Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19 / 193. szám

1997. augusztus 19., kedd Nyugdíjasok Fóruma 13. oldal Szeptembertől indul a nagyszabású akció Az időskorúak a szenvedélybetegségek ellen Köztudomású, hogy az elmúlt esztendők során lendületesen gyarapodott hazánk nyugdíja­sainak létszáma. Ennek min­denekelőtt az az oka, hogy az egymást váltó koalíciók olyan helyzetet teremtettek, hogy a munkaadók igyekeztek meg­szabadulni a dolgozók egy ré­szétől, ugyanakkor ők is arra törekedtek, hogy valamiféle biztonságot teremtsenek. Ezért nőtt a rokkant, a koren­gedményes és az előnyugdíja­sok csapata. Ezt a jelenséget persze, nézhetjük más szem­szögből is. Az 55-ön és 50 éven túli férfiak és nők ilyen helyzetbe sodródott rétege több időt tölthet ezentúl a csa­lád körében, azaz az eddiginél is hatékonyabban befolyásol­hatja az unokák nevelését. Erre a mindenképpen figye­lembe veendő lehetőségre ala­pozott az Eletet az Eveknek Klubok Országos Szövetsége, valamint Nyugdíjasok Orszá­gos Érdekvédelmi Szervezete - az előbbinek 704 tagja van -, amikor szeptemberi kezdéssel nagyszabású akciót hirdettek. Ennek részleteiről beszélget­tünk Knoll Istvánnal, az előbbi gárda elnökével, aki már eddig is igen sokat tett a vállalkozás leendő sikereiért.- Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatni, hogy meny­nyire pusztító a szenvedély, a kábítószer-fogyasztás, a gát­lástalan italozás, a mértéktelen dohányzás. Ezzel mindenki tisztában van, az érintettek is tudják, mégsem képesek fel­venni a harcot e szenvedélybe­tegségek ellen. Csak akkor boldogulnak, ha valamiféle támogatásra, hatékony segít­ségre számíthatnak. Az külö­nösképpen elszomorító, hogy egyre több fiatal sodródik ilyen vészhelyzetbe. Úgy vé­lem, a következményeket cél­talan emlegetnem, azt viszont hangsúlyozni kell, hogy nem nyugodhatunk bele ebbe az áldatlan állapotba. Úgy látjuk, hogy időskorú kollégáink - épp az egyes famíliákban - eredményesen vehetik fel a harcot mindezzel. Méghozzá a meggyőzés érveit társítva az emberséges, a szeretetteljes megközelítéshez. Tapasztalata­ink máris kedvezőek, hiszen több helyütt szerveztünk már felvilágosító jellegű progra­mokat, s ezek kivétel nélkül beváltak. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy ne elégedjünk meg ennyivel, hanem lendüle­tesen továbblépjünk.- Úgy tudjuk, elkészült már a precíz menetrend is. Hall­hatnánk ennek részleteiről?- Rendkívül hálásak va­gyunk a Népjóléti Minisztéri­umnak, ugyanis ilyen jellegű pályázatunkat elfogadta, s te­temes summát biztosított a ki­adások fedezésére. így aztán semmi akadálya nem volt an­nak, hogy tervezzünk, s kiala­kítsuk a végleges változatot. Úgy gondoljuk, hogy a na­gyobb városokban kétnapos konferenciákat szervezünk e témakörből. Emellett szabad- egyetemeket is rajtoltatunk, ahol ugyanezekről a problé­mákról beszélünk majd. Nyil­vánvaló, hogy eljutunk az Önök megyéjébe is, hiszen a gondok ott legalább annyira aggasztóak, mint másutt. Bi­zonyos módszertani vonatko­zásokat is tisztáztunk. Azt tart­juk helyesnek - s azt hiszem, helyes az álláspontunk -, hogy bevonjuk a helyi szakembere­ket is, megnyerjük őket e ne­mes ügynek. Meggyőződé­sem, hogy közülük jó néhá- nyan vállalnak 30-35 perces előadásokat. Ezeket aztán vita követi majd. Nagyon fontos az, hogy a disputáé legyen majd a nagyobb időhányad. Úgy is mondhatnám: neki du­káljon a főszerep. Célunk ugyanis az ütköztetés, az, hogy a különböző nemzedé­kek tagjai hassanak egymásra. Ezekre a rendezvényekre ugyanis várjuk nemcsak ve­lünk egyidős barátainkat, ha­nem a középkorosztály képvi­selőit, s természetesen a legin­kább veszélyeztetetteket: az if­jakat is. Csak ilyen összeállí­tásban, ilyen körben boldo­gulhatunk. Tudom, ez aligha hoz máról-holnapra látványos eredményt, de mégis csak előbbre lépés. Érzésem szerint olyan fundamentumot alakít­hatunk ki, amelyre a későbbi­ekben bízvást építhetünk. Ta­lán naivitásnak hat, mégis azt mondom, hogy sem a kisebb, sem a nagyobb közösségekben nem lehet mellőzni az alkony­éveiket töltők meglátásait. Már csak azért sem, mert ők a tapasztaltabbak, vagyis olya­nok, akikre megéri felnézni.