Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

1997. április 8., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Kell egy út, egy másikért(?) (Folytatás az 1. oldalról) A tanulmányterv szerint Recsk elkerülése 800 millió forintba kerülne. A kiviteli terv elkészí­téséhez már nem kívánt hozzá­járulni a közúti igazgatóság, a két érintett cég pedig újabb ígé­retet tett, hogy 8 napon belül jelzik: milyen mértékben „szállnának be” a tervezésbe. Ez azóta is ígéret maradt.- Az időközben az igazgató­ságból alakult Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság 1997 januárjában írt levelében tudatta - mondja Fe­kete József polgármester -, hogy idén elkészíttetik az enge­délyezési tervet. Azt is hozzá­tették: a jelenlegi útalap pozí­cióit figyelembe véve, mely üzemeltetésre és fenntartásra sem elegendő, az elkerülő sza­kaszok kivitelezése ebből a for­rásból nem lehetséges, csak ál­lami költségvetésből valósul­hatnának meg, ha lenne ilyen célra elkülönített pénz.-Említette, hogy a Strabag telepétől a vasúti rakodóig lenne égető szükség az elkerülő útra. Ennek költségei ismertek?- Megközelítőleg - ’95-ös árakon számolva - 250 millió forintot igényelne a beruházás. Az lehet, hogy az M3-ashoz történő szállítás befejeztéig erre nincs sok esély, de mivel a bá­nya ezt követően sem szűnik meg, elemi érdekünk, hogy a későbbiekre nézve is mentesít­sük a kőszállításból adódó igénybevételtől. A lakók bizton­sága, egészsége mindenek felett álló, s különösen veszélyes, hogy a gyermekintézményeink előtt haladnak el a teherkocsik. Az is tény, hogy tavaly a közút­kezelő kht. mintegy 11,6 millió forintért felújította a Kossuth út legkritikusabb szakaszát, s ugyanitt, részben önkormány­zati erőforrásból - mintegy 3,6 millió forintért -, megépült a kiemelt szegélyű“ járda', épp a közlekedés biztonságosabbá té­tele érdekében. • — Úgy vélem, a köztisztviselők anyagi és erkölcsi megbecsü­lése mélyponton van, hiszen a versenyszférában többszörös pénzekért helyezkedhetnek vagy helyezkedhetnének el ezek az emberek - mondta a siroki jegy­zőklubon tartott előadásában dr. Kiss Sándor, a Közalkalmazot­tak és Köztisztviselők Szakszer­vezetének elnöke. Mint kifejtette: az ágazatot szabályozó törvények sokkal inkább a politikai, mint a szak­mai érdekek figyelembevételé­vel születtek meg, s ez olyan tar­tós válságállapotot teremtett, amely immár a kormányzati szerveket is elérte. Ez a szük­séghelyzet a kormányt az ál­Azt is megtudom: az autópá­lyát építő M3 Konzorcium megbízásából egy fővárosi cég megkezdte az érintett recski épületek állapotfelmérését, hogy a majdan „esetleg okozott károk hitelesen bizonyíthatók legyenek”. Ezt is nehezen vise­lik a lakók, akadt olyan is, aki nem engedte be a házba a „vi­deózó embereket”.-A képviselő-testület hozott valamilyen intézkedést az ügy­ben?- A Várbükki úton - mint a legelső érintett önkormányzati szakaszon - kizárólag munka­napokon, reggel 7-től 19 óráig engedélyezzük a szállításokat. Erről tájékoztattuk a CÉK tar- cali központját és a konzorciu­mot is. A tapasztalatok függvé­nyében a későbbiekben a súly- korlátozás bevezetését sem tart­juk kizártnak. Eredményesnek ítélem a lépésünket, a szállító­kat figyelmeztették a korlátozás betartására, s mi is kértünk se­gítséget az Egri Rendőrkapi­tányságtól és a közlekedési fel­ügyelettől, hogy gyakorta el­lenőrizzék a teherautók sebes­ségét és a rakomány súlyát. Már néhány bírságot ki is szab­tak. Annak is hangot adtunk: nem elég a szállítójárművek ál­tal okozott anyagi károkat meg­téríteni, hanem a kiváltó okokat kell ésszerű határok közé szorí­tani. A polgármester azt sem tit­kolta: a kedélyeket a Recsktől Kápolnáig történő vasúti szállí­tásról szóló döntés borzolta fel. Ettől ugyanis felerősödött a helybeliekben az a jogos „óhaj”, hogy ennek az egy fa­lunak se kelljen hátrányokat el­szenvednie, ha a mások mente­sítésére van megoldás. Az is hozzátartozik a teljes képhe2 - tudatta végül -, hogy a bánya „fellendülésével” mintegy 50 lami közigazgatás felső szintjén dolgozók javadalmazásának lényeges javítására „serkenti”. S ez igaz a jegyzőkre is - tette hozzá -, bár tény, hogy helyi szinteken, főként kistelepülé­seken kevés „eladható hata­lom” összpontosul ezen szak­emberek kezében. Természetesen a változtatás számos kérdés vet fel: a bér­tábla alapjául a miniszteri fize­tés szolgáljon-e, hagyjanak-e a képviselő-testületeknek moz­gásteret a juttatások megállapí­tásában, és egyáltalán azt, hogy milyen szabályozásra lenne szükség. Egyes elképzelések szerint egységes - tehát a köz- alkalmazottakra is vonatkozó ­család jutott megélhetéshez, ami a foglalkoztatási helyzet ismeretében komolyan esik latba. Szó sincs tehát arról, hogy akadályokat próbálnának gördíteni a szállítás elé. S bár a korábban említett levél írói úgy fogalmaztak: minden eszközzel meg fogják akadályozni a há­zaik és egészségük tönkretéte­lét, a polgármester kifejezte ab­beli reményét, hogy a korláto­zások betartatásával, esetleges további szigorításával meg­előzhető a konfliktus kiszélese­dése, elmérgesedése. A Heves Megyei Állami Köz­útkezelő Közhasznú Társaság vezetőjét, Szabó Lajost arról kérdeztük: van-e arra mód, hogy csupán a problémát meg­oldó, fentebb említett 1,5 kilo­méteres szakaszra készüljön el a kiviteli terv?- Ha a tanulmányterv tartal­mazza a kérdéses „rövid” sza­kaszt, akkor ez megoldható, csak az a kérdés, hogy minek. Hiába terveztetjük meg ugyanis - mi vállalnánk szívesen -, amíg valaki azt nem mondja: megvan a pénz az útra. Ebben az esetben akár egy hónap alatt megkezdődhetne az építés. Az útalapból azonban biztos, hogy nem finanszírozható, hiszen az egész országra cirka 5 milliárd forint marad útépítésre, s ennek felosztása a már megkezdett beruházások között is csak na­gyon szűkösen történhet. Azt is megtudtuk: a közuta­kon, így a 24-esen is, a forga­lomkorlátozások megállapítása a kht. hatáskörébe tartozik, igaz, Recsken egyelőre még nem született ilyen döntés, de indokolt esetben ennek nincs akadálya. A Colas Északká Bányászati Kft. igazgatója, Cseh Zoltán la­punk érdeklődésére elmondta: fennáll az ígéretük, hogy hozzá­közszolgálati törvényt kellene alkotni, míg más nézetek sze­rint az igazgatási szintekre is különféle szabályokat kellene érvényesíteni. Ugyancsak al- lergikus front a túlmunkák kér­dése is. Ezzel kapcsolatban el­hangzott: nem is annyira mun­kajogi, mint inkább igazgatás­filozófiai kérdésről van szó. Abban mindenki egyetértett: a jelenlegi „eszközeitől meg­fosztott, lepusztult személyi ál­lománnyal” nem lehet végre­hajtani az államháztartás re­formját. S erre oda kellene fi­gyelni, mert kétséges, mi tör­ténne, ha - francia példára - „egyszerre megbetegednének a jegyzők az országban...” járulnak az elkerülő út megépí­téséhez. Ez a „gyorssegélyt” je­lentő 1,5 kilométeres szakaszra ugyanúgy igaz, mint a teljes nyomvonalra.- Annyit szabadjon azért megjegyeznem, hogy furcsa helyzetben vagyunk, hiszen mi bányásszuk a követ, és nem szállítjuk. Ha egy pék süti a ke­nyeret, akkor azt tőle a vevő vi­szi el valamilyen módon. A pék nem vállalja az ehhez kellő út megépítését.- Mint minden hasonlat, ez is sántít, hiszen információim sze­rint az önök profiljába ez bele­tartozik.-Ez tévedés. Igaz, hogy a részben Colas-tulajdonban lévő Altéira tulajdonosa az Egút Rt.- nek, de ezt a két külön céget összemosni azért távolról sem lenne szerencsés.- Miben és milyen mértékben tartja tehát elképzelhetőnek a támogatást?- Most konkrét példát mon­dok, a tályai üzemünknél ha­sonló gondokkal kellett szem­benéznünk. Az ottani önkor­mányzat meg is kezdte a 4 ki­lométeres elkerülő út megépíté­sét, amihez mi 2,7 millió forint­tal járultunk hozzá.-A nagyságrendek ismere­tében ez Recsken aligha lenne elegendő. Ón milyen lehetősé­get lát a szállítás okozta gon­dok megoldására?- Úgy vélem, leginkább a forgalom ésszerű korlátozása vezethet célra. Mondom ezt az­zal együtt, hogy a falu tulajdo­nában lévő Várbükki út egy több száz méteres szakaszát a Strabaggal közösen mi aszfal­toztuk le, s most ezen is korlá­tozza az önkormányzat a szállí­tásokat. Amit, hangsúlyozom, item mi végzünk, nekünk nincs is ilyen célra tehergépjármű­vünk. Azt is szeretném elmon­Az évek óta sikeresen működő Számítástechnikai Oktatásért Alapítvány is példázza: Isten­mezején gondot fordítanak arra, hogy az általános iskola tanulói a kor követelményeinek megfe­lelő ismereteket szerezhessenek az intézményben. Az alapítvány jóvoltából egyre bővül a géppark, olyany- nyira, hogy az eddig erre a célra használt terem mára kicsinek bizonyult. Ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy - mintegy 700 ezer forintos beruházással és közmunkások igénybevételé­vel ------egy önálló számítás­t echnikai szaktantermet alakít­sanak ki. Mint megtudtuk, a suli épüle­dani: ha Recskről kerül az au­tópályába az a mintegy 500 ezer tonna kő, amelyre jövő márciusig van megállapodá­sunk az M3 Konzorciummal, akkor az az üzemnek mintegy 500 millió forint árbevételt je­lent. Az iparűzési adót pedig a falunak fizetjük.- Úgy is érthető az előbbi megjegyzése, hogy nem feltét­lenül recski kőből épül meg az autópálya?- Nem szeretnék sarkítva fo­galmazni. Az tény: a tályai üzemünk alig fél kapacitással működik, s onnan is adott a vas­úti szállítás lehetősége. Ha erre kerülne sor, akkor viszont a recski üzemet „szüneteltetni” kényszerülnénk. Azt gondolom, ez nem lenne jó a falunak sem, a dolgozóknak sem. De egy­előre - hangsúlyozom - nincs ilyen tervünk. Hadd tegyem hozzá mindehhez: való igaz, hogy növekedni fog a teherfor­galom. Óránként mintegy 10 tele és ugyanennyi üres kocsira lehet számítani. Jómagam To­kajban, a főút mellett lakom, ennek a többszörösét vagyok kénytelen elviselni. De hangsú­lyozom: az ésszerűség keretei között igyekszünk segédkezni a megoldásban. Akár az április 10-i forgalomszabályozási fe­lülvizsgálat alkalmával, akár azt követően is. Mert fontos, hogy megmaradjon a jó kapcso­lat minden érintett között. Ezért nem mondjuk például azt sem, hogy a most - mintegy 80 millió forintos beruházással - felújítás alatt álló úgynevezett kőbányai út egy részét csak ak­kor használhatná az önkor­mányzat - pedig kell, mert ott a szeméttelepe -, ha mondjuk a teljes költség tíz százalékával beszállna, vagy ellenkező eset­ben, mint magánútról, kitilta­nánk onnan minden, bányától független forgalmat. Azt hi­szem; áZ èffëlék égyik félnek sem hoznának semmi jót. Suha Péter tének korábbi felújításakor a te­tőszerkezetet úgy építették meg, hogy a későbbiekben ott efféle módosításokra legyen le­hetőség. Ezzel élve nemsokára már a tágas helyiségben sajátít­hatják el a korszerű gépek keze­lésének, használatának forté­lyait a nebulók. Ugyancsak nagyszabású az a fejlesztési elképzelés, mely sze­rint a község, illetve Szeder­kénypuszta föútja mellett mint­egy 536 méter járdát szeretné­nek az idén megépíteni. Ennek megvalósulása azonban attól függ, hogy a beruházás 4,1 mil­lió forintra tervezett költségei­hez megkapják-e az illetékes minisztériumtól kért 2,7 milliós pályázati támogatást. Újra „A Mi Falunk” Sírok híreivel A napokban látott napvilágot a siroki önkormányzat informá­ciós kiadványának legfrissebb száma. „A Mi Falunk" ezúttal - többek között - a település ta­valyi pénzügyeiről és idei ter­veiről ad tájékoztatást. Emellett olvashatnak a helybeliek az ál­talános iskola jótékonysági est­jéről és véradási rekordról is. Csatomabővítés: már csak pár hét A Pétervásárai Városi Televí­zió beígért csatomabővítését egyre türelmetlenebbül várják az előfizetők. Információink szerint, a korábbi tervektől elté­rően, az MSAT adását élvezhe­tik - legfeljebb néhány héten belül - a kábelhálózatra csatla­kozott lakásokban élők. Szederkénypusztai falugyűlés holnap A helyi művelődési házba vár­ják holnap este 18 órára Sze­derkénypuszta polgárait. A fó­rumon a tavalyi év eredményei­ről, valamint az idei tervekről kapnak tájékoztatást. Hathavi közmunka Pétervásárán is A pétervásárai önkormányzat a hónap elejétől 27 közmunkást alkalmaz. A foglalkoztatásukra 6 hónapra kötöttek szerződéit, s jelenleg főként a közterületek tisztán tartásán serénykednek, de akadnak olyanok is, akik - végzettségüknek megfelelően - a város intézményeinek munká­jában segédkeznek. A tavalyi pénzekről pénteken Recsken Április 11-én 17 órától tanács­kozik Recsk képviselő-testülete. A faluatyák a tavalyi gazdálko­dásról szóló beszámolót tekin­tik át, valamint döntenek a fa­lugyűlés időpontjáról. Csendes falugyűlés volt Tamaleleszen A tarnaleleszi fórumon a polgá­rok tájékoztatást kaptak a köz­ség életét meghatározó esemé­nyekről és lehetőségekről. Mi történne, ha az ország jegyzői „egyszerre betegednének meg”? Istenmezején bővítik az iskolát Eszközök nélküli, lepusztult igazgatás Kinőtték a „tantermet” Kilométer-stop a tűzoltóknál (is)-Tavaly is sikeresen megren­deztük a Szent Flórián-napot Bélapátfalván, s 67 csapat részvételével a tűzoltóversenyt Feldebrön - idézte a múlt év rendezvényeit Tamaleleszen, a Heves Megyei Tőzoltószövet- ség küldöttközgyűlésének résztvevői előtt Bóta Lajosné, a szervezet elnöke. Mint mondta, a megye önkéntes, il­letve vállalati rajai kiemelke­dően szerepeltek az országos megméretésen is. Ugyancsak jól „dolgoztak” a pályázatok terén: a beadott 23 támogatási kérelem nagyobbik része ked­vező elbírálásban részesült. Nagy Csaba tü. főhadnagy a tavalyi gazdálkodást ismer­tette, valamint az idei várható költségvetést. A korábbi évek megtakarításainak köszönhe­tően reális tervként szerepel egy mikrobusz vásárlása, mellyel a szövetség szállítási, illetve utazási gondjait meg­oldhatnák. Némi vita után a küldöttek is egyetértettek ez­zel, lévén igen nyomós érv, hogy a megyei parancsnok­ságnál most felettébb komoly kilométer-korlátozást vezettek be, s emiatt a hivatásosok nem tudják így segíteni a szövetsé­get. Végezetül átadták a Fló- rián-emlékérmeket. A tarnale­leszi Kovács István és a Mátra Cukor Rt. rajából Végh Győző vehette át az elismerést, vala­mint Szomszéd Attila alezre­des, a pétervásárai laktanya parancsnoka. Kovács István parancsnokhelyettes átveszi az emlékérmet Komszomolszkaj a úlica Veszik a nemzet elfele. Hiába a buzdítás magyar önérzetre, keresz­tényi kötelességre. Itt minden monetáris. Érveljünk hát ekképp. Mert bizony „tarthatatlan, hogy egy önérzetes magyarok lakta, ezeréves magyar faluban egy orosz ifjúsági mozgalom nevét viseli ma is egy utca”. lm a példabeszéd, a „gazdaság nyelvére” fordítva:- Ha ide jön egy gyáros, aki munkahelyet akar teremteni a mi kis falunkban, és meghallja, hogy itt marxista ihletésű utcanevek van­nak, kérdem én, mi történik akkor? Visszaretten, s elgondolkodik: ide hozzam én a tőkémet? Dehogy teszek ilyet, hiszen itt elveszik azt tőlem... Tetszetős a gondolatmenet. Megerősítve azzal: talán kicsiség mindez, de gyakran egy narancshéjon is el lehet csúszni. Tegyük hozzá: főként, ha ezeréves önérzetű magyar gyümölcsről van szó. Arra ne vesztegessük a szót, hogy a komszomolnak vagy Marx­nak van-e több köze a tökéhez. Arra sem, hogy ha az ominózus utca amúgy önérzetes keresztény magyar lakói évek óta nem akarnak személyi igazolványt, útlevelet, adókártyát, jogosítványt, forgalmi engedélyt cserélni, akkor ezt esetleg tiszteletben kéne tartani. A gazdasági átalakulás ugyanis aligha egy pár száz méteres asz­faltcsík elnevezésétől függ. A türelmetlenség viszont - hogy mást ne mondjunk - két év múlva könnyen megbosszulja magát. A hata­lom pedig valóban szorosan összefügg a tőkével. A forintokból és a hangzatos szavakból összekovácsolttal egyaránt. Suha Péter #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents