Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-11 / 134. szám

4. oldal Horizont 1997. június 11., szerda 100 éve született Dr. Tóth József, az egri jogakadémia dékánja 1897. június 11-én, azaz 100 évvel ezelőtt Szombathelyen szüle­tett, és 83 éves korában hunyt el az Egri Érseki Jogakadémia utolsó dékánja, dr. Tóth József egyetemi magántanár. EGER ( Középiskolai tanulmányait a Bencés rend győri főgimnáziu- j mában, egyetemi tanulmányait : Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végezte. Ténykedése Győrben kezdődött, majd 1930 októbe­rében 22 pályázó közül elnyerte az Egri Érseki Jogakadémia ta­nári állását. A jogakadémiának 1944-től megszűnéséig dékánja volt. Rendkívül sok jogász em­lékezik szeretettel egykori taná­rára, hiszen generációk kerültek ki a keze alól. Egy életpályát idézünk, és ennek az életpályának közeli hozzátartozója itt él Egerben: Tóth Kamill - dr. Tóth József legkisebb fia.-Milyen tantárgyat oktatott az édesapja?- Közigazgatási jogot. Vécsy professzorral ketten voltak a „szigorú” professzorok. Szi­gora ellenére azonban nagyon szerették a tanítványai. Számos híres ember került ki az iskolá­ból, a rangos megyei tisztségvi­selőktől a későbbi igazságügy­miniszterig.- Tanulságos végigtekinteni, hogy 1928 és 1944 között 14 publikációja jelent meg, és ez a folyamat hirtelen megszakadt. A kiváló stílusú gondolkodó arra kényszerült, hogy a tehet­ségét más területeken próbálja kibontakoztatni.-Az egyik fiát 1944-ben el­vesztette. Hősi halott lett az egri ostrom alatt. A családi tra­gédiát hajszolt munkával pró­bálta feledni. Társelnöke a Nemzeti Bizottságnak, majd az első Pecfagogus-szaltszervezet Dr. Tóth József elnöke volt Egerben ’45-ben, annak ellenére, hogy élete vé­géig párton kívüli ember volt. A jogakadémiával foglalkozott reggeltől estig. A katolikus egyetemi gondolat munkáját támogatólag segítette Czapik érsek. Édesapám készítette a Katolikus Jogakadémia Szak- szervezeti Szabályzatát is. A Szent István Tudományegyete­met szerették volna létrehozni Egerben. Nagyon sokat tárgyalt Pesten a minisztériumokban. Mindszenty bíboros is az ügy mellé állt. Czapik érsek a jogakadémiá­val kapcsolatos minden prob­lémáját vele tárgyalta meg 1944-től. Először még Ivano­vich volt az igazgató, addig édesapám igazgatóhelyettesi megbízást kapott dékáni minő- séeben. miután Ivanovich meg­halt, akkor Czapik nem töltötte be az igazgatói széket, hanem fenntartotta magának az ősi ha­gyomány hatékonyabbá tétele érdekében. Említést érdemel az is, hogy a jogászok ellátásának javítá­sára a Széchenyi utcán menzát alapított. Az életpálya 1930-tól halá­láig Egerhez kötődik, közben azonban 1940-ben Pécsett az Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán A magyar közigazgatási jog tárgyköréből nyert egyetemi magántanári képesítést. A ko­rabeli helyi sajtó úgy emléke­zett az eseményről: „Az egri katolikus mozgalmak bátor szellemű szervezőjének és har­cosának tudományos méltány­lása széles körökben keltett örömet.” A vallás- és közoktatási mi­niszter ’48-ban bízta meg az egri jogakadémia vezetésével. Amíg lehetett, a helyén maradt, azonban 1949-ben megszüntet­ték az akadémiát.- Hogyan élte meg édesapja ezeket az eseményeket?-Túltette magát, mert túl kellett tennie magát. 1949-ben nyugállományba helyezték, 1952-ben viszont nyugdíja fo­lyósítását is megszüntették. Otthon először grafikákat raj­zolt kórházak részére, majd si­került elhelyezkednie 1952-ben a Heves Megyei Füszért Válla­latnál. Először gondnokként te­vékenykedett, ám az igazgató - látva a tudását - kinevezte jog­tanácsosnak, és onnan ment nyugdíjba.- Hogyan élt Eger életében, és hogyan tartotta a kapcsola­tot egykori tanítványaival?- Nagy szeretettel beszélt ve­lük, s ha felkeresték, tájékozta­tást adott bármiről. Az utcai la­itt i\NiATÁVn Ha június 13-ig előfizet a MATÁV Internet szolgáltatására, meglepetésünk: Két hónap ingyen MATÁvnOt! Az akcióban szereplő MATÁvnet alapdíjcsomag havi díja 2000,- Ft, de az év utolsó két hónapjában a szolgáltatást ingyen adjuk Önnek! A díjcsomag havonta 10 óra szabad Internet elérést biztosít. A 10 óra időtartamot meghaladó kapcsolat díjtarifája az akciótól függetlenül november és december hónapban is érvényes marad: óránként csak 300,- Ft! A MATÁV ügyfélszolgálati irodái és hivatalos viszonteladói készséggel állnak rendelkezésére bármilyen felvilágositással, s ugyanitt rendkívül kedvező áron megtalálhatja az Internetezéshez szükséges nélkülözhetetlen eszközöket: pl. a leggyorsabb kapcsolatot biztosító modem ára mindössze 23.650,- Ft. Ingyenes információs zöld szám: Az árak ÁFA nélkül értendők. lálkozások során szívesen be­szélgetett egykori tanítványai­val. Nagy hírű tanártársa, Óriás Nándor is többször felkereste, aki vele volt tanár, aki később a pécsi egyetemre került, s akit szintén mellőztek ’53-ban.- Kezemben tartom az édes­apja fényképét, és egy sugár­zóan nyílt tekintetű ember te­kint rám, akiről látszik a mély­séges elhivatottság. Ebből az elhivatottságból, ebből a pél­daértékű életrendből mik voltak azok, melyeket ebben a szomo­rúan hányatott és tragédiákkal tűzdelt időkben a családnak át­adott?-Édesanyám rendkívül so­kat tett a nyugodt otthoni lég­kör megteremtéséért. Ebben a légkörben készíthette publiká­cióit, s erre a kiegyensúlyozott, békés családi hangulatra szíve­sen emlékszem vissza. Ebben a nyugodt környezetben rengeteg tudományos művet írt. Min­dene volt az ifjúság nevelése, és így természetesen cserkész vo­nalon is sokat tevékenykedett.-A későbbiekben, amikor a társadalom perifériájáról ismét a jogi pályára került, hogyan találkozott az egyetemi oktató az egykori tanítványaival?- Ha a bíróságra bement, is­merős arcokat látott mind a bí­rók, mind az ügyészek között, hiszen rendkívül sokan a tanít­ványai voltak. Engedje meg, hogy idézzek egyik művéből, a Világnézet és jogalkalmazás című tanul­mányból:- „A világnézet lényegében állásfoglalás, éspedig a világ­gal szemben. Ebből az állásfog­lalásból folyik az egyén maga­tartása; ez a világnézeti állás- foglalás irányítja, inspirálja minden tettét, alakítja egész életét...” „...a világnézet az ember egész lelkiségének alapmagatartása a világgal szemben... A rajtunk kívül álló világ az értékelés által lesz a „mi világunk”, s a világra vo­natkozó ismereteinket ez az ér­tékelés avatja világnézetté.” Az ő világnézeti állásfogla­lása az egyházat tekintette Eu­rópa tanítójának és nevelőjé­nek.-Amikor megköszönöm Tóth Kamill úrnak az édesapjára való emlékezést, akkor gondo­latban az egri jogásztársada­lom köszönetét is tolmácsolom az egykori professzornak, aki a mai napon lenne 100 éves. * A mai napon a tanítványok és tisztelői 17 órakor a Hatvani temetőben elhelyezik megem­lékező koszorújukat dr. Tóth József sírjánál. Dr. Nagy Lajos Ferenc Egri Öregdiákok Baráti Társasága főtitkára Az Alkotmánybíróság ízekre szedte a tb-törvényt A többség továbbra is fizet Az Alkotmánybíróság (AB) döntött azokról az indítvá­nyokról, amelyek az idei tár­sadalombiztosítási szabályo­kat és a személyi jövedelem- adóról szóló törvény egyes ré­szeit kifogásolták. A testület szerint alkotmányel­lenes a személyi jövedelemadó­ról szóló törvénynek az a ren­delkezése, amely az osztalék után fizetendő adóelőleg mér­tékét huszonhét százalékban ál­lapította meg, ezért azt 1997. december 31-ei hatállyal meg­semmisítette. Szintén alkotmányellenesen írt elő a jogalkotó az osztalék után járulékfizetési kötelezett­séget, mivel tb-járulékot csak munkavégzéssel összefüggő jövedelem után lehet megálla­pítani. Az Alkotmánybíróság az erre utaló szövegrészeket visz- szamenőlegesen, 1997. január elsejei hatállyal semmisítette meg. A testület az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte, és a határo­zat kihirdetésének napjával megsemmisítette az egészség- ügyi hozzájárulásról szóló tör­vény azon rendelkezését, amely szerint havi ezernyolcszáz fo­rint egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni mindenki, aki személyi igazolvánnyal rendel­kezik és más nem fizet utána egészségügyi hozzájárulást. A határozat - egy különvé­leménnyel - elutasította azokat az indítványokat, amelyek azt sérelmezték, hogy az egyéni vállalkozó arra az időre is köte­les hozzájárulást fizetni, amikor tevékenységét nem gyakorolja. Az AB alkotmányellenesnek ítélte és visszamenőleg, 1997. január elsejei hatállyal meg­semmisítette azokat a rendelke­zéseket,“ amelyek szerint leg­alább a minimálbér ötven szá­zaléka a járulék alapja azoknál a legalább heti harminchat órás munkaviszonyban dolgozók­nál, illetve a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatos hallgatóinál, akik vállalkozó­ként is munkát végeznek. Mindezekkel szemben nem alkotmányellenes a társada­lombiztosítási törvény azon szabálya, amely többszöri jö­vedelemforrás esetén többszöri biztosítási jogviszonyt hoz létre. Az AB elutasította azokat az indítványokat is, amelyek a já­rulékfizetési kötelezettséget a szerzői művekből származó jö­vedelmekre kiterjesztő szabá­lyokat támadták. 1997. decem­ber 31-ei hatállyal megsemmi­sítette viszont azokat a rendel­kezéseket, amelyek a szerzői díjat kifizető egyes jogi szemé­lyek között kellő indok nélkül önkényesen tettek különbséget.-Bár a tb-törvény nagyobb részét nem találta alkotmányel­lenesnek a testület, jelentős kérdésekben hozott új határoza­tot - nyilatkozta lapunknak dr. Paczolay Péter, az Alkotmány- bíróság főtitkára. - A több mint száz, elsősorban érdekképvise­letektől, magánszemélyektől, adótanácsadó cégektől érkezett beadványt összevonva tárgyal­ták meg a bírák, és lényegében egyhangúlag döntöttek. Mind­össze egy különvélemény hangzott el, az egészségügyi hozzájárulás témakörében.- A döntések egy kérdésben valószínűleg sokak számára csalódást okoznak. Általános várakozás nyilvánult meg a havi 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulás eltörlése iránt. Ám a testület a törvény­nek kizárólag azt a rendelkezé­sét semmisítette meg, amely a személyi igazolvánnyal rendel­kezők általános fizetési kötele­zettségére vonatkozik. Kökény Mihály népjóléti mi­niszter az Alkotmánybíróság döntése nyomán szerkesztősé­günknek elmondta:-Tanulmányozzuk a határo­zatot. Az egészségügyi hozzá­járulás egészét tekintve nem merült fel alkotmányossági ké­tely, csupán egyes részrendel­kezéseket találtak az alaptör­vénnyel összeegyeztethetetlen­nek. A részletes indoklás még nem áll rendelkezésünkre, ám azt gondolom, hogy az Egész­ségbiztosítási Alapot nem ren­geti meg az a 10 milliárd forin­tot el nem érő tétel, ami a 100 milliárdos tervezett bevételből így elmarad. A Pénzügyminisz­térium eleve nem is kalkulált azzal, hogy az egészségügyi hozzájárulásként tervezett ösz- szeg teljes egészében befolyik a kasszába. Ugyanakkor a bevételi olda­lon olyan többletek is megje­lentek, amelyek a növekvő bér- kiáramlással összefüggésben munkáltatói járulékbefizetés növekedéséből adódtak. A kiesett bevételek ellensú­lyozására a járuléktartozások behajtását is javítani lehet. Te­hát az egészségügyi ellátást nem rengeti meg az alkot­mánybíróság döntése. Az egészségügyi hozzájárulást a nagy többségnek továbbra is fi­zetnie kell. Azon kevesek, akikre a megsemmisítő határo­zat vonatkozik, természetesen visszakapják eddigi befizeté­seiket. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter egyelőre nem foglalt állást az Alkotmánybíróság kedden ismertetett döntéséről. Mint közölte, az abban foglal­tak tanulmányozása után, il­letve a munkatársaival folyta­tandó konzultációt követően reagál majd a döntésre. FEB Egymás közt ja Péntek, tizenharmadika: vakációó! Kevesebb kisiskolás és pedagógus - több iskola A hétvégén befejeződik a tanév az általános és középiskolák­ban: utoljára szólal meg az óra végét jelző csengő csaknem másfél millió diák számára. S mivel ez a péntek 13-ára esik, a gyerekek joggal hihetik: ez a szám szerencsét hoz ne­kik. Pénteken a tanárok még meg­tartják az utolsó órákat, aztán szeptemberig elnéptelenednek az iskolák. Igaz, egy napra, a tanévzáró ünnepélyre és a bi­zonyítványosztásra a jövő hét végéig még visszatérnek a ne­bulók. Hogy mikor, azt az igazgatók határozzák meg. A pedagógusok a jövő héten nevelőtestületi értekez­leteken összegzik a tanév ta­pasztalatait, döntenek egy-egy vitás osztályzatról és megírják a gyerekek bizonyítványait. A középiskolákban a jövő hét végéig, 20-áig még tartanak a szóbeli érettségi vizsgák, sőt az esti és levelező tagozatosok számára csak most, június 12- én kezdődnek és június 27-én fejeződnek be. Az iskolai beiratkozások időpontja június 24—26-ára esik. Pontos napját ugyancsak az igazgatók jelölik ki, és ők tájékoztatnak arról is, hogy a rendelkezés kikre vonatkozik. Az idén különben az általános iskolákban 966 ezren tanultak, 170 ezerrel kevesebben, mint az évtized elején. Az általános iskolák száma ez idő alatt - a kevesebb gye­rek ellenére — majdnem 200- zal növekedett, a pedagógu­soké viszont 7 ezerrel csök­kent. A gimnáziumokban és szakközépiskolákban egyaránt nőtt mind a diákok, mind az intézmények és a tanárok száma, ez utóbbiaké annyival, mint amennyivel az általános iskolákban csökkent. A nyári vakáció az általános és középiskolásoknak szep­tember 1 -jéig tart. (deregán) f 1

Next

/
Thumbnails
Contents