Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)

1997-07-10 / 159. szám

6. oldal Gazdaság 1997. július 10., csütörtök HEVES MEGYEI 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 TeIefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 A készpénzfizetés korlátozása egymillió forint felett A tűzvédelmi szakvizsgáról és a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökről A 32/1997. BM-rendelet szerint júliustól bizonyos foglalkozási ágakban, munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendel­kező személy foglalkoztatható. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek is, aki a rendelet mellékletének 2-4. pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját irányítja. A vizsga anyagát és a javasolt szakirodalmat a BM Tűzoltóság országos parancsnoka teszi közzé. Az oktatás és a vizsgáztatás költségeit - megállapodás alapján - a munkáltató vagy a vizsgázó viseli. A szakvizsga elméleti és szükség szerint gyakorlati részből áll. A munkáltatónak a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetnie. A szakvizsgázott személynek ötévenként kötelező továbbképzé­sen kell részt vennie, amennyiben ugyanis azt elmulasztja, a szak­vizsga érvényét vesztik. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozás ágak és munka­körök a következők: 1. Hegesztők és nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai fel- használását és a 300 kilogramm feletti tárolását végzők. 3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők. 4. Üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói. 5. Gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot hasznosító tüzelő-, fűtő- és technológiai berendezések szerelését, üzembe helyezését, javítását, karbantartását végzők. 6. Az I-IV. kezelési osztályba sorolt 300 kW összes teljesítmény feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelői, valamint a III—IV. kezelési osztályú berendezések távfelügyeletét ellátó személyek. 7. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 8. Tűzoltókészülékek ellenőrzését, javítását végzők. 9. Beépített tűzvédelmi berendezések felülvizsgálatát, javítását, karbantartását végzők. 10. Beépített tűzvédelmi berendezések tervezésére jogosult mű­szaki végzettségű mérnökök. Ezen rendelet 1997. július 9-én lép hatályba, rendelkezései azonban a meglévő szakvizsga-bizonyítványok érvényességét nem érintik. Éljen a lehetőséggel! CNC-tanfolyam Németországban Az Országgyűlés az 1997. évi adójogszabályok megalkotá­sakor úgy vélekedett, hogy a készpénzzel történő fizetése­ket egy bizonyos összeghatár felett joghátránnyal kell súj­tani. Ettől a szabálytól a jog­alkotó a pénzáramlás jobb át­tekinthetőségét, a feketegaz­daságban zsebből zsebbe vándorló összegek visszaszo­rulását várja. Azt az összeghatárt, amely fölött célszerű szankciókat al­kalmazni, a kormány állapította meg, mégpedig egymillió forint értékben. Ha az egy szerződés­ből eredő tartozás áfa nélkül számított összege meghaladja az egymillió forintot, és ezt az ellenértéket egészben vagy részben .készpénzben fizetik ki (beleértve az előleget is), az első szankció értelmében nem vonható le a számlában előze­tesen felszámított adó. A másik büntetést jelentő törvényi rendelkezés, hogy az egyéni vállalkozónak és a tár­sasági adó alanyának az ilyen számla áfa nélküli értékének 20 százalékával meg kell növelnie az adóalapját akkor, ha a számla költségei között elszá­molta. Nem kell ezt a rendelke­zést alkalmazni akkor, ha a számla kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magán- személy. Készpénzfizetésnek minősül a pénzösszeg közvetlen átadá­sán kívül az is, amikor a pénzt belföldi postautalvánnyal vagy postai utánvétes küldemény se­gítségével továbbítják a jogo­sulthoz. Az utóbbi esetekben teljesülnie kell annak a feltétel­nek is, hogy a művelet eredmé­nyeként egyik félnél sem tör­ténjen bankszámla-jóváírás vagy -terhelés, különben a tel­jesítés nem tekinthető kész- pénzfizetésnek. Fontos azt is tudni, mit ér a kormányrendelet egy szerző­désből eredő kötelezettség alatt. A fogalom meghatározása sze­rint egy szerződésnek kell te­kinteni az ugyanazon felek által kötött azonos tárgyú szerződé­seket, ha az egyes szerződések­ből eredő fizetési kötelezettsé­gek teljesítése között akár a szerződés szerint, akár tényle­gesen nem telik el legalább 15 nap. Az utolsó szankciómentes egymillióforint feletti készpénz- fizetést 1997. június 29-én lehe­tett teljesíteni. A féléves alkal­mazkodási időn túl a készpénz- fizetés korlátozásával