Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. június 13., péntek Eger Körzete 5. oldal Mi történik húsz év múlva? Nehéz a kérdésre felelni. De a most végzős nyolcadikosok teli hittel és bizakodással ismerik a választ. Ha azt még nem is tud­ják pontosan, melyikükre mi vár, ám arról szívesen beszélnek, mit szeretnének elérni, milyen jövőt álmodnak maguknak. EGERSZÓLÁT, -SZALÓK,- Ruhaipari Szakközépis­kolában tanu­lok tovább Egerben - mondja Nagy Judit. - Érett­ségi után a nádudvari népművészeti iskolába sze­retnék jelentkezni, vagy pedig a könnyűipari főiskolára. Var­rónő leszek, különleges ruhákat készítek és sajátosan öltözkö­döm majd. A férjemtől azt vá­rom: művelt legyen és sokat hozzon a konyhára, de úgy osz- sza be az idejét, hogy maradjon ideje a családra. Kertes házban élünk majd, két gyerekkel, na­gyon szép környezetben, pél­dául Szilvásváradon. Nem aka­rok Szóláton maradni.- Ha „benő a kutacsom”, talán egye­temre is me­gyek. Egy­előre az Egri Közgazdasági Szakközépis­kola marke­ting szakát Kadlott Ágnes szeretném el­végezni. Felnőttként bankban dolgozom majd, és sokat kere­sek. Ne legyen gondom az élet­ben a pénzzel! Csendes helyen lakunk majd a férjemmel, egy vagy két gyerekkel. Lesz ku­tyánk és macskánk, mert na­gyon szeretem az állatokat. Azt szeretném, ha a férjem művelt lenne, s ne legyen hordóhasa.- Az egri Szi­lágyi-gimná­zium után a műszaki egyetemre megyek. Mérnök sze­retnék lenni, talán repülő­gép-tervező. Ott élek majd, ahol találok munkát, lehet, hogy külföldön, de az biztos: családi házban, aminek a kert­jében tarthatok állatokat. Egyet­len vágyam van, hogy ne le­gyek munkanélküli.- Nem ma­radok Szaló- kon, ez biztos - jelenti ki Radies Ru­dolf. - Elvég­zem Pétervá- sárán a me­zőgazdasági gépszerelő is- Radies Rudolf Tőgyi Gábor VERPELÉT Nagy Judit kólát. Közben spórolok, al­kalmi munkát vállalok, és ve­szek egy IFA-t, amivel fuva­rozhatok, ebből később szőlőt, amit megművelek. A feleségem is dolgozik majd, és annyi gye­rekünk lesz, amennyi lesz.- Budapestre vettek fel, a Vörösmarty- gimnázium él­sportoló osz­tályába. Nyomozó szeretnék lenni, vagy if­Papp Kriszti júságvédel­mis, ezért a Rendőrtiszti Főiskolára me­gyek majd tovább. Úgy gondo­lom: a hivatásomnak élek, és nem lesz családom. Szegedre, Budapestre vagy Egerbe költö­zöm, Verpelétre nem jövök vissza.- Német nyelvű ügy­védnő leszek, s néhány évig külföldön élek majd. Ezért jelent­keztem az egri Neu- mann-gimná- zium német tagozatára. A férjem is jogász lesz, vagy üzletember, a lényeg, hogy okos legyen és tartsa el a családját. Kicsi kertes házban élünk majd, semmiképpen sem panelban, két gyerekkel.- Számítógé­pekkel fog­lalkozom majd, este pedig egy erdő közepén álló faházba megyek haza a feleségem­Laskovics P. hez és két vagy három gyerekemhez - tervezi Lasko- vics Péter, akit a Wigner Jenő Informatikai Szakközépisko­lába vettek fel. Beutazom majd a Földet, olyan nőt keresek, aki okos, szép, kíváncsi a világra, és velem tart.- A jogi vagy a tanári pálya vonz - mondja Kozma Kriszti -, ezért je­lentkeztem a Szilágyiba. Kisvárosban szeretnék majd élni, ta­lán Szegeden. Az álmom a szép család és a jól fizető állás. Kívánjuk, hogy sikerüljön! Fotók: Ötvös Imre Szöveg: Négyessy Zita Kozma K. Szalag Tímea Antiturcika irodalom, mecénás püspökök, a „kerek” szó csodája Hova tűntél, régi szellemiség? Mi lehet az oka, hogy régiónk perifériára szorult az irodalmi értékeket illetően? Talán a tradíciók hiánya? Erről elmélke­dett Lőkös István, Egerben élő, a debreceni egyetemen ok­tató irodalomtörténész azon a lokálpatrióta hangulatú estén, melyet a könyvhéthez kapcsolódóan tartottak az Érsekud­varban. Folytatásképp elmondta: a hatvan felettiek nemze­déke még emlékszik az 1945 előtti időkre. Amikor Egerben a Gárdonyi Társaság élő irodalmi életet teremtett. S hallo­másból tudunk a múlt század olyan neves alkalmairól, mikor e városban Jókai Mór, Tolnai Lajos felolvasóesteket tartott, s pezsgő zenei élet jellemezte a polgári hétköznapokat. Hevesi és borsodi tájhazá­ban címmel jelentek meg a Felső-Magyarország Kiadó­nál azok az írások, melyekkel Cs. Varga István, Egerben élő, de a fővárosban oktató iroda­lomtörténész adózott válasz­tott hazájának. Lakóhelye ide köti Egerhez, s mindig is. missziójának tekintette a helyhez kötődő, itt született vagy ide tartozó irodalmi érté­FOTÓ: PERL MÁRTON EGER S mi történt azután? Negy­venötben a város értelmiségé­nek jelentős rétegét internálták a várba. Ez Eger szellemi éle­tének lefejezését jelentette. Onnan kiszabadulván ezek az emberek elmenekültek a vá­rosból, ki a fővárosba, ki pe­dig még távolabb. A fordulat éve, az államosítás esztendeje hasonló következmények for­rása volt.-Én bejelentkeztem az Ér­seki Felsőkereskedelmi Isko­lába diáknak - így dr. Lőkös -, s mire befejeztem, az már közgazdasági lett.-Igaz az is - fejtegette a továbbiakban -, hogy az inter­nált kiváló tanárok helyébe gyakran csaknem ugyanolyan értékes személyiségek jöttek. Mindezekről pedig annak kapcsán esett szó, hogy dr. Bitskey István, ma már ugyan­csak debreceni irodalomtörté­nész (a híres egri sportember, Bitskey Aladár fia) a Dobó Ist­ván Vármúzeum, a Várbaráti kör, az EVÁt Rt., továbbá a polgármesteri hivatal támoga­tásával közzétehette a híres egri mecénás püspökökről s alkotó egyházfiakról szóló, még Egerben született tanul­mánykötetét Püspökök, írók, könyvtárak címen. Hiszen az egri katolicizmus olyan kivá­lóságokat adott a világnak, mint a kis híján pápává válasz­tott Bakócz Tamást (az ezeröt­százas években), vagy Koháry István barokk költőt, aki sebe­sülése után cserélte fel a kar­dot a pennával. Barkóczy Ferenc, Eszter- házy Károly munkássága, me- cénási tevékenysége éppúgy érdeklődésre tarthat számot Egerben, mint a formaújítók ugyancsak Egerhez kötődő nemzedéke: Orczy Lőrinc, Ba­ráti Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, s Dajka Gábor, aki egyszersmind a magyar szen­timentális irodalom jelese. Er­ről szól ez a kötet, amelyet szíves szóval ajánlott az eg­riek figyelmébe Lőkös tanár úr. Ennek kapcsán nem elhall­gatva azt a benne és még so­kakban régóta munkáló sé­relmet, hogy Vitkovics Mihály Dr. Bitskey István előadása házából mégsem lett irodalmi múzeum, s az értékes, de Egerhez alig kapcsolódó Ke- pes-gyüjteménynek ad otthont ma a patinás barokk épület. Dr. Pét ercsák Tivadar a kö­tet kapcsán a kiadás buktatói­ról szólt, de azt is leszögezve és megerősítve, hogy a múze­umi szervezet profiljába bele­ülő hasonló tárgyú munkákat eddig is támogattak, s a továb­biakban is felkarolnak. Bitskey István, aki Lőkös tanár úr horvát tárgyú könyvét ismertette, egyszersmind rá­mutatott annak irodalomtörté­neti korszerűségére is. Mint mondta, a Zrínyiász horvát epikai előzményei tulajdon­képpen beleillenek abba a vo­nulatba, amit az európai iroda­lomtörténet-írás törökellenes, azaz antiturcika-irodalom né­ven ismer. Hiszen Zrínyi Mik­lós nagyeposzát megelőzően a különböző népeknél bősége­sen születtek versek, epikai művek, melyek a törökök megjelenését, terjeszkedését mint Isten ostorát emlegették, s az egyes helyeket, országo­kat (ebben a nézetek eltérnek) mint a kereszténység védőbás­tyáját nevezték meg. S e fo­galmak mai közgondolkodá­sunkig hatnak. A kötetet a debreceni Csokonai Kiadó adta közre tizedikként, és so­rozatában hasonló korszerű és eddigi nézeteket felülbíráló művek születtek. kék támogatását. A Németh László-i tájhaza fogalmat ő komolyan veszi és vette is, s gyakorlati munkájában is jut ideje arra, hogy észrevegye és reagálja a régió szellemi rez­düléseit. Lőkös István ismer­tette kötetét, amelynek néhány darabjával már lapunk olvasói is találkozhattak. Apor Elemérről, Moldvay Győzőről (aki hosszú évtize­dekig dolgozott a Népújság­nál, majd a Hírlapnál), Csűrös Miklós Kálnoky-képérő\. írt Kalász Lászlóról, Cseh Ká­rolyról, Sándor Andrásról, Lőkös Istvánról és Mészáros Györgyről. A neves ciganoló- gusról igen keveset tud az egri polgár, leginkább annyit, hogy halála előtt a város kulturális bizottságát vezette, s igen hasznos kezdeményezései máig hatnak. A kötet szerzője szerint: „Utcát, teret, méltó emlékjelet érdemelne Eger­ben.” Végül bemutatták az F. Molnár Gabriella szerkesz­tette remek kötetet, a 91 éves Apor Elemér nyelvfilozófiai esszékötetét, „A csoda, avagy a hangok története” címen. A borítón a Föld, maga az uni­verzum, benne a nyelv teljes­ségét szimbolizáló betűsor: a kerek, mely Apor Elemér ked­venc szava. Kár, hogy szemé­lyesen nem lehetett jelen ezen az értékőrző esten. Jámbor Ildikó Bükkszentmártonban a fejlesztésekről A temető felújításáról és a tám­fal-építésről döntenek a képvi­selők csütörtökön. A testületi ülésen az általános iskola be­számolóját is meghallgathatják a jelenlévők. Az egri költőnő könyvbemutatója A könyvhéthez kapcsolódóan tartják kedden Miskolcon az egri költőnő, Anga Mária „Haj­nalt terítek ágyamon” című verskötetének bemutatóját. Egerszalókon bezárt a hivatal Persze, csak átmenetileg, amíg a renoválás tart. A hőtárolós kályhával való fűtésről áttérnek a gázfűtésre, és kifestik az épü­letet. Az ügyfeleket 23-ától a megszokott rend szerint várják. Németföldre utaznak a felsőtárkányiak Testvérközségükbe, Dicken- schiedbe utaznak a tárkányiak. A kirándulásra a polgármestert néhány képviselő is elkíséri, továbbá azok a családok is ve­lük tartanak, amelyek korábban szállást adtak a német vendé­geknek. A külföldi vakáció egy hétig tart, s 25-én indulnak. Beruházási tervekről Mónosbélben A 18-i testületi ülésen arról ha­tároznak a képviselők, hogy az idén milyen fejlesztések történ­jenek a községben. Igazgatóválasztás: heten pályáztak Egerszalókon új direktor vezeti majd szeptembertől az iskolát. A képviselő-testület 25-én hallgatja meg a pályázókat. Ek­kor döntenek a nyertes szemé­lyéről. Izgalmas téma az egri Jóga-klubban A korrupció elterjedése minden társadalmat megdönt címmel tartanak előadást szombaton és vasárnap 8-tól 10 óráig a Me­gyei Művelődési Központban. A szociálisan érzékeny diákoknak EGER A Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskolában az 1996/97-es tanévben indítot­ták el a gyermek- és ifjúságvé­delmi ügyintézői szakképesítés megszerzésére irányuló V. év­folyamot. Dr. Pisákné Balogh Éva igazgatóhelyettes el­mondta: az első osztály már sikeres vizsgát tett. A nappali rendszerű ügyintézői szakon 1100 órán át (ez heti 32-33 tanóra) sajátíthatják el a diá­kok az elméleti és a gyakorlati tudást. Emellett idegen nyelvi (angol és német) oktatást is kapnak.- Bárki jelentkezhet a szakra?- Csak a jó átlagú érettsé­givel rendelkező fiatalokat tud­juk felvenni. A képzés meg­kezdése előtt elbeszélgetünk velük, vizsgáljuk és értékeljük a szociális érzékenységüket, intellektuális képességüket. Az érdeklődők az iskola titkársá­gán igényelhető lap kitöltésé­vel jelentkezhetnek augusztus 15-ig.- Egy újabb szak elindítását is tervezik?- A tanulók részéről felme­rült egy számítógép-kezelői szakképesítést nyújtó oktatás mellett angol, német nyelv­vizsga-előkészítés.- Ez is költségmentes lesz?- Sajnos, nem tudtuk az árakat leszorítani, így havonta 6000-8000forint lesz a tandíj. Hetente 15 órán át idegen nyelvet tanítunk, s a többi 5-6 órán számítástechnikai isme­reteket sajátíthatnak el a részt­vevők.-Mennyire népszerű ez az V. évfolyam?- Az érettségizett diákok­nak egy része tud csak tovább tanulni. Akiket nem vesznek fel felsőfokú oktatási intéz­ménybe, azoknak kínáljuk a tanfolyamunkat. Tavaly a túl­jelentkezés miatt néhányukat kénytelenek voltunk elutasí­tani.- Akik megszerzik a szakké­pesítést, el tudnak helyez­kedni?- Lehetőségük nyílik rá, hogy a nevelési-oktatási in­tézményekben, gyermek- és if­júsági szervezetekben, önkor­mányzatok szakigazgatási szerveinél tevékenykedjenek. (hancsák) „Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak” EGER Az évforduló csak ürügy vagy alkalom arra, hogy Réti Árpád egri színművész a magyar iroda­lom egy-egy költőnagyságának életművét átrostálja, a maga szempontjai s a korszellem dik­tálta igény szerint kerek, egész műsorokat komponáljon belőle. Arany János születésének 180., halálának 115. évfordulója ap­ropóján egy remek ballada-ösz- szeállítással lepett meg ben­nünket. A bemutatón telt ház előtt, de méltatlan világítás- technikai körülmények között tartotta meg az est premierjét Egerben, az MMK dísztermé­ben. A válogatásban Arany balla­daművészetének értékálló, s ilyen kontextusban mához szóló darabjai hangzottak el. Első­ként a kevésszer mondott Árva- fiú, az apokaliptikus Híd-avatás (a maihoz hasonló élethelyze­tekről üzenve), majd az V. László, Mátyás anyja, a Vörös Rébék. Az est igazi kuriózumának tűnt a kevéssé ismert Hamis tanú - az erkölcsi felelősségvál­lalásról szóló ballada, s a ha­sonló témájú, remekül előadott Tetemrehívás. Az est mondan­dója Zách Klára utolsó sorai­ban teljesedett ki: „Isten óvja nagy csapástól/ Mi magyar ha­zánkat.” Ezt csak fokozta a Walesi bárdok költői ereje, s az Arany-életművet összegző A tölgyek alatt... (jámbor) Az Egri Nyomda Kft. ofszetnyomó gépmesteri képzést szervez műszaki jellegű érettségivel rendelkező férfiaknak. Korhatár: 25 év A képzés 10 hónapos időtartamú és szakmunkásvizsgával záródik. A képzés első három hónapjában 17.000.- Ft/hó ezt követően teljesítményhez kötődik a kereseti lehetőség. Sikeres szakmunkásvizsga esetén a foglalkoztatás az Egri Nyomda Kft.-nél biztosított! Jelentkezni lehet: Személyesen bármely munkanapon Eger, Vincellériskola u. 3. alatt munkaügyi és bérelszámolási csoportnál. Tel.: (36) 313-699/19

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents