Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

4. oldal Horizont 1997. június 24., kedd A Heves Megyei Pedagógiai Intézet ünnepi fogadása „Kézen fogva vezet a mester, s én követem” Szabó Barbara és Orosz Noémi, a Kazinczy-verseny megyei helyezettjei, valamint Szombati Máté, a technikaverseny megyei első helyezettje, a Hevesi 1. Sz. Általános Iskola tanulói, az igazgató, Kerek László kíséretében. fotó: perl Márton A tanár és diák harmonikus kapcsolatáról szóló Sík Sán- dor-költeménnyel kezdődött az a bensőséges ünnepség, melyet tegnap tartottak Egerben, az MMK-ban a me­gye kiváló teljesítményt nyújtó kis- és nagydiákjai­nak. „Kézen fogva vezet a mester, s én követem” - sza­valta Lénárt Mónika szilágyis gimnazista. A tegnapi foga­dásra mintegy 230 diákot és felkészítő tanárt hívtak meg. EGER Dr. Horváth Tamás, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója a zenei műsort köve­tően immár ötödik alkalommal köszöntötte a megye kiváló eredményt elért diákjait. Horváth Gábor, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke az ünnepség szónokaként arra hívta fel a figyelmet, hogy nap­jainkban, amikor forráshiány­nyal küszködik a társadalom, a tehetségek felkutatása egyszer­smind nemzetgazdasági érdek is. A történelmi tapasztalatokra hivatkozva aláhúzta a tehetség- gondozás fontosságát, azt is el­ismerve, hogy manapság az esélyegyenlőtlenségek tovább nőnek. A differenciált iskola- rendszer azonban anyagi áldo­zatokkal is jár. Végül leszö­gezte, hogy a talentum kibonta­kozásához két feltétel minden­képpen adott: a tehetséges diák és a jó kertész módjára sáfár­kodó pedagógus. Őket köszön­tötték. Majd egyenként átadták az okleveleket, a dr. Jakab Ist­ván, Heves Megye Közgyűlésé­nek elnöke, valamint a dr. Hor­váth Tamás által adományozott Dicsérő Oklevelet a meghívot­taknak. Az átadást ünnepélyes állófogadás követte. (Az okleveles általános és középiskolás diákok, s tanáraik névsorát hétvégi Egri Kitekintő című mellékletünkben közöl­jük.) J. I. A vetőin agtermelés - „precíziós ipar” Nagy hozamú növényfajták országos bemutatója A fajták szerepe kiemelkedő a növénytermelésben. A nagy ho­zamot adó, a szélsőséges éghajlati viszonyoknak, a kórokozók­nak és kártevőknek ellenálló növényeket ma széles körben termelik hazánkban. Az újak megjelenését pedig folyamatosan figyelik a gazdák. KOMPOLT Ezt szolgálta a tegnap Kompol- ton, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Kutatóintézetében tartott országos bemutató. A nagyszámú résztvevő előtt dr. Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Inté­zet főigazgatója a hazai fajta- és vetőmag-minősítés gyakorla­táról szólt. Utalt azokra az eb­ből adódó feladatokra, amelyek az ország EU-s csatlakozásával járnak. Dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke hangsú­lyozta, az ország természetföld­rajzi adottságai kedvező feltéte­leket teremtenek a növényter­melés „precíziós iparához”, a vetőmagtermeléshez. Ez a ko­rábbi, 15-20 évvel ezelőtti színvonalhoz képest jelentősen visszaesett - mutatott rá dr. Fe­hér Alajos, a kompolti intézet főigazgatója. A növénynemesí­tést, a vetőmagtermelést, a ki­készítést és kereskedelmet ma­gában foglaló rendszer erősí­tése a vidékfejlesztés egyik alapvető feladata kell, hogy le­gyen Észak-Magyarországon. Bocsa Iván akadémikus a kender új felhasználási lehető­ségeit, a fajta-előállítás céljait ismertette. Dr. Nagy Béla, a kompolti intézet tudományos főigazgató-helyettese az évelő- ség gazdasági jelentőségét emelte ki a növényfajta-jelöl­teknél. Dr. Bállá László egye­temi magántanár a kompolti búzatermelési programról, az északi régióban eredményesen termelhető fajták nemesítéséről beszélt. A kutatók nem titkolt vágya, hogy ezek elérjék az egykori Bánkún búzák minősé­gét. Jelentős eredményeket könyvelhet el Kompolton az árpanemesítés. Murányi István intézeti osztályvezető-helyettes elmondta, a helyi adottságokat kihasználva kiváló télálló, szá­razságtűrő, a söripar minőségé­nek megfelelő tavasziárpa-faj- tákat hoztak létre. (m. k.) Helybeli szerző és előadók requiemje a Ciszterci-templomban Mindennapjaink értékzavarában felbecsülhetetlen, ami nyugalmat ad Megtelt érdeklődőkkel az egri Ciszterci-templom, ahol ős­bemutatóként elhangzott egy zenemű, amelynek helybeli al­kotó a szerzője, s megszólaltatói is e város lakói. Kátai László zeneszerző, főiskolai docens IL Requiem című alkotását adta elő a Movendo kórus és a szólisták, Szabóné Vass Márta ve­zényletével. Olyan, már eleve magával ragadó környezetben, ahová az utcáról belépve azonnal megérinti az embert a szí­vében oldódó, annak forrásából terjengő nyugalom. EGER tében. Ami újszerűként hatott, a nyitó- és zárótételben fel­Az előadás egy pillanata fotó: perl Márton Az átszellemült várakozásra a mindenkor helyénvaló beve­zető ismertető tett pontot. Radó István kórustag szólt a műről. További felvezetőnek Horváth Ferenc színművész a gyászmise magyar szövegét tolmácsolta. A tizenhárom tételes (mint­egy 50 perces) II. Requiem az orgonára épül - megszólalta- tőja Sztahura Agnes főiskolai hallgató, mint egyetlen vendégelőadó -, ezért a kórus is a hangszer közelében he­lyezkedett el, a minél tökélete­sebb összhangzás érdekében. A hallgató azt kapta, amire számíthatott egy requiem ese­hangzó hegedű - Ittesné Nyeste Erzsébet kezében -, s a harang - szintetizátoron Csül- lög Judit főiskolai hallgató szólaltatta meg - szinte össze­tartó érzelemkeltőként adott igazi keretet a misének. így tudtuk nyomban, hogy mire érkeztünk, s hogy hol vagyunk az elmúlásra gondolva. Érték­növelő volt a mű élvezetében Hegyesi Hudik Margit főisko­lai tanár szopránszólója. Kátai László II. Requiemjét egy kedves ismerőse édesap­jának, Szathmáry Károlynak emlékére ajánlotta. Az előadás végén szerényen jegyezte meg a mester: így sikerült, Nehéz újat adni, esetleg modernet al­kotni, hogy ne csorbuljon a műfaj - tette még hozzá. Van­nak további tervei, amiket rö­videsen szeretne megvalósí­tani. Ő maga is elismerően szólt az idén tízéves Movendo kamarakórusról, amely Sza­bóné Vass Márta vezetésével igencsak megtette a magáét, hogy a dalköltészetben gazda­godjon Eger városa. A kórus­tagok önzetlen tenniakarása, a szép és jó irányába ható igye­kezete gyümölcsözött ezen a júniusi estén, amit a publikum köszönettel fogadott. A végén vastapsával nem fukarkodva jelezte a hallgatóság, hogy sokra értékeli azokat, akik számára nyugalmat, műélve­zetet kölcsönöznek, miközben megteremtik, amire vágyik, amit szeret. A gyászmise ön­magában elkeserítő. Mi mégis örüljünk, mert köreinkben élő emberek fáradoznak azon, hogy polgártársainknak adja­nak valamit, amitől azok lé­lekben és általában szellemi­ekben - egy órát rászánva - mássá válnak. Ne szerényked­jünk leírni: többek lesznek. Ehhez a növekményhez mindannyian jó szívvel vettük az önkormányzat kulturális bi­zottságának, az Evat Rt.-nek, a Vasvill Kft.-nek, az Eger In- vestnek és a Nemzeti Kulturá­lis Alapnak az anyagi támoga­tását. Jöjjenek máskor is, mondta Mozsgai Tádé atya, a templom plébánosa az elme­nőknek. Miért is ne oda, ahol szíve­sen látják és értékekkel hal­mozzák a nyugalomra vágyó halandót...?! , .........Fesztbaum Béla S tabilizálta helyzetét az agrárkamara Van esély a mezőgazdaság felemelkedésére Megyénkben az agrárkamara irányításával 118 településen 26 gazdajegyző segíti a mezőgazdasági termelőket. Tavaly hat szakmai osztályt alakítottak, ahol érdemi munkát folytatnak - jelentette ki tegnap az éves küldöttgyűlésen dr. Nagy Lajos Fe­renc elnök. EGER Beszámolójában utalt arra, hogy a megalakult Heves Me­gyei Területfejlesztési Tanács­ban - képviseletükkel - több agrárpályázatot sikerült elfo­gadtatniuk. A kamara helye és szerepe az elmúlt évben stabili­zálódott. Sikerült a működé­sükhöz korábban kapott előleg­ből tavaly 10,5 millió forintot visszafizetniük. Az idén pedig további négymilliót. A küldött- gyűlés elfogadta a beszámolót, a kamara idei költségvetését és módosította az alapszabályt. Felszólalt dr. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Kiemelte: az elmúlt időszakban két országos szakmai fórumot is szerveztek a kormány képvi­selőinek részvételével. Ezeken kritikusan vázolták az ágazat súlyos válságát, és javaslatokat tettek a megoldására. Ezeket azonban a kormány nem vette kellően figyelembe, amíg el nem készült a Nemzeti Agrár- program tervezete, amelyet szé­les körű társadalmi vita köve­tett. A kamara javasolta, hogy a programmal együtt agrártör­vény is szülessen, amely olyan feltételeket teremt, hogy stabi­lizálhatják a mezőgazdaság helyzetét. Ez hamarosan a kor­mány elé kerül, amely 12 pont­ban foglalja össze a legfonto­sabb tennivalókat. Hosszú idő után tehát van esély arra, hogy a törvényt megalkossák, amely az ágazat felemelkedését szol­gálja. (mentusz) Ujjat húztak a gonosszal a romák GYÖNGYÖS Nem kevés bátorság kellett ah­hoz, hogy a gyöngyösi Stúdió, vagy amit akartok színtársulat színre vigye Szakcsi-Lakatos - Csemer: Egyszer egy cigány­lány című musicaljét. A történet szövevényes mesefonalának érthetővé tétele a rendezőket, a romák viselkedésének meg­formálása a színjátszókat állí­totta komoly feladat elé. A stúdiósok azonban nem ismernek lehetetlent. Táncol­tak, énekeltek, játszottak, mintha csak Cigányországban nőttek volna fel. Jónak bizo­nyult a szerepválasztás is. Csó- ripa (a szegénység, a rossz megszemélyesítője), Tábi Ti­bor uralta a színpadot. Pillana­tok alatt váltott jellemet, alak­zatot a nézők előtt. Magabiz­tossága, játéktechnikája már- már megcáfolta azt, hogy ama­tőr társulat bemutatóját láthat­ták a nézők. A rossz ábrázolá­sában kiváló partnerek voltak Polgár Eszter (a Halál) és Mol­nár Györgyi (a Betegség). Ők ketten magas színvonalú moz­gástechnikájukkal egészítették ki a sötétség megjelenítését. A jó megjelenítése Prezenszky At­tilára (Cigánybölcs) várt, aki ismét bebizonyíthatta énektu­dását. A színjátszók tehetségét a Stúdiót irányító művészeti ve­zetők ötvözték jó előadássá. Kiss Zoltán virtuóz zongorajá­tékával, Fehér Csaba a kör- és szólótáncok betanításával tette pergővé az előadást. Nem volt könnyű dolga Szegvári Meny­hért Jászai-díjas rendezőnek és Balogh Andrásnak, a csoport vezetőjének, akikre az a feladat várt, hogy érezhetővé tegyék ezt a bonyolult mesefolyamot. A cigányság zenés története egy réteghez szól, mégis mindenki élvezhette az előadást. Ebben az érdem leginkább a színjátszó fiataloké, akik már az ötödik bemutatójukkal bizonyították: nem ismernek lehetetlent, ha a színpadot élettel, játékkal kell betölteni. Az Egyszer egy cigánylány Gyöngyösön közönségdarab lett. Akik „eredetmondát” ke­resnek, és azok, akik szóra­kozni akarnak - kitűnő egyéni teljesítményeken keresztül -, megkaphatták azt az élményt, amit a színház adhat a nézőnek. (szuromi) Csóripa, Tábi Tibor (áll) partnereivel cigányországban, próba közben FOTÓ: BÁROK ANDRÁS * v t I

Next

/
Thumbnails
Contents