Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-19 / 141. szám

4. oldal Kamarai Elet 1997. június 19., csütörtök HEVES MEGYEI TÁJÉKOZTATÓ 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 Alkotmánybírósági döntések az új tb-szabályokról Az Alkotmánybíróság több ha­tározatot hozott azokról az in­dítványokról, amelyek az új társadalombiztosítási szabá­lyokat kifogásolták. Az alkot­mánybírák az alaptörvénnyel ellentétesnek találták az oszta­lék utáni adóelőleg mértékét, melyet a személyi jövedelem­adó-törvény rendelkezése 27 százalékban állapított meg. A bíróság az adóelőleg számítási módját mindaddig adótechnikai szabályként kezeli, amíg nem állapítható meg teljes bizo­nyossággal, hogy az előírt adó­kulcs az adózók teljes körénél túlfizetést eredményez. A kifo­gásolt mértéket ilyennek talál­ták és azt 1997. december 31-i hatállyal megsemmisítették. A bírák azt is megállapítot­ták, hogy a jogalkotó alkot­mányellenesen írt elő az oszta­lék után járulékfizetési kötele­zettségét, így az erre utaló részt visszamenőleges hatállyal 1997. január 1-jétől megsem­misítették. Az AB határozatában alkot­mányellenesnek ítélte továbbá az egészségügyi hozzájárulás­ról szóló törvény azon rendel­kezését, amely szerint havi 1800 forintot köteles fizetni mindenki, aki személyi igazol­vánnyal rendelkezik, és más nem fizet utána egészségügyi hozzájárulást. Az alkotmánybírák alkot­mányellenesnek minősítették és visszamenőleges hatállyal 1997. január 1-jétől megsem­misítették azokat a rendelkezé­seket, amelyek szerint legalább a minimálbér ötven százaléka a járulékalapja azoknak a mini­málisan 36 órás munkavi­szonyban dolgozóknak, akik emellett vállalkozóként is mun­kát végeznek. Ez a szabály azért alkotmánysértő, mert olyan jö­vedelmek után határoz meg já­rulékfizetést, amelyek esetleg nem is folynak be. A bíróság döntéseire reagá­lók egy része csak részsikernek könyvelte el a határozatot azért, mert a nyugdíjas vállalkozók­nál megmaradt az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötele­zettsége. A kiegészítő tevé­kenységet végző vállalkozók­nak pedig az alkalmazottakkal összehasonlítva változatlanul magasabbak a tb-terheik, mert a kiegészítő jövedelmek után is fizetniük kell a 45 százalék já­rulékot, míg az egészségbiztosí­tási részből nem kapják meg az ennek megfelelő ellentétele­zést. Autószerelők és karosszéria-lakatosok jelentkezését várják A Heves Megyei Kézműves Kamara tűz- és mun­kavédelmi szakoktatást szervez autószerelő és karosszéria-lakatos vállalkozók részére. A tanfo­lyamon elsősorban a munka- és tűzvédelmi tör­vénnyel, valamint az azzal kapcsolatos vállalko­zói feladatokkal és kötelességekkel ismerkedhet­nek meg az érdeklődők. Mindezeken túl a nyolc­órás alapfokú oktatás részét képezi a munkavég­zéssel kapcsolatos biztonsági szabályzatok és szabványok ismertetése is. A tanfolyam díja 1500 forint. Az oktatás idő­pontjáról kellő számú jelentkező esetén a későb­biekben tájékoztatjuk az érdekelteket. Továbbra is elfogadjuk más szakmák képvise­lőinek a jelentkezését is tanfolyamunkra, melyet legalább tízfős előzetes bejelentkezés esetén indí­tunk. Jelentkezni lehet a Heves Megyei Kézműves Kamara irodájában (Eger, Hadnagy u. 6.) sze­mélyesen, vagy a 36/429-891-es telefonszámon. Előcsatlakozási hitel Magyarországnak A jövő év elején Magyarország rendelkezésére állhat egy olyan előcsatlakozási hitelkeret, ami­lyet például Görögország vagy Portugália számára nyitottak európai uniós tagfelvételük előtt. Mindezt Christopher Knowles, az Európai Befektetési Bank (EIB) képviselője jelentette be a kelet-közép-európai régió kis- és középvál­lalkozásainak finanszírozásáról a közelmúltban tartott kétnapos konferencia sajtótájékoztató­ján, melyen az EU-társulat országai, az Európai Bizottság, az EIB és az EBRD képviselői vettek részt. Mint Székács Anna, a pénzügyi tárca minisz­teri biztosa elmondta, a kis- és középvállalko­zásoknak át kell lépniük az országhatárokat, ami pedig megkívánja a programok koordinálá­sát mind a régió országaival, mind az Európai Unióval. Jelentős lépés ezen a téren, hogy a magyar kormány által áprilisban elfogadott in­tézkedési terv, amely a vállalkozások működési feltételeinek a javítását célozza, összhangban áll az EU 2000-ig meghatározott négyéves programjában foglaltakkal. A tervben egyebek között szerepel a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentésére, a piacra jutási feltéte­lek, a pénzügyi környezet, a tőkeellátottság, va­lamint a finanszírozási forrásokhoz jutás javí­tása. Christopher Knowles az EIB eddigi közre­működéséről elmondta, hogy jelenleg tíz ma­gyar kereskedelmi bankkal állnak kapcsolat­ban, s az elmúlt években összesen 300 millió ECU hitelt közvetítettek a magyar kis- és kö­zépvállalkozóknak. Mint kiemelte, egyelőre megoldhatatlan a térségbe áramló segélyek, támogatások és az EIB „keményebb” forrásai­nak összekapcsolása. Elmondta továbbá, hogy hamarosan megszülethet az EU-ban az a politi­kai döntés, mely lehetővé teszi az említett for­rások összekapcsolását. A miniszterek tanácsának felkérésére pedig megkezdődött az úgynevezett előcsatlakozási hitel rendszerének kidolgozása, ami Magyaror­szág számára a hitelkihelyezések bővülését és a teljes jogú tagokéhoz hasonló kondíciókat je­lentene. t* Üzleti ajánlatok Németországból KE-1092 Olyan műanyag- és fémfeldolgozó cégeket keres­nek, melyek önálló termékkel, valamint 400-2000 t záróerejű fröccsöntőgépekkel rendel­keznek. KE-1093 Gépegységek gyár­tásához és megmunkálásához keresnek partnereket az alábbi területeken: hegesztett szerke­zetek - gyártás rajz alapján, nagy és kis alkatrészek me­chanikai megmunkálása, acél- és nemesacél öntödék. KE-1094 Forgatható, gurít­ható képeslaptartó állványok gyártásához keresnek magyar partnert. KE-1095 Közepes méretű import- és exportcég - aján­dékcsomagok összeállításához - különböző méretű és for­májú, gyékényből készült ko­sarakat gyártana. KE-1096 Nagykereskedő az alábbi termékekre keres ma­gyar szállítókat: antik bútor- vasalat, kárpitanyagok, bútor­fény. KE-1097 Cég ifjúsági és gyermekbútorok, valamint fá­ból és egyéb anyagból készült játékok szállítóival keresi a kapcsolatot. KE-1099 Üvegből készült termométerek és acrométerek gyártóival keresik a kapcsola­tot. KE-1100 Divatügynökség - németországi forgalmazás cél­jából - női felsőruházat gyár­tóival (speciálisan népi ihle­tésű ruhák és női kötöttáru mint pl. pulóver, mellény) ke­resi a kapcsolatot. Üzleti ajánlatok már az In­terneten is! További információ kedden és csütörtökön 14—16-ig: He­ves Megyei Vállalkozói Köz­pont: 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Tel: 36/410-724. Fax: 36/413-265. A piaci árusítás rendje Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium illetékes főosztálya tekintettel arra, hogy a vásárokról és a piacokról szóló kormányrendelet kapcsán számos helyen téves információk alapján korlátozzák a mezőgazdasági kistermelők működését, ezért az alábbi állásfoglalást adta ki: „Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium ismételten tájékoztatni szeretné a piacok fenntartóit, rendezőit, árusait, valamint a közvéleményt, hogy a me­zőgazdasági kistermelők a 35/1995. (IV. 5.) kormányren­delet alapján továbbra is árusíthatják a maguk által ter­melt zöldséget, gyümölcsöt, a nem hőkezelt savanyított termékeket, aszalt gyümölcsöt, mézet, virágot, saját te­nyésztésű állatból származó tejet, tejterméket, tojást, va­lamint vágott baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt. A rendelet módosítására kiadott 5/1997. (I. 22.) kor­mányrendelet 4. paragrafusa ugyanis a február 18-án meg­jelent 31/1997. (II. 18.) kormányrendelet szerint csak 1999. január 1-jén lép hatályba. Mindaddig a korábbi, előzőekben idézett rendelet van hatályban, tehát a kister­melők árusítási lehetőségét korlátozni nem lehet. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium kéri tehát a piacok fenntartóit, üzemeltetőit és fel­ügyelőit, hogy a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tegyék lehetővé a kistermelők piaci árusítását, különös te­kintettel arra is, hogy az őstermelői igazolvány kiváltása jelenleg nem feltétele az előzőekben idézett piaci árusítás­nak.” Feltétele viszont az árusításnak az, hogy a kister­melő az árusítás megkezdése előtt a helypénzt a piaci fel­ügyelőnek kifizesse. Zöldtelefon az APEH Heves Megyei Igazgatóságán A Heves Megyei Agrárkamarától nyert tájékoztatás szerint az APEH Heves Megyei Igazgatósága ügyfélszolgálati irodáján rövid időn belül „zöldtelefon” vonalat fog működtetni. A „zöldtelefon” vonalon keresztül bárki, de különösen az ős- termelők-kistermelők közvetlenül kaphatnak tájékoztatást az őket érintő adójogszabályokról. Átalányadózáskor Milyen gépj ármüköltséget számolhat el a kistermelő? Az átalányadózást a mezőgaz­dasági kistermelő választhatja. Ennek szabályai többnyire azo­nosak az egyéni vállalkozóéval, azonban a tevékenység sajátos­ságaihoz igazodva több részlet- szabályban eltérés van. Közös őstermelői tevékenység esetén ha az egy főre jutó bevétel nem haladja meg a 4 millió forintot, akkor mindannyian kistermelő­nek minősülnek, és mindany- nyian alkalmazhatják a kister­melőkre vonatkozó további kedvezményeket. így alkalmaz­hatják az átalányadózást is, de csak akkor, ha minden, a közös igazolványban feltüntetett csa­ládtag ezt alkalmazza. Természetesen az átalány­adózás választása esetén - az egyéni vállalkozóval azonosan - a gépjárművekkel kapcsolat­ban felmerült és más költsége­ket is elszámoltnak kell tekin­teni. Ha a mezőgazdasági kis­termelők e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem éri el a 250 ezer forintot, akkor e bevételéből nem kell jövedelmet számolnia, ami azt jelenti, hogy ez a bevétele „adómentes”. Ekkor nem kell adóbevallást sem adnia (ha egyébként sem lenne adóbeval­lás adására kötelezett), illető­leg, ha egyébként adóbevallás (vagy munkáltatói elszámolás) adására kötelezett, ezt a bevéte­lét nem kell feltüntetnie. Ha azonban a kistermelő bevétele túllépi a 250 ezer forintos ha­tárt, akkor a 250 ezer forintot is beszámítva kell a jövedelmet meghatározni. Ebből adódóan a gépjármű- használat elszámolására, bi­zonylatolására a mentes határ túllépése esetén lehet szükség. A tevékenységét közös igazol­vány alapján folytató ősterme­lőre is vonatkoznak a törvény őstermelőre vonatkozó általá­nos szabályai (kedvezmények, mértékek, átalányok stb.). így a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagokra külön- külön érvényes, hogy 250 ezer forint bevétel alatt nem kell jö­vedelmet számítani. Foltos határidők - gazdálkodóknak A Heves Megyei Agrárkamara ezúton is felhívja a mezőgazda- sági gazdálkodók figyelmét, hogy az őstermelői igazolvá­nyok kiváltásánál a június 30-i határidő a következők miatt fontos: 1. A felvásárlók június 30-ig nem követelhetik a termelőktől az őstermelői igazolványt és annak hiánya esetén nem von­hatnak le adóelőleget. Akik jú­lius 1-jétől a felvásárlók felé ér­tékesítik terményeiket, célszerű őstermelői igazolvánnyal ren­delkezniük, mert az ősterme­léshez kapcsolódó kedvezmé­nyeket ki tudják használni, és az adóelőleget sem vonják le tőlük. 2. Az idén bármikor kiváltott őstermelői igazolvány január l-jétől érvényes. Ez annyit je­lent, hogy az egész évi költsé­geit el tudja számolni a tételes költségelszámoló, így például a januári számláit is. 3. Az őstermelői igazolvány kiváltása esetén a termelőknek fontos, hogy időben - az érté­kesítés előtt - váltsák ki az ős­termelői igazolványt. 4. Változott a mezőgazdasági termőföld-hasznosítási támoga­tás igénylésének benyújtására vonatkozó időpont. Eszerint a támogatást augusztus 15-ig le­het igényelni a művelt földterü­let fekvése szerint illetékes gazdajegyzőtől 5. A mezőgazdasági biztosí­tási díj támogatása július 15-ig igényelhető az FM Heves Me­gyei Földművelésügyi Hivata­lában. Az igénylés feltétele, hogy a biztosított tűz-, illetve jégkár-kockázatra érvényes mezőgazdasági növénybiztosí­tással és legalább az első rész­letfizetési díj igazolásával ren­delkezzen. I

Next

/
Thumbnails
Contents