Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

4. oldal 1997. július 12., szombat Gyöngyös És Körzete Ot-hatórás diákalvások A gyöngyösiek mellett több társ is lesz Új utakon egy takarékszövetkezet GYÖNGYÖSPATA Ha nem is új időszámítás, de bizonyosan új korszak nyitá­nyát éli a Gyöngyöspata és Vidéke Takarékszövetkezet. Mint Sohajda Jánosné el­nök-igazgató elmondta: a je­len időszakban legfőbb straté­giai elképzelésükön, az intéz­ményhálózat bővítésén dol­goznak. Az eltérő évek gaz­dálkodási eredményeként ren­delkezésre áll már az a tőke, amely stabil alapot képezhet a terjeszkedéshez. Ez nemcsak a jelen, hanem a jövő biztosítéka is, mivel az a működési követelményt, me­lyet a hitelintézeti törvény 2003-ig írt elő, ezt a patai pénzintézet már 1996 decem­ber 31 -ig 30 százalékkal túl is teljesítette! így vált lehetővé, bár nem az első próbálkozásra, hogy az Első Polgári Takarékpénztár­tól fiókokat, pénztári kiren­deltségeket vásároljanak. Fő irányként - a felmérések alap­ján - a Jászság vidékét jelölték ki, az ezirányú ellátottságot is figyelembevéve. Erdőtelken már két éve mű­ködnek, most tovább, Tenk, Atány és Kömlő a cél. Igaz, hogy az üzemelés feltételei még igen mostohák ezekben a községekben, de a megfelelő felújítási, tatarozási munkála­tokhoz valamennyi eszköz rendelkezésre áll, beleértve az anyagi fedezetet is. Legfőbb céljuk a lakosság bizalmának elnyerése és meg­tartása, a zavartalan működés biztosítása - hangsúlyozza az elnök-igazgató asszony. A jövő garanciáit jelenti az Or­szágos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap, ame­lyet az ismert hevesi és ha­sonló takarékszövetkezeti csődhelyzetek jövőbeni elke­rülésére hoztak létre, továbbá a működés biztosítására. Mint Szőke András, az OTIVA igazgatója elmondta: a jelenlegi gazdával, az Első Polgári Takarékpénztárral még jogi úton van az ügyük, azonban bizonyos már, hogy az új tulajdonos a Gyöngyös­pata és Vidéke Takarékszö­vetkezet lesz. így az elkövet­kezendő minőségi változással olyan garanciák lesznek a meghatározók a pénzügyi ak­cióban, amelyekben vala­mennyi résztvevő érdekei ki­fejezésre jutnak. Bágyi Ferenc A mostoha „alvég” is felvidulhat a tervtől Szerényebb pancsoló Gyöngyösön víz-visszaforgató nélkül, s a tervezettnél későb­ben, drágábban készül el a strand új gyermekmedencéje. Az augusztus elejére ígért át­adáshoz a Patina Rt. mintegy ötmillió forintos költségválla­lással igyekszik hozzájárulni. Fedett buszváró Vámosgyörkön, a vasútállomás előtti téren elkészült az új buszváró. A megállóban létesí­tett fedett pavilonnal a helyi és máshová való utasok régi kí­vánságát teljesítették. A kis építmény megnyugtató védel­met biztosít a kellemetlen idő­járással szemben. Diákok angoltábora Domoszlón is lesz angol nyelvi tábor a nyáron. Július 17-tői két hétig tartanak a foglalkozások általános és középiskolás diá­kok részvételével. Megint tagóvodák A korábbi működéshez hason­lóan ismét tagóvodaként foly­tatja munkáját augusztus 5-től Gyöngyösön a Menház és az If­júság úti gyermekintézmény. Az előbbi a Katona József, az utóbbi a Visonta úti óvodához tartozik, változatlan gyermek- csoportokkal. Kétnapos faluünnep Markazon kétnapos faluünnep köszönti Szent Istvánt. A tele­pülésen már készülődnek az augusztus 16-i és 17-i rendez­vénysorozatra, melynek prog­ramjához a községi klubkönyv­tár 40 ezer forintos külső támo­gatást is kapott sikeres pályá­zata alapján. Aprók vakációja Gyöngyössolymoson augusz­tusban kezdődik az ovisok nyári vakációja. A napköziott­honos óvodában a „bezárást” az idén az intézmény nagyobb épületének bővítése, korszerűsí­tése is indokolja. A kivitelezési munkák befejeztével - mint ismeretes - már egy épületben folytatódik a most még két he­lyen folyó nevelés. GYÖNGYÖS Figyelmet érdemlő beszámoló­ból tájékozódott a város képvi- selő-testülete a közelmúltban a gyermekegészségügy helyzeté­ről. Mint kitűnt: az alapvető el­látást - bölcsödében, óvodában, általános és középiskolában - Gyöngyösön 9 orvos, 13 vé­dőnő és egy asszisztens végzi. A 18 év alattiakról való más­fajta gondoskodás külön gyer­mekfogászaton történik, négy főállású doktor három rendelő­jében. A zsengébb korúak fel­ügyeletét, kezelését a gyermek- orvosok, védőnők intézményen kívüli tevékenysége teszi telje­sebbé. A város mind a hét általános iskolájában van már orvosi szoba. Megjelenésük, berende­zésük, felszerelésük azonban még sok kívánnivalót hagy maga után, némelyikük alkal­matlan a célra, vagy nélkülözi a várószobát, netán éppen zsú­folt, ha van ilyen. A hat középfokú oktatási in­tézmény rendelőjében is sok a hiányosság, megelégedésről igazából csak a kereskedelmi és vendéglátóipari, illetve a József Attila nevét viselő „dombi” kö­zépiskolánál beszélhetünk. A 14-18 év közöttiekről szerzett orvosi vélemények elég lehan­golóak. A fiatalok tisztasági ál­lapota, higiénés igénye tíz eset­ből 3-ban kifogásolható. Gya­kori tapasztalat a rendszertelen étkezés, különösen a leányok reggeli nélkül történő érkezése az iskolába, a csupán a 2. óra utáni falatozás, a divatozó fo­gyókúra. A gyermekek fele sportol rendszeresebben, a diá­kok napi alvásideje csak 5-6 óra. Sok a beszédhibás, az elha­nyagolt dadogós, a körömrágó. Már a 16-17 éveseknél szinte rendszeres a nemi élet és a do­hányzás. Gyakori a has- és fej­fájás, a szédüléshajlam, a gyermekek több, mint 10 száza­léka ortopédiai problémákkal küzd. Rengeteg a magas diopt- riás szemüveges, a pigmentfol­tos bőrű, festékes anyajegyű ifjú. A fogászati szűrővizsgálato­kat az általános iskolákban a tantermekben végzik. A rende­lőt csak a kiszúrt tanuló keresi fel. A tapasztalatok szerint töb­bet kellene törődni a fogbeteg­ségek, -károsodások megelőzé­sével, de ehhez a jelenleginél több szakorvos is kellene. MÁTRAFÜRED Immár több, mint negyedszá­zada, hogy a Gyöngyöshöz tar­tozó zöldövezet, Mátrafüred Pálosvörösmarti útjának egy része mellett bizonytalanság­ban élnek az itt lakók. A telepü­lés korábbi belterülete ugyanis azóta hivatalosan külterületnek számít, ennélfogva pedig - több más mellett - építési tilalom terheli. A 44. számú háztól Abasár felé jószerével még ga­rázs sem emelhető, bármeny­nyire is szükség lenne rá. E területen majdhogynem másodrendű a polgár, noha pél­dául szavazati jogú felnőtt, s természetesen az előírt adót is fizeti. Ám - másra ne emlékez­tessünk - telefont már nem kap, hiába igényel. A korszerű hír­közlés előnyeit csupán beljebb, az utca szerencsésebb részén élvezhetik. Tovább nincs vo­nala a hálózatnak. S említhetnénk tovább, ami bántja, bosszantja régtől a la­kosságot. Némi remény, hogy a hely­ség eme területére is elkészült már a részletes rendezési terv, amely ismét „beljebb” kívánja húzni a mostohább sorsra kár­hoztatott füredieket. A júniusi lakossági fórumon meglepően élénk részvétel bizonyította, hogy határozottan érdekli az it­tenieket a törekvés, helyeslik azt, s támogatják. Valójában azonban a városi képviselő-testület javíthat majd a helyzetükön, ha jóváhagyja a terveket. Leginkább pedig, amikor a szükséges pénzt is megszavazza a továbblépéshez. Ahhoz, hogy felviduljon a táj, legelőször talán a Kalló- völgy-patakkal is át-átszelt, elég rossz állapotú, s a kanya­roktól még veszélyesebb, egy kilométeresnél valamivel hosz- szabb útszakaszt kellene barát­ságosabbá tenni. Aztán épülhetne járda, vagy kerékpárpálya is, s csatornáz­hatnák az övezetet. Ám ez mind költség, mégpedig tekintélyes kiadás. Egyszerűbb, olcsóbb megol­dással a kijavított út mindenek­előtt lakóút-funkciójú, csönde­sebb pályává válhatna, s szennyvízhálózat létesítése he­lyett zárt, szigetelt, kétaknás tá­rolók is megfelelnének a kultu­ráltabb életformához. A beépítésekhez telekigazí­tásokkal is számol a program. Az új ingatlanokat szabadon ál­lóknak képzelték ötméteres elő- kertekkel, maximum tizenöt méteres sávon elhelyezett építményekkel, s legalább hat­méteres oldalkertekkel. Magastetősek lehetnek a há­zak, legfeljebb 4,5 méteres homlokzatokkal. Az építkezé­seknél mindenütt ragaszkodnak a meglévő fákhoz, kivágásra csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor. S a pótlás termé­szetesen kötelező. Tiltják a kör­nyezetbe nem illő anyagok to­vábbi elhelyezését, a hulladék, törmelék közterületi lerakását. Egyszóval ez a rész is olyanná válhat végre, mint Mátrafüred szerencsésebb sok más helye, ahol élni és kirándu­lóként megfordulni is örömte­libb lesz.-'gy­Lassan váltják az új engedélyeket GYÖNGYÖS Az eddigiekben elegendő volt, ha a vállalkozó bejelentette, hogy üzletet nyit, boltos, vagy vendéglátós lesz. Olyanná is vált mindkét szakma... Ezért határoztak úgy, hogy ezután már működési engedély is szükséges a tevékenységhez. Elmúlt a puszta bejelentések kora, amikor egy-egy önkor­mányzatra úgyszólván már csak a záradékolás tartozott az ügyben. Augusztusra normáli- sabbá kell tenni a helyzetet. Bár elég lassan, meg is in­dult, halad is a csere. Mint a gyöngyösi városházán dr. Kom­iéi Károly jegyzőtől megtud­tuk: eddig 300 körülien cserél­ték működési engedélyre ko­rábbi jogosítványukat, s főleg a vendéglátó szakmában. Hozzá­vetőlegesen 40 százaléka ez az érintett vállalkozóknak, ami in­dokolatlan kényelmeskedésre, könnyelműségre vall. Hiszen jóformán másfél hónap van hátra az előírt határidőig, s a hivatal rugalmassága mellett is 1-2 hét kell az ügyintézésre. Természetesen az új műkö­dési engedély sem „szentírás”, önmagában még mindig keve­set jelent. Szükséges az összes előírás betartása a kifogástalan munkához, ezért - ahogyan ed­dig is - folyamatos lesz a figye­lem, az ellenőrzés. S ahogyan a tapasztalt hiba miatt már idáig is bezártak egy-egy üzletet a víztorony közelében, illetve a Mérges utcában, a működések újabb felfüggesztésére, meg­szüntetésére kerülhet sor hiá­nyosságok esetén.-így­Olaszhonban jártak a.z adácsi táncosok - A Zéta klub fiataljai ezúttal Perugiában örökítették meg a nyári élményeik emlékeit. Hét falu betegei kereshetik fel a hét végén Hol ügyel az orvos? NAGYFUGED Mint arról az érintett ön- kormányzatok döntöttek: hét község - Abasár, Detk, Halmajugra, Ludas, Már­káz, Nagy fügéd, Visonta - körzetében váltakozó szék­helyű a hétvégi orvosi ügyelet. Most, július 11-én, pénteken 17 órától hétfő reggel 7 óráig nagyfügedi rendelőjében várja a bete­geket a _ szolgálatos dr. Kelló Agnes, aki a 371325-006 számon, illetve a 06/301250-303 mobil te­lefonon hívható. éve hagyta el szülőföldjét FOTÓ: FÁCZÁN ATTILA • • Otven MÁTRASZENTIMRE A közelmúltban emlékeztek meg Mátraszentimrén a szlo­vák-magyar lakosságcsere öt­venedik évfordulójáról. Vendégként érkezett Szlo­vákiából - a Tornaaljáról - Sztricsek Lajos bácsi is, aki az elmúlt évtizedeket idézte fel lapunknak Blaskó György pe­dagógus, a felső-mátrtai tele­pülésen szlovák nyelvet tanító volt iskolaigazgató társaságá­ban.- 1928-ban születtem Mát- raszentlászlón - mondta a láto­gató. - Ott jártam iskolába, de í936-ban tűz pusztított a falu­ban, így átköltöztünk Szentim- rére. Jól emlékszem Zakupszky László tanár úrra, aki még en­gem is tanított gyermekko­romban. Az őseim, hogy hon­nan származtak, nem tudom pontosan, de az osztrák-ma­gyar monararchia idejére te­hető az idejöttük.- Milyen volt itt az élet?- A kevés szántó miatt er­dőt kellett irtani. Az emberek eljártak summásoknak, aratók­nak, faszénégetőknek. A férfiak kihajtották az állatokat a lege­lőre, a nők meg otthon mostak, főztek, sütötték a kenyeret. Amikor Lajos bácsi fel­idézte ifjúkorának történéseit - emlékezve az apróbb részle­tekre is -, megegyeztünk ab­ban: ha újra ellátogat hozzánk, korhű fotókkal is kiegészíti majd az elmondottakat. Egye­bek mellett érdekes, és néhány már kihalófélben lévő mester­ségről, népi hagyományról vannak bőséges emlékei.- Hogyan élte át a háborút?- Közvetlen nem vettem részt benne. Gyöngyös és Mát­raháza felől jöttek a németek. Sokáig nem tartózkodtak itt, de egyszer toboroztak fiatalokat. Kilencünket futóárok-ásására fogtak, de megszöktem tőlük. Máig szívesen emlékszem Er­dőfalvi Lajosra, Szőke And­rásra és Szabad Andrásra. A többiek neve sajnos most nem jut eszembe.- Hogyan került a Felvi­dékre?- 1946-ban jöttek a magya­rokból és szlovákokból álló agitátorok, és azt mondták, hogy ha van kedvünk, akkor elmehetünk a Felvidékre. Nem leszünk megkárosítva, sőt még jobb körülményeket is biztosí­tanak nekünk. 1947 június 29- én, szerdán, éppen ma ötven éve, autóval vittek bennünket Pásztora, ahol bevagoníroz- tunk és Feledre mentünk az el­osztó helyre. A papírunk a tor­naaljai járásba szólt, s így ke­rültünk Gemerska Panicára. Mindent vihettünk magunkkal, még az állatainkat is.- És jobb lett ott az élet?- Hát... - ingatja a fejét. - Lakatlan házba kerültünk, aminek se ablaka se ajtaja nem volt. Három napig kaptunk élelmet, azután már magunkról kellett gondoskodni. Aratás volt éppen, és kaptunk mi is egy darab földet, ami be volt Lajos bácsi és Blaskó György ültetve. Én meg elkerültem egy építkezésre Rozsnyóra, majd Poprádra. Munka adódott, de a szüleim haza hívtak, mert már nem bírtak úgy dolgozni, mint régen... Amikor arról kérdeztem, jobb lett-e, hogy kiment, azt fe­lelte, hogy végül is nem bánta meg, de ide mindig szívesen jön vissza... Fáczán Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents