Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-13 / 136. szám
2. oldal Megyei Körkép 1997. június 13., péntek Az ügyészségi nyomozóhivatal folytatja a vizsgálatot az összevert férfi ügyében A sérülések egy hét után is elrettentőek EGERCSEHI Amint arról lapunk is beszámolt, Egercsehiben az elmúlt héten péntek éjszaka meglehetősen szomorú események játszódtak le. A megyei ügyészségi nyomozóhivatal vezetője, dr. Hajdú Tamás jelenleg az ügyben érintett tanúkat hallgatja meg. Mint kiderült, utóbbiak igen egybehangzóan mesélik el a történteket, azaz azt, hogy a helybeli /. T.-t négy rendőr alaposan helybenhagyta. Az orvosi látlelet - amely az egri kórházban készült - számos (azaz inkább megszámlálhatatlan) sérülést rögzít, amelyek „ vonalas eszköz okozta zúzódá- sok”. Az országos sajtóban is nyilvánosságot kapott eset kapcsán módunk nyílt elolvasni azt a feljelentést, amelyet I. T. tett az Egri Rendőrkapitányságon a múlt hét szombatjának hajnalán (ő maja hozta be a másolatot szerkesztőségünkbe), amely a megverésén kívül még egyéb, enyhén szólva is furcsa momentumot tartalmaz. Nem akarunk rejté- lyeskedni, különösen nem bizonytalanságban hagyni olvasóinkat, ám egyelőre ennek ellenére sem idézhetjük teljes részletességgel I. T. feljelentését - legalábbis addig, amíg az ügyészségi nyomozóhivatal vizsgá- „Tájkép”az egyoldalú csata után lata el nem jut addig a stádiumig, hogy a brutálisan megvert férfi ezen állítását bizonyítani lehessen. I. T. tegnap azt is lehetővé tette, hogy sérüléseiről fotót készítsünk. Mi tagadás, a majd’ egyhetes külsérelmi nyomok ma HATVAN, EGER A Nemzeti Kulturális Alap idei országos iparművészeti pályázatán két Heves megyei induló is sikeresen szerepelt. A csoportos és egyéni kiállítások előkészítése, megvalóIparművészeti pályázat Hevesi sikerek sítása, illetve dokumentálása témakörében - sok más pályázó mellett - a hatvani Grassalkovich Művelődési Központ a karácsonyi babakiállítás megrendezéséhez 40 ezer forintot nyert el. Szintén ebben a témacsoportban az egri He reze g István grafikus önálló kiállítása megrendezéséhez és a katalógus elkészítéséhez 50 ezer forintos támogatást kapott. „A lemondás volt a legkönnyebb” FOTÓ: PERL is elrettentőek. (Hogy milyenek lehettek a múlt szombat hajnalán, azt még elképzelni sem tudjuk.) Az eset vizsgálata - tanúkihallgatásokkal, szakértők bevonásával - folytatódik. Túllépte saját hatáskörét a 4-es iskola igazgatónője? (Folytatás az 1. oldalról) Karácsony László levelét így folytatja: „Baranyainé Szekszárdi Marianna igazgatónő az övétől eltérő véleményeket negatívan értékelte. (...) Nem lehetett tudni: a tanáriban elhangzottakat a gyors besúgórendszer milyen formában tálalja az igazgatói irodában. A véleményüket vállaló pedagógusok távozása megvalósult kényszerű létszámleépítés vagy indokolatlan, logikátlan igazgatói döntés nyomán. Ennek is köszönhető, hogy többségük nem tartotta alkalmasnak Baranyainét a pozíció további betöltésére". A levélíró szerint kedvező változásra csak az igazgató leváltása után kerülhet sor. Két szülő - Sáfrány Lászlóné és Nagyné Nosza Judit - felkeresték Baranyainét azzal: igazságügyi szakértő bevonásával garantálható lenne a vizsgálat objektivitása. Elmondásuk szerint azt a választ kapták, hogy erre sem idő, sem pénz nem áll rendelkezésre. Sokan úgy vélik, a bejelentést tevő hozzátartozóknak el kellene gondolkodniuk azon: megalapozottak-e a felhozott vádak, mivel egy elhúzódó jogi procedúra mély nyomokat hagyhatna a fiatalokban. Érdekesnek tűnik az a vélekedés, miszerint a vizsgálat elindításával Baranyainé túllépte hatáskörét. A pedofília ugyanis büntető-, és nem munkajogi fogalom, ezért a történtek felderítése nem az intézményvezető kompetenciájába tartozik. Ehhez kapcsolódva megjegyzik: máris több diák visszavonta korábbi, a Tanár úrra nézve „terhelő vallomását”. Immár bizonyosnak tűnik, hogy június 19-i tanácskozásán a város képviselő-testülete is napirendre tűzi a kérdést. Szinte példa nélkül álló módon a vezetőség valamennyi politikai szervezetének képviselője - többek között Vajda Pál (MSZP), Rodek Antal (KDNP), Tóbi János (SZDSZ), Bagi Miklós (Kisgazdapárt), Wagner Dénes (MDF), dr. Zölei Dávid (Hatvan Város Barátainak Egyesülete) - és a testület több pedagógustagja - Friedrich Tünde, Németi Gábor - aláírta azt a beadványt, amelyben javasolják az iskolavezetést érintő azonnali általános vizsgálat elindítását és a személyi felelősség megállapítását. Az iskolából származó - s mivel az igazgatónőt nem sikerült elérnünk, meg nem erősített - értesülésünk szerint a jövő szerdára tervezett tanévzáró ünnepséget már most szombaton, a ballagással együtt megtartják. Néhány szülő szerint azért, mert a Tanár úr melletti szimpátiatüntetést terveztek az esemény idejére. (tari) (Folytatás az 1. oldalról) A város telepi részén a nyugdíjas asszony, M. V.-né állítja:-Az volt a legnagyobb hibája, hogy a beruházásokkal költségbe vert bennünket, ez az öregek vállát nyomja nagyon. A lemondás feltételezhető háttere kapcsán említi:- Orvoshoz járva már régebben hallottam róla. Mit mondjak? Nem illik egy kereszténydemokratához. Az a baj, hogy elmarta Oláh doktort is a várostól, pedig neki kellett volna innen elmenni... A képviselő-testület tagja, az önkormányzat pénzügyi bizottságának vezetője, Wenczel Árpád a munkahelye és a polgár- mesteri hivatal között ingázva sok emberrel találkozott:- Az emberek többsége megnyugvással fogadta a polgármester távozását. Ugyanakkor a szerdai rendkívüli ülés a mendemondákat nem tisztázta. Most mindenki arra gondol, amire akar. A testület pedig azt várta volna, hogy a szemünkbe nézve beszéljen arról, mennyi igaz a keringő hírekből. Ez nem történt meg. Legkönnyebb volt a lemondás. Ezek után a testület eddigi munkáját sem mérlegelhette, pedig az ellenségeinek is el kell ismerniük, hogy a hét év alatt sokat tett Füzesabonyért. Talán meglepő, de a képviselőnek az is a fülébe jutott, hogy Pásztor dr. újraválasztása érdekében bizonyos körök már aláírásgyűjtést fontolgatnak. Az egyik munkahely férfi csoportvezetőjének az anonimitás ígéretére ered meg a nyelve:- A város első embereként neki kellett volna példát mutatnia. A polgármester-választás idején bizalmat ébresztett, s nemcsak mint szimpatikus emberre, de a KDNP politikusára is adtam a voksomat. Szeretném, ha a hivatal gazdaságilag is szigorúan elszámoltatná... Dr. Jakab István, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke készségesen nyilvánított véleményt, amikor erre megkértük: -Sajnálom, hogy így történt, nagyon szerencsétlen helyzetnek tartom. Ettől függetlenül dr. Pásztor József városi vezetői és megyei önkormányzati munkájáról csak pozitívumokat tudok mondani. Azok közé sorolom magamat, aki nem tartják őt bukott embernek. * Az esettel kapcsolatban Bossá- nyi László, a Kereszténydemokrata Néppárt Heves megyei elnöke az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe: „Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy dr. Pásztor József, volt füzesabonyi polgármester már hosszabb idő óta nem tagja a Kereszténydemokrata Néppártnak. Ezért a személyével kapcsolatos kérdések nem tartoznak a párt kompetenciájába. Visszautasítjuk tehát azt, hogy a „Pásztor-ügy” pártpolitikai, különösen kereszténydemokrata ügy lenne. Pásztor úr megyei közgyűlésben betöltött pozícióinak tisztázása folyamatban van." * Lapzártánk előtti legfrissebb hírünk: dr. Pásztor József tegnap elköltözött Érdre. Önökkel Együtt Mondjuk - Önökért Suttogásokkal terhes végjátékok S zomorú sorsú városa megyénknek Füzesabony. Még inkább azok lehetnek jobb sorsra érdemes polgárai. A jelen helyzet így fest: a településnek se rendőrkapitánya, se polgármestere. Stratégiai szempontból - sakknyelven szólva - két bástya veszett el két hét leforgása alatt. Méghozzá úgy, hogy nem is a nemesen küzdő ellenfél állította fel e figuráknak a kikerülhetetlen csapdát. Belesétáltak szépen ők maguk... Már az előbbi kényszerű kiválása is elég megrendítő volt. Különösen az, ami miatt a megfelelő lépésre kényszerült a fö- löttese. Az sem szerencsés, hogy a rendőrkapitány szolgálat alól való felfüggesztését kiváltó cselekedetsor körülményeit egyfajta homály lengi körül még mindig. Ott, ahol a betelepülőket leszámítva mindenki ismeri a másikat, tud földijei szinte minden lépéséről! Visszatérve az elmeélesítő szellemi sporthoz: még a kocsmaasztalok sakktábláinál bábukat tologatok is a tiszta játékot szeretik. Nincs mellébeszélés, elbújtatás, mentegetési kísérlet (azon a 64 kockán nem is lehet), csak lépés, és akadály esetén leütés van. Úgy gondolta volna a jámbor halandó, hogy ennek a városnak megvan az idei évre szóló „botránya”. Ám a helység elsőszámú emberének szerda esti lemondása ennél sokszorta nagyobb vihart kavar. Különösen azután, hogy váratlanságánál már csak a sejtelmessége nagyobb. Nincs indoklás, csupán egy odavetett mondat, amely akár fenyegetésnek is felfogható: „minden további kérdésre dr. X. Y. ügyvédem válaszol”. Egyaránt szól ez a sajtónak, a képviselő-testületnek, a választóknak. Az előbbi még hagyján. Mi e téren már edzettek vagyunk. Ám ez a fajta magatartás bizony elfogadhatatlan az utóbbi két közösség tagjaival szemben. Ok ugyanis bíztak megválasztásakor a polgármesterükben. Főképp, hogy már a második ciklusra voskoltak rá (igaz, nem keveset lobbyzott, ígérgetett ezért ő maga sem). Nos, a hat és fél éven át tartó bizalmukért cserébe az abonyiak ezt kapták - a nagy semmit. Amúgy meg a nem éppen barátságos intést: nehogy bármit is híresz- telni merészeljetek rólam, mert azt megbánjátok! Az persze már jellem kérdése, hogy valaki - közéleti ember létére - eny- nyire semmibe veszi a sajátjának érzett, mondott közösséget. Nemkülönben egy olyan politikai erő oszlopos)?) tagjaként, amelynek becsületes többsége méltán tekintheti magát hazánkban a keresztény és világi erkölcs védelmezőjének. A politika olyan játszma, amelyben az őszinteség hiánya csak ideig-óráig hozhat részeredményt. Azt követően pedig felerősödnek a suttogások, elárasztják a házakat, az utcákat, a tereket a pletykák, s végül elhatalmasodnak az indulatok. Vajon meg kell-e ezt várni? Meg szabad-e engedni, hogy holmi egyéni titkos hóbortok, kedvtelések okán egy ország vegye szájára a települést, a megyét? Nem kellene-e mindenki előtt vállalni a hibákat, az eltévelyedéseket? Csak olyan nyíltsággal, mint a választási kampány idején, három esztendeje! Akár rendőrkapitány, akár polgármester az illető. A z iménti kérdések persze valószínűleg megválaszolatlanok maradnak. Pedig nagyon üdvös lenne ismemi azokat. Ellenkező esetben Füzesabonyban rettenetes jövőjük lesz az új felelős vezető személyeknek. Szalay Zoltán 11.- Hát, szép kis históriába keveredtem, annyi szent! - düny- nyögte. - Ki a franc gondolta volna? Jóskának lánya van? Hát ez jó! Röpke egy óra múlva János már az ágy szélén bóbiskolt, és félálomban magyarázta feleségének a történteket és a tennivalókat.- Most mit akarsz tenni? - kérdezte érdeklődve Elena.- Szerinted mit tegyek? kérdezett vissza Jani. - A testvérem legalább még egy hétig kórházban lesz. A lánya eltűnt. Mit a lánya? Az én unokahúgom! Elena szelíden nézett a fáradtságtól csukladozó férjére, majd csendesen megszólalt:- Segíts neki, hiszen a testvéred! János nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul felesége reakcióját, mert erősen tartott tőle, hogy Elena ellenzi majd az ő tevékenységét. Félt attól is, hogy esetleg Elenában mély nyomokat hagyott Jóska tavalyi viselkedése, és ez teljes mértékben ellenszenvessé teszi majd. János immár félálomban csókolta meg feleségét, majd elaludt. Elena sokáig nézegette még a hálószoba plafonját, mert a kis álommanót hiába kereste. Hosszú percekig tartott, mire álomba merült, mert az tagadhatatlan, hogy férjét már most elkezdte félteni. Az Ml-es autópálya szinte gőzölgött a vasárnap délutáni nagy zivatartól. Mányai kipihenten nyomta a gázpedált, és igyekezett, hogy a kórházi látogatási időn belül még odaérjen. Persze, előtte még Vastag Lacit is fel akarta keresni, hátha rendelkezik újabb információkkal. Siófokon éppen a dühét adta ki a zivatar, amikor János beért a városba. Vastag háza előtt lefékezett, és erősen foglalkozott a gondolattal, hogy rádiótelefonon kihívja a magánnyomozót, mert úgy esett, mintha dézsából öntötték volna. Váratlanul felkeltette figyelmét, hogy a jobb első kocsiajtó szélvédőüvegjén egy medvemancshoz hasonlító kéz dörömböl. Kinyitotta az ajtót, amin keresztül Vastag Laci vágódott be az ülésre, kisebb természeti csapás és egy kifordított esernyő társaságában.-Szevasz, Jani! Hogy tetszik a mi kis hazánk? - érdeklődött Vastag, miközben megpróbálkozott az esernyő eredeti állapotának visszaállításával.-Szuper, mint mindig. Éppen kocsit akartam mosatni. Sikerült valamit megtudnod?- Hajjaj!- Imádom ezt a bőbeszédűségedet! - dohogott Jani.- Szóval, az a helyzet, hogy a lány itt járt. A kempingből elvitte két pasas. Szerintem erőszakkal. Legalábbis itt minden jel arra utal, hogy a fene esne minden hülye portásba!- Van valami ötleted?- Több száz, de először beszéljünk Józsival!- Miii? Erről nem volt szó, hogy te is jössz!-Lárifári! Indulj már! Csak nem képzeled, hogy én ebből a munkából kimaradok? Útközben pedig mindent megbeszélünk - dörmögte tárgyilagosan Vastag, miközben ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy a szemközti kukánál utolsó útjára bocsássa kiszenvedett esernyőjét. Jani csodálkozva adott gázt, de ugyanakkor megkönnyebbült, mert Vastag Lacitól hathatósabb segítsége nem is lehetne. Mányai József úgy festett a műtét után, mint az a művész, aki egyszerre küzd a depresz- szióval meg a dekadenciával. Rendkívül tehetetlennek és elesettnek érezte magát, s mindemellett minden idegszálával a lánya előkerítésén gondolkozott. A műtétet végző orvos gyors gyógyulást ígért, s ettől Jóska még mélabúsabb lett.- Kinek mi a gyors - tépelő- dött Jóska. - Jöhetne már ez a Jani is! Mányai kora esti melankóliáját a kórterem ajtajának nyílása szakította félbe. Felcsillant a szeme, de azon nyomban el is fojtott magában egy ősi parasztos káromkodást, mert az ajtóban a főnővér állt.- Hogy vagyunk, hogy vagyunk? - érdeklődött a főnővér.- Pocsékul.- Jó hírem van. Ma éjjel én ügyelek magára. (Folytatjuk)
