Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-07 / 80. szám
2. oldal 1997. április 7., hétfő Megyei Körkép Keleti György aláírása díszítette az egri együttes munkáját elismerő oklevelet Négy évtized a Helyőrségi Zenekar mögött Az egri a katonazenészek a jubileumi koncerten FOTÓ: PERL MÁRTON •femberöltőnyi múltra tekinthet vissza az Egri Helyőrségi Zenekar. A fennállásának 40. évfordulójára megrendezett ünnepséget az egri Megyei Művelődési Központban tartották. A zsúfolásig megtelt díszteremben Tinódi Sebestyén: Fanfár című szerzeményének hangjai csendültek fel, majd az állománygyűlés keretében Kovács László őrnagy, az együttes karmestere értékelte az elmúlt négy évtizedet. 1957 áprilisában miniszteri parancs hívta életre a honvédzenekart, s azóta fújják a nótájukat. A zenekar már az első években aktívan bekapcsolódott a zenei életbe. A keserves kezdeti időszakban, s a karmesterváltások után 1978-tól vette át a zenekar irányítását Kovács László. A ’70-es és ’80-as években nem csak a megyei tanács, de a HM is nívódíjjal tüntette ki a zenekart. Az elmúlt 40 év alatt 4800 zenei feladatot vállalt és teljesített az együttes. Hangversenyeken, eskün, térzenén és ünnepségeken ismerhette meg őket a nagyérdemű. Idén ötödik alkalommal rendezik meg Egerben a népszerű katonazenekari fesztivált. A rövid visszatekintés után a Honvéd Minisztérium díszoklevelével - amelyet Keleti György miniszter aláírása is ékesít - ismerték el az egri katonazenészek munkáját. A kitüntetések átadását követően ünnepi hangversenyt adott a zenekar. A karmesterek (Dohos László ezredes, Mándoky Béla törzszászlós, Zagyi István alezredes, Karnizs Csaba hadnagy és Kovács László őrnagy) vezényletével Lehár Ferenc: Cigányszerelem című operettjének részletétől Vivaldi és Puccini művein át Vangelis: 1492 szerzeményéig csaknem minden zenei műfajból adtak ízelítőt. A hálás közönség mindezt vastapssal értékelte. ( hancsák) Vigyázat! Génmanipuláció! Valljuk meg, olykor nemcsak felszínesek, hanem naivak is vagyunk, s olyan dolgokért lelkesedünk, amelyektől tartani kellene. Amikor hírét vettük, hogy egyre eredményesebben munkálkodnak a génsebészek, még örültünk is. Ki gondolt arra, hogy profitszerzést szolgáló munkálkodásuk valamennyiünknek veszélyessé válhat. Minderre a világszerte létrejött Természeti Törvény Pártok hívták fel a figyelmet. Ezek egyértelműen kötődnek az ősi keleti tanításokat modernizáló, ám mégis tisztán megrögző Transzcendentális Meditációhoz, annak szellemi atyjához Maharishi Mahes Yogihoz, s az általa létrehozott szervezetekhez, oktatási rendszerekhez. E sorok írója eszmélésétől kezdve húzódozik mindenféle pártcsopotosulástól Azt azonban nem veti el, ha ilyen helyekről is érkeznek - ez nem túl gyakori - jó szándékú, nemesveretű, segítségnyújtást, felvilágosítást kínáló információk. Ilyen az előbb említett ismeretanyag is, amelyről - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - április 9-én, szerdán délután 4 órától beszélnek a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Ifjúság u. 2.) azok a hazai és külföldi vendégek, akik jártasak a témában. Az érdeklődők megismerkedhetnek az alapfogalmakkal. Azokkal amelyekkel zöméről eddig jóformán semmit sem hallottak, holott mindnyájunk számára aktuálisak. Elvileg vonzó az újfajta beavatkozás, hiszen - hogy csak egy példánál maradjunk - az egyes növényeket ellenállóbbá teszi a gyomirtószerekkel szemben, s növeli tápértéküket. Ez azonban csak a látszat, mert a veszélyekről mit sem szólnak a gyártók, s vajmi keveset sejtenek az értékesítők, holott új mérgek és allergének jutnak az ételekbe, az egyes fajokra jellemző betegségek tovább terjedhetnek másokra, felbomolhat az ökológiai egyensúly. Nem is szólva arról, hogy a mesterségesen létrehozott tulajdonságok és az elkerülhetetlen tökéletlenségek valamelyik következő generációra, valamint más rokon fajra is átterjhedhetnek. Ezeket nem lehet megszüntetni, kordában tartani, azaz következményei katasztrófálisabbak egy átlagos méretű nukleáris háborúnál is, vagyis az S.O.S.-jelzések sürgetőek és indokoltak. Másként fogalmazva: jobb időben aggódni, mint később a kiiktathatatlan tragédia áldozataivá válni... Pécsi István Illegális sírfoglalás Nagyfiigeden (Folytatás az 1. oldalról) Az új tulajdonos, akinek akkor még hivatalos pecsét sem volt a megállapodásán, 24 órán belül elbontatta Szabóék síremlékét és a szeméttelepre szállította.- Gondolom, ez törvénysértő, nem?-Teljes egészében. De mivel az új tulajdonos úgy gondolta, most már szabadon intézkedhet a területén, elszállíttatta az előző síremléket. Azóta azt a dózer összetúrta, teljesen használhatatlanná vált. Egy síremlék értéke manapság akár százezer forint is lehet.- Ki használhatja jelenleg a parcellát?- A gyöngyösi központ úgy rendelkezett, hogy amíg a bíróság nem rendezi az ügyet, addig oda nem lehet temetni.- Tehát lezárták a parcellát, így a tulajdonos, azaz Szabóék sem temetkezhetnek oda?- Amíg nincs bírósági döntés, addig nem.- Hogyan fordulhat elő, hogy egy megváltott sírhely tulajdonost cserél?- Csakis úgy, hogy jogtalan szerződést kötött az előző gondnok, s a pénzt zseebre tette.- Mekkora kára keletkezett a Szabó családnak?- Öt évvel az eset előtt csináltattak sírhelyet. Manapság, mint mondottam, legalább 100 ezer forint egy emlékmű. Öt éve sem adták sokkal olcsóbban. Szabó néninek tehát pereskedni kell. Hiába, hogy ő a jogsértés áldozata, csak a bíróság tudja visszaszerezni ősei nyughelyét. A hazai törvények 25 éves ciklusokban határozzák meg a nyughely megváltását. Az összeg Nagy fügédén is jelképes: 2800 forint egy negyed századra. Ennyiért igazán kár illegális sírhelyet foglalni. Joggal merülhet fel ezek után: biztonságban vannak-e a földben pihenő szeretteink? Elvileg igen. Hiszen, ha 25 év után nem vásárolják meg a hozzátartozók a parcellát, akkor a temető kezelőjének - az egyháznak, az önkormányzatnak vagy a bérlőnek -, meg kell hirdetnie a területet. Ezután még mindig van türelmi idő, mialatt a távoli hozzátartozóknak lehetőségük van az ismételt megváltásra. Ha továbbra sincs a sírra igényt tartó élő hozzátartozó, akkor a tulajdonosnak jogában áll a megmaradt síremlékeket saját belátása szerint újra felhasználni, kőfaragónak eladni, vagy akár a szeméttelepre is elszállíttatni. A hamvakat a földben hagyják, s újra kijelölik a parcellákat, amire az új bérlő rátemet. A bíróság helyett mi nem ítélhetünk. Csupán a történetet oszthatjuk meg olvasóinkkal, amely tanulságul szolgál: 2800 forintért mennyi bosszúságot, megaláztatást lehet szerezni másoknak, s hogyan lehet meggyalázni az ősök emlékét. Szuromi Rita Húsz liter vér Tamaméráról Sziréna Ha szombat - akkor tűz (Folytatás az 1. oldalról) Tizenhétszer risztották szombaton a megyei tűzoltókat. Mint az ügyeletestől megtudtuk: Egerből 5, Gyöngyösről 1, Hatvanból 7, Hevesről 4 alkalommal gördültek ki a szerkocsik - szerencsére kár nélküli - kisebb-nagyobb avartüzekhez. A kivételt az a hatvani eset jelentette, melyben egy elhagyott benzinkút hajléktalanok lakta „ irodaépületében ” lobbantak fel a lángok. Mintegy 50 ezer forints kár keletkezett a 6 négyzetméteres bódéban. Vasárnap a szél adott munkát a lánglovagoknak. A hatvani egységet Boldogra risztották, ahol egy Túrái úti melléképületre dőlt fát kellett eltávolíta- niuk. Gyöngyösön a Jószerencsét útra dőlt egy fatörzs. Ezt az akadályt is a tűzoltóknak kellett megszüntetniük. Füstölnivalót vittek el ismeretlen betörők vasárnapra virradó éjjel az egri Mindszenthy úti ABC-ből, s hogy a cigaretta ki ne szántsa a szájukat, némi itó- kát is felpakoltak. A kár összesen 30 ezer forint. Rádiósmagnójától „szabadították meg” ugyanezen az éjszakán ismeretlen tettesek azt a Skoda gépkocsit, amely a megyeszékhelyen egy Mátyás király úti parkolóban állt. A kár 30 ezer forint. A Vöröskereszt hevesi szervezete véradásra hívta a tar- naméraiakat. A helyiek közül ötvenen jelentek meg az általános iskolában, ami tizenkettővel több, mint a tavalyi donorszám volt. Mint Mucsi Istvánné, a Vöröskereszt helyi elnöke elmondta: összesen 20 liter vért adtak a méraiak. Sok fiatal, eddig nem látott arc is megjelent a véradóágy mellett, ami mutatja, hogy a (Folytatás az 1. oldalról) Az viszont tény, hogy az elkövetkező években - főleg ha a nedves, párás és meleg időjárás is hozzájárul - növekvő megyebeli elterjedésre is fel készülni. Elsősorban a hevesi térség veszélyeztetett. Legérzékenyebb a birs, de nagy a kockázat a körte- és az almaféléknél - főleg a hazánkban népszerű jonatánra lehet végzetes -, valamint olyan dísznövényeknél is mint a berkenye. A kór térhódítását központi kampány is segíti. Petrovszki elmondta: megoldást jelenthet a fajtaváltás, olyan ellenálló növények telepítése, amelyek kevésbé érzékenyek a kórokozóra. Megelőzésre ajánlottak a réztartalamú szerek, mint a közismert bordódé. Fertőzések kezelésére pedig rendelkezésre áll a streptomycyn alapú antiméraiakban van segítő szándék. Ugyanakkor a község polgármestere, Bencze László, aki negyvenhetedikként nyújtotta karját véradásra, hozzátette: az önkormányzat minden évben ezer forintot ad a donoroknak. Az emberek azonban nem a pénzért mennek: az ezer forint csupán jelképes köszönet a donoroknak a segítségért. biotikum. Az első idők drasztikus gócmentesítő eljárásával - amikor egész telepítéseket számoltak fel - már nem kell számolni. Az egyes növényeket kell kezelni, a fertőzés helyétől 30-40 centiméterre visszavágni a hajtásokat, ágakat, és eltüzelni a nyesedékeket. Persze, ha a törzsön jelentkezik a betegség és menthetetlen, úgy az egész növényt ki kell irtani. A szakember külön felhívta a figyelmet a metszőollók fertőtlenítésére. Tanácsos, hogy a virágzás előtti időszakban - amíg a méhek még nem viszik tovább a fertőzést - a gazdák fokozottan ellenőrizzék ültetvényeiket. Ha a betegségnek akár csak a gyanúját is észlelik, azonnal jelentsék a növényvédő állomásnak, ők tanáccsal, vegyszerekkel is tudnak segíteni. (kj) A tűzelhalás megállíthatatlan A szolid vulkánpoklok éjszakája T7gy amerikai katasztrófafilmtöl - bármeny- 1-j nyíre lerágott csont is ez a filmgyártásban - a néző még vár némi izgalmat, feszültséget a vászon előtt ülve. Még akkor is, ha tudja, hogy a szokásos, jól bevált sémák elkerülhetetlenek lesznek: néhány szereplőnek halni kell, de a hősök megmenekülnek, s a vég mi más lehet, mint boldog egymásra találás, langyos, happy end. Ezt a sablont követte a Roger Donaldson rendezte Dante Pokla is. Bár a nyitóképsorok izgalmat ígértek, később kiderült, hogy a vulkán csupán gyönyörű díszlet az egyszerű, szokványos történethez. A film alkotói most egy lávaömlést választottak a tragédia helyszínéül. A pergő cselekmény értékéből némileg veszít azáltal, hogy a katasztrófa kibontakozása lineáris, mindenki jól tudja: a melegvizű forrás savasodásával, a fák kiszáradásával a vulkáni működés képsorait vezetik he. Egyedül a technikai megoldások és a festői környezetben elhelyezett kráter különbözteti meg Dante poklát a tucat-katasztrófa filmtől. A jó! megválasztott környezet miatt már túl nagyot nem is bukhat az alkotás. A tragédia helyszíne ezúttal egy kisváros, Dante pokla, ahol a vulkáni működés jeleire figyelnek fel a kutatók. A település testületé igyekszik elkerülni a pánikhangulatot, így mindenkit meglepetésszerűen ér a rengés, a hamueső. Elkezdődik a küzdelem ember és természet között. A történet gerince a polgármester asszony (Linda Hamilton) és a geológus (Pierce Bros- nan) küzdelmét követi végig. A profi kamera- technika trükkjeiböl csak néhány eltúlzott képsor zökkenti ki a nézőt: a láván átkelő kocsi, ami a tűzforró anyagon meggyullad, aztán magától elalszik. Az elveszettnek hitt kutya megkerül. A NASA készüléke megmenti a romok alá temetett hősöket. r A boldog vég sem marad el: a kulcsfigurák megmenekülnek, sokadalom ünnepli a túlélőket. Ebben már csak az a baj, hogy aki valódi tragédiát élt át, az tudja: ha tényleg élesben megy egy küzdelem, akkor a túlélés képsorai koránt sem ennyire idilliek... Szuromi Rita
