Heves Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-26 / 120. szám

1997. május 26., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Búcsúzik a jegyző Tamaszentmiklóson Egy év híján két évtizedet töl­tött el a tarnaszentmiklósi pol­gármesteri hivatalban Fehérné Kovács Katalin jegyző. A múlt heti testületi ülésen azonban be­jelentette: távozni kíván. Az okokról kérdeztük:-Július 1-től a hevesi pol­gármesteri hivatalban dolgo­zom - válaszolja -, ugyancsak közigazgatási területen. Ez alatt a húsz év alatt rengeteg válto­zás részese voltam. Egy percig sem mondom, hogy belefárad­tam, de most talán jó lenne egy nyugodtabh munkahely. Ráadá­sul mi Hevesen is élünk, így nem kell majd nap mint nap utaznom. A testület elfogadta a jegy­zőnő döntését, s pályázatot ír ki az állás betöltésére. Százezres kár Erdőtelken Lopják a vizet is Két havonta több százezer fo­rint kár keletkezik a vízlopásból- hangzott el az Erdőtelki- Tenki Vízmű legutóbbi beszá­molóján. - A lakosság eddig ismeretlen csoportja ugyanis a tűzcsapokról nagyobb mennyi­ségű vizet emel le, aminek árát az önkormányzat téríti.-Eddig tehetetlennek bizo­nyultunk a tolvajokkal szemben- mondja Lőcseiné Nagy Mária jegyző -, hiszen a tűzcsapot nem lehet elzárni, mivel annak biztonsági okokból bárki által elérhetőnek kell lenni. Ezt aztán szépen kihasználják és a saját fogyasztás növelése helyett in­nen hordják a vizet.- Mennyi a kár?- Két havonta hozzák a számlát - amely a lakossági és intézményi fogyasztáson túl fennmaradó összeget tartal­mazza -, s ez több százezer fo­rint. Tulajdonképpen így az ön- kormányzat többet fizet a vízért, mint a lakosság összesen. Egye­lőre viszont tehetetlenek va­gyunk - bár keressük a megol­dást -, hiszen a tűzcsap elzárá­sáért senki nem vállal felelős­séget. Kit terhel ezután a laborok működtetése? Tárnáméra: az egészségbiztosítás kivonult, az önkormányzat fizet Április elsejétől az Egészségbiztosítási pénztár megszüntette a minilaborok finanszírozását. Ez eddig a puszta tény. Ám Tarnamérán, ahol a lakosság már megszokta, hogy nem kell egy-egy kezelésért vagy rutin ellenőrzésért Hevesre utazni, igen csak pánik hangulatot keltett az intézkedés. — Eddig sem az EB. finanszí­rozta a minilaborok működte­tését és a fizikoterápiás ellátást- mondja Bencze László pol­gármester - csupán kiegészí­tette azt. Az arány körülbelül úgy oszlott meg, hogy az ön- kormányzat hatvan míg az EB. negyven százalékkal járul hozzá a fenntartáshoz. A határozat már akkor szü­letett, amikor az önkormányza­toknak elfogadott költségve­tése volt. Ezért a negyven szá­zalék pótlása önerőből nem le­hetséges.- Megkerestük az érintett te­lepülések - Boconád, Tarna- zsadány, Zaránk, Erk és Tar- naörs önkormányzatát - foly­tatja Bencze László. - A veze­tők mindenhol megértették ezt a problémát és megígérték, hogy a testület elé viszik az ügyünket, hiszen a lakosság­arányos támogatást csak a fa­luatyák szavazhatják meg. Né­hány tízezer forinttól százeze­rig terjedő támogatást kértünk, de hát ez évközben már nem olyan egyszerű. A tamamérai minilabort 10 évvel ezelőtt alakították ki. Hat település idős és beteg emberei járnak át kezelésre. Nem csoda, hogy ragaszkodnak hozzá, hiszen hevesre a bejárás sokkal hosszabb és kényelmet­lenebb - főként a mozgáskor­látozottak számára -, mint „át­ugrani” a szomszédos köz­ségbe.- Meggondolatlan lépés volt ez az EB.-tői - folytatja a polgármester -, hiszen újabb terhet zúdított ránk. Mi pedig nem mondhatjuk: akkor zárjuk be az intézményt, hiszen hosz- szú évek munkája és az embe­rek bizalma van az ajtók mö­gött.- Értetlenül állunk a döntés előtt - nyilatkozza dr. Dányi Gyula orvos. - Naponta 15-20 kezelést végzünk, nagyfrek­venciás hőterápiával belső gyulladásos betegségeket is kezelünk. A labort és költsé­geit 10 ezer lakosra tervezték, így a fenntartás költségeivel tovább nem terhelhető egyedül Az önkormányzat fizeti meg a betegek gyógyítását a mérai önkormányzat. Am ha a környező települések nem támogatják tevékenységünket, úgy kénytelenek leszünk szüne­teltetni az ellátást. Balogh Andrásné szakasz- szisztens is csak megerősíteni tudja az elhangzottakat.- Az elmúlt évben majd két­ezer betegünk volt, a kezelések száma meghaladta a háromez­ret. Ez az arány évről évre nö­vekszik, tehát a költségek is emelkednek. Lövei Józsefné ott jártunk­kor épp egy zúzódásos eset utókezelésén vett részt. - Ko­rábban olyan rossz állapotú volt a váltam, hogy a kabátot sem tudtam felvenni. Tíz keze­lés után azonban megszűntek a fájások. Én akár személyes anyagi áldozatot is vállalnék azért, hogy a labor megmarad­jon nekünk. Aláírásgyűjtésbe kezdtünk, hogy ha kell, akkor közös összefogással fenntart­suk a labort. Az érintett települések testü­letéi júniusban döntenek az anyagi támogatás mértékéről. (szuromi-cseh) Tamabod: kész a glóbusz Közhasznúak újítják fel a járdát A múlt héten megtörtént az új vízglóbusz műszaki átadása Tarna- bodon - tájékoztatta lapunkat Kovács László polgármester. A község ivóvízellátását mintegy 20 millió forintos állami tá­mogatással és önerőből oldják meg. Ennek első lépéseként adták át a glóbuszt, melyre a rácsatlakozás ebben az évben megtörténik. *** A tamabodi munkanélküliség kezelése éredékéberi ügy döntött a helyi önkormányzat, hogy ebben az évben nem oszt a rászorulók között rendszeres segélyt, helyette 21 munkanélküli közhasznú fog­lalkoztatását oldja meg. Az így munkához jutók járdaépítésen dol­goznak, s várhatóan ebben az évben valamennyi létesítmény kar­bantartására sor kerül. Berlini apróságok a Gyermekházban Két héten keresztül harmincöt Berlin környéki gyermek üdültetéséről gondoskodott a hevesi Gyermekház. A fiatalok bejárták Heves megyét, de megismerkedtek a Hortobágy élővilágával, Lillafüred szépségeivel és a főváros nyüzsgésé­vel is.- Közel harmincéves a Gyermekház kapcso­lata ezekkel a németországi intézményekkel - mondja Jurányi István igazgató. - Minden év­ben ellátogatnak hozzánk a fiatalok, s cserébe minket is vendégül látnak. A hevesi fiatalok az idén június 19-29. között vendégeskednek Ber­lin környékén. Nálunk ez az út általában a nyelv- tanulást szolgálja, míg a németek kirándulni, pihenni jönnek hozzánk.- Vannak-e kialakult barátságok?- Az idén szinte minden este spontán kiala­kult német-magyar baráti est volt a Gyermek­házban. Ezentúl két közös diszkót is rendezünk. Az elválás után minden évben maradnak olyan kapcsolatok, amik levelezés formájában tovább élnek. A rendszeres találkozás azonban ritkán jön össze, hiszen a tagok cserélődnek.- Mi tetszett a németeknek a legjobban?- Nekik a termálvíz az újdonság. Bárhová mentünk, a gyerekek nagyon élvezték a meleg- vizű fürdőket. Ez csak Magyarországnak ada­tott meg, Közép-Európában, és az ő régiójuk­ban is ritkaságszámba megy a termálvíz ilyen gyakori előfordulása. A Belügyminisztérium szerve­zésében, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének köz­reműködésével, egy hétig tar­tózkodott 25 polgármester Né­metországban. Az utazás célja a testvértelépülési kapcsolatok kialakítása és az ottani önkor­mányzatok működésének ta­nulmányozása volt. Térsé­günkből Tenk polgármestere, Török Margit vett részt, aki nem csak élményekkel, hanem számos követésre méltó isme­rettel is tért haza.- Nem kifejezetten a testvér- városi kapcsolat kialakítása volt ennek az útnak a célja - mondja Török Margit -, hanem hogy megismerjük a kinti tele­pülések működését. A Rajna- parton sok apró 500-1000 lé­lekszámú település van, még- sincsennek nehézségeik, anyagi gondjaik. Ennek azonban nem a gazdagság, hanem az ésszerű­ség az oka. A németek szeret­nek szövetségekben gondol­kodni. A nagyobb beruházá­sokba sohasem egyedül vág bele egy község, hanem társu­lati formában. Egy-egy szövet­ségnek 10-20 tagot számlál és Tapasztalatgyűjtés az önkormányzatok működéséről Tenkről a Rajna-partra kitűnően megosztoznak azon: melyik falu vagy község kapjon közös iskolát, melyikben mű­ködjön a polgármesteri hivatal. Nem törekszenek a centralizá­lásra, hanem megosztják egy­más közt a feladatokat. Én úgy látom, a jövő útja nálunk is a szövetségek kialakítása lenne, habár itthon idegenkednek a közös beruházásoktól.- Sikerült-e találni német testvérvárost?- A képviselő-testület hatá­rozatával a zsebemben mentem, hogy ha alkalmas községet talá­lok, kezdeményezhetem a kap­csolat kiépítését. Úgy láttam, hogy Dierdorffal, mely közel fekszik a francia határhoz, mű­ködőképes barátságot lehetne kialakítani. Ez azonban a jövő év feladata lesz, hiszen Tenk- nek van egy erdélyi partnerte- léepülése, Tenke, ahová július 25. és augusztus 5. között meg­hívást kapott az általános is­kola. Egyelőre ezt az utat sze­retnénk lebonyolítani, s ’98-ban meglátjuk: lesz-e igény és főleg lehetőség egy németországi partnerviszony kialakítására. (szuromi) Döntések Hevesen Szerdán 14 órakor ül össze He­ves képviselö-testülete, hogy meghallgassa a Városfenntartó Kft. múlt évi beszámolóját, tá­jékozódjon a kisebbségi ön- kormányzat és a polgármesteri hivatal munkájáról, majd pá­lyázatok elbírálása következik. Városi Gyermeknap Vasárnap reggel 9 órától Heves főterén városi gyermeknapot szervez a Gyermekház. A kicsi­ket ügyességi versenyekkel, táncbemutatóval és kirakodó- vásárral várják és sok-sok mó­kás feladattal várják. Tanári hangverseny Május 29-én tanári hangver­seny lesz a hevesi művelődési házban. A hét órától kezdődő koncerten az Állami Zeneiskola tanárai muzsikálnak. Képzelt riport... A hevesi művelődési házban május 31-én 10 órakor lép fel a gyöngyösi Stúdió vagy amit akartok színtársulat, akik a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot mutatják be. Ülés Vezekényben Szerdán délután 3 órakor testü­leti ülés lesz Hevesvezekény- ben, ahol előbb a háziorvos és a védőnő tájékoztat, majd a köz­hasznú munkások foglalkozta­tásáról számol be a polgármes­terasszony. Szavalnak a kicsik Pénteken a hevesvezekényi ál­talános iskolában reggel 9 óra­kor gyermeknapi szavalóver­senyt rendeznek, ahol az iskola irodalmi szakköre ad műsort, majd a fellépő alsósok mondják el kedvenc verseiket. Sportol Tenk Tenken ötödik éve hagyomány, hogy a falu apraja nagyja leg­alább egy röpke órát sportol a Challange Day-en, a Kihívás napján. Az idén május 28-án rendezik meg az egész napos programot a községben. Kétnapos kirándulásra utaznak a hevesi idősek Adakozásból Pannonhalmára Mi lehet nagyobb ajándék a szociális otthon négy fala közé „bezárt” idősek számára, mint egy országjárás? Erre gondolt a hevesi Szociális Otthon igazgatója, Farkas Mariann, amikor jótékonysági bált szervezett egy hosszabb utazás támogatására. A rendezvénynek a hevesi Rákóczi Hitelszövetkezet adott otthont, s valamennyi résztvevő belépőjével, s a va­csora árával az idősek kirán­dulását segítette. A jó hangu­latról a Dumbo Jumbo akroba­tikus rock and roll csoport, Molnár Kálmán zenész és Csíki Pál népdalénekes gon­doskodott. A szövetkezet étkezdéjé­ben mintegy kétszáz vendég jelent meg. Bár a vezetők célja elsősorban az volt, hogy a bentlakók közelebbi barát­ságba kerüljenek a kint élők­kel egy vidám mulatság segít­ségével, a tervezettől keve­sebben jelentek meg, hiszen az otthonlakókat egy kisebb zápor elriasztotta az esti bálo­zástól. Ettől függetlenül a jó han­gulat nem hiányzott. Az est bevétele közel 70 ezer forint, amit az idősek utaztatására fordítanak. A csoport június 22-én indul Pannonhalmára, ahol meglátogatják az eddig többnyire csak képeslapról ismert apátságot, majd más­nap megtekintik az Ország­házat is. (-romi) Vezetőváltás a hevesi hitelszövetkezetben Elnökváltás történt a hevesi Rá­kóczi Hitelszövetkezet vezető­ségének élé: a közgyűlés leg­utóbbi ülésén elfogadta a ko­rábbi elnök lemondását, he­lyette az alapszabály értelmé­ben újabb három évre Losonci Istvánnénak szavaztak bizal­mat. Az elnökasszony' elmondta: csupán pozitív változásban gondolkodnak, szeretnék, ha gyorsabb és rugalmasabb lenne az ügyintézés, s a pénzügyi te­vékenység szélesebb keretek között mozogna. Ezzel egyidő- ben keresik a lehetőséget és a partnert a tőkeemelés végrehaj­tásához. A korábbi elnök továbbra is vezetőségi tagként tevékenyke­dik a Rákóczi Hitelszövetkezet­ben. A szövetkezet túlélte a kritikus éveket, az idén már nyereséges lett Nyereséges zárszámadás Pélyen Cikluszáró zárszámadási és tisztújító közgyűlést tartott Pé­lyen a Tiszamente Szövetkezet 280 fős tagsága. A mintegy hétezer hektáron gazdálkodó 130 aktív tagot foglalkoztató szövetkezet el­nöke, dr. Lóczi László beszá­molójában emlékeztette a tag­ságot az elmúlt öt év legfonto­sabb eseményeire. Felidézte az 1992-93-as év történéseit, amikor a törvény által kötele­zővé tett átalakulást a vagyon­nevesítést, a kárpótlási föld­alap-képzést olyan aszályos évek kísérték, hogy reálisan csak a túlélést tűzhették ki cél­ként. Ám a tagság munkájának és kitartásának köszönhetően túlélték ezt a kritikus korsza­kot és a két veszteséges évet három nyereséges év követte. Ez idő alatt sikerült kialakítani a növénytermesztés és az állat- tenyésztés harmonikus ará­nyát, s elő tudták állítani a 2200 darabból álló magyar holstein-fríz szarvasmarha-ál­lomány abraktakarmány-igé- nyét is. A napi 17 ezer liter extra minőségben értékesített tej - ezzel egyébként a me­gyében az elsők - nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évet 12 millió forintos adózás előtti eredménnyel zár­ták. Az igazgatóság elnöke megnyugtatóan szólhatott a közeljövő feladatairól is. Az 1995. évi szántóföldi gépfej­lesztések után ebben az évben jut pénz az állattartó épületek és a tejházi berendezések ér­téknövelő beruházására is, ami létkérdés a szövetkezet számára az extraminőségi tej­termelés szintjének biztosítása érdekében. Túl ezen - kétéves beruházási program keretében - olyan gabonaszárító és tisz­títórendszer kiépítéséhez is hozzákezdtek az idén, ame­lyek energiatakarékosak és nagyobb teljesítményűek az eddig alkalmazottaknál. A közgyűlést megelőző munkahelyi tanácskozásokon gyűjtött észrevételekre alapo­zott beszámolót a tagság egy­hangúlag fogadta el. A követ­kező öt évben a szövetkezet elnöke ismét dr. Lóczi László lett. (h. budai) I r I ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents