Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-24 / 145. szám
4. oldal Horizont 1997. június 24., kedd A Heves Megyei Pedagógiai Intézet ünnepi fogadása „Kézen fogva vezet a mester, s én követem” Szabó Barbara és Orosz Noémi, a Kazinczy-verseny megyei helyezettjei, valamint Szombati Máté, a technikaverseny megyei első helyezettje, a Hevesi 1. Sz. Általános Iskola tanulói, az igazgató, Kerek László kíséretében. fotó: perl Márton A tanár és diák harmonikus kapcsolatáról szóló Sík Sán- dor-költeménnyel kezdődött az a bensőséges ünnepség, melyet tegnap tartottak Egerben, az MMK-ban a megye kiváló teljesítményt nyújtó kis- és nagydiákjainak. „Kézen fogva vezet a mester, s én követem” - szavalta Lénárt Mónika szilágyis gimnazista. A tegnapi fogadásra mintegy 230 diákot és felkészítő tanárt hívtak meg. EGER Dr. Horváth Tamás, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója a zenei műsort követően immár ötödik alkalommal köszöntötte a megye kiváló eredményt elért diákjait. Horváth Gábor, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke az ünnepség szónokaként arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban, amikor forráshiánynyal küszködik a társadalom, a tehetségek felkutatása egyszersmind nemzetgazdasági érdek is. A történelmi tapasztalatokra hivatkozva aláhúzta a tehetség- gondozás fontosságát, azt is elismerve, hogy manapság az esélyegyenlőtlenségek tovább nőnek. A differenciált iskola- rendszer azonban anyagi áldozatokkal is jár. Végül leszögezte, hogy a talentum kibontakozásához két feltétel mindenképpen adott: a tehetséges diák és a jó kertész módjára sáfárkodó pedagógus. Őket köszöntötték. Majd egyenként átadták az okleveleket, a dr. Jakab István, Heves Megye Közgyűlésének elnöke, valamint a dr. Horváth Tamás által adományozott Dicsérő Oklevelet a meghívottaknak. Az átadást ünnepélyes állófogadás követte. (Az okleveles általános és középiskolás diákok, s tanáraik névsorát hétvégi Egri Kitekintő című mellékletünkben közöljük.) J. I. A vetőin agtermelés - „precíziós ipar” Nagy hozamú növényfajták országos bemutatója A fajták szerepe kiemelkedő a növénytermelésben. A nagy hozamot adó, a szélsőséges éghajlati viszonyoknak, a kórokozóknak és kártevőknek ellenálló növényeket ma széles körben termelik hazánkban. Az újak megjelenését pedig folyamatosan figyelik a gazdák. KOMPOLT Ezt szolgálta a tegnap Kompol- ton, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutatóintézetében tartott országos bemutató. A nagyszámú résztvevő előtt dr. Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója a hazai fajta- és vetőmag-minősítés gyakorlatáról szólt. Utalt azokra az ebből adódó feladatokra, amelyek az ország EU-s csatlakozásával járnak. Dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke hangsúlyozta, az ország természetföldrajzi adottságai kedvező feltételeket teremtenek a növénytermelés „precíziós iparához”, a vetőmagtermeléshez. Ez a korábbi, 15-20 évvel ezelőtti színvonalhoz képest jelentősen visszaesett - mutatott rá dr. Fehér Alajos, a kompolti intézet főigazgatója. A növénynemesítést, a vetőmagtermelést, a kikészítést és kereskedelmet magában foglaló rendszer erősítése a vidékfejlesztés egyik alapvető feladata kell, hogy legyen Észak-Magyarországon. Bocsa Iván akadémikus a kender új felhasználási lehetőségeit, a fajta-előállítás céljait ismertette. Dr. Nagy Béla, a kompolti intézet tudományos főigazgató-helyettese az évelő- ség gazdasági jelentőségét emelte ki a növényfajta-jelölteknél. Dr. Bállá László egyetemi magántanár a kompolti búzatermelési programról, az északi régióban eredményesen termelhető fajták nemesítéséről beszélt. A kutatók nem titkolt vágya, hogy ezek elérjék az egykori Bánkún búzák minőségét. Jelentős eredményeket könyvelhet el Kompolton az árpanemesítés. Murányi István intézeti osztályvezető-helyettes elmondta, a helyi adottságokat kihasználva kiváló télálló, szárazságtűrő, a söripar minőségének megfelelő tavasziárpa-faj- tákat hoztak létre. (m. k.) Helybeli szerző és előadók requiemje a Ciszterci-templomban Mindennapjaink értékzavarában felbecsülhetetlen, ami nyugalmat ad Megtelt érdeklődőkkel az egri Ciszterci-templom, ahol ősbemutatóként elhangzott egy zenemű, amelynek helybeli alkotó a szerzője, s megszólaltatói is e város lakói. Kátai László zeneszerző, főiskolai docens IL Requiem című alkotását adta elő a Movendo kórus és a szólisták, Szabóné Vass Márta vezényletével. Olyan, már eleve magával ragadó környezetben, ahová az utcáról belépve azonnal megérinti az embert a szívében oldódó, annak forrásából terjengő nyugalom. EGER tében. Ami újszerűként hatott, a nyitó- és zárótételben felAz előadás egy pillanata fotó: perl Márton Az átszellemült várakozásra a mindenkor helyénvaló bevezető ismertető tett pontot. Radó István kórustag szólt a műről. További felvezetőnek Horváth Ferenc színművész a gyászmise magyar szövegét tolmácsolta. A tizenhárom tételes (mintegy 50 perces) II. Requiem az orgonára épül - megszólalta- tőja Sztahura Agnes főiskolai hallgató, mint egyetlen vendégelőadó -, ezért a kórus is a hangszer közelében helyezkedett el, a minél tökéletesebb összhangzás érdekében. A hallgató azt kapta, amire számíthatott egy requiem esehangzó hegedű - Ittesné Nyeste Erzsébet kezében -, s a harang - szintetizátoron Csül- lög Judit főiskolai hallgató szólaltatta meg - szinte összetartó érzelemkeltőként adott igazi keretet a misének. így tudtuk nyomban, hogy mire érkeztünk, s hogy hol vagyunk az elmúlásra gondolva. Értéknövelő volt a mű élvezetében Hegyesi Hudik Margit főiskolai tanár szopránszólója. Kátai László II. Requiemjét egy kedves ismerőse édesapjának, Szathmáry Károlynak emlékére ajánlotta. Az előadás végén szerényen jegyezte meg a mester: így sikerült, Nehéz újat adni, esetleg modernet alkotni, hogy ne csorbuljon a műfaj - tette még hozzá. Vannak további tervei, amiket rövidesen szeretne megvalósítani. Ő maga is elismerően szólt az idén tízéves Movendo kamarakórusról, amely Szabóné Vass Márta vezetésével igencsak megtette a magáét, hogy a dalköltészetben gazdagodjon Eger városa. A kórustagok önzetlen tenniakarása, a szép és jó irányába ható igyekezete gyümölcsözött ezen a júniusi estén, amit a publikum köszönettel fogadott. A végén vastapsával nem fukarkodva jelezte a hallgatóság, hogy sokra értékeli azokat, akik számára nyugalmat, műélvezetet kölcsönöznek, miközben megteremtik, amire vágyik, amit szeret. A gyászmise önmagában elkeserítő. Mi mégis örüljünk, mert köreinkben élő emberek fáradoznak azon, hogy polgártársainknak adjanak valamit, amitől azok lélekben és általában szellemiekben - egy órát rászánva - mássá válnak. Ne szerénykedjünk leírni: többek lesznek. Ehhez a növekményhez mindannyian jó szívvel vettük az önkormányzat kulturális bizottságának, az Evat Rt.-nek, a Vasvill Kft.-nek, az Eger In- vestnek és a Nemzeti Kulturális Alapnak az anyagi támogatását. Jöjjenek máskor is, mondta Mozsgai Tádé atya, a templom plébánosa az elmenőknek. Miért is ne oda, ahol szívesen látják és értékekkel halmozzák a nyugalomra vágyó halandót...?! , .........Fesztbaum Béla S tabilizálta helyzetét az agrárkamara Van esély a mezőgazdaság felemelkedésére Megyénkben az agrárkamara irányításával 118 településen 26 gazdajegyző segíti a mezőgazdasági termelőket. Tavaly hat szakmai osztályt alakítottak, ahol érdemi munkát folytatnak - jelentette ki tegnap az éves küldöttgyűlésen dr. Nagy Lajos Ferenc elnök. EGER Beszámolójában utalt arra, hogy a megalakult Heves Megyei Területfejlesztési Tanácsban - képviseletükkel - több agrárpályázatot sikerült elfogadtatniuk. A kamara helye és szerepe az elmúlt évben stabilizálódott. Sikerült a működésükhöz korábban kapott előlegből tavaly 10,5 millió forintot visszafizetniük. Az idén pedig további négymilliót. A küldött- gyűlés elfogadta a beszámolót, a kamara idei költségvetését és módosította az alapszabályt. Felszólalt dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Kiemelte: az elmúlt időszakban két országos szakmai fórumot is szerveztek a kormány képviselőinek részvételével. Ezeken kritikusan vázolták az ágazat súlyos válságát, és javaslatokat tettek a megoldására. Ezeket azonban a kormány nem vette kellően figyelembe, amíg el nem készült a Nemzeti Agrár- program tervezete, amelyet széles körű társadalmi vita követett. A kamara javasolta, hogy a programmal együtt agrártörvény is szülessen, amely olyan feltételeket teremt, hogy stabilizálhatják a mezőgazdaság helyzetét. Ez hamarosan a kormány elé kerül, amely 12 pontban foglalja össze a legfontosabb tennivalókat. Hosszú idő után tehát van esély arra, hogy a törvényt megalkossák, amely az ágazat felemelkedését szolgálja. (mentusz) Ujjat húztak a gonosszal a romák GYÖNGYÖS Nem kevés bátorság kellett ahhoz, hogy a gyöngyösi Stúdió, vagy amit akartok színtársulat színre vigye Szakcsi-Lakatos - Csemer: Egyszer egy cigánylány című musicaljét. A történet szövevényes mesefonalának érthetővé tétele a rendezőket, a romák viselkedésének megformálása a színjátszókat állította komoly feladat elé. A stúdiósok azonban nem ismernek lehetetlent. Táncoltak, énekeltek, játszottak, mintha csak Cigányországban nőttek volna fel. Jónak bizonyult a szerepválasztás is. Csó- ripa (a szegénység, a rossz megszemélyesítője), Tábi Tibor uralta a színpadot. Pillanatok alatt váltott jellemet, alakzatot a nézők előtt. Magabiztossága, játéktechnikája már- már megcáfolta azt, hogy amatőr társulat bemutatóját láthatták a nézők. A rossz ábrázolásában kiváló partnerek voltak Polgár Eszter (a Halál) és Molnár Györgyi (a Betegség). Ők ketten magas színvonalú mozgástechnikájukkal egészítették ki a sötétség megjelenítését. A jó megjelenítése Prezenszky Attilára (Cigánybölcs) várt, aki ismét bebizonyíthatta énektudását. A színjátszók tehetségét a Stúdiót irányító művészeti vezetők ötvözték jó előadássá. Kiss Zoltán virtuóz zongorajátékával, Fehér Csaba a kör- és szólótáncok betanításával tette pergővé az előadást. Nem volt könnyű dolga Szegvári Menyhért Jászai-díjas rendezőnek és Balogh Andrásnak, a csoport vezetőjének, akikre az a feladat várt, hogy érezhetővé tegyék ezt a bonyolult mesefolyamot. A cigányság zenés története egy réteghez szól, mégis mindenki élvezhette az előadást. Ebben az érdem leginkább a színjátszó fiataloké, akik már az ötödik bemutatójukkal bizonyították: nem ismernek lehetetlent, ha a színpadot élettel, játékkal kell betölteni. Az Egyszer egy cigánylány Gyöngyösön közönségdarab lett. Akik „eredetmondát” keresnek, és azok, akik szórakozni akarnak - kitűnő egyéni teljesítményeken keresztül -, megkaphatták azt az élményt, amit a színház adhat a nézőnek. (szuromi) Csóripa, Tábi Tibor (áll) partnereivel cigányországban, próba közben FOTÓ: BÁROK ANDRÁS * v t I