járó ne­hézségeket a jogalkotó kártya- leolvasók létesítésének ösztön­zésével is szeretné oldani. Az 1997. január elseje és 1999. december 31. között üzembe helyezett elektronikus kártyaleolvasó terminál beállí­tásakor kedvezmény vehető igénybe. A kedvezményt min­den nyilvántartott adóalany üz­letenként egy készülék után ve­heti igénybe. Minden olyan elektronikusan kódolt fizetési kártya olvasására alkalmas (pénztárgéppel egybeépített vagy azzal összekapcsolható) berendezés, amely alkalmas a kártyán tárolt, valamint a kár­tyaművelet során az elfogadó­nál előállított információk elektronikus úton történő to­vábbítására és fogadására, jo­gosít a kedvezmény igénybevé­telére. A kedvezmény összege az idő múlásával fordítottan ará­nyos, vagyis a hamarabb üzembe helyezett terminálokra nagyobb a kedvezmény, mint a határidő lejártához közelebbi időpontban beállítottak eseté­ben. A kedvezmény összege a kártyaleolvasó berendezés be­szerzéséről szóló bizonylatban szereplő ellenérték- 75 százaléka, legfeljebb 75 ezer forint, 1997. január 1. és 1997. június 30. közötti beszer­zés esetén.- 50 százaléka, legfeljebb 50 ezer forint, 1997. július 1. és 1997. december 31. közötti be­szerzés esetén.- 25 százaléka, legfeljebb 25 ezer forint, 1998. január 1. és 1999. december 31. közötti be­szerzés esetén. A kedvezményt a 33-as számú igénylőlapon lehet kérni a költségvetéstől. Ha a kedvez­ményre jogosultság bármely ok miatt megszűnik, azt vissza kell fizetni, mégpedig a soron kö­vetkező 1-es számú havi, vagy a 2-es számú negyedéves, vagy a 3-as számú éves „Bevallás az állammal szembeni kötelezett­ségekről és juttatási igények­ről” elnevezésű nyomtatvá­nyon. A kedvezményre való jogo­sultságát a kártyaleolvasó be­rendezés beszerzője elveszti, ha az üzembe helyezés napjától számított 3 éven belül-a kártyaleolvasó terminált eladja, vagy-üzemeltetését másnak át­engedi, vagy- adóalanyisága megszűnik (megszünteti tevékenységét). Megszűnik a jogosultság ak­kor is, ha- a kártyát elfogadó bank megszünteti az elfogadó szer­ződést, illetőleg az üzembe he­lyezést követő 30 napon belül nem kerül sor ilyen szerződés megkötésére, vagy- pénztárgéppel nem egybe­épített terminál esetén a pénz­tárgéppel történő összekapcso­lásról az üzemeltető 1999. de­cember 31-ig nem gondosko­dik. A kártyaleolvasó terminálok mind gyakoribb megjelenésé­vel a bankkártyák már nemcsak a pénz biztonságos tárolására és könnyebb elérésére használha­tók, hanem immár a minden­napi életünkben is lehetővé te­szik az elegáns és nem utolsó­sorban készpénzkímélő fizetési mód mind általánosabbá válá­sát. A németországi szövetségi tá­mogatási programból - SE- QUA/MKK - a Kölni Kézmű­ves Kamara és a Budapesti Kézműves Kamara szervezésé­ben augusztus 25-29. között CNC-tanfolyam kerül lebonyolí­tásra Kölnben. A tanfolyamra olyan vállalkozók (esetleg szak­oktatók) jelentkezését várják, akik alapismerettel rendelkez­nek a témában. A tanfolyam, szálloda, ellátás költségét a né­met partner fedezi, a hallgatókat az utazás és a tolmács költsége terheli. A tanfolyamra jelent­kezni lehet július 25-ig a Heves Megyei Kézműves Kamarában Batki Mónika szakképzési elő­adónál. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Tudnivalók az őstermelők egyéb adókötelezettségeiről Az őstermelőknek a kö­vetkező adókötelezettségei lehetnek: bejelentés, nyi­latkozattétel, adómegálla­pítás, bevallás, adófizetés és adóelőleg-fizetés, bi­zonylatkiállítás és -megőr­zés, nyilvántartás-vezetés, adatszolgáltatás, adólevo­nás, adóbeszedés. Ezek az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint terhelik az adózót. Az őstermelők a törvény szerint adózónak minősül­nek - akkor is, ha adót nem kell fizetniük -, így ismer­niük kell, hogy a felsorolt kötelezettségek közül me­lyik terhelik őket. Be kell-e jelentkezni az őstermelőnek az adóhivatalhoz? A mezőgazdasági őster­melőnek csak akkor kell be­jelentkeznie az adóhivatal­hoz és adószámot kérnie, ha az áfa-körbe bejelentkezik, vagyis az áfa általános sza­bályai szeri nti^hdózást vagy pedig az alanyi adómentes­séget választja. Alapvető szabály, hogy az adóhatóság az őstermelőt adóazonosító jelén tartja nyilván. Az ős­termelői igazolvány kiváltá­sakor tett nyilatkozat beje­lentkezésnek tekintendő, mert a területi agrárkamara az őstermelői igazolványok­ról adatot szolgáltat az APEH-nak. A kistermelői átalány- adózás választását ebben az évben az őstermelői igazol­vány kiváltásakor megteheti a mezőgazdasági őstermelő. Kit terhel az adómegálla­pítási kötelezettség? Az adó megállapítását az önadózás keretében maga az őstermelő köteles elvégezni az általa választott szabá­lyok alkalmazásával. Ha az őstermelő az agrárkamara felé tett nyilatkozatában vagy az adóhatósághoz tör­tént bejelentkezésében az átalányadózást választotta - és bevétele nem haladja meg a négymillió forintot -, esze­rint köteles az adóját megál­lapítani. Mikor készít bevallást az őstermelői jövedelemről a mezőgazdasági őstermelő? Az őstermelői tevékeny­ségből származó jövede­lemből a mezőgazdasági ős­termelő az adóévet követő március 20-ig, ha áfa fizeté­sére kötelezett, adószámmal rendelkező magánszemély, akkor az adóévet követő február 15-ig kell az SZJA (és áfa) bevallást beadnia az APEH-nek. Az őstermelőnek csak akkor nem kell beadnia a bevallást, ha nincs más adó­köteles jövedelme, és az ős­termelői bevétel a 250 ezer forintot nem haladja meg, vagy az őstermelői bevétele 1,5 millió forint alatt van, és birtokában van 20 százalé­kot kitevő költségszámlá­nak. (Ez esetben bevallás­pótló nyilatkozatot kell ten­nie vagy a munkáltató felé kell nyilatkoznia, ha az ős­termelői bevétel is csak a munkáltatótól származik.) Célszerű adóbevallást adni annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki tételes költségelszámolást alkal­maz, és akinek a bevétele az előbbi határok alatt van ugyan, de ettől több költsége merült fel. Ezeket a költsé­geket csak akkor tudja a ké­sőbbi időben, években - veszteség-elhatárolás formá­jában - elszámolni, ha a veszteséges évről adóbeval­lást ad. Az adó és adóelőleg fizetésének szabályai Az őstermelőtől nem kell adóelőleget levonni akkor, ha a felvásárlónak az őster­melői igazolványt bemu­tatja. Ellenkező esetben az élő állat és állati termék fel­vásárlása esetén 4 százalék, minden más őstermelői te­vékenységből származó termék esetén a levonandó adóelőleg 12 százalék. Azoknak az őstermelők­nek, akik a tételes költségel­számolást választották, ne­gyedévenként ki kell szá­molniuk jövedelmüket, úgy, hogy a bevételből le kell vonni a felmerült költsége­ket, az időarányos érték­csökkentési leírást és az el­határolt veszteség időará­nyos részét (a kistermelői költséghányadot, ha nincs veszteség-elhatárolás), ha az így kiszámított jövedelem- adója nem több 100.000 fo­rintnál (az adókedvezmény összegénél), akkor az ős­termelőnek nem kell adóelő­leget fizetni. Ha több a számított jöve­delemadója, mint 100.000 forint, akkor a különbséget a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz be kell fizetni. A következő negyedév­ben ezt a számítást az év ele­jétől göngyölítve ismét el kell végezni,- s ha az így számított adó az előző ne­gyedévben számított adótól - vagy a 100.000 forinttól több -, a különbséget be kell fizetni. Ha az őstermelő az áta­lányadózást választotta, az adóelőleget ugyancsak a ne­gyedévre a negyedévet kö­vető hónap 15-éig kell meg­fizetni. Az előleg megállapí­tása során a bevételt az év elejétől az adott negyedév végéig kell figyelembe venni. Meg kell állapítani az áta­lányadó összegét, ezt az összeget csökkenteni kell a már befizetett előleggel, és csak a különbözeiét kell az adott negyedév adóelőlege­ként befizetni. Az éves jövedelmet ter­helő adót - vagy ha adóelő­leget fizetett az őstermelő, az éves adó és az adóelőleg különbözetét - az adóévet követő év március 20-ig, il­letve ha áfa-alany az őster­melő, az adóévet követő február 15-ig kell az adóhi­vatalnak megfizetni. Egy összegben vehető fel a földalapú támogatás A Heves Megyei Agrárkamara felhívja a földalapú támogatást igénylők figyelmét, hogy a földművelésügyi miniszter 42/1997. (VI. 24.) rendelete jú­nius 9-én hatályba lépett. Esze­rint a támogatás ezen időpont­tól egy összegben vehető igénybe. Az igénylés módja nincs ér­tékhatárhoz kötve. Akik ez időpont előtt a föld­alapú támogatás első részletét felvették, már a második részle­tét is igénybe vehetik. Betakarítást vállalnak a nagyrédeiek A Heves Megyei Agrár­kamara értesíti az érdek­lődőket, hogy a Szőlős­kert Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szolgál­tató Szövetkezet (3124 Nagyréde, Gyöngyösi u. 1. sz.) nagy teljesítményű Ferguson kombájnokkal vállal komplett betakarí­tást (szállítást, aratást stb.). Az elvégzett munka mennyisége és a munka- folyamatok függvényé­ben az ár megegyezés szerint történik. Érdek­lődni lehet: Bengyel László termelési igazga­tónál személyesen, vagy a 37/373-080 sz. telefo­non, illetve Kalcsó István gazdajegyzőnél 3034 Szűcsi, Béke u. 5. Tel.: 37/326-041.

Next

/
Thumbnails
Contents