ma­gyarországi cigány pusztult el koncentrációs táborokban. A szakmai bizottság most történészek, levéltárosok, va­lamint a vöröskereszt, a kato­nai nyilvántartások segítségé­vel, illetve a cigány közössé­gek bevonásával igyekszik pontos dokumentációt készí­teni a haláltáborokban elhuny­takról, a deportáltakról és a kényszermunkára hurcoltak- ról. Az idén módosított tör­vény szerint deportáltak és kényszermunkára hurcoltak is kérhetnek kárpótlást, igaz, a jogszabály csak egyéni kárpót­lásról szól. Az önkormányzat azonban kollektív kárpótlásra tart igényt. Ezt egyrészt azzal in­dokolja, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbségről van szó, másrészt pedig azzal, hogy a német kormány a Rá- kosi-érában kárpótlást nyújtott a Magyarországról elhurcolt cigányoknak, ám abból ők egy fillért nem kaptak. Az elnök azt még hozzáve­tőlegesen sem kívánta megha­tározni, mekkora kárpótlási összegre tartanak igényt. Csak annyit közölt: a pénzt nem kí­vánják szétosztani. Tervük az, hogy az összegből egy, a cigá­nyok oktatását és foglalkozta­tásának támogatását segítő alapítványt hívnak életre. Az önkormányzat egyéb­ként szorgalmazza, hogy fél évvel hosszabbítsák meg a kárpótlási igények benyújtá­sának október 7-i határidejét. Csempészekről szólva. Ért­hetetlen, hogy a magyar ható­ságok miért nem lépnek fel az ukrán határon folyó benzin- csempészet és orgazdaság el­len, mondta Jeszenszky Géza, a Magyar Demokrata Néppárt képviselője a frakció pénteki tá­jékoztatóján. Az olcsó ukrán benzin illegális forgalmazása nehezíti a határon az átkelést, hiszen a csempészek miatt kell ott órákat várni. Megegyezés tb-ügyben. Meg­történt a társadalombiztosítási önkormányzatok mandátumai­nak előzetes felosztása a mun­kavállalói érdekképviseletek között. Mint Palkovics Imre, a • Munkástanácsok elnöke pénte­ken elmondta, a szakszerveze­tek vezetői szándéknyilatkoza­tot írtak alá a mandátumokról. Új rendőrautók. Összesen 1128 gépkocsi - 203 Suzuki és 925 Opel - vásárlásáról írt alá pénteken megállapodást Lajtár József, a Belügyminisztérium közgazdasági államtitkára. Az autók árát, 3 milliárd forintot a Kincstár 1999 végéig fizeti ki. Népszavazás a földről. Fel­gyorsulnak a külföldiek föld­szerzése elleni népszavazást előkészítő tárgyalások az MDF, a Fidesz és a többi csatlakozni kívánó párt és érdekképviseleti szervezet között - jelentette be Medgyasszay László, az MDF gazdasági kabinetjének veze­tője. A szükséges kétszázezer aláírást várhatóan már szep­temberben gyűjteni kezdik. Lakáspolitika. Nem várható alapvető változás a lakáscélú támogatások rendszerében - közölte Tétényi Tamás, a Pénz­ügyminisztérium főcsoportfő­nöke. A lakáspolitikai koncep­ció célja: olyan lakásgazdálko­dási rendszer kialakítása, amelyben nő az egyéni felelős­ség szerepe és csökken az ál­lamtól való függőség. A kor­mány a lakáscélú támogatások mértékét a központi költségve­tés főösszegének 4 százaléka körül kívánja tartani a követ­kező években. Borral Európába. Hazánk-^, ban jól szabályozott a borszőlő­termesztés, de a helyi fajta­megválasztáson lehet még javí­tani - mondta tegnap egy keszthelyi borászkonferencián Ducsay Tamás, az FM főtaná­csosa, az uniós borharmonizá- ciós munkacsoport vezetője. Hozzátette: a csatlakozási fo­lyamat során ragaszkodnunk kell a világhírű tokaji törté­nelmi borvidék zártságához. Ufók a Pecsában. Augusztus ^ 9. és 24. között „X-találkozás” címmel ufós programsorozatot rendez a Színes UFO ismeret- terjesztő képeslap a budapesti Petőfi Csarnokban. Nehéz feladat előtt az MTV Rt. új főszerkesztői Nagy versenyre készülnek Tegnap bemutatkozott a sajtó képviselői előtt a Magyar (köz- szolgálati) Televízió Rt. három újonnan kinevezett főszerkesz­tője. Rudi Zoltán, Heltai Péter és Belénessy Csaba azonban egyelőre csak jó szándékukról tettek tanúbizonyságot. A konk­rét lépésekre még egy-két hónapot várni kell. Peták István, az MRT Rt. el­nöke mutatta be tegnap a hír-, az információs valamint a re­gionális és kisebbségi adá­sok főszerkesztői pályázatának nyerteseit. Az elnök véleménye szerint a kinevezésekkel még nem zárult le a televízión belüli átalakulás, de már közelednek a végkifejlet felé. Mint mondta, számít arra, hogy az új főszer­kesztőket is érik majd támadá­sok, hiszen olyan - többek kö­zött személyi - döntéseket kell hozniuk a következő két hó­napban, amelyek egyéni vagy csoportérdeket sértenek. László József alelnök az új­ságírók kérdésére megerősí­tette: ő bírálta el a pályázatokat, s Peták István azt a három em­bert nevezte ki, akiket felter­jesztett elé. Szerinte a nyertesek helyezték a legnagyobb hang­súlyt a televízió új céljainak el­érésére, vagyis az ősszel bein­duló kereskedelmi televíziók­kal való versenyre. Rudi Zoltán a hírverseny je­lentőségéről beszélt: októbertől az MTV-nek elsősorban a saját információira kell támaszkod­nia, hogy megtarthassa a néző- közönség nagyobbik részét. Balról jobbra: Rudi, László, Heltai, Belénessy fotó: feb/diósi Az információs magazinmű­sorok, valamint a regionális és kisebbségi adások főszerkesz­tői is úgy nyilatkoztak: a pályá­zatukban lefektetett elveket igyekeznek majd a gyakorlatba átültetni. Addig is, az átszerve­zések mellett lesz egy másik. kevésbé vidám feladatuk: meg kell válniuk az új struktúrába be nem illeszthető - vagy beil­leszkedni nem óhajtó - munka­társaktól. A hír- és információs műsorok területén a háromszáz alkalmazott közül körülbelül száztól. T. J. Afa-bevallás az Interneten Az Internetben rejlő lehető­ségek sokoldalúságát bizo­nyítja, hogy a hálózat még az adóbevallások elkészíté­sében is felhasználható. A bonyolult szabályok közötti eligazodás érdekében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal által készített komputeres áfa-ellenőrző program segít­séget nyújt a vállalkozóknak az általános forgalmi adó be­vallásához szükséges nyom­tatványok kitöltésében - tud­tuk meg Török Pétertől, az APEH informatikai elnökhe­lyettesétől. A díjmentesen lehívható program lehetőséget ad az adatok rögzítésére a bevallási ívek képernyőn megjelenített változatán, majd ezek az ere­deti űrlapra is pontosan ki­nyomtathatók. A szakember tájékoztatása szerint a szoft­verben - amely a Windows 3.1 vagy annak későbbi ver­ziói alatt működik - kitöltési útmutató áll a felhasználók rendelkezésére az adatrögzí­téskor is. A belső ellenőrzési algoritmus biztosítja a nyom­tatvány helyes kitöltését és a hibák egyszerű kijavítását. Az elnökhelyettes szerint a prog­ram nemcsak az adózók dol­gát könnyítheti meg, hanem gyorsíthatja az adatok feldol­gozását is. Korábban a társaságiadó­bevallásokhoz készített ha­sonló program több tízezer adózónak segített a nyomtat­ványok kitöltésében. A program elérhető a http://www.apeh.hu interne­tes címen. (n. zs.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents