Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)

1997-07-09 / 158. szám

2. oldal 1997. július 9., szerda Megyei Körkép Amatőr ralifutam, avagy: szelíd motorosok a Mátra útjain? (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel együtt a szolgáltatóegy­ségek kinn tartózkodó munka­társai szerint semmi problémát nem okoznak a fiatalok. - Bé­kés, rendes gyerekek ezek - vá­laszolja egy férfi. - Amikor fiatalok voltunk, mi is ezt csi­náltuk: száguldoztunk, cigiz­tünk, titokban megkóstoltuk az italt. Én szoktam találkozni a körzeti megbízottakkal és a srácokkal is, de senkire nincs panaszom. A sasvári polgármesteri hi­vatalban sem ismeretlen a probléma, bár azt az illetékes hamar leszögezi: nincs itt olyan nagy baj, mint mondják.-Hozzánk is érkeztek jel­zések, hogy motoroznak a srá­cok, és ellepik a parkolót - kapjuk a választ -, de ebből még baj nem lett. Mi úgy va­gyunk vele, hogy minden gye­reknek vannak szüleik, bár a felelősség kérdése ezzel nem tisztázható igazán. Az önkor­mányzat nem tehet semmit, hiszen a jelzett probléma a 24- es utat érinti. Máskülönben ez egy olyan dolog, amire nin­csenek paragrafusok...- Mi is kaptunk bejelentést - feleli érdeklődésünkre Kása József r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedési osztályának vezetője -, s megtettük, ami tőlünk telt: szóltunk a városi kapitánysá­gon dolgozóknak, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot a kör­zeti megbízottakkal. Onnan - érdekes módon - azt a választ kaptuk: a kmb-sek nem tudnak a jelenségről.-A közelmúltben volt egy baleset. Ez nem cáfol rá az elmondottakra...?-A fiatalember, aki meg­halt, a féktávolság alapján 180-200 kilométeres sebes­séggel hajtott. De ez egyedi eset volt.- Hozzánk még bejelentés sem érkezett - válaszolja Ka- ranyicz László r. őrnagy, kör­zeti megbízotti alosztályve­zető. - A térséget rendszere­sen ellenőrizzük, ezen a héten minden éjszaka kinn vannak az embereink. Szerintem in­kább a fiatalember halála iz­gatta fel a hangulatot.- Mit mondanak a körzeti megbízottak?-Jeleztük a problémát, de nem tudnak róla... (szuromi) Egyetlen kéz sem lendült a magasba, hogy „igent” jelezzen Nem kaptak öt és fél milliót a labdarúgók A Nyári Egyetem Vendégkönyve A visszatérő nyugdíjas NOSZVAJ Kerekes Sándor azon kevesek közé tartozik, akik szinte minden kurzuson részt vettek. Ez a kötődés magyarázza, hogy az idén sem óhajtott tá­vol maradni.- Valaha életem párjával jöttem. Nemcsak kikapcso­lódtunk, hanem bepillanthat­tunk az értékes műemlékek megőrzésének műhelytitkaiba is. Az ilyesmi mindig érdekelt mindkettőnket. Sajnos, a fele­ségem elhunyt, s most már csak egyedül érkezem. Aka­ratlanul is felidézve emlékét, az itt töltött időt is. Megnyerő, ironikusan adomázó alkat, aki készséggel villantja fel műltjának néhány jellegzetes, mások számára is tanulságos epizódját.-Mi tagadás: eléggé kö­rülményesen formálódott sor­som. Apám a csurgói gimná­ziumban munkálkodott kö­zépiskolai tanárként. Tőle ta­nultam azt, hogy meg kell be­csülni embertársainkat, tisz­telve bennük a másságot is. A II. világháború vihara engem is magával sodort. Érettségi után hivatásos katona lettem. Nyugatról csak 1947-ben ér­tem haza. Addig az erlangeni egyetemen - híres univerzitás volt akkor is - tanultam. Is­meretszerzésemet a budapesti műszakin folytattam. Sajnos, egyáltalán nem vonzódtam az MDP-hez, s a kommunista eszmékhez. Olyannyira ódz­kodtam, hogy indexembe nem jegyeztem be a marxista tár­gyakat. így aztán nem kaphat­tam diplomát, de ki se zártak, vagyis fél évszázad múltával is „diáknak” számítok. Leg­alábbis jogilag. Csak mellesleg említi azt, , SPi? 'WV ,*j ■ tes ■& Kerekes Sándor fotó: perl hogy elvhűségéért kemény árat fizetett. Eleinte a Hoffer-traktor- gyárban kaptam munkát. Ter­vezéssel foglalkozhattam. Később aztán kipenderítettek innen, s 1986-os nyugdíjazá­somig fizikai munkásként dolgoztam. Persze, nem bán­tam meg, hiszen nem kellett fejet hajtanom arra érdemte­lenek regimentje előtt. A takarékosak fajtájához tartozik, hiszen összegyűj­tötte azt a nem éppen szerény summát, amelybe a részvétel került.-Ne nagyon említsd ezt, mert nincs benne semmi kü­lönös. Mindenképpen el akar­tam ide jönni. Vonzottak a hajdani impressziók, s azzal is tisztában voltam, hogy megint ismerősökkel, barátokkal jö­hetek össze. Olyanokkal, akikkel megértjük egymást, akikkel öröm beszélgetni, disputázni. Ezért bizony áldo­zatot kell hozni. Nem is akármilyet... Pécsi István Mesterkurzus Szamócával, Tolcsvayval és Szögivel Vendégek Japánból HEVES MEGYE Ma Heves megyébe látogat Ja­pánból az a négytagú megyei küldöttség, amely a december­ben Japánban megrendezendő „Magyar Hét" előkészítése mi­att érkezett hazánkba. A megye meglátogatását a térség kiter­jedt nemzetközi kapcsolatrend­szerére való tekintettel iktatták be programjukba. Délelőtt 10 órakor Horváth Gábor, a megyei közgyűlés al- elnöke az egri megyeházán fo­gadja a vendégeket. Ugyanitt szakemberek részvételével folytatnak majd megbeszélést megyénk és a japán Iwate me­gye együttműködési lehetősége­iről, az üzleti-kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséről. Ez­után felkeresik az Egervin fő­pincészetét, majd ellátogatnak a parádsasvári üveggyárba. Két Lotti A 28. heti Két Lotti játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 85.479.536 forint to­vább halmozódik. A három- találatosok nettó nyeremé­nye 32.201 forint, a kette­seké 307 forint. A Két Lotti nyerőszámai: 21, 27, 51 és 12,16, 42. Tizenkét zenekarral Rockfesztivál FELDEBRÓ Július 11-én, pénteken veszi kezdetét a háromnapos rock­fesztivál a Feldebrői Fiatalok Egyesülete (FEFE) szervezésé­ben. A sportpályán zajló prog­ramok során tizenkét zenekar lép közönség elé, Az érdeklő­dők találkozhatnak a rockze­nész showman-nel, Wasztavik Gazember Lászlóval is. Kulturális tv-magazin EGER Ma este a TV7 csatornáján újra jelentkezik a Metszet adása. A műsorban összeállítást láthat­nak az Art Agria Nyári Játékok eddigi eseményeiről, a katona­zenekari fesztiválról és Anga Mária Mesekuckójáról. A továbbiakban megszólal­nak a „Mária evangéliuma" szereplői, és az adás vendége lesz Tolcsvay László zene­szerző. Beszélgetést hallhatnak a Derszu Uzala együttessel a csapat első lemezbemutatójá­nak kapcsán. A műsor végén ismét Gonda Zsigmond várja a nézőket a szokásos könyvajánlattal. FÜZESABONY A helybeli képviselő-testület tegnapi ülésére kitűzött napi­rendi pontok közül kettő ígér­kezett problémásnak. Nos, a Madách úti ipartelep forgalmi gondjairól már nem egy alka­lommal írtunk. Mint ismert, la­kossági panasz a Szabó-Füzes szállítássi céggel, Szabó János vállalkozásával kapcsolatban érkezett. Volt is egy képviselői döntés, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha szervizút épülne, amely elkerülné a lakott területet. A vállalkozó a reá jutó magas költségek miatt nem fogadta el a testület határozatát, azaz e megoldást. Demonstrá­cióra is sor került. Az ügy vé­gére szerettek volna pontot tenni a képviselők tegnap. Noha a testület továbbra is ra­gaszkodik az elkerülő úthoz, annyi változtatás mégis történt, hogy az önkormányzat az útte- rülettel (5 millió forint), to­vábbá kétmillió forinttal járulna hozzá a dologhoz. Amennyiben a szervizút nem épül meg, ak­kor hatósági intézkedésekkel mérsékelik az ipartelep környe­zetében élőknek a forgalomból származó környezeti terheit. A másik fogas kérdés-kérés a sportklub labdarúgó-szakosztá­lyától futott be. A füzesabonyi csapat NB II.-es szerepléséhez ugyan a legutóbbi testületi ülé­sen már megszavaztak egymil­lió forintot, de az igazi költség- vetés elkészültekor kiderült: ez vajmi kevés. Ha a szponzori gárda a szerepléshez szükséges pénzek felét elő is teremti, még legalább 5,5 millióra volna szüksége a csapatnak. Örvendetes lehetne egy ilyen lehetőség, ám sajnálatossá válik a helyzet, ha nincs rá pénz. Amikor az összeg odaítélését tette fel szavazásra dr. Pápai Sándor alpolgármester, egyet­len kéz sem lendült a magasba, hogy „igent" jelezzen. Varga Zoltán edző, majd Trombitás István szakosztályvezető döb­benettel vette tudomásul a dön­tést. Hogy végül szerepel-e az FSC focicsapata az NB II.-ben, megbeszélik - fejtegette Trom­bitás István. Félő azonban, hogy ezek után a szponzorok még az NB III.-as szereplés tá­mogatását sem vállalják... Az elmúlt héten kezdődött, s két hét múlva premierrel feje­ződik be az a mesterkurzus, amelyet az egri Gárdonyi Géza Színház szervezett a külföldi magyar színművészeti főisko­lások számára. Az ötlet és megvalósítás egy része az igaz­gató-főrendezőtől, Be ke Sán­dortól származik, aki egyben a Magyar Játékszíni Társaság elnöke is. Szögi Csaba koreográfussal, a kurzus egyik tanárával be­szélgettünk a képzésről. A töb­biek - a program szerint - teg­nap Szilvásváradon éppen lo­vaglást tanultak, s Várhelyi Dé­nes egri színész vezetésével bajvívást is gyakorolnak. A szellemi muníció mellett ugyanis gyakorlati ismereteket is kapnak itt a fiatalok. Az el­múlt hét végén Eperjes Károly színművésszel (Szamócával) ta­lálkoztak, de a közeli napokban Tolcsvay László zeneszerzővel, Gosztonyi János íróval és Thir- ring Viola beszédtechnika-ta­nárral is lesz alkalmuk disku- rálni, tőlük tanulni.- A határon túliaknak év közben nincs alkalmuk egy­mással találkozni - mondja Szögi Csaba -, s most a szak­mai párbeszéden túl perfor­mance jelleggel a Carmina Bu- ránát is színre visszük. A tánc­játék bemutatójára július 24-én kerül majd sor. (j. i.) Tegnap lemondott a 4-es igazgatónője „Az iskolánkban folyó fe­gyelmi eljárás megindításának tényeiről korábban részletes nyilatkozatot tettem közzé. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló feljelentést tevő szü­lők írásbeli nyilatkozata, to­vábbá a fegyelmi eljárás vizs­gálati jegyzőkönyveiben sze­replő 17 terhelő vallomás - amit mind a cselekménnyel érintett gyerekek, mind szü­leik büntetőjogi felelősségük tudatában tettek - alapján 1997. július 4-én kiskorúak veszélyeztetésének alapos gyanúja miatt büntető feljelen­tést tettem a cselekmény elkö­vetésével gyanúsítható peda­gógus ellen a Hatvani Rend­őrkapitányságon. A büntetőel­járás jogerős befejezéséig a fo­lyamatban lévő fegyelmi eljá­rást felfüggesztettem. 1997. július 8. napján - ki­zárólag saját elhatározásból - az 1996. évtől ötévi határozott időre szóló igazgatói tisztsé­gemről lemondtam. Lemondá­som indoka elsősorban az volt, hogy a Hatvani 4. Számú Álta­lános Iskolában nyugodt kö­rülmények között, csak és ki­zárólag az oktató-nevelő munkára koncentrálva kez­dődhessen meg az új tanév. Lemondásomban nem ját­szott közre az a vizsgálat, amely jelenleg az iskola pénz­ügyi és gazdasági ügyeinek el­lenőrzését végzi. Bízom abban, hogy mind a rendőrségen kezdeményezett büntetőeljárás eredménye, mind pedig az iskolában - külső szakértő bevonásával - folyó pedagógiai vizsgálat konkrét tényeken alapulva hozzájárul ahhoz, hogy az is­kola új vezetése nyugodt, al­kotó légkörben tudjon a to­vábbiakban dolgozni, amely­hez ezúton is sok sikert kívá­nok.” „Láttad már az Isten hátát...?” Ciao, Szicília! B ár a nemrég alakult Agria Travel, mint a fővárosi West Travel viszonteladója, gondtalan pihenést, nyaralást ígér szicíliai apartmanjaiban, szállodáiban, azért ez a kirán­dulás ennél lényegesen többről szól. Ez a déli sziget ugyanis páratlanul gazdag művészettör­téneti, kulturális értékekben. S aki már erre jár, annak feltétle­nül érdemes néhány napot el­lopnia minderre a tengerpart, a szállodai uszodák, teniszpá­lyák, a semmi máshoz nem ha­sonlítható olasz éttermek, presszók, szórakozóhelyek, pi­henőprogramok sorából. A magyar utazási irodák mostanság kezdik felfedezni, s ajánlani Szicíliát. Ebben jár élen az Agria és a West Travel közösen. Mindezt már kint, Szicíliában kétféleképpen is meg lehet szervezni. Fakultatív programok sora várja a turistát, de aki egyénileg szeretné meg­csodálni ezeket az egyedülálló értékeket, az gyorsan, egysze­rűen, s viszonylag olcsón gép­kocsit bérelhet, s becsavarog­hatja akár az egész szigetet. A palermói parlamentet semmi­képpen nem szabad kihagyni, hiszen itt található a világ má­sodik legnagyobb alapterületű mozaikja, fantasztikus szín­összeállításban bemutatva a Biblia történetét. Már kívülről is élmény rápillantani a há­romezer! !) nézőt befogadni képes színházépületre, a ba­rokk, neoklasszicista stílusban épült házakra, vagy a katedrá- lis megcsodálása közben el­csípni egy esküvőt. Nem min­den tanulság nélküli. Ez egyébként nem „turistaszeren­cse” kategória, hiszen a hét összes napján, szinte a nap minden órájában folyamatosan járulnak az oltárok elé a párok. Ha nagyon alaposak aka­runk lenni, akkor nem elég egy nap, hiszen Palermo a kultúra őshazájának is számít. A szicí­liai kirándulások sorában első helyre kívánkozik Taormina, ami nagy szavak nélkül is egy számunkra ismeretlen, fantasz­tikus világba enged betekin­tést. Nem szabad kihagyni Si- racusát, sem Messinát, Mon- realét, csakúgy, mint a mű­ködő vulkánokat. Az Ernáról csak azért nem szólok külön, mert mindaz, amit szavakban el lehet mondani, nem sokat fe­jez ki. Ezt látni kell. S ha a kirándulások sorában végre tengerre szállunk, akkor - egy kellemes, nem túl hosszú hajókázás után - eljuthatunk a környező szigetekre: Lipariba, netán Vulcanóba. Ez utóbbi már nem is csak a pokol bejá­rata, hanem maga a purgató- rium. Egy barátom honvédségi hadgyakorlatáról küldött, ké­peslapra írt szövege jutott erről az eszembe: „Láttad már az Is­ten hátát? Mert én már mögötte vagyok!...” A szintén igen aktívan mű­ködő vulkán-szigeten mind- összesen négyszáz - mondhat­nám: mindenre elszánt - ember él. A szaglásuk mindenesetre nem lehet túlzottan érzékeny. Egy kénkitörés után ugyanis borzalmas szagokat hord a szellő. A tengerből folyamato­san bugyog a kén, rá lehet ülni, a víz felszínén tartja az embert. Még a gyenge úszók is - a sza­gok leküzdése után - Damyi Tamásnak, Egerszegi Kriszti­nának érezhetik magukat, mert szinte röpít a víz egy-egy tem­pót követően. Aztán erős idegzetűeknek jöhet a „purgatórium" ! A ter­mészet vájt magának egy kén- teknőt, ahol folyamatos a 40 Celsius-fokos, vizes kénután- pójlás. Állítólag gyógyhatású: elég sokan ücsörögtek benne, s képes volt még egy eredeti né­ger bőrét is - igaz, csak időle­gesen - hófehérre változtatni. Egy életünk, egy halálunk: mi is kipróbáltuk! Igaz, utána mindent el kellett követnünk, hogy a saját szagunkat kibír­juk. Visszafelé a hajón min­denesetre kényelmesen utaz­tunk, mert a környezetünkből mindenki a fedélzetre mene­kült, friss tengeri levegő után kapkodva. J áratlan útért... Ugye, ismerős a mondás? Ha azonban már szabadon idézgetjük a klasszi­kusokat, mégis azt kell írnom: Ha Róma..., akkor Szicília is mindenképpen megér egy mi­sét! Felidézheti bennünk a vi­lághírű filmek hangulatát a belvárosok szárítókötelein szá­radó ruha, az utca felé tere­getve, művészettörténelmi ta­nulmányokat, kicsit visszavi­het bennünket a múltba, de lát­hatjuk akár a következő száza­dot is. Mindemellett aktívan pihenhetünk, feltöltődhetünk a még a hajókikötőkben is kris­tálytiszta tenger partján. Csábító, félelmetes, egzoti­kus, nyugalmat árasztó egy­szerre. Koldusszegény és pompázatosán gazdag. Bizton­ságos, de az arany nyaklánco­kat hagyjuk otthon...! Egyszó­val: ellentmondásos! Kis Szabó Ervin » ú i i i

Next

/
Thumbnails
Contents