Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1997. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP Ha 15 óráig LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VIII. ÉVFOLYAM 177. SZÁM ÁRA: 39 FORINT Film, színház, más bravúrok - számos produkcióra képesek az okos sörényesek Csak a HEVES MtcvEI HÍRLAP olvasóinak Négylábú sztárok a rivaldafényben Ha a sikeres előadás végén a szereplő meghajol, abban még nincs semmi különös. Ám az már korántsem mindennapi do­log, ha a fellépés után a „színész” jóízűen elropogtatja kellő­képpen megérdemelt abrakját. A Szilvásváradi Állami Mé­nesgazdaság válogatott lovai ilyenek, ezt számos film és szín­házi produkció is tanúsítja. Legutóbb a Szegedi Szabadtéri Játékokon produkáltak a négylábúak. SZILVÁSVÁRAD- A lipicaiak fellépésének, közszereplésének immár ko­moly múltja van - kezdi a szí­nészi adottságokkal is felruhá­zott jószágokról szóló történe­tet Dallos Andor, a ménesgaz­daság igazgatója. - A szegedi színházi fellépésnek az az előzménye, hogy évekkel ez­előtt Szilvásváradon forgatták bérmunkában a Cyrano című olasz-francia filmet, amely­nek akciórendezője az a Pintér Tamás, akit a szakmában csak „Oroszlán”-nak becéznek, s aki kiváló kaszkadőr. Nos, ő a mostani szabadtéri Cyrano- előadás látványképének a megformálásában is közremű­ködött. A fdmesek - úgy tűnik - igencsak elégedettek voltak a lovaink nyújtotta produkció­val, és ez a későbbiekben is jó referenciának bizonyult, rá­adásul a kapcsolatok is meg­maradtak. (Folytatás a 2. oldalon) Egyelőre a virágzás van soron, de az ősszel indulhat a parlagfű-akció Kizárható, hogy nálunk is pénzt er a begyűjtött gyomnövény? Sajnálatos, de tény: szédületes karriert futott be az a gyomnö­vény, amely - Amerikából átkerülve - néhány évtized alatt meghódította a kontinenst. Eljutott hozzánk is, nagy tömegben hozva magával különösen allergizáló virágporát. A pollenal­lergiától szenvedők egyre népesebb tábora éppen mostanság, az elkezdődött virágzás idején tapasztalhatja a betegség legkel­lemetlenebb tüneteit. EGER ÉS KÖRNYÉKE-Július közepétől szeptem­ber közepéig tart a parlagfű vi­rágzása, s ezen időszakban sen­kinek sem ajánljuk annak sze­dését, legfeljebb - amennyiben nagyon muszáj - a kaszálást ja­vasoljuk - ismerteti a pillanat­nyi állapotot dr. Vass Gézáné, az egri tisztiorvosi szolgálat il­letékese. A szakembertől azt is megtudtuk továbbá, hogy tér­ségünk is viszonylag fertőzött­nek számít. A hozzáértők vé­leménye szerint mindez első­sorban a város környéki műve­letlen földeknek „köszönhető", bár az is igaz, hogy az elhanya­golt, gondozatlan részeken már Eger belterületén is fölbukkant a parlagfű. (Folytatás a 3. oldalon) Naponta végig kell nézni a fákat, s megtenni a szükséges intézkedéseket Tűzelhalás: végigsöpör településeinken? A tiszanánai kertekben néhány hete még afféle negatív kurió­zumnak számított a tűzelhalás. Mostanra azonban sajnálatos változások következtek be: a dél-hevesi térség hét településén ütötte fel a fejét a kiskertek réme, s került ki a falvak helység­jelző táblái alá a növény-egészségügyi zárlatot jelző tábla. DÉL-HEVES MEGYE Az utóbbi napokban Tiszanána mellett Kömlőt, Hevesveze- kényt, Tarnaszentmiklóst, Pélyt, Tarnamérát, valamint Boldogot is fertőzött település­nek nyilvánította a növény­egészségügyi állomás - tájékoz­tatott Petrovszki Mátyás főfel­ügyelő. További községekből pedig mintavételre szállítottak gyanús ágakat a pécsi laborba. Mint megtudtuk: az idei esős, csapadékos időjárás ked­vezett a baktérium terjedésé­nek, bár azt még mindig nem lehet pontosan tudni, mi szállí­totta az almatermésűek beteg­ségét. (Folytatás a 3. oldalon) Most még a szervezés zajlik, de (ha minden igaz) jövőre már: Vízimentők a Tisza-tónál Az idei nyár két halálos áldozattal bővítette a Tisza-tó fekete­listáját. Hol voltak a vízimentők? - tehetnénk fel a kérdést. Nos, a válasz a következőképpen hangzana: sehol, hiszen nin­csenek. Ám a jelek szerint mindez már nem sokáig lesz így... Nem volt bizonyítható Megszüntették a fegyelmi eljárást Megszüntették a fegyelmi eljárást Rozsnyai Géza alez­redes, a Vám- és Pénzügy- őrség Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyei pa­rancsnoka ellen - tájékoz­tatta az MTI-t tegnap a VPOP. A fegyelmi vétség el­követése nem volt bizonyít­ható. Rozsnyai Géza to­vábbra is eredeti beosztásá­ban teljesít szolgálatot. Sziréna Alumíniumtolvajok üldözése és lebukása Nagyrédén, a Szőlőskert téesz épületének Gyöngyösi úti tele­pére sötétedés után érkeztek - a kerítésen átmászva - a tolvajok, s módszeresen „munkához” lát­tak. A kiszemelt 41 darab 6 mé­teres alumíniumcsövet egymás után fektették fel a drótkerí­tésre. Az észlelt rendellenesség forrónyomos üldözésbe csapott át, amelynek végén B. S. jobbá­gyi lakos és társa, F. Gy. beis­merték a bűncselekmény elkö­vetését. Szarvaskőben enyveskezü be­tolakodó miatt tettek feljelen­tést. Az egyik üdülőház bérlője az ismeretlen tettes akciója vé­gén már-csak a százezrekre te­hető kárát tudta összeszámolni. A feljelentő ékszerei közül el­tűnt egy fehér opálköves gyűrű és egy arany medál is. A számítógépes csalással ala­posan gyanúsítható 25 éves hölgyet, a gyöngyösi J. AJ.-et a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte - kaptuk tegnap a hírt. TISZA-TÓ Három éve civil kezdeménye­zésre alakult egy vízimentő egyesület, ám három hónap múltán el is halt. - Akkor a Vö­EGER Rendeződni látszik az Agria Bútorgyár sorsa. Az üzem pri­vatizációja után 100 millió fo­rintos megrendelésről szóló szerződést kötött az Agria Ba- Mat Kft. a németországi köz­pontú Villeroy és Boch multi­nacionális céggel, amelynek üzleti berendezéseket szállíta-' nak. Balázs István, a vállalat tu­lajdonos-vezérigazgatója el­mondta: a gyár megvásárlása után felújították az elavult technológiát, s a korábbi 72-es „Csalódással vettem kézhez a július 14-i levelét, mely arról értesít, hogy az EU CD elfo­gadja azt a helyzetet, hogy a KDNP önmagát kizárta az EUCD-ből.” Ezekkel a sorokkal kezdődik az a levél, amelyet Giczy György, a Kereszténydemok­rata Néppárt elnöke intézett - július 17-i keltezéssel - Wim röskereszt égisze alatt működ­tünk - meséli Berényi István, az akkori szervezet alapítója -, de folyton az anyagi és tárgyi fel­tételek hiányával küzdöttünk. (Folytatás a 2. oldalon) dolgozói létszámot 127-re bőví­tették. Szerződést kötöttek egy orosz céggel, amely késztermé­kek ellenében a bútorgyártás­hoz szükséges fát szállítja Egerbe. A kft. megvásárolta az egri székhelyű Felnémeti Fű­részipari Rt.-t, így „házon be­lül” készíthetik elő a faanyagot. Ennek köszönhetően verseny- képes árakkal jelentek meg a nyugat-európai piacon. Az idén 400 millió forintos bevételre számíthatnak a gyárban, ahol augusztustól újabb 70 ember kezdi meg a munkát. (MTI) van Velzenhez, az európai ke­reszténydemokrata pártokat tömörítő EUCD elnökéhez. Giczy György - egyebek mellett - arra emlékeztet, hogy a KDNP már több ízben is ki­nyilvánította, hogy keresztény- demokrata középpártnak tekinti magát, s ennek megfelelő poli­tikát is folytat. (Folytatás a 3. oldalon) Giczy György levele Wim van Velzenhez Árossz szándékáldozataaKDNP? Egyenesben az Agria Bútorgyár Önökkel Mondjuk - Önökért Öncélú véleménynyilvánítás? Az, hogy meghívtak bennünket a NATO-tagok körébe, egyáltalán nem lelkesít. Az azonban aligha vitatható, hogy ez - legalábbis Jiosszú távon - mindenképpen a magyar függetlenség megőrzését szolgálja, vagyis azt, amely végső soron mindnyájunk közös ér­deke, óhaja. Más kérdés viszont az, hogy miként vélekedik minderről az or­szág. Korántsem dicséretes az igenlés megelőlegezése, mert ez arra sarkallhatja az érintetteket, hogy csak azért is nemet mondjanak. Különösképp annak hallatán, hogy voksaikkal nem dönthetnek, mindössze véleményt nyilvánítanak. Fura helyzet lenne, ha a többségi elutasítás esetén az Országgyű­lés ellenkező álláspontra helyezkedik. Ne ragozzuk tovább, inkább azt jegyezzük meg, hogy felesleges a szavak értelmét megcsonkítani, eltorzítani. Jobb lenne megbízni a választókban. Természetesen úgy, hogy előbb józan érvek sere­gével könnyűjük meg tisztánlátásukat. Ha így tekintjük partnernek a milliókat, akkor nem kell tartani semmiféle váratlannak látszó, ám korántsem annak minősülő bajtól. Ellenkező esetben viszont meglehetősen fura, igen meghök­kentő szituáció formálódhat. Olyan, amelyből a legrátermetteb­beknek sem könnyű kiutat lelniük. Bármikor is... Pécsi István Kórházi stop a mobiltelefonoknak EGER „Betegeink nyugalma, a diag­nosztikus és therápiás beren­dezések zavartalan működése érdekében a mobiltelefonok használata a kórház-rendelő­intézet egész területén szigo­rúan tilos!” - adja hírül egy közlemény a patakparti por­tán. Lefényképezni a kiírást nem engedte a rendésznő, mert ehhez kollégánknak már a sorompón belül kellett volna állnia. Ez viszont már a kórház területe, ehhez engedély kell. Ha viszont ez így van, ak­kor - a rendelkezés értelmé­ben - már az udvaron sem szabad mobiltelefonozni. A folyosókon pedig pláne nem. Nem is szólva a kórtermekről, az orvosi szobákról. Azt nem tudni, hány egész­ségügyi alkalmazott rendelke­zik a technika eme csodájával. Hányán nem használhatják zsebtelefonjukat a munkahe­lyen, spórolva ezzel az intéz­ménynek. Arra vonatkozóan sincsenek tippjeink, hány üz­letember vagy szerelő keresi fel a kórházat, akár hivatalból, akár kezeltként. Esetleg hány beteg viszi magával a szerken­tyűt, hogy kapcsolatot tarthas­son a családjával. Csak arról van némi sejté­sünk, hogy ma Magyarorszá­gon csaknem félmillió mobilte­lefon üzemel. Következésképp elég sokan lehetnek, akiket érint az igazgatóság tiltása.- Miért született a rendelke­zés? - kérdeztem dr. Lajos Zoltánt, a Markhót Ferenc Megyei Kórház és Rendelőin­tézet sajtóreferensét.- Az egyik indok a betegek nyugalma - mondja a főorvos. - Többségüket idegesíti ez az újgazdag tempó: „előkapom a mobilom”. A másik ok, hogy a zsebtelefonok zavarhatják a számítógépeket, a pace-make- reket (szívritmus-szabályozó­kat), továbbá az altatógépek vezérlését, a CT-t és a DSA-t is. Ezért vált szükségessé, hogy az igazgatóság megtiltsa a mobiltelefonok használatát. Ezzel a lehetőséggel már több intézmény él, például a posta­fiókok és a bankok is. À kór­házban nyilvános készülékek találhatók, amelyek vissza is hívhatók. Bárki használhatja ezeket a telefonokat. (négyessy) A pincéket áztatta a kiadós reggeli eső HEVES MEGYE A tegnap hajnalban-reggel le­zúdult eső nem okozott fenn­akadást megyénk útjain - tud­tuk meg Demeter Istvántól, a Heves Megyei Állami Közútke­zelő Kht. munkatársától. Annál inkább volt dolguk az egri tűzoltóknak, akiket a város több pontjára is kihívtak a pin­cék élázása miatt. A legna­gyobb probléma a Széchenyi utcai Julius Meinl szaküzlet alagsorában jelentkezett, de a pár órás munka után ott is elhá­rult a veszély. Szerencsére az Eszak-ma- gyarországi Áramszolgáltató hibabejelentőjének sem kellett kapkodnia a telefont, hiszen az eső sehol nem okozott a szol­gáltatást nehezítő gondokat.

Next

/
Thumbnails
Contents