- Meddig tart ez a nekibuz­dulás, mikor zárul a vállalko­zás?- Elképzeléseink szerint há­rom hónap elég arra, hogy be­induljon az a jelképes motor. Gyorsan hozzáteszem, hogy a megelőzést kívánjuk szolgálni. Ez ugyanis jóval könnyebb, mint a későbbi leszoktatás, amely bizony igen komoly problémákkal jár. Ha viszont a felcseperedők időben megis­merkednek mindazzal, ami nélkülözhetetlen a tisztánlátá­sukhoz, akkor bizony meg­gondolják, hogy rabjai legye­nek-e a poharazgatásnak, a kábítószer-élvezetnek, a csak­azértis füstölgetésnek. Ez ért­hető, hiszen ha valaki tudja azt, hogy milyen sokat koc­káztat, akkor jobban megfon­tolja elhatározásait, tetteit. Ezért hiszünk mi a felvilágosí­tás erejében. Lehet, hogy túl optimistának tűnik a megérzé­sem, mégis elmondom, közzé­teszem: olyan ez, mint az elve­tett mag, amely csak gyökeret ver, zöldbe bont, lombosodik, hogy árnyat adó fává terebé­lyesedjék. Elképzelhető, hogy adódnak kisebb kudarcok is, mégis határozottan állítom, hogy nem hiába serénykedünk majd. Ez az érzés hatja át le­endő szövetségeseinket is. Nem is szólva arról, hogy az ilyen összejövetelek hozzájá­rulnak a családon belüli jó kapcsolatok erősítéséhez, még tartósabbá tételéhez. Azt is mondhatnánk, hogy ez olyan plusz, amelynek különösképp örülhetünk. Érthető, mivel manapság eléggé elridegülő, igen közömbösödő világban élünk, s ebben az atmoszférá­ban semmi mással nem pótol­ható hiánycikk az egymáshoz közeledés, a környezet megér­tése, netántán szeretete.-Később lesz-e valamiféle folytatás?- Nem akarok jósolgatni, mégis azt hangoztatom, hogy: semmiképp sem lehet ezt ab­bahagyni, annál is inkább, mert a tájékoztatást minél ha­marabb kell kezdeni. Ha már az általános iskolásokra is gondolunk, akkor ezek a fiúk- lányok olyan védettséget sze­rezhetnek, amely felvértezi őket mindenféle kísértéssel szemben. Azt majd csak évti­zedek múlva érzékelhetik, mi­lyen sokat nyertek azzal, hogy az egészséges életmódra vok­soltak, azzal, hogy nem váltak rabjaivá semmiféle káros szenvedélynek, azzal, hogy ké­pességeiket, adottságaikat za­vartalanul kibontakoztathat­ják. A maguk pallérozódására, térnyerésére, s a mások javára egyaránt. E sorok írója - aki már rég megszabadult a szeszesital, a kávé, a bagózás, a mértéktelen falatozás kísértéseitől, mind­ehhez csak azt teheti hozzá, hogy ilyesféle célok elérésére mindig érdemes koncentrálni, ugyanis jó néhány esztendős ártalom után is szinte élvezet a teljes absztinencia. Azt is mondhatnám, az ember szinte újjászületik. Még akkor is, ha viszonylag későn cselekszik, ha már eléggé terjedelmes a veszteséglistája. Csoda-e, ha csak sikert kí­vánhat minden közreműködő­nek? Pécsi István Nyugdíjasok az árvízkárosultakért Még el sem hangzott a Parla­mentben a felhívás, hogy segít­sünk az árvízkárosult lengyele­ken és cseheken, amikor a ma­gyarországi lengyel és cseh nagykövetségen már ott volt a Nyugdíjasok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövet­ségének levele, azzal a felaján­lással, hogy fél-fél millió forin­tot küldünk a károsultak meg­segítésére. Idézek a lengyel nagykövet­ségre eljuttatott levélből: „Magyarország polgárai - köztük az idős emberek - mély megdöbbenéssel értesültek a Lengyelországot sújtó "óriási árvízről, amely a lakosság száz- és százezreinek felmérhe­tetlen károkat okoz. Kérjük, őszinte együttérzé­sünk és segíteni akarásunk cse­kély jeleként fogadjanak el klubtagságunk adományaként ezennel félmillió forintot, hogy ezzel néhány árvízkárosult idős ember helyzetén lehessen könnyíteni. Kérjük, közvetítsék hazájuk lakosságának, idős polgárainak őszinte együttérzésünket a sú­lyos természeti katasztrófa okozta helyzetükben.” Az árvízkárosultak megsegí­tését kérő levelünk klubtagja­inkban őszinte egyetértésre ta­lált, s ez az „Életet az éveknek” mozgalmunkra jellemző maga­tartás. Sok száz nyugdíjasklu­bunk tíz- és tízezer idős tagja tettekkel bizonyított akkor is, amikor a boszniai menekülte­ken kellett segíteni és nagy ösz- szeg gyűlt össze a szörnyű ru- andai helyzetben éhhalállal, be­tegségekkel küszködök támo­gatására, és heteken belül sok száz ezer forint segélyt vittünk a tornádó sújtotta somogyi idő­seknek. Közismert a magyar nyugdí­jasok nehéz helyzete, jó részük súlyos napi gondokkal küszkö­dik, de hitük töretlen abban, hogy minden nehézség ellenére csak egymást segítő, igaz em­ber módjára érdemes élni. S e hitük példamutató tettekben nyilvánult meg, íme az elmúlt hetekben is. Knoll István Készülődés az idősek világnapjára A hagyományokhoz híven a Nyugdíjasok ' Érérdekvédelmi képviselete és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége az idén is megrendezi az idősek világnap­ját. A nagyszabású rendezvényt szeptember 23-án, kedden 11 órai kezdettel tartják a Buda­pest Sportcsarnokban. A mintegy 9 ezer résztvevőt dr. Demszky Gábor főpolgár­mester köszönti, majd Horn Gyula miniszterelnök mond be­szédet. Ezt követően Tarka­csokor címmel az ország leg­jobb - időskorúakból toborzott - együttesei és szólistái adnak műsort, szórakoztatva az orszá­gos nyugdíjas találkozó közön­ségét. Az akciót indítók kérik az érintetteket, hogy a meghatáro­zott helyre szóló belépőjegye­ket csak akkor tudják időben el­juttatni az érintetteknek, ha au­gusztus 20-áig elküldik a lét­számjelzést. Arra is számítanak, hogy az esetlegesen visszalé­pők helyére újak állnak. Kérik a területi szerveket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az illetékes MÁV- és Volán-igazgatósá­gokkal az utaztatás zavartalan lebonyolításához. Azt is szeretnék, ha igényes műsorokat ajánlanának bemu­tatkozásra, ekként is garantálva a színvonalat. Termékbemutató az idóshorúaknak - az Egri Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szö­vetségének tagjai hetente egy napon - hétfő délutánonként - találkoznak egymással a Me­gyei Művelődési Központban. Érdeklődőkben sosincs hiány, hiszen bárki meggyőződhet ar­ról, hogy mindig telt házak várják a meghívott vendégeket, akik természetesen ingyenesen tájékoztatják a hallgatóságot számos izgalmas kérdéskörről. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy szükség van ezekre a rendezvényekre, mivel hozzájárulnak a megjelenők ismeretgya­rapításához, egészségesebb életvitelének kialakításához. Nemcsak felkészült előadókat hall­gatnak meg, hanem olyan termékbemutatókon is részt vesznek, amelyek megkönnyítik szá­mukra a vásárlást, tippekkel, ötletekkel látva el mindnyájukat. Fotóriporterünk egy üyen esemény jellegzetes pillanatát örökítette meg. perl Márton felvétele A háziorvosok féláron vásárolhatják meg Kézikönyv a koros emberek egészségügyi ellátására Az MSD Kft., a Merck & Co. Inc., a világ vezető, kutatásori­entált gyógyszeripari vállala­tának magyarországi leány­cége ismét hiánypótló kiad­ványt jelentetett meg. Az MSD Geriátriai Kézikönyve a beteg­ségek, a diagnózis és a kezelés kérdései mellett jogi, etikai és az életminőséget meghatározó szemszögből is vizsgálja az időskori orvoslás kérdéseit. A sajtótájékoztatón is nép­szerűsített munka egyik szer­kesztőjével, dr. Dobos Károly- lyal beszélgettünk a mű jellem­zőiről, jelentőségéről.- Meggyőződésem az, hogy hamarosan közkedveltté válik. Ez érthető, ugyanis 125 neves szakember közreműködése ré­vén jött létre, s öt átfogó egy­ségben, 114 fejezetben, s mint­egy 1500 oldalon tárgyalja az önálló elméleti és klinikai tu­dománnyá vált geriátria sajátos problémáit. Köztudomású, hogy idős korban a betegségek leggyakoribb következménye a csökkent funkcióképesség. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a paciens kevésbé képes kielégíteni szükségleteit. Ez megmutatkozik a táplálko­zásban, a fájdalomtünetekben, a csonttörésekben és a maga­tartászavarokban egyaránt. Az is tény, hogy a működési zava­rok gyakran olyan szervrend­szerekben is megmutatkoznak, amelyek a korfolyamattal semmi összefüggésben nem állnak. Az sem mellékes, hogy a vaskos kötet foglalkozik az életminőség szempontjaival, a házi- és a ápolóotthoni gondo­zással, a gyógyszerészek sze­repével, a haldokló ellátásá­val, a rehabilitációval, a koro­sak testedzésével. Szól az autó­vezetési szokásokról, az egye­düllét következményeiről, a különféle jogi, etikai és szociá­lis kérdésekről, az egyes bizto­sítási formákról és a jellemző laboratóriumi értékekről is.- Ez így ígéretesen hangzik, ám még többet jelentene né­hány konkrét példa is. Felso­rakoztatná ezeket?- Csak érintőlegesen. Az il­letékeseknek tudomásul kell venni, hogy az említett ágazat az egyik leggyorsabban fejlődő orvosi tudománynak számít. Azt is nyomatékolhatnánk, hogy a geriátria kiemelt célja a betegségmentes életszakasz megnövelése, azaz a pozitív és boldog lét biztosítása. Egyéb­ként az Európai Unió ebben az esztendőben az alapszakmák köze sorolta. Egy biztos, rend­kívül fontos ügyről van szó. Annál is inkább, mert a koro­sak közül sokan úgy vélik, hogy az öregség a fokozatos leépülés időszaka, s természe­tes velejárója a rossz közérzet, így aztán a panaszokat legfel­jebb a családtagoknak említik, akik nem törekszenek azok okainak kiderítésére. Sajátos jelenség az is, hogy egyik szervrendszer baja túlterhelhet egy másikat, amelyik szintén gyengülő, s ezért hanyatlási láncolat indul el. Valamirevaló eredmény, javulás csak akkor várható, ha a körfolyamathoz társuló bajokat is orvosoljuk. Az appendicitisz (vakbélgyul­ladás) e korosztálynál teljesen félrevezető módon mutatkozik meg. Ez az egy eset is arra utal, hogy a diagnosztikát végző or­vosoknak speciális ismeretek­kel kell rendelkezniük, külön­ben aligha boldogulnak. Ebből a szempontból - s ez egyálta­lán nem túlzás - áttörés e kiad­vány, amelyet természetesen bárki - például bármelyik ér­dekelt - is hasznosan forgathat. Igaz első hallásra kissé drágá­nak tűnik, dehát nemcsak ter­jedelmes, magvas, hanem kiál­lításában is esztétikus és vonzó. Csak információként említjük meg, hogy a témakör­ben a legérintettebbek: a házi­orvosok féláron juthatnak hozzá. Azt is javasoljuk, hogy a laikusok is tanulmányozzák az egyes fejezeteket, mert ezek a szűkebb és tágabb környezet­ben egyaránt kamatoztathatók. Már csak azért is, mert a fiata­labb a família idősebb tagjára koncentrálhat, a korosabb vi­szont önismeretét gazdagít­hatja, s toleránsabban viseli el az őt érő megpróbáltatásokat. Azokat, amelyekből a hétköz­napok során számos adódik... (pécsi)

Next

/
Thumbnails
Contents