Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

1997. június 12., csütörtök Hatvan És Lőrinci Körzete 5. oldal Búcsú volt Boldogon TARI OTTÓ FELVÉTELEI Azok a sikeres gyerekek... Hármas ünnep a községi óvodában ECSÉD Hármas ünnepléssel köszönt el a minap az idei tanévtől az ecsédi óvoda. Először évzárót tartottak, aminek legmeghatóbb pillanata az volt, amikor a két „ ballagó" nagycsoportos elbúcsúzott az intézménytől. Ezt követően - nyugdíjba vonulása alkalmából - Báti Ferencné óvónő vehette át a szeretet és a hála virágait. A 35 évig a gyermekek között tevékenykedő nevelő munkája, embersége bizonyára hiányozni fog felnőttnek-apróságnak egy­aránt. Végül a szülők szerveze­tének pedagógusnapi ünnep­sége következett. Ennek fő­szervezője Nagyné Sivák Rita, a hozzátartozók munkaközössé­gének vezetője volt. Csuvikovszky Mária óvoda­vezető meleg szavakkal mon­dott köszönetét a bensőséges, meghitt pillanatokért: - Bol­dogsággal vegyes büszkeséget érzünk szívünkben, ha a kicsi­nyek a szüleiktől tanult versek­kel, kertből szedett virággal kö­szöntének bennünket. Az események „csattanója­ként” az óvónők és a dajkák körjátékot rögtönözve kedves­kedtek a jelenlévőknek. * Bóta Lajosné polgármester asz- szony további örömteli hírekről is informálta lapunkat. El­mondta: az elmúlt évben Mező­túron, az idén pedig Nyíregyhá­zán szerzett bronzérmet a diák­olimpia elődöntőjében a III. korcsoportos ecsédi leány kézi­labdacsapat. Sikerrel szerepelt a Dübörgő tánccsoport is, akik immár so­rozatban harmadszor nyerték el a Miénk a tér... című művészeti fesztivál első díját, sőt - ebben az évben először - az énekesek között is „richterés” diák vitte el a pálmát. Az iskola tanulói szép sikereket könyvelhettek el az országos tanulmányi verse­nyeken is. Június 16-19. között rende­zik meg Szegeden a Kerékpáros Iskola Kupa döntőjét, amelyen ebben az évben utoljára indul helyi tanuló „riehteres" szí­nekben. Bár azt mondják, nem a győzelem a fontos, azért Ecsé- den rögtön hozzáteszik: azért nyerni sem utolsó dolog... A Visegrádi-hegységben túráztak a természetjárók RÓZSASZENTMARTON Az elmúlt szombaton a Viseg­rádi-hegységben tartották meg a rózsaszentmártoni természet­járók azt az emléktúrát, amelyet a néhány évvel ezelőtt elhunyt Bottyán Aurél turistatársuk em­lékére rendeztek. A negyventagú társaság Pi- lisszentlászlón kettévált, ugyanis a hegység két legszebb túraútvonalát járták be. Az egyik csoport, amelyet Fáczán Attila szakosztályvezető veze­tett, mintegy húsz kilométert és 450 méter szintkülönbséget tett meg. Megmászták a Keserűs- hegyet, s így jutottak fel a gyö­nyörű panorámát nyújtó Prédi­kálószékre. Innen vadregényes tájon, az eső által még nehe­zebbé váló és nagyon meredek Vadálló köveken ereszkedtek le a Kaincz-forráshoz, majd a Ma­lom-patak völgyében gyalo­golva értek Dömösre. A szakosztály másik fele ép­pen Dömösről indította túráját, amelyet Csongrádi Lajos, bronzjelvényes túravezető irá­nyított. Útjuk a szintén nehezen járható, ám feledhetetlen élmé­nyeket nyújtó Rám-szakadékon keresztül vezetett. A láncokkal biztosított útvonal próbára tette fizikai állóképességüket. A mintegy 12 kilométer és több mint 400 méter szintkülönbség leküzdése után a Lukács-árkon jutottak vissza kiindulópont­jukhoz. Dömösön ismét találkozott a két csoport, majd néhány órát