Heves Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-10 / 108. szám

HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1997. MÁJUS 10., SZOMBAT HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VIII. ÉVFOLYAM 108. SZÁM ÁRA: 39 FORINT Hírlap Flóktzerkesztőség, ' hlrdotésfmlvétel, lapterjesztői! A nebe jegyesen - gyöngyös immáron a „uoro vaiusa , Kékestető pedig a „béke hegye". A mátraalji település ezzel - hazánkban elsőként - tagja lett annak a nemzetközi láncolat­nak, amely azt hivatott előmozdítani, hogy az emberiség egy szebb, biztonságosabb jövőt építsen. (Az ünnepi eseményekről szóló tudósításunk a 3. oldalon) fotó: perl märton A műemléki épületeket is hasznosítják Gyöngyösön Tegnapi számunkból olvasóink már megtudhatták, mi hangzott el, milyen döntések születtek a gyöngyösi képviselő-testület csütörtök délutáni ülésszakán. Ezt követően a testület elfo­gadta a polgármester 1996. évi költségvetési beszámolóját és a tavalyi pénzmaradvány elszá­molásáról szóló határozatot. Bényász Jánosné pénzügyi és költségvetési igazgató az előző évben elvégzett pénzügyi-gaz­dasági ellenőrzésekről számolt be. Tavaly - egyebek között - a Humán Közszolgáltatások Igazgatóságával állampolgári bejelentésre közös célvizsgála­tot folytattak az Almásy Pál Mezőgazdasági Szakközépisko­lában, ám az ellenőrzés nem tárt fel olyan hiányosságot, aminek fegyelmi következmé­nye lett volna. Az önkormányzati vagyon hasznosításának tárgyalásakor kiderült: az ÁPV Rt. és a Buda­pesti Értékpapír Tőzsde áprilisi tájékoztatója szerint a gyön­gyösi önkormányzatot még 3 millió 899 ezer forint címletér­tékű kárpótlási jegy illeti meg, melynek kiadása zajlik. (Folytatás a 3. oldalon) Jánosi György az MSZP kongresszusának tétjéről és a „Nyírfa-ügyről” SzodaUsták a kétlelküség fogságában- A kongresszus tétje szá­momra elsősorban az, hogy tudunk-e világos jelzéseket megfogalmazni a társadalom számára, avagy ugyanolyan szürkeségbe burkolózunk majd, mint amilyen szürkeség jellemezte az utóbbi idők kongresszusait. Erről Jánosi György, a Magyar Szocialista Párt alelnöke, a június 6-7-i kongresszus dokumentum- előkészítő bizottságának el­nöke szólt közelmúltbeli egri látogatása során, melynek egyik állomásaként a Heves Megyei Hírlap szerkesztősé­gét is felkereste. Az ekkor készült interjú­ban a jól ismert szocialista párti politikus sok egyéb mellett szólt a hírhedt „Nyírfa-ügyről” és a média­törvényről, az abban rejlő le­hetőségekről is. (Jánosi Györggyel készült in­terjúnk a Magazin 4. oldalán) Csak a IIEVES ^ HIRLA olvasóinak Drahos Péter: „Nincs olyan borász, aki ne szegné meg a bortörvényt” A vádiratban az áll: Drahos Péter 1993-94-ben rossz minőségű terméket forgalmazott, a bort elvonta a lefoglalás alól, fenye­gette az Országos Borminősítő Intézet munkatársát, kísérletet tett annak megvesztegetésére. Hogy bűnös-e vagy sem az is­mert egri borász, ebben a bíróság dönt. Ám az már most gya­nítható, hogy a szőlőből (igaz, izocukorral) bort készítő Drahos Péter csupán „Csibészkének” nevezhető napjaink „lőrelovag Rumcájszai” mellett. Vajon miként látja ő a nem kis haszonnal kecsegtető borhamisítást? Hűtővagonban jött az áru Gázolajcsempészt, orgazdát csíptek el Lefejtés közben érték tetten az ukrán eladót és a gyön­gyösi orgazdát a Vám- és Pénzügyőrség Heves Me­gyei Nyomozó Hivatalának munkatársai. A parancsnoktól, Sike Ist­ván századostól megtudtuk: Sz. Vitalij hatezer liter gáz­olajat csempészett az ország területére hűtővagonokban. A vásárló ezért literenként 85 forintot fizetett. A nyo­mozóknak nemcsak az ola­jat sikerült lefoglalniuk, ha­nem a 400 ezer forintot is, amit az orgazda előzőleg át­adott a csempésznek. A százados hangsúlyozta: az államot megillető köztar­tozás, amelyet ezzel a cse­lekménnyel saját haszon­ként kívántak zsebre vágni az illetők, megközelíti a félmillió forintot. A tör­vénybe ütköző akcióval egyébiránt még deviza-sza­bálysértést is elkövettek, amelyért a hatóság előtt kell felelniük. A Vám- és Pénzügyőrség csempészet és adócsalás vétségének alapos gyanúja miatt kezdeményez eljárást. Az ukrán állampolgár ügyét a bíróság gyorsított eljárás­sal tárgyalja majd - mondta Sike István. Kérdésünkre - vajon vé­letlenül botlottak-e az elkö­vetőkbe? - a parancsnok így válaszolt:-A gyöngyösi férfi egy használaton kívüli benzin- kútban tárolta a gázolajat. Nem titok: már régóta fi­gyeltük őt.- Kamiontételben már negyven forinttól lehet bort venni - ál­lítja Drahos Péter. - A gond az, hogy úgy a kis-, mint a nagy­termelőknél egyaránt jelentős mennyiségű eladatlan készlet található. Nincs kereslet a bora­inkra sem belföldön, sem kül­Tegnap Gyöngyösön az akkor már harmadik napja hallgató Saturnus Rádió főszerkesztője tartott sajtótájékoztatót, amelyre meghívást kapott Lo­vas György, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szóvivője is. Rajtuk kívül jelen voltak a Gyöngyösi Médiákért Alapítvány kuratóriumának tag­jai és néhány rádióhallgató. Elekes Judit bevezetőjében rövid áttekintést nyújtott a rá­dió és az illetékes szakhatósá­gok immár többéves kapcsola­tának főbb állomásairól. Sérel­mezte, hogy nem biztosították számukra az egyenlő piaci esé­lyeket. Bár a saját frekvenciá­jukon még 12 órányi kihaszná­latlan műsoridő van, folyama­földön. Az egyik nagy felvásár­lónknak számító cseh és szlo­vák piacról az olaszok szorítot­tak ki bennünket hatvanforintos boraikkal. A magyar termelők ettől magasabb árat szeretnének elérni, mivel szőlőt venni ma nem olcsó mulatság. tos kérelmeik dacára nem kap­ták meg a 24 órás műsorszórási jogosultságot. Történt ez annak ellenére, hogy időközben a vá­rosban (20 órás engedéllyel) sugározni kezdett egy másik rádióállomás is. Elmondta: az ORTT döntésében kifogásolt műsoridő-túllépést azért voltak kénytelenek elkövetni, hogy a létük alapját biztosító esély­egyenlőséget - és a tavaly feb­ruár elseje óta érvényben lévő médiatörvény adta lehetősége­ket - kiharcolják. Lovas György válaszában elmondta: a fennálló, kétségkí­vül kellemetlen helyzetet a meglévő stúdióengedélyek mű­sorszolgáltatási szerződéssé való átalakítása oldhatja meg.-Ráadásul még megjelen­tek a hamisított áruk is...-Ezért is zúdult össztűz a hamisítókra. A bor ára - a fo­gyasztási adóval, az áfával és a kereskedő hasznával is meg­spékelve - már nehezen megfi­zethető a több millió szegény, de még borivó számára. Ennek a fogyasztói rétegnek a kiszol­gálására készülnek a nem ki­mondottan a bortörvény által engedélyezett „borok”.-Sokan felelőssé teszik a termelőket is, merthogy elad­ják a borsepriít, ami a hamisít­ványok egyik alapanyaga... (Folytatás a 2. oldalon) A szerződések megkötéséhez pályázatot kell kiírni mind a szabad frekvenciákon, mind a működő rádiók esetében. Bár az erre vonatkozó határidő már lejárt, az ORTT-nek még min­dig nem áll rendelkezésére az a magyarországi frekvenciaterv, amelynek alapján ezt megte­hetné. A szerződéseket várha­tóan ez év június-júliusa körül kötik majd meg. A testület azért döntött a mű­sorszolgáltatás háromnapos fel­függesztése mellett, mert bár tudatosítani kívánta, hogy tör­vénysértést még jó szándékkal sem lehet elkövetni, ám nem akarta ellehetetleníteni á Sa­turnus további működését. J. Á. A Satumus egyenlő esélyeket akar Lezsák Sándor levele MDF és KDNP: közös lesz a frakció? „Mint a magyarországi keresz­ténydemokrácia sorsáért ag­gódó politikus fordulok Ön­höz.” így kezdődik az a levél, amelyet Lezsák Sándor, a Ma­gyar Demokrata Fórum elnöke intézett a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselői­hez, s amelynek lényege, hogy a két párt MDF-KDNP néven kö­zös országgyűlési frakciót hoz­zon létre. Lezsák úgy véli, a KDNP belviszálya az egész magyar jobbközép állapotát befolyá­solja. Az elképzelés szerint e közös képviselőcsoport mandá­tuma a ’ 98-as országgyűlési vá­lasztások befejeztél g tartana, ám nem érintené a két párt­struktúrát. (Folytatás a 2. oldalon) Egy tartalmas hét Hollandiában A tanulmányút sokszorosan kamatozik Elek Elemér, az egri Bornem­issza Gergely Szakképzési In­tézet igazgatója - egyebek mellett - arról ismert pedagó­gusberkekben, hogy soha nem elégszik meg az elért eredmé­nyekkel, hanem arra törekszik, hogy folyvást emelje a már meglévő szintet. Külön eré­nye, hogy mindig a valóság jelzéseire figyel, azaz nem en­gedi magát különböző elmé­leti tanmesék által félreve­zetni. Ehhez az alapálláshoz kapcsolódik az is, hogy kíván­csi mások sikereinek összete­vőire. Érthető, hiszen tudja, hogy ezek - természetesen a helyi sajátosságokhoz adoptálva - sokrétűen hasznosíthatók, be­építhetők a helyi gyakorlatba. Épp ezért szívesen ment el arra az egyhetes hollandiai ta­nulmányútra, amelyen az egri oktatási intézmények, az óvo­dák, az általános, a középisko­lák igazgatói és a kollégiumi vezetők vettek részt. Azóta élményeit alaposan feldolgozta, vagyis a diskur­zus során már értékelt is.- Annak valamennyien örültünk, hogy velünk volt - egyébként 39-en utaztunk - dr. Ringelhann György pol­gármester. Már csak azért is, mert bárhová mentünk, nagy­szerű nyelvi kalauzunk volt. Elkísért minket Társy József, a művelődési iroda irányítója is. Az együttlét jó alkalom volt arra, hogy mélyebben megis­merjük egymást, s arra is mód adódott, hogy számos kérdést megvitassunk. Nem hivatalos, hanem baráti légkörben. Vol­taképpen arra vállalkoztunk, hogy bepillantunk az ottani oktatási rendszerbe, a külön­böző szinteken érvényesülő te­hetséggondozásba. A gazda­ságilag igen fejlett országban egészen más a szerkezeti fel­építés, mint nálunk.-Az óvoda és az általános iskola együtt tevékenykedik. Az előbbibe irattatnak a 4-6 esztendősek, az utóbbiba a 6-12 évesek. Eddig minden­kinek el kell jutni. Ekkor hat a döntéskényszer. A diákok nagy részét a szülők az úgyne­vezett líceumokba adják, ahol 4-5, illetve 6 évet töltenek. (Folytatás a 3. oldalon) Új rendőrök a településeken, a vasúton, az autópályán Milyen a közbiztonságunk? Fokozott küzdelem a szervezett bűnözés ellen Az a nem éppen hízelgő véle­mény látott napvilágot a világ­sajtóban, hogy Magyarorszá­gon - s ezen belül a fővárosban - erősen megromlott a közbiz­tonság - fordult a honi, illetve a nemzetközi sajtó jelenlévő képviselőihez Kuncze Gábor belügyminiszter azon a tegnapi tájékoztatón, amelyen - For­gács László vezérőrnagy, or­szágos rendőr-főkapitány társa­ságában - a valós helyzetet kí­vánta bemutatni. Tény, jelentették ki, hogy míg a háború utáni Nyugat-Eu- rópában 15 év alatt nőtt kétsze­resére az ismertté vált bűncse­lekmények száma, addig ná­lunk ez - a rendszerváltást kö­vetően — három év alatt történt meg. Érthető hát, hogy a lakos­ság közérzete megingott. Az viszont kevésbé helytálló, hogy nemzetközi szinten is romlottak a bűnözési mutató­ink. Ha például a 100 lakosra jutó ellopott gépkocsik számát vesszük: ’96-ban nálunk ez 16 volt, a belgáknál 30, a csehek­nél pedig huszonkilenc. Az át­fogó bűnügyi statisztikák elem­zése is azt igazolja, hogy orszá­gunk semmivel sem rosszabb közbiztonságú, mint más euró­pai államoké.-A magyar rendőrség kér­lelhetetlen, végigviszi az elkez­dett ügyeket, s megfékezi a nem kívánatos jelenségeket - hang­zott el. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents