Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-07 / 80. szám
4. oldal Egészségünkért 1997. április 7., hétfő Egészségügyi Világnap, 1997 Újra feltámadó fertőző betegségek Ebbe a csoportba tartozó fertőző megbetegedéseket az emberiség régóta ismeri, de előfordulásukat sikerült alacsony szintre visszaszorítani. Az elmúlt években számuk újra növekszik, gyakran járványos formában jelentkeznek, és korábban nem érintett területekre is átterjedhetnek. Ide sorolható a TBC, kolera, diphtéria (torokgyík) és a sárgaláz. Napjainkban elterjedt az a biztonságos érzés, hogy szinte győztünk a fertőző betegségek elleni küzdelemben. A legtöbbjük féken tartása megoldható, különösebb nehézségek nélkül. Látványos haladást értünk el: a himlőt elpusztították és hat másik betegséget hamarosan elpusztítanak vagy kiküszöbölnek. De sajnos, az optimizmussal együtt a biztonság érzése is megerősödött, és ez segített számos betegség riasztóan gyors elterjedésében. A világ számos részén újra szedik áldozataikat a főbb betegségek, a malária és a TBC. Az olyanok pedig, mint a pestis, torokgyík, agyhártyagyulladás, sárgaláz és a kolera, hosszú évekig tartó hanyatlás után újra me gjelentek fenyegető veszedelemként. Mi több, eddig ismeretlen fertőző betegségek nem várt iramban terjednek. Az elmúlt 20 évben több mint 20 új és igen fertőző betegséget regisztráltak. Ebbe beleértendő a heveny Ebola-típusú vérzéses láz, a HIV/AIDS és a Hepatitis C. Közülük sokra nincs gyógymód vagy védőoltás. Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás is fenyegeti egészségünket az utóbbi húsz évben. Azok a gyógyszerek, amelyek egykoron hatásosak voltak számos fertőző betegség ellen, most egyre kevésbé hatékonyak, ahogy a velük szemben való ellenállás nő. Egyre kevesebb új antibiotikumot gyártanak, részben a magas fejlesztési költségek, részben az engedélyezés miatt. Ahogy az e betegségek gyógyítása egyre kevésbé hatásos, egyre több embert kell kórházba utalni, a gyógyítási költségek nőnek, az iskolából és a munkahelyekről való hiányzás is növekszik. Számos oka van az új betegségek megjelenésének és azon korábbi betegségek újjáéledésének, amelyekről azt gondolták, hogy fékentartha- tóak. Ezen okok közé tartozik a nemzetközi légi utazás gyors fejlődése, a mega-városok kialakulása és növekedése, a nagy népsűrűség, nem megfelelő víz- tisztítás és higiénia. Az élelmiszertől való megbetegedések oka a kereskedelem globalizációja, az élelmek gyártásának, feldolgozásának megváltozása. A környezeti faktorok oda vezetnek, hogy az ember teljesen ki lesz szolgáltatva korábban ismeretlen betegségeknek. Például az ember kiirtja az erdőket, korábban elszigetelt állat- és rovarélőhelyeket vesz birtokba, ez növeli a betegségek rizikóját. Időközben a szegény és gazdag országokban a közegészségügy forrásait egyaránt csökkentik. Emiatt az új betegségek megjelenése, a korábbiak újraéledése, az antibiotikumokkal szembeni ellenállás kifejlődése észrevétlenül folyik, egészen addig, míg túl késő nem lesz. Egy mai megrázó példa a HIV-vírus, amelyet csak azután fedeztek fel, miután számos országban sok ember már fertőzött volt. Ha a járványgyanús betegségeket időben észreveszik, a járványok és országos megbetegedések néhány esetben megelőzhetőek, más esetben csökkenthetőek. Ezen nyomós okok miatt az Egészségügyi Világnap, 1997 témája „Fertőző betegségek felbukkanása - Globális Riadó, Globális Felelősség”. Reméljük, a világnap, mint katalizátor, segít a különböző országoknak, hogy reálisan nézzék e problémákat, s koncentráljanak arra, hogy újra felépítsék az alapokat a betegségek felmérése és bizonyos keretek között való tartása végett! A köz- és privát szektorokat egyaránt ösztönözni kell a megelőzés és kontroll fejlesztésére, új antibiotikumokkal kéne helyettesíteni a régieket. Szembe kell néznünk a ténynyel, hogy a fertőző betegségek egyöntetű veszélyt jelentenek, figyelmet követelnek, főként egy olyan korban, mikor az emberek egyre közelebb kerülnek egymáshoz a nemzetközi utazási lehetőségek és a kereskedelem miatt. Ezek a betegségek nem ismernek határokat. Együtt kell működnünk, hogy féken tarthassuk őket. Tuberculosis: Emberről emberre terjed cseppfertőzés útján. 1994-ben 3,3 millió megbetegedést regisztráltak a világon. A fertőzések számának emelkedésében szerepe van a háborúknak, az ezzel együtt járó menekült hullámnak, túlnépesedésnek, szegénységnek és a higiénés helyzet romlásának. Magyarországon a 30 évesnél idősebbek között folyamatosan emelkedik a TBC-esetszám. A megelőzés lehetőségei: védőoltás, tüdőszűrés és a higiénés helyzet javítása. Kolera: 1995-ben 208 ezer 755 esetet jelentettek a WHO- nak. Az esetek közel felét Afrikában regisztrálták. Több mint 90 százaléka enyhe megbetegedés, más eredetű hasmenésektől nehéz elkülöníteni. Szájon át adott cukor (glükóz) oldattal és antibiotikummal jól gyógyítható. Diphtéria (torokgyík): Magyarországon a II. világháború előtti időszakban a betegség előfordulási gyakorisága igen magas volt. Az 1930-as években az esetek évi átlaga meghaladta a hétezret, a halálozások évi átlaga pedig a négyszázat. A kötelező védőoltások bevezetése óta (1938) jelentősen csökkent az esetek száma. Az utolsó tíz évben hazánkban mindössze négy torokgyík megbetegedés történt. A volt Szovjetunió utódállamait érintette a járvány, amely a ’90-es évek első felében kezdődött és napjainkig is tart. Az okok között szerepel az is, hogy a lakosság nem kérte a védőoltást. Magyarországra behurcolás nem történt. A gyermekkori védőoltások védettséget biztosítanak 21 éves korig. Malária: A világon a malária esetek száma évi 300-500 millió. A megbetegedések többsége a trópusi Afrikában (90 százalék) fordul elő. A kórokozó szúnyog közvetítésével terjed. Malária okozta halálozások száma a világon évente 1,5 és 2,7 millió. A fertőzött országokba utazóknak a betegség megelőzésére orvosi vényre kiváltható gyógyszerek állnak rendelkezésre. HIV/AIDS világjárvány jelenlegi helyzete (1996. december 31-i adatok): A WHO-pak bejelentett AIDS-esetek száma a világon 1 millió 544 ezer 067. A nyilvántartott HlV-fertőzöt- tek száma 8,4 millió. Magyar- országi helyzet: Az AIDS-bete- gek száma 245. AIDS okozta halálozások száma 157. Nyilvántartott HIV-fertőzöttek száma 624. A HIV-vírus vérrel, testváladékkal, főleg szexuális úton és kábítszer-élvezőknél közös tű használatával terjed. Ebola-vírus okozta vérzéses láz: A megbetegedés súlyos lefolyású, gyakran halálos kimenetelű. Az Ebola-vírus először 1976-ban Szudánban és Zairében csaknem egyidejűleg okozott járványt mintegy 500 megbetegedéssel. A fertőzés forrása valamilyen állat, amit azonosítani még nem tudtak. Különböző majomfélék is fogékonyak a fertőzés iránt. Emberről emberre való terjedésnél a legjelentősebb a vírust tartalmazó vér és váladék. A betegség Magyarországra való behurcolá- sának esélye minimális. BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelö bántalma): A betegség első észlelésére és leírására az Egyesült Királyságban került sor, 1986 novemberétől 1996 közepéig megközelítően 150 ezer esetet észleltek. 1996 közepéig 10 más országból is jelentettek BSE megbetegedést. A terjedési mód, a kórokozó nem ismert. Mi okozza a fertőző betegségek feltámadását vagy újra feltámadását? A fertőző betegségek feltámadása kapcsolatba hozható azzal, hogy egyre több ember él és közlekedik a földön: gyorsul és egyre intenzívebbé válik a nemzetközi forgalom, a rossz csatornázással ellátott városokban nagymérvű a túlzsúfoltság. Az egyéb tényezők közé tartozik a közegészségügyi infrastruktúra leromlása is, amely képtelen lépést tartani a népesség gyarapodásával összefüggő igényekkel. Az utóbbi években drámai ütemben növekedett meg az utazások össz-mennyisége: jelenleg évente több mint 50 millió ember veszi igénybe a nemzetközi légijáratokat. Az utazás sebessége hasonlóképpen megnövekedett. A feltámadó és újra feltámadó fertőzések tükrözik a mikroorganizmusok folyamatos küzdelmét a túlélésért. Ez következhet be az olyan nagyobb erdőirtásokat követően, melyek az állatokat táplálékkeresésük során közelebb kényszerítik az emberhez. Lehetséges az ivóvízellátási és a csatornázási rendszerek összeomlása folya- mányaképpen, vagy a korai betegség felismerés elmulasztásának köszönhetően, vagy az oltási programok kudarca nyomán, vagy a magas kockázatú emberi viselkedés okán. Mindez együtt jár a fertőző betegség kontroll iránti törődés csökkenésével, és az e célból rendelkezésre álló anyagi erőforrások fogyatkozásával. A XX. század első felében a fertőző betegségek okozta halálozás folyamatosan csökkent, mivel javultak a higiénés és táplálkozási viszonyok. Ez tetőpontját az 1970-es évek második felében érte el, amikor sikerült egy fertőző betegséget gyökerestül kiirtani, a feketehimlőt. A globális válasz: Az Egészségügyi Világszervezet tagállamai egy, a szervezet közgyűlése által elfogadott határozatban fejezték ki aggodalmaikat 1995-ben. E határozatot a világszervezet olyan módon valósította meg, hogy létrehozta a Feltámadó és egyéb Fertőző Betegségek Felügyeleti és Ellenőrzési Részlegét (EMC, Division of Emerging and other Communicable Diseases Surveillance and Control), amelynek küldetése megerősíteni az országos és nemzetközi kapacitásokat a fertőző betegségek felügyelete és ellenőrzése terén. Ne feledkezzünk el a Salmonellosisról sem! A Salmonellosis az általános megítélés szerint nem tartozik a legsúlyosabb fertőző betegségek sorába. Am Magyarországon a kötelező fertőző beteg-bejelentések több mint felét a salmonellás esetek teszik ki. Az évente több tízezres nagyságrendben előforduló fertőzés elsősorban a gyermekek, fiatalok megbetegedését okozza, az idős, legyengült szervezetre pedig halálos veszélyt jelenthet. Tudnunk kell, hogy nem a sors ránk mért csapásairól van szó, hanem odafigyeléssel, alapossággal, a higiénés szabályok betartásával megelőzhető fertőzéssel állunk szemben. A Salmonellosisok 95 százalékát fertőzött tojás, baromfihús okozza. Bár saját hatáskörünkben a fertőzött élelmiszereket baktériumoktól mentesíteni nem tudjuk, azok az ételkészítés helyes technológiáját alkalmazva elpusztíthatok. Az elmúlt években Heves megyében évente 600 Salmonellosisról szereztünk tudomást, az esetek közel fele családi, vagy közösségi járvány volt. Ballagási ebéden finom, habos sütemény tojásfehérje habja okozott fertőzéseket. Több lakodalomban a nyers tojással összeállított töltelékfélék juttatták a vendégeket kórházba. Típusos a nyers tojással házilag készített majonézes saláták által kiváltott fertőzés, és gyakorta okoz családi járványokat a nyers tojással dúsított palacsintatöltelék. Fertőzést terjeszthet még a kedvelt és gyakran fogyasztott lágy- és tükörtojás, a nem kellően átsült hús, de volt lakodalmas járványunk salmonellás tojásból készített csigatésztától, nokedlitől is. A salmonella meglehetősen ellenálló kórokozó: fagyasztás nem károsítja, hűtés csak a szaporodását gátolja. A szobahőmérsékleten tárolt élelmiszerekben jól szaporodik. Kezünk ujjain tíz percig életképes, napokig megmarad konyhai eszközökön is, így ételeinkbe is bekerülhet. A fertőzés megelőzhető, ha tanácsainkat megfogadják: A tisztaság, az ételkészítés előtti kézmosás megakadályozza a salmonella szennyezettség szétkenődését. Fontos a gondos mosogatás. Ne készítsünk mosat lan, törött, nyers, vagy gyengén hőkezelt tojással ételeket! Fogyasztás előtt legalább 10 percig tartó újra forralás a kórokozókat maradéktalanul elpusztítja. A hűtőszekrényben a nyersanyagokat és a kész ételeket egymástól elkülönítetten, zárt csomagolásban, vagy jól zárható edényben tároljuk. Rendezvények esetén a sütést-főzést szakemberre bízzuk! ANTSZ Heves Megyei Intézete Járványügyi Osztály 7~ MEGRENDELŐLAP I Ha előfizet a llnK"® l'“ -ra, víyM, .. , havonta hor ^ Önnel marad! ; Alulírott...................................................................................(név) • ...........................................................................(irányítószám, helység) ..............................................(utca).............(házszám)..........(ajtó) m egrendelem a HEVIS ¥ H1RLAP című lapot .............................'........példányban I • Az előfizetési dijat a fenti címen jelentkező kézbesítőnek fizetem. • Az előfizetési díjat a.................................pénzintézetnél vezetett ........................................................folyószámláról egyenlítem ki. (K érjük, hogy a banknak adjon megbízást a hírlapdíj átadására.) A megrendelőlapot a következő címre szíveskedjen feladni. AS-M Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája 3301 EGER, Pf. 23 Vidéken a Heves Megyei Hírlap terjesztőinél lehet előfizetni. A lap megrendelhető továbbá a 36-412-646 telefonszámon is. I Előfizetési díj ......................................................... e gy hónapra 645 Ft aláírás A Hepatitis B - az adatok tükrében Az elmúlt évban többször találkoztunk különböző újságokban megjelent cikkekkel, tájékoztatással, melyek Hepatitis B vírusfertőzés (a fertőző májgyulladás egyik fajtája) veszélyességére hívták fel a figyelmet. Ezek az információk világviszonylatban sokkoló hatású számadatokat tartalmaznak. Felhívják a figyelmet a fertőzések veszélyességére, a lehetséges szövődmények súlyosságára. Fontosnak és a korrekt tájékoztatás részének tartjuk a betegség vonatkozásában a Magyar- országon ismert számadatok megjelentetését. A fertőző májgyulladás 1950 óta tartozik a bejelentendő fertőző betegségek közé. Azóta a legtöbb megbetegedés az 50-es évek második felében volt: évente mintegy 20 ezer. A szociális körülmények javulásával, a higiénés kultúra fejlődésével napjainkra a Hepatitises bejelentések száma 1000-2000 egy évben. A „fertőző májgyulladás” diagnózis bármely víruseredetű májgyulladást magában foglal. A Hepatitis B vírus kóroki szerepe e fertőzésekben 10-15 százalék. Helyénvaló az állítás: B vírusfertőzés után jelentős százalékban maradhat vissza a vérben vírushordozó, s a tünet- és panaszmentes vírushordozók, mint fertőző források élnek közöttünk. Ám Magyarország Hepatitis B vírushordozás tekintetében az „alacsony fertőzött- ségű” országok között van, egy kategóriában az észak-amerikai és nyugat-európai országokkal. Hazánkban a lakosság 1 százaléka vírushordozó, a terhességi szűrővizsgálatok 0,5 százalékos vírushordozást igazoltak. Megyénkben az utóbbi időszakban évente 1-2 heveny Hepatitis B megbetegedést ismertek fel. Itthon térítésmentesen részesülnek megelőző védőoltásban az egészségügyi dolgozók, hiszen foglalkozásukból adódóan nagyobb fertőzésveszélynek vannak kitéve. Adott a lehetőség az ismert HB vírushordozók közvetlen környezetének oltására a tisztiorvosi szolgálat közreműködésével. Kiemelt a szűrővizsgálatok során felismert HB vírushordozó anyák újszülötteinek megelőző oltása, mely teljes körű és ingyenes oltási sorozat. Hepatitis B vírus fertőzés szempontjából is veszélyeztetettek a rossz szociális körülmények között élők, a partnereiket gyakran cserélő, aktív szexuális életet élő személyek. Tűszúrás réyén fertőződhetnek a közös tűt használó kábítószerélvezők. A védőoltásokat körükben szorgalmazni kell. Várhatóan a következő évtől bevezetik - a gyermekeknek adott, többi ingyenes védőoltás körében - a serdülő korúak Hepatitis B elleni oltását. ANTSZ Heves Megyei Intézete Járványügyi Osztály
