Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

4. oldal Hitélet 1997. június 12., csütörtök 11 Krisztust kell adnom az embereknek" Papszentelés előtti beszélgetés Árvái Zoltánnal Hogyan épült fel az Isten háza? Harang helyett templom Támogatókra várva Javában tart a rózsaszentmár- toni templom orgonájának és az egyházi kórus karzatának épí­tése. Az anyagiak egyre fogy­tán, ezért várja az egyházköz­ség a vállalkozók és a telepü­lésről elszármazottak, de a szü­lőfalujukat szerető emberek támogatását is. Kolping-program Az egri Kolping-család nyári szünet előtti programjában két esemény is szerepel még. Jú­nius 17-én este 6 órától Brinza Béla tart útibeszámolót Szent­földön jártunk címmel. Ezt kö­vetően - 24-én este 6-tól - egyesületi megbeszélést tart a közösség vezetősége, amely szeptemberi indítással német­nyelv- és gitároktatást, szabás­varrás, illetve fafaragó tanfo­lyamot tervez, amennyiben összejön a megfelelő számú je­lentkező, résztvevő. Szépül a templom Aldebrőn sokak összefogásával szépítik a templom belsejét. A falak nedvesedése miatt nem nézhették tovább az állagrom­lást. A hívek, a lakosság ado­mányaiból, illetve az érseki hi­vatal támogatásával, s - mint Farkas László polgármester elmondta - szerény önkor­mányzati hozzájárulással, sok­sok önkéntes munkával újítják fel az Isten házát. Bérmálás Bekölcén Kilenc fiatal lesz a „főszerep­lője” annak az egyházi ünnep­ségnek, amelyet 22-én, délután 3 órától tartanak a bekölcei ró­mai katolikus templomban. Lourdes-i utazás Július 24. és 31. között autóbu­szos zarándoklaton vehetnek részt mindazok, akik lelki ki- kapcsolódásra vágynak a nyár folyamán. A csoport - Auszt­rián és Olaszországon át utazva - három napot tölt Lourdes- ban, ahol egyéni és közösségi programokra lesz lehetőség. Az útra május végéig Szarvas Pé­ter atyánál lehet jelentkezni az Egri Belvárosi Plébánia irodá­ján. EGER Június 21-én lesz Egerben a papszentelés. A Hittudományi Főiskola 11 végzős hallgatója közül Seregély István egri érsek négy diakónust szentel pappá az Egri Főegyházmegye szolgá­latára. Közülük Árvái Zoltánt kérdeztük életéről, s a jövőre vonatkozó elképzeléseiről.- Egerben születtem, s itt is nőttem fel. Édesanyám irodai alkalmazottként dolgozik a közútnál, édesapám pedig rég­óta a szakmunkásképző intézet oktatója. Egy bátyám is van, akit családja mellett a számítás- technika köt le. Jóllehet, gyermekkoromban különböző okokból kifolyólag nem kaptam vallásos nevelést, mégis szeretetteljes, harmoni­kus családi légkörben nőttem fel, ami a későbbiekben jó alap­nak bizonyult a hit értékeinek elfogadására.-Ezek után miként fogant meg a lelkében a papi hivatás gondolata?- A középiskolát a miskolci zenei konzervatóriumban vé­geztem. Itt történt meg életem „pálfordulása”, amikor is 15 évesen megismertem Jézust, és nyomába szegődtem. A Gond­viselés egyik osztálytársam és egy idős kántor által vezetett el a Miskolc-Selyemréti Egyház- községbe. Hétvégekre haza­utaztam, és eljártam a középis­kolások hittancsoportjának fog­lalkozásaira. Saját elhatározá­som alapján 17 évesen lettem elsőáldozó, majd két évre rá a bérmálás szentségében is része­sültem. Ereztem, nem elégedhe­tek még a zenéléssel, ennél sok­kal fontosabbat, Krisztust kell adnom az embereknek. Érettsé­gire készülve tisztázódott ben­nem: a papságot választom.-Miért van az, hogy most már csak hat év tanulmányi idő után lehet valakit pappá szen­telni?-A rendszerváltozással egy időben a papképzés rendje is megújult. A hat évből az első év előkészítő jellegű, ennek a A papságot választottam... FOTÓ: PERL MÁRTON célja a hivatástisztázás és a teo­lógiai tudományok tanulásához szükséges alapismeretek elsajá­títása. A hatodik évre lelkipász­tori szempontból van szükség. Az ötödik év végén diakónussá szentelt hallgatók a hatodik év első félévét plébániákon töltik gyakorlatszerzés céljából, majd diplomadolgozat-írás, illetve a záróvizsgák következnek.- Hol töltötte a lelkipásztori gyakorlatot?- Először Miskolc-Diósgyő- rött voltam, majd pedig a gyön­gyös-felsővárosi plébánián. Ez alatt az időszak alatt megis­merkedhettünk az egyházkö­zösségek mai életkörülményei­vel, a fejlődést serkentő és aka­dályozó tényezőkkel egyaránt, így mire kápláni beosztásba ismét az Úr szőlőjébe külde­tünk, már lesz némi vélemé­nyünk és megoldási készsé­günk a konkrét feladatokkal kapcsolatban. Jó lehetőség ez a tapasztalatszerzésre és önma­gunk „kipróbálására”.- Miként tudná megfogal­mazni papi eszményképét?- A papi élet sikere azon áll vagy bukik, hogy mennyire tu­dunk azonosulni Jézus Krisz­tussal, aki a Pap, a Próféta és a Pásztor. Krisztus papjaként fel­adatunk a hívek megszentelése az igehirdetés és a szentségek kiszolgáltatása által. Azután a papnak prófétának, illetve taní­tónak is kell lennie. Fontos fel­adat a hitoktatás és a vallásos nevelés. Pásztorként a hívek közösségének szervezését, ve­zetését Jézusnak, a jó pásztor­nak a stílusában kell végeznie. Papi jelmondatom: A lelkek szolgálatára. Ebben látom a papi élet lényegét is. Számomra inkább a lelkipásztorkodó, az embereket szolgáló és üdvös­ségükért egész életét feláldozó pap a vonzó.- Mikor és hol mutatja be az első szentmiséjét, az úgyneve­zett primiciát?- Június 22-én, délelőtt 9 órakor az egri lajosvárosi temp­lomban. Ez a nap nem csupán a szülők, a rokonok és a barátok ünnepe. Nemcsak arról van szó, hogy egy ember, aki elindult egy bizonyos úton, most célba érkezett, és vele együtt örven­deznek mindazok, akik őt va­lami okból kifolyólag tisztelik és szeretik. Az újmise az Egy­ház egész közösségének öröm­ünnepe. Hiszen jelzi, hogy a he­lyi egyház papi közössége új testvérrel gyarapodott. Az egész „nyáj" örvendezik, mert új, fia­tal „pásztorral” örvendezteti meg Isten az ő népét. Mostaná­ban az öröm azért is nagyobb, mert mindenki tudja, hogy „az aratnivaló sok, a munkás pedig kevés”.- Miben különbözik az új­mise a többi szentmisétől?- A látható különbözőség az, hogy az első szentmisén az új papot egy „kézvezető” segíti a szentmise bemutatásában, és nem az új pap, hanem egy meghívott szónok hirdeti az Is­ten igéjét. A legfontosabb pedig az újmisés pap áldása a szent­mise végén. Az első misés pap ilyenkor ünnepélyesen meg­áldja szüleit, a jelenlévő papo­kat és a híveket. Erről az áldás­ról mondta régen a magyar népi bölcsesség: „Egy újmisés áldá­sért egy pár csizmát is érdemes elkoptatni’’. Dolhai Lajos SIROK-KŐKÚTPUSZTA Sokan kérdezték: hogyan épült a kőkúti templom? Nos, 1991 karácsonyán, amikor először volt Kőkúton szentmise, a hangosbemondón a rádió harangszavát erősítették ki. Ez a mű-haranghang hívta a híveket a feldíszített és zsúfolá­sig megtelt könyvtárba. Szívszorító érzés volt először misézni ott, ahol még sosem volt szentmise. Ez a történelmi pillanat negyven év sötétségé­ben ébresztett hajnali fényt. A mise áhítatában a pap nem mert nagyot gondolni, .ezért csak annyit jegyzett meg: „Jó lenne ide egy igazi harang."-Volt itt, csak elvitték Bo- donyba, de különben is temp­lom kellene nekünk... - bökte ki valaki a sok év óta csak most kimondható vágyat. Ezt szerettem volna hallani, mondta a pap. Aztán januárban már összegyűjtöttek 176 alá­írást. Hozták a petíciót, hogy kérjünk telket az önkormány­zattól. Az állampolgári kezde­ményezést méltányolta a képvi­LÓRINCI Ma Salgótarjánba utazik Hel­ves Béla plébános és Ezüstszegi Emil kántor, hogy délután két órakor részt vegyenek egy lő­rinci romavezető elhunyt hozzá­tartozójának temetésén. A misszió a cigány-pasztoráció erősítése jegyében történik - tudtuk meg megyénk legfiata­labb városának plébániáján. Ugyancsak e célból a lőrinci selő-testület. A Szentlélek párt­fogásba vette az ügyet, az Érsek atya jóváhagyta, a többi már csak idő kérdése volt. Még a telket ki sem jelölték, már két teljes terv készült. Végül is egy harmadik talált elfogadásra. Az alapozás önerőből a he­lyiek támogató munkájával va­lósult meg. De a fő erőforrás az Egyetemes Egyház és a jóaka- ratú emberek segítőkészsége volt. Jellemző volt az összefo­gásra: amikor úgy látszott, hogy a feladat meghaladja a helyiek erejét, segített jehovista, refor­mátus, nem hívő, s számos más ember egyaránt. Sok szív érzése nyilvánult meg a lassan épülő kápolna lát­tán... A jó szándék sem ismert határokat. A végét már tudjuk, ott voltunk, láttuk és hallottuk, amikor Seregély István érsek felszentelte a kápolnát a köny- nyező egyházközségek, a pap­ság és a jó szándékú, segítőkész emberek nagyszámú jelenlété­ben. Aztán a szentelésre harang is lett a papság adományaiból. K.Gy. parókia a következő vasárnap 15 órakor egy-egy tányér bog­rácsgulyással vendégeli meg a jászberényi kisebbség 36 tagját. A szomszédos megyéből ér­kező vendégek ezt megelőzően - ahogy az eltelt években ha­gyománnyá vált körükben - Klára nővér vezetésével felke­resik a mátrai kegyhelyeket. Hazatérőben - éhségüket csil­lapítandó - rövid pihenőre megállnak Lőrinciben is. Törjétek szét az igazságtalanság bilincseit! A Református Világszövetség nagygyűlése augusztus 8-án Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság el­nöke lesz a főelőadó a Református Világszövet­ség augusztus 8-án kezdődő 23. nagygyűlésén, Debrecenben - jelentette be a Magyarországi Református Egyház Zsinatának képviselője. Az esemény jelmondata - mint kiemelte - így hangzik: „ Törjétek szét az igazságtalanság bi­lincseit!" Mint arról tájékoztattak: a nagygyűlést meg­előzően - augusztus 5. és 7. között - két konfe­renciát rendeznek. A nők problémáit megvitató tanácskozáson mintegy százötvenen vesznek részt a református egyház hazai és külföldi nő­szövetségeinek képviseletében. Az ifjúsági ta­lálkozóra negyven határon túli és huszonöt ma­gyar fiatalt várnak a szervezők. A nagygyűlés istentisztelettel kezdődik a Nagytemplomban, amelyen Abival Pires da Silveira, a világszövetség brazil alelnöke hirdet majd igét. Elsőáldozók - A megye sok településén került sor a kisgyermekek elsőáldozására. A meghitt és bensőséges egyházi ünnepet Rózsaszentmártonban is megrendezték, ahol tizenöten áldoztak, mint Vassné Péch Ilona hitoktató tanítványai. A szentmisét Hubay József esperes tar­totta. - FOTÓ: FÁCZÁN ATTILA Erősítik a roma-pasztorációt Az egyházak által igényelt, s rendezendő ingatlanok A volt egyházi ingatlanok tu­lajdoni helyzetének rendezé­sére vonatkozó nagyobb, több egyházat érintő jegyzéket leg­utóbb 1995-ben hagyta jóvá a kormány. Az eltelt két év alatt a helyi megállapodások, illetve korábbi döntések alapján az ér­dekeltek - többnyire önkor­mányzatok - beruházásokba kezdtek, melyhez a szükséges összeget megelőlegezték vagy arra hitelt vettek fel. Egyre sür­getőbben jelentkezett tehát az igény a legfontosabb és folya­matban lévő ingatlanügyek jegyzékének összeállítása iránt. Az egyeztető bizottságok az év eleje óta folyamatosan ülé­seztek, javaslatuk alapján ké­szül el az a jegyzék, mely most került a kormány elé. A jegyzék két részből áll. Az I. számmal jelölt jegyzék egy, már kormánydöntéssel rende­zett ügyben szereplő összeg új­raelosztásáról szól a Reformá­tus Egyház javára, míg a II. számú jegyzék a legsürgősebb ügyeket tartalmazza, és az évi 4 milliárdos költségvetési keretek terhére javasolja a megoldást. Az előterjesztés - az I. és a H. számú jegyzék együttesen - 185 volt egyházi ingatlan ügyének megoldására tesz ja­vaslatot. Az igények megoszlása a következő: Katolikus Egyház 72, Református Egyház 96, Evangélikus Egyház 9, Mizsi- hisz 2, Szerb Ortodox Egyház 4, Adventista Egyház 1, Udvhad­sereg Szabadegyház 1 db. Az egykori lelkész faludokumentumot hozott M. Kiss Barnabás Újlőrincfalváról mesél ÚJLÓRINCFALVA Negyvenöt év után látogatta meg volt falubelijeit, híveit Kiss Barnabás nyugalmazott lelkész Újlörincfalván. Vele egykorúak, s nálánál valamivel fiatalabbak várták a templom­ban istentiszteletre, majd egy kis szertartásmentes beszélge­tésre, emlékezésre a vendéget. S mint évtizedekkel ezelőtt, most is figyelemmel hallgat­ták, lesték szavait. A háború, a kulákévek ugyan a jelenlévők­nek immár megélt történelem, ám jó volt ráismerni egykori önmagukra... Kiss Barnabás ugyanis an­nak idején papírra vetette a falu mindennapjait, színdara­bot is írt A falu árvái címmel, amit a fiatalok akkoriban elő is adtak. Most is előkerült a kró­nika, s számosán családjuk tör­ténetét látták megelevenedni. Soltész András polgármester - akinek az előadó-felolvasó szerep jutott - „Maga volt az, Zsiga vagy Pista bátyám?” kérdéssel leplezte le a jókat derülő, valamikor betyárkodó legényeket. Hamar kiderült, ki is volt az a Margit, aki fülbe súgva vitte a lelkésznek a „kontyosrádióból” megtudot- takat. Előkerültek az Újlörincfal­ván ihletett versek is.-Három kötetnyi is kitelne belőlük, de én csak fűzfapoé­tának készültem - zárta a talál­kozót a református lelkész. (r. k.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents