Heves Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-05 / 103. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. május 5., hétfő Egri tanuló országos sikere Közönségsikerrel zajlott tegnap az „Anyám fekete rózsa" nem­zetközi vers- és prózamondó­találkozó döntője a Pest megyei Erdőkertes művelődési házá­ban. A hetedik alkalommal megrendezett vetélkedőre hét- százan jelentkeztek itthonról és a határon túli településekről. A háromnapos versengés döntőjében végül is a fiatalok kategóriájában Egervári Kristój 14 éves egri diáknak ítélte oda a zsűri az első díjat, míg a fel­nőttek között Sárosiné Orbán Edit kecskeméti versmondó bi­zonyult a legjobbnak. A zsűri különdíját Susági Andrásné ti- szaszentimrei és Szép László miskolci versmondó kapta. Határidő: augusztus 1. Ösztöndíjakkal a tengerentúlra A Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizott­ság meghirdette az 1988-89-es tanévre szóló ösztöndíjait. Ezekre azok a magyar állam­polgárok pályázhatnak, akik felsőfokú végzettséggel, vala­mint megfelelő szintű angol nyelvtudással rendelkeznek, és az Amerikai Egyesült Államok­ban szeretnének oktatni, ku­tatni, illetve továbbtanulni. Jelentkezni a tudomány va­lamennyi területén és a művé­szeti ágakban lehet. Az angol nyelvű pályázatokat három pél­dányban - a szükséges mellék­letekkel együtt - augusztus 1- jéig kell eljuttatni a Fulbright- bizottsághoz, amely ezt meg­előzően, május 9-én délelőtt 9 órától az egri tanárképző főis­kola „B” épületének földszinti előadótermében ismerteti a fen­tiekkel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Részletesebb információt a /83-6580 és a 183-4988-as bu­dapesti telefonszámokon lehet kérni. Csevely a gobelinről „Egy kiállítást nem lehet ma­gára hagyni, hanem kísérő ren­dezvényekkel élővé kell tenni azt” — vallja Pittner György, a Képes Kárpitok, Gobelin '97 egri kiállítás szervezője. Épp ezért az elmúlt hét vé­gén 12 alkotó részvételével művész-közönség találkozót szerveztek az egri Szenátor­házban. (Mint ismert, a Tábor­nok-házban nagyszabású gobe­lin-kiállítás nyílt, amely a hazai textilművészetet reprezentálja.) Nos, az említett találkozón ar­ról is szó esett, hogy vajon mi­ért kell először a mű tükörképét felrajzolni ahhoz, hogy az alko­tás tökéletes legyen. „Az ember élete örök búcsúzás...” Csaknem hétszáz ballagó egri tanárképző főiskolás A ballagok egy csoportja fotó: perl Márton "Az ember élete örök búcsú­zás..." - e szavakkal kezdte megható beszédét dr. Káló Ferenc főigazgató-helyettes szombaton, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola ballagási ünnepségén. A 660 végzős diákot arra biztatta, le­gyenek büszkék rá, hogy az in­tézmény hallgatói voltak.- Ez számunkra is nagy ajándék — ismerte el, majd hozzátette: az itt megszerzett tudás átsegíti majd a fiatalokat a kezdeti nehézségeken, hi­szen "történelmünk bizonyítja, hogy a legnehezebb időkben mindig a gondolkodó értelmi­ség töltötte be a pislákoló mé­cses szerepét." A III. évfolyamos Demény Rózsa magyar-művelődész- szervező szakos hallgató Ady Endre: Üzenet egykori isko­lámba... című költeményének elszavalása után a búcsúzó di­ákok nevében a történelem­hittan szakos Takács Gábor mondott köszönetét tanáraik­nak, a kiváló tudósoknak, akiknek előadásait hallgathat­ták. Ugyancsak megköszönte szüleik áldozatvállaló támoga­tását. A továbbiakban kie­melte: úgy véli, óriási hata­lom, s ezzel együtt óriási fele­lősség is van a kezdő pedagó­gusok kezében, hiszen nagy­részt rajtuk múlik, milyen vi­lágban élnek és nőnek majd fel az utánuk következő nem­zedékek tagjai. A búcsúztató alsóbb évfo­lyamosok jókívánságait Szathmáry Zita (III. évfolyam ének-karvezetés) tolmácsolta a végzős hallgatóknak. Mint mondta, a június 21-én esedé­kes diplomaosztó után a ne­gyedikesek ugyan végleg el­mennek a főiskoláról, de ma­gukkal viszik az itt eltöltött négy esztendő sikereit és ku­darcait, ám idővel csak a szépre emlékeznek majd. A katonazenekar alkalom­hoz illő játékát követően dr. Hauser Zoltán főigazgató-he­lyettes fordult a ballagó diá­kokhoz. Jókívánságain kívül — egyaránt sikeres és boldog életpályát remélt a fiataloknak — egy kérést is intézett hozzá­juk: "Vigyék magukkal az Esz­terházy Károly Tanárképző Főiskola, valamint a város jó hírnevét, és képviseljék azt a szellemiséget, mely biztató jö­vőt rajzolhat az egri felsőokta­tás számára." A diákélet hagyományos búcsúztató ünnepsége a Szózat hangjaival zárult. Szilvás Krisztina Cél, hogy a palóc vidék értékei méltó helyet kapjanak A piac lehet a népművészet halála? (Folytatás az L. oldalról) — Nagyon sok rejtőző, ma még feltáratlan érték akad a vidé­künkön, s ezek megismertetését is fontos célunknak tekintjük. Ugyancsak keressük azokat az embereket, akik a még meg­menthető emlékeket ápolják, s próbálunk lehetőséget adni arra, hogy ezeket a fiatalabb nemzedékkel megismertessék. Ezért szervezünk táborokat, s lehetőségeinkhez mérten egyéb szakmai programokat.- Mindehhez persze, forintok kellenek...-Nos, nem rejthetjük véka alá: szűkösek a pénzügyi lehe­tőségek. A tagdíjakon túl pá­lyázatok segítségével próbá­lunk pénzhez jutni, ami igen keserves feladat, ám az is igaz, hogy mostanában e téren is egyre több a sikerünk.- Igen élesen vetődött fel több probléma is a vásárokkal, a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban. Elhangzott, hogy az egyesület égisze alatt nem mindig megfelelő színvonalat képviselő — esetenként nem is saját készítésű - termékek ke­rülnek a standokra. Mi erről az ön véleménye? — Magánemberként úgy vé­lem, van némi igazság abban, hogy a piac a népművészet ha­lála, de - ha úgy tetszik: elnök­ként - azt is jól tudom, akik eb­ből a tevékenységből próbálnak megélni, azoknak természete­sen árulni kell a portékáikat. Ez nagyon bonyolult, igen kényes kérdés, amelyet - nézetem sze­rint - csak komoly körültekin­téssel lehet sértődések és egyéb kellemetlenségek nélkül meg­oldani. Mondhatnám azt is, ez tulajdonképpen az egyesület belső ügye. De tény: jól körül­írható törekvésünk, hogy a szakmai színvonal a valóban hi­teles népművészeti értékek felé forduljon, s meg kell találni azt az egyensúlyt, amely nem sérti senkinek az érdekeit. Ez nem egyszerű feladat lesz, hiszen jókezű alkotók is kínálnak időnként - hogy is fogalmazzak finoman...? - a kívánalmaknak némileg alatta maradó, viszont jól eladható dolgokat.- Ha jól tudom, az egri gon­dok megoldására egy bizottsá­got hoztak létre... ■ - Mondjuk inkább így: a vá­sárokkal összefüggő teendők intézésére alakult meg a „bi­zottság”. Tény ugyanis, hogy a nagyjából tíz „hivatásosunkra” kell fordítani a vezetőségi munkának több mint a felét. Bízom benne, hogy az egyesü­let tagjait érő megyei vagy or­szágos árusítási ügyek kezelé­sét a bizottság sikeresen meg­oldja majd.- Hallhatnánk valamit a kö­vetkező időszakra vonatkozó elképzeléséről? — Látványos programok megszervezésére nem vállal­kozhatunk, de abban bízunk, hogy az érdemi munka feltétle­nül növekszik. Törekszünk arra, hogy a palóc népművészet a hazai „palettán" olyan helyet foglaljon el, amely méltán meg­illeti. Ebben segítségünkre lehet az országos szervezettel való jó kapcsolatunk. Ugyancsak ja­vítja az esélyeinket, hogy ma­gunk között tudhatjuk azokat a mestereket, alkotókat, akik tu­dásukkal előmozdíthatják a pa­lóc vidék értékeinek megismer­tetését, elfogadtatását. (s. p.) Aranylábú egyenruhásaink diadala a sportmajálison A hagyományokhoz híven eb­ben az évben is megrendezték Budapesten, a BM Rendészeti Szervek Kiképzőközpontjának Vágóhíd utcai sporttelepén a sportmajálist, amelynek fővéd­nöke Kuncze Gábor belügymi­niszter volt. Az eseményen kispályás labdarúgásban képviseltette magát megyénk rendőrsége is. Mint arról Varga Tamás r. őr­nagy, az egri rendőrkapitány­ság sajtóreferense tájékoztatta lapunkat, egyenruhásaink a verseny során remekül helytáll­tak: a 32 induló csapat közül a döntőbe verekedték magukat, ahol - a rendőrtiszti főiskola csapatát legyőzve - fényesen megkoronázták addigi teljesít­ményüket. A Tóth László r. alezredes ál­tal irányított együttesben a kö­vetkezők szerepeltek: Rudas László, Kiss Zsolt, Válik Béla, Bágyi Csaba, Patkó Zsolt (va­lamennyien Gyöngyösről), Ju­hász Nándor (Heves), Csanádi Dénes (Eger), Poór Tibor (HRFK) és Verhóczki István (HRFK). A halmajugrai romák többet, jobbat akarnak Éves beszámolóját tartotta Halmajugrán a kisebbségi ön- kormányzat. A gyakorlatnak megfelelően a gyűlés másik napirendjeként közmeghallga­tást is tartott a testület Kökény István elnök vezetésével. Alap­vető problémaként szóltak ar­ról, hogy az átlagosnál na­gyobb a munkanélküliség a ro­mák körében. Ennek okát egy­részt az alacsony iskolázottsá­guknak tudják be, másrészt úgy érzik, sokszor származásuk is hozzájárul az elutasításhoz. A települési önkormányzat min­dent megpróbál, hogy az érin­tetteknek megfelelő támogatást biztosítson. A község lakossá­gának 40-45 százalékát kitevő közösség is igyekszik tenni azért, hogy megélhetésük biz­tosított legyen. Mint Csernyák Pál önkormányzati képviselő elmondta, rendkívül pozitívnak tartja, hogy többet és jobbat akarnak a halmajugrai romák. A közelmúltban is 60 polgár­nak biztosítottak közhasznú munkát, hogy jogosultságot szerezzenek a munkanélküliek jövedelempótló támogatására. A másik formája a segítésnek, hogy legalább negyedévenként segélyben részesülnek a rászo­rulók. A települési önkormány­zat rendbe tetette a kisebbségi szervezet irodaépületét is. Egyébiránt a jószándék meg­van, miként a törvények is, „csupán” a fedezet hiányzik. Nagyobb központi támogatásra lenne szükség a roma kisebbség számára. Mindennek ellenére már több roma család építkezett és építkezik a községben. Mint elhangzott, egyre többük részé­ről tapasztalható az az elszánt­ság, amely az eddiginél kedve­zőbb helyzetet teremthet. Ám a társadalomnak is nagyobb fi­gyelmet kellene rájuk fordítani, mert a település önkormányzata a legjobb szándékai ellenére sem képes a megfelelő anyagi hátteret biztosítani a tervek va­lóra váltásához. Bágyi Ferenc Recski házaspár aranylahodalna - A recski Tóth János és neje, Varga Piroska az elmúlt hét végén ün­nepelte aranylakodalmát Egerben. A házaspár két fiának családja körében fogadott ismét örök hűséget. fotó: perl Mire tanít a Szellemvilág? Bármennyire is hihetetlennek tűnik, mégis tény: neves szak­emberek, kiváló tudósok igazol­ták (az ilyen jellegű kísérlet bármikor megismételhető): a Szellemvilág létezik. Ezt ugyan eleink több ezer esztendővel ezelőtt tudták, de a materializmuson nevelkedett elméknek tárgyszerűen igazolni kellett, nem valamiféle babonás hiedelmekről van szó. Másképpen fogalmazva: nincs vége semminek. A lélek halhatatlan, s a folytonos teste- töltések azt a célt szolgálják, hogy itt, a Földön, ezen a legtö­kéletesebb gyakorlópályán ta­pasztalatokat szerezve tisztul­jon, nemesebbé edződjön. A re­inkarnáció emellett igen ma­gasrendű erkölcsi erővel is telí­tődött, hisz azt sugallja, hogy tetteinkért vállalnunk kell a fe­lelősséget, s felsőbb „osz­tályba” csak akkor juthatunk, ha régi hibáinkat megváltottuk. Ha az egykor itt voltak odaát vannak, akkor fel is lehet venni a kapcsolatot velük. Ennek az elmúlt századok során számos formája alakult ki. A fontos az, hogy az egészet ne tekintse já­téknak, hiszen annak kellemet­len következményei adódhat­nak. Odaátról ugyanis nemcsak a tiszták jelentkeznek, hanem azok is, akik negatív erők szol­gálatában állnak,/) hasonló a hasonlót vonzza. Épp ezért el­sősorban azoknak ajánlatos ez a módszer, akik érdemleges kér­désekre várnak válaszokat s nem egyfajta túlvilági posta- szolgálatot kívánnak. Az Egészség- és Környezet­védő Egyesület szervezésében május 13-án, kedden délután 4 órakor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Ifjú­ság út 2. ) olyan közvetítőkkel, médiumokkal találkozhatnak az érdeklődők, akik sok éve tevé­kenykednek ilyen minőségben. E sorok írója régóta ismeri őket, s kritikus szemmel érté­kelte információikat. Segítsé­gükkel valóban tartalmas esz­mecsere bontakozhatott ki az odaátiak és köztem. Olyany- nyira, hogy a legbonyolultabb filozófiai kérdésekről is disp- utázhattunk. Az sem okozott gondot, hogy sokszor ellent- mondtam nekik, s mégis meg­született a gazdagító kompro­misszum. Nem is szólva arról, hogy „megerősítő” jelzéseket is küldtek, remek diagnózisokat, felidézett múlt-szeleteket. Hangsúlyozták: ez kétkedő voltom miatt szükségeltetik. Igazuk volt, meg is győztek. Hála Istennek, épülésemre... Pécsi István Richard, a véreskezű politikus Aki Shakespeare gondolatvilágát kissé ódon­nak, nehezen érthetőnek találta eddig, annak most van lehetősége a mozivásznak előtt ülve XX. századi adaptációkat élvezni. A Richard Loncraine által rendezett III. Richard ugyanis nem más, mint egy újabb kísérlet arra, hogy a reneszánsz mester művét e századba ültessék át, érthetőbbé, átérezhetőbbé téve a középkor cse­lekményét, gondolkodását. Ugyanakkor tény: amíg a Rómeó és Júlia esetében kifejezetten „jól ült” a másság, addig a III. Richard sokat vesztett eredeti csillogásá­ból, archaizáló pompájából. Hiába, hogy a rendező megtalálta a tökéletes XX. századi kör­nyezetet a mű számára, Richard jelleme még­sem élt olyan elevenen itt, mint egy fél évezred­del korábban. A darab ezúttal a '30-as évek Angliájában játszódik, kissé szélsőjobboldali megnyilvánu­lásokkal. A trónbitorló király külsőségeiben, politizálásának módszerében a kor nagy diktá- rának stílusát követi, s az azonosulást a koro­názási jelenetben nyíltan is vállalja. Richardot (Ian McKellen) semmi és senki nem állíthatja meg a totális rémuralom kialakításában, hiszen a szereplők, a királyi család tagjai, a bárdok shakespeare-i jellemet viselnek, amely te he tét-' lennek bizonyul a gyilkos karakterrel és harci gépekkel felszerelt uralkodóval szemben. A királyi család tradíciói, modern életvite­lük, a harmincas évek zenei ízlése és a katonai zubbonyban uralkodó Richard éles ellentétben áll a szerző dialógusaival. A szöveghűséghez való ragaszkodás feleslegessé válik, mivel a képi világ önmagában is kifejező. A jellemábrázolás inkább a nők erőssége. Erzsébet királyné (Annette Bening), York her­cegné (Maggie Smith) Lady Anna (Kristin Scott Thomas) viselkedése nem nélkülözi a szenti- mentalista asszony ábrázolását, de jól belesi­mul a polgárháborús Anglia harcaiba is. A HL Richard - hiúival is együtt - eredeti filmes gondolkodást mutat. Mindezt a szakmai közönség is elismerte a Berlini Fesztiválon: Ezüst Medve díjjal. Szuromi Rita

Next

/
Thumbnails
Contents