Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-15 / 190. szám

1997. augusztus 15., péntek 3. oldal Megyei Körkép Tollvégem A lakótelep árnyékában U gye, ismerős a dalocska: „Erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni...” - Dehogyisnem! - sóhajtana fel néhány, lakótelepen élő honfitársunk. Bizony, a fűtési számlá­kat forgatva könnyen megfordulhat a fejekben: inkább fát ha­sogatnának, mint az EVAT Rt.-től kapott, egyre borsosabb számlákat fizetgetnék. Mert nem elég, hogy szó nélkül törlesz­tik az emelt összegeket, azt is el kell viselniük, hogy telente so­kan fáznak a távfűtéses lakásokban, s azt a békát is le kell nyel­niük, hogy néhány lakótárs vidáman gyűri a szemeteskosárba a sorozatos fizetési felszólításokat, hiszen a nem fizetőkkel szemben úgysem lehet semmit sem tenni. Egerben az Északi- lakótelepen évek óta egyre nő a feszültség. Nem elég, hogy a 20-30 éves épületek állaga rohamosan romlik, mára az itt élők jó része a folyamatosan emelkedő rezsiköltségeket is képtelen fizetni. Aki még húzza az igát, azaz fizet is, sőt a lakását is szeretné otthonosabbá tenni, az lassan mindent a saját zsebéből kényte­len finanszírozni. Az ujjnyi vastagságú ablakréseket szigetelni kellene, mielőtt beköszönt a kutyahideg. A megkopott vezeté­keket itt-ott ki kellene cserélni, mert a „semmibe” elfolyt víz ugyancsak a lakó pénztárcáját terheli. Beáznak a lakások, s a felújításra elkülönített pénz semmire nem elég. Fogytán a lakó­telepiek türelme, s aki ebből a körből időben kikerült, az mára a szerencse fiának vallhatja magát. Mert hol van már az az édeni állapot, midőn büszkén költöz­tek be a kiutalt, minden komforttal ellátott, kényelmes ottho­nokba? A csapból nyakló nélkül folyhatott a meleg víz, a távfű­téses, átalánydíjas lakásokban télen is nyitott ablakok mellett alhattak, mert olyan hőség volt. Az energiaárakat kompenzálta az állam. A saját erőből építkezők pedig csikorgatták a fogukat az igazságtalanság miatt. Mert nekik már akkor is minden terhet egyedül kellett cipelni. Változott a felállás. Az elmúlt évtizedek balga beruházásai egyikének a gigantikusra méretezett lakóte­lepek felépítése bizonyult. A következményeket azonban nem vállalja senki. Egyedül a mára minden szempontból kiszolgálta­tott helyzetbe került lakók. K érdés, kit lehet majd felelősségre vonni akkor, amikor az omladozó tákolmányok egykor boldog bérlőik nyakába szakadnak? Nemcsak képletesen, hanem valóságosan is. Barta Katalin A Vadrózsa húszesztendös jubileumán: Legalább négy alsószoknyában Kiskocsma a nagy panzió ellen? MEZŐSZEMERE Vasárnap délután 3 órától dalos üdvözletben lesz része a helyi lakosságnak, ez a szemerei Vadrózsa együttes jubileumá­nak köszönhető. A résztvevők az elmúlt 20 évre való emlékezés jegyében az általános iskola elől indul­nak a meghívott ostorosi, no- vaji, demjéni, siroki és gyön- gyössolymosi énekesekkel együtt. A menet végigvonul a falun, miközben enni- és inni­valóval kedveskednek a csopor­toknak az utcabeliek. A viga­lom a sportpályán folytatódik. A Heves Megyei Önkormányzat Gyermek- és Ifjúsági Otthona a Népjóléti Minisztériumhoz be­nyújtott pályázatán 14 millió forintot nyert. Az intézmény igazgatója, Kocsa Erika elmondta, hogy Csák Lajosné, a Vadrózsa vezetője az egykori alapító ta­gok közül számít Jakabné Pásztor Ilona, Jakab Ráfaelné, Tóthné Hideg Johanna és Hor­váth Ilonka néni megjelenésére. A régiek közül most is legalább négy rakott alsószoknyát húz a szintén rakott, de színes felső alá Kelemen Lajosné, Juhász Lajosné, Bukta Miklósné, Bíró Benjáminné. Az ingváll, azután a pruszlik, a fehér kötény, a kendőből hajtogatott konty sem maradhat el. A 21 tagú hagyományőrző csoportnak egyébként hat dalos kedvű férfitagja is van. ezt az összeget a családi neve­lőcsoportok kialakítására for­dítják majd. A pénzből négy, arra alkalmas házat tudnak megvásárolni az Egerhez közeli településeken. A leendő ottho­nokba folyamatosan költöztetik majd ki az állami gondozásban élő gyerekeket. (Folytatás az 1. oldalról) Erre fel a sportbüfé bérlője át­rohant hozzám, s megtámadott, hogy minek csődítem ide a rendőröket. A vendégek szeme láttára nekem jött. Azt már nem kell ecsetelnem, hogy milyen érzéssel és véleménnyel távoz­tak azok, akik azt látták: Felsö- tárkányban az is megtörténhet, hogy ütik a tulajdonost az éj­szaka közepén.- Volt ennek előzménye?- Amióta itt van a fakocsma, a nyitvatartási időt még soha nem tartották be. A fiatalok ol­csón juthatnak italhoz. Hajnal­ban megy itt már minden: dor­bézolás, alkalmi párkapcsola­tok, sorolhatnám... Az önkor­mányzat tud minderről. Csak hát népszerűtlen intézkedést senki sem szívesen tesz. Pedig már aláírásokat is gyűjtöttünk emiatt.- Mit tesz ezután ?- Megtettem a feljelentést, miután látható külsérelmeim maradtak a nevezetes eset után. Most a családom tagjai fel­váltva ügyelnek éjszakánként. Nem az én károm volt jelentős, nem is az én egzisztenciám szenvedett csak csorbát, hanem az egész településé, mert a ven­dégeim látják, mit művelnek a velük szemközt lévő fakocs­mában. Az ott téblábolóknak egy a lényeg: olcsón italhoz jussanak, s lehetőleg akkor, amikor már minden szórakozó­hely — betartva a nyitvatartási előírást - bezárt. *-Tárkányban mindenki ismeri, hogy Juhászék összeférhetetle­nek - kommentálja a sportbüfé bérlője, Barta Krisztián. — Én nem akarom magam tisztázni, de itt elindult egy konkurencia- harc, aminek ez lett a követ­kezménye.- Ön szerint mi történt azon a bizonyos hajnalon?- Megérkeztek a barátaim, s zártkörű bulit tartottunk. Nem egészen emlékszem arra, hogy mi történt. Azt tudom, hogy miután Juhászék ránk hívták a rendőrséget, bementem hozzá, hogy tisztázzuk az esetet. O tá­madott, én védekeztem. A bará­taink szedtek szét.- Maradt valami látható nyoma a hajnali találkozásnak?- Én nem sérültem meg.- Miért nem zár be időben?- Azért, mert vendégeim vannak. Nem mondom, elég ké­tes külsejű fiatalok jönnek, de ez nem az én hibám. Nekem bárki megmondhatja, soha nem volt rendőrségi ügyem, most csináltak egyet. *- Mi már egyszer korlátoztuk a büfé nyitva tartását - tájékoztat Bóta Endréné, a polgármesteri hivatal illetékese. - Többet azért nem tudunk tenni, mert a lakosság nem jelez, csak Juhá­szék. Ha azt akarják, hogy lép­jünk, akkor jelentsék, mert másképp nem intézkedhetünk.- Mit tapasztalt a körzeti megbízott? - kérdeztük Gom­bos Károly r. törzszászlóst.- Az Oázis tulajdonosa csak két nap múlva tette meg a felje­lentést garázdaság és könnyű testi sértés miatt. A rendőrségi nyomozás még legalább egy hónapig eltart.- Gyakran hívják ki oda?- Van probléma körülötte, mivel a kispénzű, igénytelen, néha iszákos, agresszív réteg a közelben nyaral. Ezek éjsza­kánként bizony gondot okoz­nak...! Szuromi Rita Madách utópiája Minap fővárosi - egyetemet végzett — ismerősöm kirán­dulásra indult hároméves gyermekével. A kislány egy zöldről megkérdezte, hogy az ugye, csipkebokor. A hu­szonéves anyuka nem tudta. Madách Az ember tragé­diájában a távoli jövő em­bereinek múzeumban mu­tatta be a természetet. Bár ő bízott abban, hogy ez csak egy színjáték... (császi) Virágnézöbe mennek A Heves Megyei Diabetes Szö­vetség cukorbeteg-klubja tagja­inak kirándulást szervez az au­gusztus 20-i, debreceni virág­karneválra. Az autóbusz az egri dr. Nagy János utcából indul reggel 6 órakor, s este 6 órára érkezik vissza. A jelentkezése­ket az esti órákban, a 325-321 - es számon, vagy az üzenetrög­zítőre várják. Külföldi kórus Szombaton délután 5 órakor a Snaefellingakórinn, reykjavíki kamarakórus hangversenyét hallgathatják meg az érdeklő­dők a Dobó téren az MMK szervezésében. Vezényel: Frid- rik S. Kristinnsson. Rossz idő esetén a koncert elmarad. Fallóskúti búcsú Ma Nagyboldogasszony-nagy- búcsút rendeznek a Mátraszent- imre közelében fekvő Fallós- kúton. Az egyházi eseményre most is sok érdeklődőt várnak. Zsidó hangverseny Ma délután 5 órakor az izraeli modiini zsidókórus, a Kcal Aherit ad hangversenyt az egri régi zsinagógában, a Hibay Ká­roly utcában. Az egri Atellana Táncszínház szervezésében az együttes szeretné felhívni a fi­gyelmet a romos műemlék épü­let funkciójának véglegesíté­sére, a helyrehozatali munkála­tok felgyorsítására. Allergiásoknak Az ANTSZ jelzése szerint nap­jainkban a legjellemzőbb aller- gén az üriim és a parlagfű pol­lenje. Az utóbbi virágzása megkezdődött - ajánlják a gyűjtési akciók szervezőinek. TRAÏFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Hatvan belterü­let. 14.00- 22.00 - Füzesabony bel­terület. Finisében a kenyérgabona aratása Búzát megéri termeszteni akkor is, ha az időjárás szeszélyes- A megyében a szántóföldek 1-2 százalékának kivételével befejeződött az aratás - össze­gez Jurányi János, az FM He­ves Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője. - Már csupán az északi régióban van levágatlan tavaszi árpa. Itt a betakarítási munkálatokat az nehezíti, hogy az időjárás mi­att később érett, vagy a vihar megdöntötte a termést, néhol viszont nehezen hozzáférhető a tábla.- Kik végeztek elsőként?- A hagyományos, jó búza­termő vidékek - Pély, Tisza­nána, Hort — fejezték be lege­lőbb az aratást.-Megfelelő minőségű ga­bona termett?-Az esőzések miatt nem­csak a mennyiség, hanem a minőség is csorbát szenvedett. A csapadék miatt csökkent a sikértartalom, így az étkezési búza tonnája 19-24 ezer fo­rint, a takarmánybúzáé viszont 19 ezer forint alatt kezdődik.- Várható-e nagyobb ex­port az idén?- Ezt csak országos vi­szonylatban tudjuk mérni. Va­lószínű, hogy ebben az esz­tendőben is nagyobb mennyi­séget exportálunk, amiben szűkebb hazánk szerény ter­mése is benne lesz. Termelési eredmények azonban még nincsenek, csapán néhány hét múlva várható a megye terüle­téről összesítés. — Megérte az idén búzát termeszteni? — Mindig megéri, hiszen ez egy megbízható, verseny- és piacképes növény. A tiszanánai termelőszövet­kezetben az idén is az elsők között aratták le a gabonát. — Hogy vannak megelé­gedve? — kérdeztük Cseh Gá­bor főkönyvelőt. — Mintegy 350 hektáron arattunk búzát, s hektáronként 35 mázsa termett. A sikértarta­lom 27—28 között váltakozik. — Tárolják a gabonát, vagy máris találtak rá a piacon vá­sárlót?-Egyelőre raktáron van a termés, mert nagyon kedvezőt­lenül alakulnak az árak. Kez­detben 18 ezret kínáltak ton­nánként, most 25-26 ezerért lehetne eladni. Ez a tavalyi árhoz képest alacsony. Bízunk benne, hogy novemberben az idei árak megközelítik az el­múlt évit. (sz. r.) Kedvezett az időjárás a kombájnoknak fotó i>erl Márton Pályázatból gyermekotthon EGER „Nyoma” lesz az adófelaj ánlásnak Az iparűzésiadó-felajánlások, a fürdő környékének rende­zése, a belvárosi parkolási rend - egyebek mellett ezek a té­mák szerepeltek az urbanisztikai bizottság tegnapi ülésén. EGER A benyújtott kérelmek alapján tárgyaltak a rendezési tervek módosításáról. A lakossági és a közületi jelzések szerint az intézmény- és városüzemelte­téssel kapcsolatos kiegészítés, a felújítás és karbantartás ösz- szesen 63 millió forint terven felüli kiadást igényelne. Ko­rántsem biztos, hogy mindre telik a pénzügyi keretből. Ja­vaslatában fontosság alapján rangsorolt a bizottság. A fürdő környékének rende­zése kapcsán szóba került, hogy az ott talált olajszennye­ződés, illetve a mentesítés mennyire késlelteti a tervek eredeti ütemű végrehajtását, s ez várhatóan milyen nagyság- rendű ráfordítást igényel. (Egy korábbi információ szerint a szennyeződés kiterjedésétől nem kell tartani, felszámolá­sához - részben talajcserével, illetve talajátmosással - jö­vőre kezdenének hozzá, s a milliós nagyságrendű munká­lathoz központi támogatást is igénybe vennének.) A mente­sítés időpontjától függően a kijelölt munkáknak ugyanis csak egy részét tudják elvé­gezni, ami a pénz átcsoporto­sítását teszi lehetővé. A belvárosi parkolási hely­zet tapasztalatai alapján felve­tődött a jegyautomaták szük­ségessége a Klapka utcában, valamint a Várzóna szigorúbb ellenőrzésének fontossága, ugyanakkor a szállodák speci­ális igényeinek figyelembevé­tele is. Tovább él a sorompó és a parkolóház ötlete is - tudtuk meg Erdei Zoltántól, a testület vezetőjétől. Az elnök szeretné, ha jól látható nyoma lenne a cégek iparűzési adójából a város- szépítésre, korszerűsítésre fel­ajánlott összegeknek - ezúttal másfél-másfél millióról van szó, melyek műemlékfelújí­tásban, buszváró építésében ölthetnek testet -, s a friss kezdeményezés felajánlóinak nemes példája ösztönözne má­sokat is. (kj) Kongresszusi központ: de hol? EGER ­- Magyarországnak minél több kongresszusi központra lenne szüksége, melyek ide csábíta­nák az üzleti turizmust — hang­zott el azon a tanácskozáson, melyet a megyeszékhelyen lé­tesítendő tanácskozóhely kiala­kításáról tartottak. Trizna Júlia, a Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés igazgatója elmondta: egyre na­gyobb szerepet kapnak a rövi- debb, hatékonyabb találkozók. Egy ilyen megszervezésénél fontos szempont a helyszín, a szállodakínálat, a megközelít­hetőség, valamint egy rendező partner. Egyre nagyobb az igény a kongresszusi irodák iránt, mivel a magyarországi látogatottság nyolc százalékát a kongresszusi turizmus teszi ki. Habis László alpolgármester szerint ahhoz, hogy kecsegtető ajánlatok várják az érdeklődő­ket, fontosak az emberi ténye­zők, a szakmai felkészültség, s a technikai feltételek javítása. Jelenleg két hely jöhet szá­mításba az építkezéshez, a vas­útállomás környékén felszaba­dítható területek, valamint az autós kempingtől északra eső rész. Végezetül Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette: nagy szükség van a fejlesztésre, mert magán az épületen kívül minden adottsága megvan Egernek egy kongresszusi köz­pont kialakítására. Mint mondta: reméli, hogy sikerül megegyezniük, s a területfej­lesztési tanácshoz a pályázatot minél hamarabb benyújtják. A HFVKS7HÍMAP ÜGYELETE; Újságíró: KOVÁCS JÁNOS Telefon - (36)413-853 Fax-(36)412-333 Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon-(36)410 880 Fax-(36)412-333 Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNÉ I Telefon - (36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents