Heves Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

4. oldal Kultúra 1997. május 6., kedd Lyukasóra az Ifjúsági Házban A léc L yukasóra - irodalomról. Mit is jelenthet? Hogy szabadidőn­ket nem a Telemázlira, hanem a lélek balga fényűzésére szánjuk. Hogy képzeletünk nem Dallasban, hanem a Parnasz- szus tájain bolyong. Nem rideg osztálytermekben beszélnek unalmas tanárok, hanem kényelmes fotelekből hallgathatjuk hozzáértő elmék szellempezsdítő beszélgetését. Az ötlet pom­pás! De színvonalas megvalósításához alázat, lelkiismeretes kutatás kell. Az irodalom másképpen közelít a világhoz, mint megszoktuk: megkérdőjelezi a hétköznapokat. Egy lyukasóra másképpen közelít az irodalomhoz, megszeretteti a témát. (Akár késhegyre menő, érdekes viták közepette is.) Számos nagyszerű disputát élvezhettünk az MTV Lyukasórájában Mészöly Dezső­vel, Gyurkovics Tiborral, Mácsai Pállal. Sajnos, az egri Ifjúsági Ház áprilisi Lyukasóráján ilyesfajta felkészültséget nem lehetett érezni. Nem arról van szó, hogy a megjelent két főiskolai tanár, dr. Szentesi Zsolt és Ködöböcz Gábor ne értene kiválóan az, irodalomhoz és Ady Endréhez, vagy hogy Nádasy Erika és Sziki Károly ne tudna briliánsán verset mondani. A kezdeményezés is üdvözlendő. Ez a produk­ció mégis messze elmaradt a tévés Lyukasóráktól. Kis előadás­részletek, eszmefuttatások hangzottak el, de a résztvevők igazi kommunikáció helyett többnyire csak „elbeszélgettek” egymás mellett. A tudatos felépítettség híján az est „tananyagáról”, Ady Endre lírájáról vajmi kevés újat tudhattunk meg. Kár. Ta­lán csak az hiányzott: előzetesen tisztázzák a témák sorrendjét. A z egyik tanár úr az óra vége felé szépen fogalmazta meg az irodalom lényegét: „Elérni a létezés izgalmával ható nyelvi intenzitást. Akár posztmodern, akár tradicionális költészetről van szó, a léc ugyanott van.” (jónás) Kálmán Imre Montmartre-i ibolya című operettje az egri Gárdonyi Géza Színházban ,,Müvész, ha gyötör a reménység A hét végén a váci táncversenyen Idegen pódiumon is győztek Három év kitartó munka után az idén országos táncversenyre vitték a növendékeket az egri Pódium tánciskolából. A már­ciustól zajló elő- és középdön­tők során sikeresen vették az akadályokat a 8-12 éves egri táncosok. Május 2-án a váci döntőbe az ország minden tájáról érkeztek a versenyzők, s 52 produkciót mérlegelt a zsűri. Mint Mirkóczki Zitától, a Pódium tanárától megtudtuk, ezúttal négy koreográfiával in­dultak, melyből három döntős lett. A Barta Dóra által készített Bababoltot a legjobbaknak járó kupával jutalmazták, de az Im­pulzusok is a döntőbe jutott, csakúgy, mint a Mirkóczki-ta- nítványoké, az Erdő hangjai. Ugyancsak ezen a váci ver­senyen szerepeltek a Stellae Agriensis versenyzői, Gyuricza Lilian tanítványai egy szóló­tánccal és egy duettel, s szólis­tájuk ugyancsak győztesen tért haza. (Í0 „Művész, ha gyötör a reménység, ha elhagy a szegénység,/ Ne add el lelkedet!” - éneklik az operett fülbemászó muzsikájú záródalában a „csakazértis himnuszt”. Szenes Andor és Szenes Iván szellemes tolmácsolásában a német szöveg, ez a látszólag egyszerű, de remek Kálmán Imre-i dallamokkal megtámasz­tott versike magvas igazságokat csen az egyszeri néző fülébe is. S aztán nem hagyja nyugodni az előadás után még napokig. Egy kis vigaszt, reményt ad a hétköznapoknak. Mert olyan jó visszadúdolni magunkban kertészkedés, vagy épp a szerkesz­tőségi robot közben. Az egri színházcsinálóknak nem is volt ennél több és na­gyobb ambíciójuk: kellemes ki- kapcsolódást nyújtani egy teljes estére. Olyan játékos örömöket szerezni, amelyből lelkileg még lehet táplálkozni pár napig. A május 2-i bemutató megfele­lően volt időzítve is, hiszen ün­nep után, hét vége előtt erre elegendő idő is jutott. A század első felének ünne­pelt zeneszerzője, a nemzetkö­zileg elismert Kálmán Imre muzsikája ma újra hódít. Pedig évtizedeken át felépített előíté­letek palánkjait kell újból le­döntenie. (Gimnáziumi tanár barátom példaként juszt se viszi tanítványait az operettre, mert az giccses. Na igen. A szocia­lista művelődéspolitika kedvelt szólama volt ez, így lehetett el­riasztani a polgári világ nosz­talgikus megismerésétől az új, már kantoni keretek közt mani­pulált „szocialista ifjúságot”.) Ma már nem kétséges. E mu­zsika ártatlanabb, mint amit a videokultúra egyes csatornáin nyakunkba zúdítanak: fülbemá­szó, könnyed, kortalan. S ezt kezdik érteni azok a nézőtéren ülő tinédzserek, akik a musica­leken át érkeztek a zenés műfaj emez eredeti darabjaihoz. Rá­adásul a Montmartre-i ibolya témája aktuális is, hiszen a sze­génység nemcsak művészkö­hangja van, Raul szerepében többször van alkalma ezt meg­mutatni, elgyönyörködtetve a publikumot az amúgy már „va­lahonnan ismerős” remek dal­lamokkal. Dimanopulu Afrodité nem­csak mutatós, hanem sziporká- zóan hisztériás Ninon szerepé­ben. Vókó János (Florimond, a zeneszerző) és Tunyogi Péter szól a zsöllyébe a megyei köz­gyűlési elnöknek is): „Több pénzt a színháznak”. Noha emlékezetem szerint itt Egerben nem sok alkalommal játszott operettben, Pálfi a szí­nészet legjobb hagyományait követve felszabadultan ripacs- kodik, ugyancsak megdolgoz­tatva nevetőizmainkat. Horváth Ferenc bugyuta hadügyminisz­Szegényen, de bizakodva (Vókó János, Egri László, Tunyogi Péter) FOTÓ: MAJOROS AKCIÓS TAVASZI VÁSÁR A CSŐSZ TÓTH KFT-NÉL! Ft helyett KERTIBÚTOR-AKCIO! IS TARTALMAZZÁK! 1 db kerek asztal 4 db műa.szék 1 db napernyő 1 db ovál asztal 6 db műa.szék 1 db napernyő 11620 Ft helyett 8140 Ft 15330 Ft helyett 10730 Ft rökben ismerős, és nemcsak Párizs szívében, a Montmartre- on. S tehetséges fiatal is van bőven, akiknek nem árt példát mutatni áldozatvállalásból, ba­rátságból. Mindezt persze fel­szabadultan, kacagva. Mert ez a darab kihasználja a nevettető helyzetek egész sorát, hogy ez­zel helyzetbe hozza a játszókat: alkalmat adva a színészi képes­ségek megmutatására. Feldobja a labdát az egri aktoroknak is, akik hol gurgulázva, megenge­dett ripacskodással, féktelen mókázással, hol félszegebb és visszafogottabb komédiázással engednek a lehetőségeknek. Az egri előadás nagy ér­deme,, hogy a muzsikára fektette a legnagyobb hangsúlyt. S helyi keretek között - Dömötör Zsu­zsanna meghívott vendég in- venciózus, pontos és tempera­mentumos dirigálásával - a re­mek zenei anyag úgy szólalt meg, ahogy kell ebben a műfaj­ban. Nyilvánvaló ezen belül Marik Erzsébet és Vass Márta korrepetitorok érdeme. Szilágyi Olga már korábban is megmutatta, milyen muziká­lis, most színészi játéka is kitel­jesedett. Violetta, azaz Ibolya­ként könnyed, kedves prima­donna és táncoskomika egy­szerre. Egri Lászlónak remek (Henry, a költő) komikust kész­ségét kamatoztatja. S a három művészifjonc így megfelelő bohém együttest alkot. Mind Vókó, mind Tunyogi komédi- ázó hajlamát ismerjük, most sem csalódtunk. Akik viszont igazán lubic­kolnak ebben a szerepben, azok Sata Árpád (Spagetti bácsi, a végrehajtó) és Bessenyei Zsófia (Jeanette, a szobalány), s ter­mészetesen Bakody József (mint Rotschild báró, a szponzor). Ők mindhárman nagy műfajbeli ru­tinnal, kellő arányérzékkel ala­kítanak, értve és érezve a poé­nokat, s kellő időt hagyva a né­zőnek a reagálásra. Sata, noha fiatalabb szerepénél, bölcs hu­morral formálja meg az elvetélt művészt és jóságos végrehajtót. Bessenyei öltöztetőnője ennek épp ellenpárja, a művészambí­ciókat dédelgető, s sikerért „minden áldozatra kész” még fel nem fedezett primadonna­ként. Bakody Rotschildja a kis­ember és nagy pénz közti ellen­tét komikumát karikírozza a végletekig, a babonás öreg bankár szerepében. Ilyen rámenős színigazgató­tól, mint amilyet Pálfi Zoltán alakít, még az egri színház jö­vőjét sem kellene félteni. Nem is hagy ki egyetlen poént sem (ki­tere sem okoz csalódást, noha ebbe a figurába még ennél több is „beleférne". Réti Árpádnak nem igazán műfaja az operett, de mint zsu­gori háztulajdonos is illúzió­keltő, s nem lehet rosszat mon­dani Ivády Erikáról sem, aki nyúlfarknyi szerepet kapott, de azt kellemesen oldja meg. Moravetz Levente (mv.) ruti­nosan instruálta színészeit, Dé­vényi Ildikóval (mv.) együtt vál­lalta a koreográfiát is. Ez az a pontja az előadás­nak, amely lehetne még erő­sebb. A mozgáselemek jók, de visszafogottak, a könnyebb megoldás irányába viszik az előadást. A színészek általában keveset táncolnak, az együttes mozgáselemek még nem eléggé „kipróbáltak". (Megérné a si­ker, hogy több táncórával ké­szítsék elő a produkciót). Igaz, most látszik, hogy milyen ret­tentően kicsi a színpad, szűkös a díszlet. A jelmezek szépek, könnyedek, rafináltak. Pilinyi Márta leginkább a hölgyeket öl­tözteti nagy kedvvel. A Montmartre-i ibolya kel­lemes, könnyed levezetése en­nek a társulat és a társadalom számára is nehéz évadnak. Jámbor Ildikó Eger, Nagyváradi u. 15., tel.: 36/324-128. Nyitva: h-p: 8-17, szó.: 8-12 TÁJÉKOZTATÓ AZ ESZTERHÁZY KÁROLY TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA 1997/98. TANÉVBEN INDULÓ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJAIRÓL Szakirányú továbbképzési szakok- tanügyigazgatás- egészségfejlesztő és mentálhigiénés pedagógus- iskolai informatika szak- mozgókép- és médiakultúra- tanulási és pályatanácsadó- tánc- és drámapedagógia- társadalomismeret-tanár- természet- és környezetpedagógus Megjegyzés: a tanügyigazgatás szak 1997. szeptemberében indul pótfelvételivel, a további szakok akkreditáció alatt állnak, a tervezett indítás: 1997/98. tanév. Felsőfokú szakképzettséget (OKJ) nyújtó képzés- oktatásinformatika Tanfolyami jellegű továbbképzések (max. 120 óra)- Tantervfejlesztés- Emberismeret- Egészségnevelés- Környezet- és természetvédelmi szaktáborvezetés- Életvezetés-életvitel- Környezeti módszerek és gyakorlatok- Napköziotthoni és kollégiumi nevelés- Ember és természet- Médiapedagógia- Környezettan- Családpedagógia- Természet- és környezetpedagógia alapjai- Számítástechnika az ének-zenében- Környezetvédelem- Gazdaságismeret a NAT-ban- Mozgóképkultúra és médiaismeret- Veszélyeztetettek nevelési feladatai- Kelet-, Közép-Európa régiójának története napjainkig- Tanulásirányítás- A XX. századi egyetemes és magyar történ.vitás kérdései- Pályaorientáció- Társadalmi és állampolgári ismeretek- Pályatanácsadás- Ember és társadalom- Kémia a NAT-ban- Multimédia alkalmazása és fejlesztése az oktatásban- Az ember mint morális lény- Internet az oktatásban- Változó világ, változó földrajz- Iskola és informatika- Műalkotások megközelítései- Lézerek tudományos és gyakorlati alkalmazása- Tánc- és drámapedagógia- Szakvezető pedagógusok felkészítése ~ CD- Testnevelés a NAT-ban További információ: Projektiroda Tel.: (36) 410-466/2060 Szaktanszékek: Tel.: (36)*410-466 Postacím: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola „Pedagógus-továbbképzés" 3301 Eger, Pf.: 43. A képzések megfelelő létszám esetén külső helyszínen is indíthatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents