Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-30 / 150. szám

2. oldal 1997. június 30., hétfi Megyei Körkép Egy kis terefere a fellépések szünetében A magyar-szlovák lakosságcsere évfordulóján Találkozó és emlékezés a Felső-Mátrában MÁTRASZENTIMRE A hét végén emlékeztek meg Mátraszentimrén a magyar­szlovák lakosságcsere ötve­nedik évfordulójáról. Az eseményen megjelent Mata Mihály, az Országos Szlovák Önkormányzat el­nöke, Egyedné Baránek Ru- zsenka, a Magyarországi Szlovák Szövetség elnöke, Hi- esz György országgyűlési képviselő, valamint számos, Szlovákiából érkezett küldött­ség. A sportpályán kezdődött a program, ahol Stuller András polgármester köszöntötte a megjelenteket magyarul, majd Kaszaláné Szabad Judit szlovákul. Stuller András rámutatott: ötven éve sorsfordulót éltek át a települések. — Emlékezni kell azokra is, akik soha többé nem térhet­nek vissza szülőfalujukba. Ha már segíteni nem is tudunk egymáson, jó érzés megosz­tani egymással a gondjainkat - mondta egyebek között. Mata Mihály elérzéke- nyülve beszélt az 1947-es la­kosságcserét érintő kérdések­ről. Éppen az a réteg ment ki, amely a kulturális életet vitte volna tovább. Ez elsősorban a felső-mátrai településeket érintette hátrányosan, ugyanis a lakosság 60 százaléka került a Felvidékre. Ugyanakkor magyar család a helyükre nem jött. Egyedné Baránek Ru- zsenka a barátság fontosságát emelte ki, továbbá a kultúra és a hagyományok megőrzé­sét és ápolását. Ezután bemutatkoztak a Szlovákiából érkezett kül­döttségek, majd színpadra léptek a szentimrei iskolások, a helyi- és a mátraalmási asz- szonykórus tagjai, valamint Hodejov, Hodejovce, Gé­mé rska Panica népi együtte­sei, illetve az utóbbi település modern tánccsoportja. Nagy sikert arattak temperamentu­mos és látványos szlovák la­kodalmas játékukkal a sám- sonházi hagyományőrzők. Este bál és diszkó várta a szó­rakozni vágyókat. Vasárnap ünnepi szentmi­sét tartottak a három falu templomában, majd megbe­szélésekre került sor. Délután filmvetítéssel egybekötött eszmecsere zárta a programot. Fáczán Attila Szakmunkásavató - utoljára HEVES Tizenhétéves hagyomány ért véget az elmúlt hét végén He­vesen, az Eötvös József Közép­iskola szakmunkásavató ünnep­ségével. Mint azt Fodor Endre, az is­kola igazgató-helyettese kö­szöntő beszédében bejelentette: ezután a tanulmányaikat sikere­sen befejezők közvetlenül a szakmunkás vizsga után kapják meg bizonyítványukat. Idén még a város vezetősége nevében Huszár János alpol­gármester fogadta ünnepélye­sen szakmunkássá az intéz­mény 120 végzős tanulóját, akik kilenc szakmában vehettek át oklevelet. Néhányuknak ez már a második szerzett szak­mája, így nekik több esélyük van az elhelyezkedésre is. Közülük a legjobbak ősztől a szakmunkások intenzív, kétéves szakközépiskolájában folytat­hatják tanulmányaikat. A legnagyobb sikere ebben az évben is a tűzijátéknak volt Szombaton tüntetés, vasárnap zárás A rendkívül csinos „weltás” fodrászlányok egy pillanatig sem tétlenkedtek fotó: perl Márton (Folytatás az 1. oldalról) A csendes demonstrációra - amelynek időzítése a tűzijá­tékra és a Kispál és a borz együttes koncertjére tóduló kí­váncsi sokaság miatt volt vélet­len - kivonult a rendőrség is. Beavatkozniuk ugyan nem kel­lett, ám az egyenruhások így sem voltak irigylésre méltó helyzetben a nagy kánikulában. Visszatérve az expóra: a kö­zönség ezúttal is gyönyörköd­hetett divatbemutatóban: pom- pásabbnál pompásabb meny- asszonyiruha-költeményekben pompáztak a hölgyek a pódiu­mon. Ám sokaknak - így e sorok írójának is - csalódást okozott, hogy a korábbi esztendők nagy attrakciója, Basáné Révész Er­zsébet kreációinak hivatásos manökenek által történő felvo­nultatása az idén elmaradt. Hogy miért, pontosan nem tud­ható, de Zsizsit, a tervezőt is­merve, ha kizárólag a szándé­kán múlik, aligha mondott volna le a nem mindennapi le­hetőségről... A Wella Stúdió olyasmit pro­dukált, ami idáig nagyon hi­ányzott az expó programjából. Teréki Beáta koreográfus segít­ségével csinos lányok - szá­momra definiálhatatlan - moz­gáselemei késztették ámulásra a nagyérdeműt; aztán lekerül­tek a turbánok, s a színpadon pillanatok alatt elkészült egy tucatnyi frizura. Kék meg zöld meg bordó, meg mindenféle... Állítólag ez a legújabb módi. Természetesen magam is nyitott vagyok minden re­formra, de azért este a jól be­vált, s megszokott seszínű bo­zontommal látogattam ki ismét az 5-ös iskolához. A film - a Csinibaba - né­hány hónappal ezelőtt nagyon tetszett; gondoltam, lemérem, mennyit tett hozzá a sikerhez a Kispál és a borz. Másfél órát dekkoltam a koncerten, mire felcsendült az - amúgy adoptált - Kicsit szomorkás... kezdetű nóta. Addig? Feledhető nye- kergés, a hatvanas évek amatőr bandáinak hangolásaira emlé­keztető üresjáratok jutottak osz­tályrészemül. Vélekedésemmel nem maradtam egyedül. Utána tűzijáték. Tízezer to­rokból törpikés moraj minden petárdánál; öt percnyi ámulat, a költségvetés függvényében. Másnap pakolás. Meg to­vábbi díjak odaítélése. Ä kö­zönség a Pí Erő Bt. hatvani képviseletét ítélte a legjobbnak, a művészek közül pedig Mald- rik Gábor és Egyházi József Menedékhely című közös tárlata vitte el a pálmát. Az egyéb kiállítók sorában a polgári védelem részesült az „ezerfejű” elismerésében. A szintén expo-résztvevő Komjáti Géza festőművész által felaján­lott alkotást - remek gesztussal - a helyszín, az 5-ös iskola kapta. Délután focigála követke­zett: amatőr csapatok mérték össze tudásukat a Renault Képe Kupáért. „Nagyon izgulok...” - jelentette ki a döntő előtt Puhl Sándor játékvezető, aki miután kiosztott számos autogramot, fejébe csapta rózsaszín kalap­ját, majd a sípjába fújt. Elkezdődhetett a 6. Hatvani Expo utolsó felvonása. Tari Ottó Vakáció, lovak agyag, papír PÉTERVÁSÁRA Idén első ízben rendezi meg a pétervásrai Művelődés Háza a nyári lovasiskolát. Június 30. és július 11 kö­zött 10-14 éves gyerekek je­lentkezését várják, akik dél­utánonként szívesen nye­regbe pattannának. Az okta­tás Erdőkövesden történik, és persze nem csupán a de­rék négylábúak hátán mara­dáshoz szükséges ismerete­ket tanulják meg a gyere­kek, hanem sok egyebet is, amit a lovakról tudni illik - különös tekintettel a felszer- számozásra, és a csutako­lásra. S ezzel még nincs vége a nyári kínálatnak: július 14- től az immár hagyományos kézműves táborba várják azokat a 12-18 éves fiatalo­kat, akik szeretnének meg­ismerkedni a népi kismes­terségek - fazekasság, fafa­ragás, szövés - és egyéb kézműves „szakmák” - pa­pírmerítés, tűzzománckészí­tés - fortélyaival. Amerikából jöttem EGER Az Egri Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Szövetségének klubjában, a Megyei Művelődési Központ­ban ma 15 órától Kádár Zsolt református lelkész, a Kolumbia Szeminárium vendégprofesz- szora tart előadást Amerikából jöttem címmel. A programra minden érdek­lődőt szeretettel várnak. Halálos közúti baleset a 3-ason KERECSEND, FÜZESABONY Két halálos áldozatot követelő közúti baleset történt pénteken este a 3-as számú főútvonal 113-as kilométerkövénél, Kerecsend és Füzesabony között. A karambolt követően szombat hajnalig, öt órán keresztül lezárva tartotta a rendőrség a főútvonal érintett szakaszát, ahonnan a roncsokon kívül, 25 tonna szétszóródott cil- litet (a csempegyártás egyik alapanyaga) is el kellett távolítani. A rendőrség nem sokkal fél kilenc előtt kapta az értesítést a szerencsétlenségről. A helyszínelés során megállapították, hogy egy Budapest felől Miskolc irányába közlekedő Honda személy- gépkocsi, mindezidáig ismeretlen okból az útpadkára hajtott, on­nan visszatérve a jármű áttért az út menetirány szerinti bal olda­lára, ahol frontálisan összeütközött egy megpakolt járműszerel­vénnyel, majd a vészfékező teherautóba hátulról belerohant egy Opel személygépkocsi is. A baleset következtében a Honda 40 éves budapesti vezetője, és a hölgy 39 éves férje a helyszínen életét vesztette, a teherautót vezető bodrogkeresztúri sofőr nyolc napon belül gyógyuló sérü­léseket szenvedett, míg az Opel utasai sérülés nélkül úszták meg a jelentős, mintegy ötmillió forintos anyagi kárral is járó balese­tet. A rendőrség folytatja a vizsgálatot. Tűzoltók vágták szét a Honda roncsait FOTÓ: PILISY ELEMÉR 25. Mányai József lágyan Évához hajolt, és megcsókolta. Várat­lanul rikácsoló tyúkra emlé­keztető zajok hallatszottak a folyosóról.- Mit képzelnek? Ide aztán ilyen nőt nem hoznak be! - ki­abálta Kissné, a főnővér.- No borítson már ki, asszo­nyom! Bemegyünk és kész! - dörmögte egy öblös hang.- Vastag Laci! — konstatálta örömmel Jóska a kórteremben.- Ne üvöl­tözzön ve­lem, mert úgy jár, mint egy kecskeméti benzinkutas. Na, félre az útból! - mo­rogta a ma­gánnyomozó.- Ézt meg keserüli! Hívom a rendőrséget! - kiabált a nő.-Ugyan minek, hiszen itt vagyok!? - mondta Mányai János, és a főnővér orra alá dugta testvérének az igazolvá­nyát.- Maga zsaru? A minap még osztrák testvér volt, most meg magyar zsaru? Azt hiszi, min­dent megeszek? Hé! Jaj! Ne! Azonnal tegyen le... nem hallja?! Bent a kórteremben Éva és Jóska feszülten figyeltek, majd kisvártatva furcsa kép tárult eléjük. Nyílt az ajtó, és vízszin­tes testhelyzetben jött a Vastag Laci vállán a főnővér, mögöt­tük pedig Maár Tímea újdon­sült nagybátyjával.-Na, csókolom! Elég volt már a dumából? - tette le a székre Kissnét a magánnyo­mozó. Fel fogom jelenteni! - to- porzékolt a nő.-Naddolog! - dünnyögte Vastag. - Én meg beperlem magát, mert akadályozta a szü­lői felügyeleti jogkör gyakor­lását! Most így jobb?- Micsoda? Ez a kis... izé, szóval, ő a maguk lánya? - fordult Jóskához és Évához a nő.-Miért? - vette át a szót Jancsi. - Maga hogy nézne ki, ha erőszakkal prostituáltat csi­náltak volna magából?-Belőle? Az lehetetlen! ­nevetett végre egy jót Vastag. Éva asszony megrettenve ölelte magához lányát, s csak ennyit mondott:-Timikém! Ő az édesapád! - s keserves zokogásban tört ki, mint aki minden fájdalmá­tól egyszerre akar megszaba­dulni. János elérzékenyülve nézte rokonait, miközben Vastag gyöngéd szavakkal érdeklődött Kissnétől.-Na, nyanya! Azt mondja meg, hogy hol is lehet itt sört kapni? A főnővért csak edzett ideg­zete mentette meg attól, hogy az iménti interpellációtól el ne ájuljon. Szó nélkül kiszaladt.-Na, szépen vagyunk! Az ágyon síráseső van. Jani át­ment Néma Leventébe, ez a boszorkány meg átnézett raj­tam. Hé! Ha valakit még talán ez érdekel, elmentem sörért! Majd küldök egy szép lapot! XIV. rész- A kórház feliéle gzik. A sör és némi jó tanács előkerül ­Mányai Jani szürke BMW-je vígan szelte a nagy magyar éj­szakát. Közeledett már éjfél, mikor elhagyták a fővárost. A kocsiban az anyósülésen mor- gott Vastag Laci, kezében egy üveg sörrel.-Az ember kiteszi a lábát Siófokról, és már nem is kap rendes sört, Csak ezt a hínáros csizmamosót!- Ne morogj már te vén csa­vargó! Esküszöm, veszek ne­ked egy rekesz Balatonit, ha hazaérünk! Megérdemled! - mondta Mányai Jóska, aki új­donsült családjával a hátsó ülé­sen üldögélt, már ha a gipszelt lábbal való kalimpálást üldögé- lésnek nevezhetjük. Jóskát több fenntartással en­gedte el az orvos. Elsősorban megígértette vele, hogy soha több nem kerül bajba az ő kör­nyékükön, mert még egy ilyen csapást nem tudna elviselni a személyzet. Kiemelt figye­lemmel a főnővérre! A kapitányságra úgy hajnali egykor értek. Nagy volt a nyüzsgés. Az épület alsó szint­jén kommandósok várakoztak, miközben a felső szintről több írógép kopogása hallatszott. Az ügyeletes tiszt azt hitte, megőrült, s kissé zavartan tett telefonon jelentést Balogh al­ezredesnek.- Jelentem, megjött Má­nyai... meg még egy Mányai... egy sánta, egy meg vigyorog... meg nők, meg egy nagydarab manus! Téged keresnek! (Folytatjuk) » * I I h 1

Next

/
Thumbnails
Contents