Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-10 / 133. szám

1997. június 10., kedd 9. oldal Gazdasági Tükör Borbizonyítvány - gondokkal Százmilliót kérnek a hegyközségek a nyilvántartások fölfektetéséhez Óvatos becslések szerint is mintegy százmillió forint állami tá­mogatásra van szükségük a hegyközségeknek ahhoz, hogy adatszolgáltatási kötelezettségüknek - amelyet a május 24-én életbe lépett rendelet ró ki rájuk - eleget tudjanak tenni. HEVES MEGYEI KÉMSæSn ^lÉKOZTATÓ 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: <36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 „Haj szobrászok” vizsgafeladatokkal A jelöltek részt vehetnek a szóbeli megméretésen is FOTÓ: PÁLFY ISTVÁN Ha ezt az összeget nem kapják meg, a szüret után nem tudják kiadni a minőség, származás és eredet védelemről szóló igazo­lásokat - nyilatkozta lapunknak Nagy Adrás, a hegyközségek Nemzeti tanácsának elnöke. Boréletrajzi adatok Elmondta: az ide vonatkozó jogszabályok szerint a hegy­községek tagjainak adatot kell szolgáltatniuk többek között a használatukban lévő szőlőterü­let nagyságáról, a termelt szőlő fajtájáról és mennyiségéről, to­vábbá a borkészítés telephelyé­ről és a feldolgozókapacitásról. Csak ennek alapján kaphat­ják meg a szőlő és bor - értéke­sítés és forgalmazás szempont­jából egyaránt fontos - bizo­Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtit­kára elmondta, az újonnan in­duló üzletekkel nincs prob­léma: az üzemeltetőnek a kére­lemmel együtt a tevékenységé­hez szükséges szakhatósági en­gedélyeket is be kell nyújtania. A működési engedélyért ez Kevés lesz a gyümölcs az idén, derül ki a megyei földművelésügyi hivatalok felméréséből. Kajsziba­rackból a termés az előző évinek csupán a 20-25 szá­zaléka a becslések szerint. A körte termésvesztesége el­érheti a 70 százalékot is, az őszibaracké 40-60 száza­lékra, a szilváé 30 száza­lékra becsülhető. Szamócá­ból és pirosribizliből köze­pes, köszmétéből gyenge, fekete ribiszkéből pedig igen gyenge hozam várható. Ha mérsékelten is, de emelkednek a részvényárak a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX-index 33 ponttal erő­södött és újabb rekordérté­ken zárt. A Mól 3635 forint­tal zárt hétfőn, a TVK 2880 forintra erősödött, a Bor- sodChem 7100 forintra csú­szott vissza. Az Egis 11 900, a Richter 15 890 fo­rintra nőtt. A kárpótlási je­gyek ára 780 forint. A privatizáció magyaror­szági tapasztalatait ismerte­tik azon a szemináriumon, melyet az MSZOSZ rendez a román BNS Szakszerve­zeti Szövetség tisztségvise­lőinek Nyíregyháza-Sóstó­gyógyfürdőn. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 300,71 Francia frank 31,67 Japán jen (100) 163,79 Német márka 106,95 Olasz líra (1000) 108,52 Osztrák schilling 15,20 Svájci frank 127,55 USA-dollár 184,28 ECU 208,46 nyítványát. Az adatokat azután a hegyközségeknek kell rend­szerezniük, feldolgozniuk, majd pedig országos informá­ciós adatbázissá alakítaniuk. Egyedül nem megy Az adatszolgáltatási kötele­zettség mintegy három hete már érvényben van, de miként az előrelátható volt, egyelőre csupán papíron. A hegyközsé­gek többsége ugyanis legjobb szándéka ellenére sem tud ele­get tenni a rendeletből fakadó feladatoknak, mert nem rendel­kezik a nyilvántartások elkészí­téséhez és tárolásához szüksé­ges irodatechnikai háttérrel. Önerőből képtelenek megvá­sárolni a számítógépeket, a ta­gok által fizetett járulékokból esetben 5 ezer forintot kell a vállalkozónak fizetnie. A több mint 220 ezer üzlet és 30-40 ezer nagykereskedelmi raktár közül azokkal vannak gondban, amelyek már koráb­ban is működtek, s tevékenysé­gük sem módosul. A főtitkár szerint a rendelet nem írja elő pedig éppen csak arra telik, hogy fedezni tudják működési, fenntartási költségeiket. A gép­park beszerzéséhez szükséges 100 millió forint előteremtését a nemzeti tanács a földműve­lésügyi tárcától várja. Haladék a hamisítóknak? Ha a kért összeget nem kap­ják meg, a borhamisítók újabb egy évet nyernek. Nagy szerint abban minden érdekelt egyet­ért, hogy helyes, jó cél a szőlő- és borágazat átláthatóvá tétele s ehhez nélkülözhetetlen a nap­rakész információbázis. Ám a legésszerűbb célok el­érését is kétségessé teheti a for­rások hiánya, ezért indokolt volna, hogy az idén és a követ­kező években együttesen kö­rülbelül 300 milliót elkülönít­senek a szőlészet és borászat át­látható bizonylati rendszerének megteremtésére. (újvári) az önkormányzatoknak, hogy ebben az esetben is szakható­sági engedélyeket kérjenek, fő­ként ha a korábbi szakhatósági engedélyek még érvényesek. Ezeknél az üzleteknél semmi nem indokolja a hosszadalmas hivatali kilincselést, utánajá­rást. Az önkormányzatok azon­ban saját biztonságuk érdeké­ben inkább minden papírt újra bekérnek a vállalkozótól, feles­leges terheket róva rájuk. A szakemberek remélik, hogy a hamarosan megszülető IKIM-állásfoglalás megnyug­tató megoldást hoz az ügyben. Május - június a középfokú oktatási intézményekben eltér a megszokott tanulmányi hó­napok egyhangúságától. A fo­lyosókat vizsgázó, vizsgára készülő diákok hada lepi el. Az írásbeliket követően izga­lommal készülnek a fiatalok a gyakorlati vizsgákra, hiszem ilyenkor kézzel-fogható pro­duktummal mutatják be mire jutottak a tanulmányok során. A Heves Megyei Kézműves Kamara második alkalommal ad helyt a fodrász-tanulók gyakorlati vizsgájának. Ebben a szakmában kialakult gyakor­lat, hogy a fiatalok minden félévben úgynevezett szint­vizsgákon adnak számot a mesterségben való előrehala­dásukról. A kézműves kamara fontosnak tartotta, hogy ebben a szakmában, ahol a megren­delő és a szakmát gyakorlók között igen szoros a kapcsolat, figyelemmel kísérje milyen tudással rendelkeznek azok a fiatalok, akik majd e szolgálta­tást végzik. Az elmúlt hét végén 35 fia­tal - többségükben leányok - jelentek meg a kamara gyakor­lati vizsgahelynek berendezett tárgyalójában. A bizottság komoly feladatokat: szalon­technikát, férfi borotva hajvá­gást, koktélfrizurát, nappali frizura elkészítését várta el a szakmunkásjelöltektől. A vizs­gán népes közönség jelent A 89/1995. (VII.14.) kor­mányrendelet értelmében minden munkáltató minden munkavállalójára kiterje­dően (egy alkalmazott esetén is) köteles foglalkozás-egész­ségügyi szolgáltatást biztosí­tani. Ismereteink szerint az il­letékes hatóságok ellenőrzé­seik során a mulasztókkal szigorúan járnak el. Mi a foglalkozás egészség- ügyi szolgáltatás célja? A szer­vezett munkavégzésben dol­gozó munkavállaló egészségé­nek megőrzése, a foglalkozási és a foglalkozással összefüggő betegségek megelőzése a fő Koktél - babafejen és élőben is meg, hiszen a modellek mel­lett az érdeklődő szülők, roko­nok, ismerősök is kíváncsiak voltak a remekművekre. A bi­zottság elégedetten nyugtázta, hogy a jövő fodrász szakem­berei rendelkeznek azokkal az alapismeretekkel, amelyeket a napi gyakorlatban továbbfej­lesztve a legigényesebb elvá­célkitüzés. A munkavállalók addig nem állíthatók munkába, míg a foglalkozás egészségügyi orvos meg nem állapította és igazolta, hogy a munkavállaló a felajánlott munkakör ellátására egészségügyi szempontból al­kalmas-e. Hazánkban csupán 1100 orvos rendelkezik azzal a szakképesítéssel, amely lehe­tővé teszi, hogy 1998. december 31-ig foglalkozás- egészségügyi szolgáltatást nyújtson. A szol­gáltatást igénybevevő munkál­tatók 55,1 százaléka 10 fő alatti kis cég, a legnagyobb számban a szolgáltató ágazatból kerül­nek ki. A Heves Megyei Kéz­rásoknak is eleget tudnak tenni. A gyakorlati vizsgát a Heves Megyei Kézműves Kamara nevében Herman Ist­ván elnök nyitotta meg. A bi­zottság a kétnapos munka után úgy határozott, hogy a jelöltek mindegyike részt vehet a jú­nius 19-20-án megrendezésre kerülő szóbeli vizsgán. műves Kamara tagjainak túl­nyomó többsége is e csoport­hoz tartozik. Felhívjuk tagjaink figyelmét e szolgáltatás igénybevételére, hiszen a Munkavédelmi, Mun­kabiztonsági Felügyelőség, il­letve az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat rendszeresen ellenőrzi a rende­let betartását és ez mellett ter­mészetesen fontos, hogy a szolgáltatás igénybevétele a munkáltatónak és a munkavál­lalónak egyaránt érdeke. . A Heves Megyei Kézműves Kamara segítséget nyújt a szol­gáltatás megszervezésében. IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL Pályázat ipari paritoknak Hazánkban még egyetlen ipari park sem működik, de 10-15 is lehet az ezredfordu­lóig. Egy tavalyi kormány- rendeletnek köszönhetően hat építését már elkezdték. Az ipari park létesítésére ki­írt pályázat - amelynek be­küldési határideje július 10. - feltételeiről kérdeztük Tóth János főtanácsost. Az „ipari park” cím elnyeré­sére belföldi, jogi személyi­ségű gazdasági társaságok és a helyi önkormányzatok pá­lyázhatnak. A beépíthető ipar­terület - amelynek tulajdon­jogával vagy legalább 25 éves használati jogával rendelkez­nie kell a pályázónak - legki­sebb nagysága 10 hektár. A vállalkozások számát minimum tízben, a foglalkoz­tatottakét 500-ban határozza meg a pályázat. Részletes, há­rom évre szóló üzleti tervet kell készíteni, emellett meg kell jelölni a beruházás forrá­sait. A főtanácsos ennek kap­csán megjegyezte, hogy az önkormányzatok anyagi tá­mogatására is számítanak adókedvezmények illetve tel­jes adómentesség formájában. Remélik a bankok érdeklő­dését is, mert a kockázati jel­legű tőkekihelyezés hosszú távon kifizetődőnek látszik. Az Európai Befektetési Bank (EIB) már jelezte támogatási készségét. À tárcaközi bizott­ság a tavalyi pályázaton 240 millió forint támogatást adott öt ipari parknak. Áz Ipartner e heti témái: Hogyan kereskedjünk Latin- Amerikával (10-én), Horvát­országgal (11-én), az USA- val és Kanadával (12-én). A telefonszámok 269-3703, 111-9669,131-4375. Cs.J. Nagy még az állami vagyon A privatizációs visszaélé­seknek a közelmúlt privati­zációs botrányai és a hatá­suk nyomán módosított in­tézményi és jogszabályi ke­retek sem tudnak végleg gá­tat szabni - állítja a Pénz­ügykutató Rt. egyik leg­újabb kiadványában. A tanulmány szerint: a napvi­lágra került tények hatására a döntéshozókat inkább a privá- tizáció lezárása foglalkoz­tatja, mintsem annak foly­tatása, noha az állami tulaj­don nagysága még mindig te­temes. Tavaly év végén az ÁPV Rt. 514 társaságban több mint ezermilliárd forint könyv sze­rinti értéket tartott nyilván. Ez az 1990-es „induló készlet­nek” a fele. A tartósan állami tulajdonban maradókon kívül még négyszáz cég, összesen mintegy 660 milliárd forintos érték várt privatizációra. Az ÁPV Rt. tavalyi bevé­tele megközelítette a 160 mil­liárd forintot, ami megfelel az 1992-1994-es évek átlagá­nak, ám reálértékben vissza­esést jelent. Az értékesített vagyon alig harmada volt az előző évinek, és az árfolyam a korábbi 160 százalék helyett 106 százalék körül maradt. A közös érdek miatt fontos Vállalkozói adatszolgáltatás, kamarai szándék A Heves Megyei Kézműves Kamara a közelmúlt­ban levélben kereste meg tagjait és nyilvántartá­sának pontosítására adatokat kért. Sajnos az érin­tettek csaknem 70 százaléka az adatszolgáltatást nem teljesítette. Tisztelt Vállalkozók, kamarai tagok! A kamara vezetése által is ismert az a bizal­matlanság, amely az adatszolgáltatási szándékot meghatározza. Akad azonban néhány olyan adat, amelyre akár név nélkül is feltétlenül szükségünk van, mert ismeretük nélkül sötétben tapogatózva, nem tudunk előre lépni, a vállalkozások munká­ját segíteni. Ilyen adat: a vállalkozói tevékenység köre, szakképzettsége, a mestervizsgával rendelkezők száma, alkalmazottainak száma, az alkalmazot­tak szakképesítése, a tanulók száma, a tanított szakma. Kérjük, hogy a kiküldött adatlapokat kitöltve kamaránkhoz megküldeni szíveskedjenek. Segít­sen - segítünk! Kamara a szépségért Tárgyalások egri szalon létrehozására A kézműves kamara vezetése a fodrász- és kozmetikus szakma képviselői előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Eger Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata illetékeseivel, a Bornem­issza Gergely Szakképzési Intézettel és az ismert szakmai céggel a VELLÁ-val. A tárgyalások célja: fodrász-kozmetikus, testápoló, fittness- szalon létrehozása a városban, ahol lehetőség nyílik - a magas színvonalú szolgáltatás mellett - a szakmát elsajátítani kívánók képzésére, to­vábbképzésére, vizsgáztatására és versenyezte­tésére is. Minden kereskedelmi egységnek új működési engedélyt kell kérnie Uborkaszezon helyett zűrzavar A területi önkormányzatok sok esetben indokolatlanul hosszú procedúrára kötelezik a meglévő üzletek, nagykereskedelmi egységek üzemben tartóit, hogy megkapják működési engedé­lyüket. Egy nemrég hozott kormányrendelet értelmében az üz­leteknek augusztus 21-ig kell működési engedélyt kérniük, ám a rendelet nem határozza meg pontosan, hogy az engedély ki­adásához milyen okmányok szükségesek. Az egészségügyi szolgáltatás kötelező A megelőzés a fő célkitűzés

Next

/
Thumbnails
Contents