Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)
1997-07-25 / 172. szám
1997. július 25., péntek Eger Körzete 5. oldal Az egercsehiek Kolozsváron jártak - a hét végén. Pénteken reggel utaztak testvérvárosukba, az erdélyi Szilágy- csehbe. Szállást és kedves vendéglátást azoktól a családoktól kaptak, amelyeknek tavaly ők adtak otthont. Bár az időjárás mostohán bánt velük, kárpótolta a kirándulókat a szívélyes fogadtatás és a látvány, amit a műemléki város, Kolozsvár nyújtott. Vasárnap este szép emlékekkel tértek haza. A vármúzeum uj kiadványa Papírmalom örökébe edénygyár BÉLAPÁTFALVA A napokban jelentette meg a Heves Megyei Múzeumi Szervezet a Studia Agriensia 18. köteteként dr. Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép című könyvét. A szerzőnek ez a munkája, ugyanúgy, mint több könyve és tanulmánya, a megye ipartörténetéből menti tárgyát. Ez - noha a megye egyik legrégibb településéről nyújt elénk metszetet - túllép az összefüggések, következtetések figyelemre méltó feltárásán, országos kapcsolatokra is utal. Az apátfalvi kőedénygyár alapítása része volt annak a nagy hazai iparfejlődést szolgáló vállalkozásnak, amely Magyarország reformkori törekvéseit tükrözte. Alapítója az Egri Érseki Papnevelő Szeminárium volt. A gyár az előzőleg már a településen működő papírmalom örökébe lépett. A szeminárium agilis vállalkozókra lelt. Eleinte porcelán előállításához fogtak, de alkalmas nyersanyag híján áttértek a kőedénygyártásra. Az 1850-1855 közötti években annyira megnőtt az érdeklődés a cserépedények iránt, hogy megindult az üzem bővítése. Az 1894-ben tervezett arculatbővítés, a tégla- és cserép- gyártó telep felállítása nemcsak új fejlesztési irányt adott volna a már a megye határán túl is tekintélyt szerzett gyár gazdaságos működéséhez, hanem túlélte volna az 1920-as években a kerámiaiparunkban beállt válságot is. Az 1928-ban megszűnt keménycserépgyár felszerelései közül a szintén Bélapátfalván működő, kizáróan konyhaedényeket előállító vörösedénygyár többet átvett és felhasznált. Ez az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár 1940-ig termelt. Az alapos forrásfeltárás hozzásegítette a szerzőt, hogy rövid kitekintéssel az ország harminc keménycserépgyárát és a környék hét vörösedénygyárát is bemutassa. A szerző önálló fejezetben vizsgálja a keménycserépgyár társadalmi-gazdasági kapcsolatait, emberi életeket, sorsokat jelenít meg. Dr. Csiffáry Gergely munkáját színes képmellékletek, táblázatok, térképek és rajzok gazdagítják. A megyei múzeumi szervezet legújabb tudományos kiadványa bizonyára elnyeri a helytörténet, a tudománytörténet és a honismeret iránt érdeklődők elismerését. (M) „Janicsár lopóz várnak falához” EGER A Dobó István Vármúzeum Vártábora bentlakásos turnusába az ország minden tájáról jelentkezhettek a fiatalok. Az Angolkisasz- szonyok kollégiumában lakókat kérdeztük élményeikről. A budapesti Oláh Márton számára az emberi csontváz összerakása és a vár ostromáról szóló beszámolók voltak a legfigyelemreméltóbbak. A hevesi Urbán Zoltánt a kazamatajáratok izgatták, amelyek nem látogatható útjait is bebarangolhatták a muzeológusok vezetésével. Tetszett neki a reneszánsz kori kályhacsempe másolása gipszöntvénnyel, és a restaurátorműhely. De a numizmatika is érdekelte, hiszen édesapjával együtt már hatvanegy ország érméit gyűjtötték össze.- Históriás énekversenyen vettünk részt, s holtverseny alakult ki a két csoport között - mondta a miskolci Ember Judit. - Az egyiknek a rímei, a másiknak az előadásmódja ragadta meg leginkább a bírálók figyelmét. Kérésünkre előadták a Tinódi Lantos Sebestyén után szabadon írt éneket: „Janicsár lopóz várnak falához/ robbant, s megy szaladva urához...” A 16 éves Jungbert Zsófit a Reneszánsz kori kályhacsempe másolata készül régészet vonzotta. Az általuk vizsgált koponyán lékelés nyomait fedezték fel. A másikba egykoron nyílvessző hatolt, s szintén gyógyító beavatkozás nyomait látták. A múzeumi szakemberek közül azon az estén hárman foglalkoztak a fiatalokkal. Dr. Siposné Fekete Agnes a könyvtár legrégibb, 1562-ből származó ritkaságát mutatta be nekik, láthatták az aranyozott gerincű, rézmetszetekkel illusztrált Bibliát és Montecuc- coli hadászati munkáját, a csatajeleneteket ábrázoló metszeteit is. A fiúk a könyvek segítségével határozták meg a fegyverek, mellvértek, a lányok az ékszerek, a kisebbek pedig a porceiánfejü babák korát. Király Júlia nagy izgalmat okozott a gyerekeknek azzal, hogy megpróbálta őket rávezetni Gárdonyi Géza titkosírásának megfejtésére. Kirándultak Gyöngyösre, a Mátra Múzeumba, és kisvonattal utaztak a mátrafüredi kallómalomhoz.- Táborunkkal a múzeum gyűjtö-feldolgozó-őrzö-bemu- tató munkájába szeretnénk betekintést adni, lakóhelyismeretüket gyarapítani. S ha múzeumi szakemberek nem is lesznek a gyerekekből, de a múlt iránt érdeklődő felnőttekké válhatnak - mondta Császi Irén táborvezető. Ő a népviselet-történetet mutatta be a fiataloknak. Megtudták, hogyan lesz a kenderből vászon, láthatták a viseletdarabokat a bocskortól a főkötőig. Kezükbe vehették a mosás, a szapulás és a mángorlás eszközeit. De néptáncot is tanulhattak a búcsúesten. Megismerkedtek Eger műemlékeivel, a múzeumokkal, a raktárakkal, és a kutatók beavatták őket munkájuk titkaiba. Egyszóval otthonukká vált Eger a múltjával, jelenével együtt. (cs. e.) Ide nem esik be az eső, nem fúj be a szél Vasútikocsi-lakók SZILVÁSVÁRAD A kisvasút állomásán furcsa dologra lettünk figyelmesek. A zöldre festett egykori marhavagonokban gyerekek ágyaztak, felnőttek húzták fel a vasúti kocsik előtt sátraikat. Baranyi Jánosné tanárnő elmondta, hogy a Somogy megyei Igái általános iskolájának harminc tanulójával a kedvező ár miatt választották e szokatlan szálláshelyet. Egy hétig járják majd a gyerekekkel az Északi-középhegységet, megismerkednek a történelmi nevezetességekkel, megnézik a Szalajka-völgyi vízesést, az ősemberbarlangot, bebarangolják Egert, és Aggte- fotó: ötvös Imre lekre is kirándulnak. Bélapáton megnőtt a gyereklétszám A pénzügyi és az oktatási bizottság előterjesztését tárgyalja hétfőn délután 3 órától a képviselő-testület. Tekintve, hogy Bélapátfalván emelkedett a kisgyerekek száma, szükség lenne az óvodában egy újabb csoportra. A feltételek adottak, valószínűleg a képviselők is elfogadják a javaslatot. Egerbaktán költözik az orvosi rendelő Az ÁNTSZ előírását betartva átrendezik Egerbaktán a polgár- mesteri hivatalt. Nagyobb helyiségbe kerül külön vizsgálóval az orvosi rendelő. Más szobát kap a védőnő, és költözködnek a köztisztviselők is. Ezáltal elválik az egészségügyi komplexum a közigazgatási irodáktól. Faluszépítő egyesület alakult Egerszóláton Miután beneveztek a „Virágos Magyarországért” mozgalomba, úgy döntöttek a községben néhányan, hogy létrehoznak egy nonprofit szervezetet. Az Egerszólát Faluszépítő Egyesületet öttagú intézőbizottság - Fülöp Julianna (elnök), dr. Komlós Mariann (titkár), Weiszhab Istvánné (gazdasági vezető), Kerékgyártó Miklósné, Vámos Béla (vezetőségi tag) - irányítja. Ellenőrzőbiztos: Gerléi Iván. A társaság célja az, hogy minél többen csatlakozzanak a falu csinosításához. Mesterségek vására Noszvaj-Síkfőkúton Vasárnap délelőtt 10 órától egész napos programra várják a helybelieket és a kirándulókat a tó partján. Délután 3 órától a Kisgyöri Hagyományőrzők műsorát, valamint a Bab Társulat utcaszínházi előadását láthatják; A térzenéről a szomolyai rezesbanda gondoskodik. Teljes egészében megújul az iskola Egercsehiben nemcsak a tantermeket festik ki most a szünetben a közhasznú munkások, hanem az iskola homlokzatát is. „Csúcsra járatás” volt a Wignerben EGER Országosan jegyzett intézmény lett a ’96/97-es tanévben a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium - tájékoztatta lapunkat Szabó Péter igazgató. Több országos tanulmányi versenyen is szép helyezést értek el a diákok. À középiskolai pneumatikaversenyen a 3. helyet szerezte meg Naszvadi Márton és Nagy Gábor. Teljesítményük a felkészítő tanárt, Hegyi Tibort is dicséri. A gyengeáramú mezőnyben első helyen végzett Líbor Sándor, Nováki Szilárd a 7., Pekk Zoltán a 9. lett. A műszaki tanulmányi versenyen ugyancsak Pekk Zoltán jeleskedett, a 7. helyen végzett. Utóbbi tárgyakra Varga László és Zentai Péter készítette fel a diákokat. Az országos Caddy-verse- nyen Mihály Péter három kategóriában is az élen végzett, abszolút győztes lett, Kovácsné Urbán Zsuzsanna tanárnőnek is köszönhetően. A helyesíróversenyen Boldizsár Nikoletta - Leopold Miklósné felkészítésével - a 4. helyet szerezte meg. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen Brezniczky János a 2., Bakondi Péter a 9. helyezést érte el, felkészítőjük Nagyné Fodor Zsuzsa volt. A sportban is eredményesek a wigneresek, kézilabdacsapatuk az első, kosárlabdacsapatuk a 3., labdarúgócsapatuk a 4. helyen végzett a megyei versenyen. Az iskola igazgatója a kitűnően érettségizettek nevét is kiemelte: Balogh Zoltán, Boldizsár Nikoletta, Brezniczky János, Csuha Péter, Kormos Anetta, Líbor Sándor, Nováki Szilárd, Pekk Zoltán, Pribelszki Szilvia. A végzős diákok 60 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe. Azok a gyerekek, akik az általános iskola után a Wigner Jenő középiskolába pályáznak, kemény munkára számíthatnak, amiért korszerű tudást kapnak cserébe. Az informatika, a számítástechnika, a nyelvek ismerete, az elektronikai vagy gépészeti szaktudás jogosítvánnyal kiegészítve a biztos megélhetés lehetőségét kínálja - állítja az intézmény igazgatója, Szabó Péter. Élelmet, pénzt és építőanyagot várnak Szószékről - a vízkárosultakért EGER Cseh és lengyel földön pusztító árhullámok csaptak össze. Házakat, családi otthonokat sodort el az áradat, nem kímélve az emberek életét sem, de a keresztény világban, ahol nem dúltak árvizek, ott a szeretet hullámai fogtak össze, lélektől lélekig, hogy segítsenek bajba jutott testvéreiken. Az Egri Érsekség adakozásra kéri fel híveit, hogy pénzbeli adományaikkal és más javakkal segítsék a szomszédos országok árvízkárosultjait. „Más nemzetek keresztényei - hangzik a körlevél passzusa - hányszor küldtek nekünk segítséget, amikor mi szorultunk rá. Hálánkat most úgy mutassuk meg, hogy mi segítünk a nálunk is szegényebbeken. Ezért július 27-én, vasárnap minden katolikus templomban gyűjtsenek a szomszédos országok árvízkárosultjai részére.” Jéger Károly mezőkövesdi plébánost, Karitász-igazgatót arról kérdeztük, hogy az általa irányított szeretetszolgálat mit vállal magára a károsultak megsegítésében ?- Karitász-irodánkat már többen keresték adományaikkal, amit szeretnének eljuttatni az árvízkárosultaknak. Természetes, hogy átveszünk mindenféle adományt. Legsürgősebb segély az élelmiszer és a pénz, de a magyar Karitász elsősorban építkezéseket szeretne finanszírozni. Ezért indít el gyűjtést vállalatok, társaságok és magánszemélyek körében. A megajánlott építőanyagok egyelőre ott maradnak az adakozók területén, de amikor beindul az újjáépítés, a magyar Karitász gondoskodik az építőanyagok határon túlra szállításáról. Nagyon kérjük a magyar társadalmat, a vallásos embereket, érezzék át a határainkon túl élő keresztény testvéreink helyzetét, akik otthon nélkül maradtak. Pénzbeli adományaikat a Caritas Hun- garica Alapítvány Eger címén, a 11739009-20117672 folyószámlán várjuk. Az építőanyagok felajánlását irodánkban fogadjuk. Gál Elemér
