Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

4. oldal Horizont 1997. június 30., hétfő „Sokat arattam a nyáron... A győztesnek kijáró ünneplés... fotó: perl Márton (Folytatás az I. oldalról) Dr. Molnár János MSZP-s or­szággyűlési képviselő nyitotta meg a Péter-Pál napi juniálist.- A magyar ember nyelvé­ben életnek is nevezi a búzát, nem véletlenül, hiszen ez a legfontosabb táplálékunk, így maga az élet - mondotta töb­bek között a honatya - Az élet ünnepe tehát az aratóünnep... S hogy mi várhat a közeljö­vőben az „életteremtőkre”, a mezőgazdasággal foglalko­zókra? A szónok kitért azokra a támogatási formákra, me­lyeket a jövőben biztosít a Kormány az agráripamak, hogy a tervezett EU-csatlako- zás időpontja egy rendezet­tebb, szervezettebb és életké­pesebb agráriumot találjon ha­zánkban. Galó József sarudi plébános a közös ima után megszentelte a búzakoszorút. A színpadot ezután a népdalkörök, a nyug­díjas klubok, illetve az iskolai néptánccsoportok vették át. A nézők közül volt, aki a kulturális program mellett döntött. Mások inkább az iz­galmakat választották, s elkí­sérték az aratóversenybe be­nevezett öt brigádot a kasza alá kijelölt búzatáblához. Dr. Puha Sándor SZDSZ-es országgyűlési képviselő is fel­villant ünnepélyes öltözékben a tömegben. A protokollhoz szokott új­ságíró nem nagyon értette, mi­ért is nincs egy honatya a dísz­vendégek között. Ám, amikor a versenyzőket munkára szólí­tották, kiderült: Puha Sándor az egyik füzesabonyi aratóbri­gád vezetője. Három asszony szedi majd utána a markot. Nem volt azonban szerencséje az országgyűlési képviselőnek a versenytársakkal: nem vol­tak tekintettel rangjára. A füzesabonyi Górnia Jó­zsef brigádja - ők már rutinos­nak számítanak, többször vol­tak versenygyőztesek is - közvetlen mellette aratva szo­rította nagy rendek vágására Puha Sándort. Kiel Jánosék Tiszanánáról, Juhász Istvánék Gyöngyöshalászról, Simonyák Kálmánék pedig Markairól hozták az aratási kellékeket. Jurányi János, az FM megyei hivatalának vezetője, Demeter András, a Tiszamente Terme­lőszövetkezet elnöke nagyon szigorú zsűrizőnek bizonyult. A gyorsaság nem számított, a gazda munkáját értékelték. S ebben a markazi, a tiszanánai és a füzesabonyi (Gonda-)bri- gád jeleskedett. Őket Gyön­gyöshalász követte, s a Puha­brigád zárta a sort.- Vagy három éve, hogy utoljára kasza volt a kezemben- préseli ki magából a levegőt az országgyűlési képviselő, miközben még szorgalmasan húzgálja a tarlón a bőgőt, hogy ne maradjon kalász a földön. Az asszonyok - Sári Istvánná. Rajna Józsefné. Barta Béláné- igazi aratópálinkával, ka­szásnak készült menüvel - meggymártással, túróslepény- nyel, szalonnával, hagymával, finom kenyérrel, borral pogá­csával várták Puha Sándort, s kínálták a szurkolókat. * „Sokat arattam a nyáron, keveset háltam az ágyon Hol erdőben, hol mezőben Hol a tarló közepében" - fo­gadta hangos nótaszóval a markaziak népes drukkoló tá­bora a hatvanhat éves Simo­nyák Kálmán kaszás vezette aratóbrigádot, amikor már minden munkát elvégeztek a kijelölt búzatáblán. Előkerül­tek a finomabbnál finomabb ételek, a bor, a pálinka, ahogy az már az aratáskor lenni szo­kott. A kaszálás csak sétálás, sár munka a munka - tartja a mondás, s Kálmán bácsi táncra perdülése sorban az őt folyamatosan biztató asszo­nyokkal csak megerősíteni lát­szik ezt. Pedig nem ..sétálgat­hatott”. Vágta a rendet szapo­rán.- Már a búza sem olyan, mint régen - legyint a fehér vászonból készült nadrágot vi­selő bácsi. - Nehéz volt az asszonyoknak a marokszedés. Igen rövid volt a búza szára. Csomót kötni kész művészet ebből. Ha nem győzünk, akkor sincs baj... - mondta, aztán énekeltek, táncoltak. Jóked­vük magával ragadta az em­bert. S ez csak fokozódott, amikor kiderült: ők lettek a verseny első helyezettjei. sőt különdíjat is hazavihetnek. * A rendezők üzenete: jövőre is aratóverseny! <r. k.) Könyv a helybéli parasztvilágról ÁTÁNY Zsoltárénekléssel kezdődött, majd Tímár Pál re­formátus lelkész köszöntő szavaival folytatódott az átányi templomban a hét végi különleges ün­nepi együttlét, ahol most mutatták be először magyar nyelvű kiadásban dr. Fél Edit és dr. Hof- man Tamás - neves szerzőpáros - Arányok és méretek a paraszti gazdálkodásban című köny­vét. A házigazda hangsúlyozta: a külhonban szé­les körben ismert alkotás - amely az egykori át­ányi parasztemberek, parasztasszonyok életét örökítik meg - immár magyar nyelven is olvas­ható. Örömét fejezte ki Nemes Kálmánná pol­gármester is, mert - mint mondta - mostantól al­kalmuk lesz hiteles képet kapni őseik életéről. Miután a résztvevők felidézzék a neves nép­rajztudós és író. Fél Edit emlékét, felavatták a templom falán elhelyezett emléktábláját. Felidézte az egykori gyűjtőmunka közös él­ményeit Hofman Tamás is: „Semmi kétség - mondta -, hogy Fél Edit erre a munkára tette fel életét, ezért kérem, hogy az itteniek úgy forgas­sák a könyvet, mint az Átány község néprajzkuta­tója által az utókornak alkotott élete célját." Cseh Béla „Az ország szezonvégi kiárusítása” EHER Szent László ünnepén szép események történtek Magyar- országon - idézte fel a pénteki, hét városban zajló tüntetést Győri Béta, a Magyar Igazság és Elet Pártja szóvivője. A párt szombat délutánra szervezett gyűlést Egerben, ahová Csut ka István, a MIÉP elnöke is eljött. Eredetileg az Ifjúsági Házban kívánták megtartani a találko­zót, ám az igazgatónő - mint Győri Béla hangsúlyozta: „honnan vette a bátorságot?” - nem adta a nagytermet, hogy a kor legnagyobb drámaírója (természetesen pártelnöki mi­nőségben) szólhasson a hallga­tósághoz. így a mezőgazdasági szakközépiskolában jöttek ösz- sze az érdeklődők. A sajtótájékoztatón Csurka István elmondta, a Szent László-napi tüntetést és az egri gyűlést is a tervezett földeladás, valamint az ország szezonvégi kiárusítása ellen szervezték. A MIÉP mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányzat ne uralhassa tovább a hatal­mat. A nemzet függetlenségé­nek feladását jelenti az energi aszektor - ezen belül a paksi atomerőmű - eladása az idege­neknek. Az APV Rt. felszámo­lása pedig arra irányul - fi­gyelmeztetett a pártvezér -, , hogy ne maradjanak dokumen­tumok, ha az új kormány el akarná számoltatni a jelenlegit. A MIÉP üdvözli a KDNP új­raválasztott elnökét, Giczy Györgyöt. Mint Csurka István fogalmazott: „Nem árt, ha egy párt belülről irányított és nem kívülről vezérelt”. A MIÉP egyébként egyedül a KDNP-vel tudná elképzelni a szövetséget. A gyűlés résztvevői kitartó tapssal köszöntötték az előadó­kat. Alkalmasint fújoltak és „patkányóztak”. Például, ami­kor Győri Béla kijelentette: „Palesztinokat akarnak csi­nálni belőlünk”. Vagy, amikor dr. Rozgonyi Ernő tanácsadó azt mondta: „Úgy vegyen itt bárki földet, hogy minden fű­szálat visszaveszünk”. Tetszést aratott Kelemen Márta, megyei elnök mondata: „ Takarodjon minden magyargyülölö kozmo­polita az országunkból!" Csurka István így fogalmazott: „A MlEP célja: világosságot gyújtani az agyakban". (négyessy) „Költözzön békesség ide, emberhez méltó élet...” Háromszázötven gondozott otthona lett Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter adta át a létesítményt (Folytatás az 1. oldalról) Lélek vagyok, élni szeretnék - ragadnak meg Radnóti: Elö- hang egy monodrámához című versének sorai, melyet Réti Árpád színművész tolmácsolt a Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona avatóünnepségén. Hogy megyénk számos probléma leküzdését vállalva tegnaptól emberibb életet tud biztosítani olyan emberek számára, akiknek az elhelye­zését ugyan eddig is megol­dotta - ám, csak létük volt Vi- sontán -, az a mai világban: igazi teljesítmény. Dr. Jakab István, Heves Megye Közgyűlésének elnöke köszöntőjében erről a mai csodáról, s azokról szólt, akik munkájukkal létrehozták az ország legnagyobb - nagysá­gát, befogadóképességét -, s nem utolsó sorban korszerű­ségét tekintve egyedülálló lé­tesítményét. Ők a Népjóléti Minisztérium vezetői, felelős munkatársai, a megyei köz­gyűlés tagjai, az országgyűlési képviselők, Füzesabony elöl­járói, a tervező, s a kivitelező, de még hosszasan lehetne folytatni a sort... Ironikus megjegyzése volt. miszerint: „Aki ma ilyenbe be­lefog, máris kérjen szobát eb­ben az új épületben” - sokakat megmosolyogtatott. De ta­gadhatjuk-e. hogy van benne igazság?! Dr. Kökény Mihály népjó­léti miniszternek jutott a meg­tiszteltetés, hogy avatóbeszé­det mondjon. Merésznek, ám határozott döntésnek említette a megye három évvel ezelőtti kezdeményezését: miszerint épüljön új otthon a pszichiát­riai és szenvedélybetegeknek! A céltámogatás elnyerése, a folyamatos odafigyelés, a mi­nisztérium és az önkormány­zat, az állami és a helyi célok összehozása, s a példaszerű összefogása meghozta az eredményét. A visontai intézmény, ahonnan idekerülnek a rászo­ruló emberek, éveken át szük­ségmegoldás volt - hangzott el. A közelmúltban az om- budsmani ellenőrzés tanulsága is az volt, hogy azon a helyze­ten változtatni szükséges. S most teljesül mindez, megva­lósul az egykori elképzelés. Visonta pedig lebontásra ke- rül.- Őszinte szívvel örülök. hogy átadhatom rendeltetésé­nek ezt a létesítményt - mon­dotta többek között dr. Kökény Mihály. - Költözzön békesség ide, emberhez méltó élet... Az avatóbeszédet követően dr. Jakab István emléklapot és jutalmat nyújtott át a létreho­zásban szívvel-lélekkel, két­kezi munkával részt vevők­nek, a minisztériumi, illetve a megyebéli szorgoskodóknak. Dr. Márfi Gyula megyés­püspök megszentelte az épüle­tet. majd a népjóléti miniszter átvágta a szalagot. A meghívott vendégek, köz­tük minisztériumi alkalmazot­tak, a megyei önkormányzat tagjai, illetve dolgozói, or­szággyűlési képviselők, vala­mint az új létesítmény szak­emberei ezután megtekintették az otthon helyiségeit. (r. k.) Stílusparódiák a Komédiumból EGER A Komédium Színház kabaré­ján nevethette végig a péntek estét az Ifjúsági Ház közön­sége. Dörner György, Bán János, Gáspár Sándor a fran­cia szerző, Raymond Que­neau: Stílusgyakorlatok című művét adták elő, csaknem há­romszázadjára. A Salamon Suba László rendezte előadást még 1981-ben mutatták be a Katona József Színházban. Nyolc év szünet után a sze­replők jókedvükből játsszák ismét a Bognár Róbert fordí­totta komédiát. A sziporkázó szószaporítás mestere egy témát írt meg stí­lusparódiák gyűjteményeként. A történet az ötös buszon utazó hosszú nyakú, kalapján paszományt viselő egyén af­férjáról szól. Valamint a ba­rátja javaslatáról, hogy var­rasson feljebb egy gombot a felöltőjén. A sokféleképpen megírt „mesék" elhangzanak a boncteremben, a kaszálón, úttörőünnepségen, de ledik­tálják a gépírókisasszonynak, valamint burleszk-paródia- ként is bemutatják. Rómeó és Júlia kriptajelenetét is felis­merhettük a jelenetfüzérek között. A színészek szívéhez a színházi próba kabaréja áll­hatott a legközelebb. Vele ez intézmény hamisítatlan lég­körén szórakozhattak a nézők. Dörner György elmondta, hogy ugyanúgy élvezik a já­tékot, mint 16 éve. Boldogok a nézők jókedvétől, örülnek, hogy mindenki bennfentesnek érzi magát ezeken a jókedvű estéken. (császi) Függetlenség, mészárlás, Írország nnörténelmi tényeken alapuló, hiteles, még x sem száraz dokumentumfilmet kapott a néző, a Neil Jordan rendező forgatta Michael Collins megtekintésekor. A monumentális alko­tás Írország 1916-os függetlenségi harcát dől gőzt a fel a polgárháborún át a megbékélésig. A filmnek kétségkívül érdeme a történeti hű­ség, a politikai háttér érthető, világos feldolgo­zása, bár a forgatás során a rendező néhol arányokat tévesztett. Az ír elszakadási mozga­lom harcának, terrorcselekményeinek bemuta­tásakor kifejezetten hosszú, unalmas ismétlé­sekbe bot sátkozott, a tömörítés művészete mindössze az utolsó félórában érvényesült. Csupán ekkor pörög fel a cselekmény, s innen­től válik többsíkúvá a tartalom. A hitelesség ezúttal nem a rendező érdeme. Anthony Pratt látványtervező mindent megtett azért, hogy a század eleji Írország feszült han­gulata az emberek viselkedésében, a környezet­ben, a színvilágban visszatükröződjön. A sze­replők játéka is visszafogott. A Collins figuráját alakító Liam Neeson mindvégig érzelem- és in­dulatmentes marad, a szerelmi jelenetek, (part­nere Julia Roberts) is hűvösek, visszafogottak. Megtévesztő a film alaptémája. Hosszú időn át a néző csak terrort, mészárlást lát. A brutali­tás képsoraiban elveszik a miért, mintha a ren­dező tétovázna: hogyan folytassa a történetet, mit akar vele elérni, kifejezni. A függetlenségi harcok képsorai egysíkútok, mélypontok és felfu­tások nélküliek. Sokkal izgalmasabb a film a vá­lasztásoktól Collins meggyilkolásáig, amikor végre a rendező rájön arra: mit akar mondani. Az ír világ ábrázolása többnyire hálás téma. A táj jellegzetességei, az összetéveszthetetlen építészeti stílus, az északi ország színei és har­móniája, sajátos történelme könnyen kezelhető, jól eladható momentum. Mégsem könnyű vele bánni, hiszen elviheti a látvány irányába, a tar­talom rovására az alkotást. Tfppen ezért kell profizmus ahhoz, hogy va­ll/laki az ír-érzést filmre vigye. Ez utóbbiban - bár Jordan az ír Köztársaságban nőtt fel - vannak hiányosságai a filmnek. Szuromi Rita Új helyijárat indul EGER Az Agria Volán Rt. július 5. és augusztus 31. között szabad- és munkaszüneti napokon idény­jellegű autóbuszjáratot közle­kedtet a Szépasszony^völgybe, melynek induló- és célállomása a szépasszony-völgyi forduló­hely. A járat a Kőkút, Szvoré- nyi, Koháry, Vörösmarty, Tör­vényház, Kossuth, Egészség­ház, Kertész és Almagyar utcán közlekedik, s az útvonal vala­mennyi megállóhelyén megáll. Igénybevételekor a bérletje­gyek nem érvényesek, utazni csak előre megváltott 55, illetve a buszvezetőnél vásárolt 70 Ft- os jeggyel lehet. A buszok szombatonként 14 és 22 óra között, munkaszüneti napokon 10-től 20 óráig közle­kednek hatvan percenként, minden egész órakor. 1

Next

/
Thumbnails
Contents