közösen töltöttek el a lepencei strand meleg vizében. Bár az időjárás nem kedvezett a túrák­nak, gazdag élményekkel az esti órákban tértek haza a mát­raaljai településre. Ifjú szaktáborosok szövetsége Hatvanba került a régió központja A közelmúltban megalakult az Ifjúsági Szaktáborok Szö­vetségének észak-magyaror­szági régiója. Nagy elismerése a hatva­niak munkájának, hogy a központ a városba - egész pontosan a Delelő úti Alkotó­tábor és Szabadidőközpontba - került. Ugyancsak sikerként könyvelhető el, hogy a körzet képviselőjévé - többek között eddigi tevékenysége elisme­réseként is - Tóth István tá­borvezetőt választották. Ahol három nyolcadikos ballag... Jövőre ingázni kényszerülnek a végzős diákok NAGYKÖKÉNYES A két fiú közrefogja az egy szem lányt, s így ballagnak el hármasban a nyolcadik osz­tályból. Rajtuk kívül még negyven kisdiákot oktatott a most záruló tanévben a neve­lőtestület öt tagja.- Emlékszem - idézi Török Lászlóné igazgató -, az ötve­nes évek végén csaknem száz­ötven gyerek zsibongott itt. Utána viszont fokozatosan csökkent a tanulólétszám... Ennek is van előnye, jegy­zem meg, itt bizonyára nincs lógás az órákon. S ez csak jól jöhet a továbbtanulást illetően.-Hová készülnek a most végzők?- A kislány a kistarcsai egészségügyi szakközépisko­lában folytatja a tanulást, a két fiú közül az egyiket a gyön­gyösi Vak Bottyánba, a mási­kat a hatvani szakmunkáskép­zőbe vették fel, kertész lesz... - Az igazgatónő méltán büsz­kélkedik. - Innen még mindig továbbtanult minden nyolca­dikos. Volt, aki sportgimnázi­umba került, más két tan­nyelvű, illetve képzőművé­szeti szakközépiskolába. An­golt például óvodáskoruktól tanulnak a gyerekek. A faluban hallom, hogy a szülők - akik többnyire ma­guk is ide jártak - elégedettek az oktatás színvonalával. S az­zal is, ahogy az önkormányzat finanszírozza az intézményt.- A képviselők úgy gondol­kodtak, hogy inkább maradjon el egy út rendbehozatala, de az iskola nem szenvedhet hi­ányt - említik. Ezért is fájdalmas a hír, mi­szerint - a pedagógiai törvény alapján - a hatvani 2-es isko­lába kényszerül ingázni a jövő tanévben a 7., illetve a 8. osz­tályba járó tizenegy gyerek, mert a két osztályt nem szabad összevonni. Tíz tanuló alatt viszont nem lehet csoportot indítani.- Egy időben Herédhez körzetesítettek bennünket, az­tán ismét sikerült önállóakká válnunk. Ez a rendelkezés most ismét veszélybe sodorta az iskolát, s a tantestület egy részét - keseregnek a pedagó­gusok. Az igazgatónő így ösz- szegzi a helyzetüket:-Nagykökényesen ez a 22- es csapdája... Szilvás István Bognár Istvánná osztályfőnök irányításával szabadidős foglalkozást tartanak az összevont hetedik-nyolcadikban Téma: a benzinkút Lakossági fórumot tartanak ma 17 órakor a hatvani városháza tanácskozótermében. A gyűlé­sen ismertetik a Horváth Mi­hály útra tervezett benzinkúttal kapcsolatos rendezési tervet. Az erőműépítésről Lőrinciben a nyílt ciklusú gáz­turbinás erőmű építésével ösz- szefüggő szakmai közmeghall­gatásra kerül sor ma délután. A 17 órakor kezdődő esemény helyszíne az erőműi kultúrház. 25 év a galériában 25 év a Hatvani Galériában címmel június 14-én, szomba­ton délelőtt 10 órakor nyitják meg az intézmény visszatekintő és új munkákat bemutató kiállí­tását. Ezt követően Cs. Varga István irodalomtörténész dedi­kálja legújabb könyvét. Tábla a „hármason” Hatvanban emléktáblát helyez­tek a volt 3. Számú Általános Iskola falára. Az ünnepélyes avatásra az intézmény egykori dolgozóinak jelenlétében június 17-én 17 órakor kerül sor. Csányi tanácskozás Június 18-án tartja ülését a csá­nyi képviselő-testület. A telepü­lés vezetése meghallgatja az ok­tatási intézmények vezetőinek beszámolóját az elmúlt idő­szakban végzett munkáról. Tánc az iskolában Már 10 éves kortól várják a táncolni vágyókat a Hatvani 4. Számú Általános Iskolában. A jelentkezők a keringőtői a szambáig elsajátíthatják eme kedvenc szórakozási forma szinte valamennyi lépését. Próbajáték és helyben járás Egy térségünkben található vállalatnál — amelynek nagyobb hányada külföldi tulajdonba került - szokás a másik országban lévő „test­vérüzemek” meglátogatása. Általában focimeccsek apropóján kerül sor az oda-vissza alapon történő találkozók lebo­nyolítására. Tavaly a külföldi fél delegációja járt nálunk, most pedig az itteniek készülődnek a bulimeccs ürügyén zajló néhány napos kint­tartózkodásra. Mivel így honfitársaink mind többen megis­merhetik a távoli kultúrákat - s mert korábban sosem volt módjuk hasonló világlátásra -, ért­hető, ha szeretnének a „kivételezettek” közé tartozni. Az utazók körét meghatározó illetéke­sek - mint rebesgetik - az első változatban le is szögezték: figyelembe kell venni ama általáno­san igazságosnak ítélt szempontot, miszerint azok menjenek, akik régebben nem voltak. Mi­vel a mérkőzés végeredménye sokadrangú, elvi­leg bárki reménykedhet... Csakhogy közben változott a kép. Sokan tudni véltek egy „tuti" névsort, amely - állító­lag - konkrétan megnevezte a szerencséseket, akik majd gépre szállhatnak. Hogy volt-e ilyen lajstrom, ma is rejtély. Ami bizonyos: próbajá­ték címén jó néhány dolgozót összeverbuváltak, hogy a pályán cáfolják meg a labdával kapcso­latos antagonisztikus érzéseiket. Nosza, lelkesen rohangáltak a gyepen - fity- tyet hányva sörhasuknak meg a korán érkezett kánikulának - a negyvenes, ötvenes öregfiúk. Némelyek szárnyaltak az igyekezettől; az sem hatott számukra zavarólag, hogy - mint később elpanaszolták - a kutya sem hederített rájuk. Végül összeállt a csapat. Mármint az uta­zóké, akik nagyrészt 20-30 éves, mai és közel­múltbeli labdarúgók... S egyikük-másikuk bi­zony nem először került a privilegizáltak közé... Velük tartanak (szurkolói státusban) olyanok is, akik legfeljebb a hajdani május elsejéken láttak közelről futballpályát. A maradók nem nehez­telnek rájuk. Menjenek, lássanak - mondják. Csak az a hiábavaló gyötrelem ne lett volna ott, a tűző napon... (tari) Épület a vandálok útvonalán MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰ Ki érti ezt? - tettem fel többek­nek a kérdést, látva a Mátravi- déki Erőmű sporttelepén vég­bemenő pusztulást. Helyeseb­ben szólva: pusztítást. Ki magyarázza meg - egyál­talán, megmagyarázható-e -, mi öröm van abban, ha egy használaton kívüli létesítmény valamennyi ablakát beverik, összezúzzák a berendezést, megrongálják a benti javakat? Lehet, hogy beteges kényszer motiválja a garázdákat? Vagy esetleg valami más lehet az in­dok...? Vandál Urak! Ha az épít­mény környékének az Európa- út 1997 nevet adnák, javaslom, jöjjenek el a „keresztelőre”. (t. o.) Vajon meg lehet magyarázni...? FOTÓ: T 0.

Next

/
Thumbnails
Contents