Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05 / 79. szám

A családfakutató Benvenuti Gyula Nem ismer lehetetlent N oha istenek kiváltsága ez, ám olykor ember is utánozhatja, ha van hozzá hite, önbizalma. A többi már munka dolga. Ilyen típusú ember Egerben Ben­venuti Gyula, aki 69 éves ko­rában - ahogyan ő mondja: „lelkem megnyugtatására” - elkészítette őseinek és le- származottainak családfáját. így vall erről: - Eger nagyon sokat köszönhet ennek a szép családnak. Emlékszem, még gyermekként, hogy ki, hol és miként dolgozott. A Nagytemp­lom kupoláján a kötéllétrán lógva javította a tetőt Bajnok Kálmán bácsi, a bádogosmes­ter. De bármelyik intézmény kapuján belépek, ott látom a kezük nyomát a bejáratok ka­puin, feljárók lépcsőin, ablakok párkányán, a tágas szárnyas aj­tók nyflóin, a Pénzügyi Palotá­tól a Halas iskoláig. Mintha benső énjük szólna hozzám ál­taluk, hogy mondjam el a ne­vükben, helyettük: szívüket, lelkűket vitték abba, amit te­remtettek. A családfa eredő gyökere, törzse az itáliai származású Giulio Benvenuti (1811-1856) káplár. A szép körszakállas férfi Lombardia szülötte volt, Colunato faluból. A neve is csa­logató ígéret, magyar jelentése: Isten hozott. Hamarosan otthon is érezte magát a fess katona, szerelemre gyulladt a szép öz­vegy, Hakker Juliánná iránt. A kölcsönös szerelem házasság­gal folytatódott ( 1851 ), és a kö­vetkező évben megszületett az egyetlen fiú, akit Gyulának ke­reszteltek. Tőle származott utóbb az elterebélyesedő Ben­venuti család. Giulio rendfenn­tartóként szolgált Eger várában, de a szigorú polgárfeleség óha­jára kilépett az osztrák sereg­ből, és az obsit után az érsekség vadászegyenruháját öltötte ma­gára. A legenda szerint vadá­szaton egy vadkan toppant elébe. Még fegyverhez se nyúl­hatott, csak lehajolt egy kőda­rabért, és a vad elinalt. Akkor látta, hogy amit kőnek nézett, egy törött Madonna, amelyet a család egyik nőtagja, Benvenuti Anna ma is ereklyeként őriz Kassán. A fáma szerint ez men­tette meg Giulio életét, és ter­mészetes halál vitte hamvait az egri Rókus temetőbe. Hála az anyai gondoskodás­nak, B. Gyula ( 1852-1915) pap­lankészítő mesterré vált, de kárpitosként is dolgozott az ér­sekség szolgálatában. Feleségül vette az egri Szekfű Rozáliát (1853-1918), aki 8 gyermek­nek adott életet. Valamennyien iparosokká, mesteremberekké váltak. A legidősebb, B. Erzsé­bet (1874-1928) kalaposlány­ként (masamód) dolgozott, ké­sőbb saját üzletében, az Érsek utcában. B. Béla (1876-1938) asztalosmester az egri érseknek hintót is gyártott, templomi bú­torzatot javít, felesége, Bíró Ju­liánná (1891-1956) az érsek Benvenuti Gyula szakácsnője volt, itt ismerked­tek össze, de házasságukból nem született gyermek. B. Gyula bádogosmesterséget ta­nult, a régi református templom tornyát lemezelte és festette (kórház hídjánál), az evangéli­kus templom tornyát is ő csi­nálta. B. Ilona (1881-1942) varrónő, több alkalmazottal dolgozott saját varrodájában, később Mezei Sándor férjével ruházati boltot nyitott. A Dobó téren, a Hangya épületében volt üzletük. Benvenuti Bajnok Kálmán (1886-1964) bádogosmester az I. világháborúban Isonzónál harcolt, arany- és ezüstérmeiért vitézzé avatta a kormányzó 1926-ban, ekkor vette föl a Bajnok előnevet. Ö javította, újította fel a Bazilika kupoláját, lemezelte a város templomtor­nyait, elvállalta a Megyeháza és iskolák csatornaszerelését is. Polgári tekintélye révén a Hl. kerület fertálymesterévé válasz­tották. Felesége, Karácsonyi Katalin a közéleti mester méltó párja volt, akit csak nagyasz- szonynak szólított a korabeli polgárság. Két lányuk született: Rozália és Anna. B. Andor (1888-1958) épü­let- és bútorasztalos, a család­fakutató keresztapja. Testvéré­vel együtt vállalta a polgári is­kola, a Pénzügyi Palota, a Tör­vényház, a Megyeháza, a Halas iskola ajtóinak és ablakainak kivitelezését, beszerelését. B. Gábor (1891-1952) cipő­felsőrész-készítő, ő az édesapja Gyulának, az I. világháborúban tüzér volt. Kapuvárait ismerkedett meg Horváth Margittal, akivel össze­házasodtak. Ikrek szület­tek, de az egyik fiú meghalt, majd az anya is. Az apa ár­ván maradt 3 éves kisfiá­val. Hazajött Egerbe, fele­ségül vette Mezei Máriát; újabb 3 gyermek szü­letett: Ilona, Klára és Gyula. Benvenuti Gyula (1928) autószerelő, mű­szerész, tekercselő, marós, la­katos, fúrás, fűtő-hűtő, de már nyugdíjas, a családtörténet szakértővé vált kutatója. Való­ban nem ismer lehetetlent, mert szinte a semmiből elevenítette meg az ősöket, akikről nem ké­szült fénykép, emberi arcukat, történetüket az élő szájhagyo­mány alapján állította össze. Giulio dédnagyapáról is csak hivatalos festmény készült, amely az obsitoslevél legféltet­tebb kincse. Hogy ezt mégis megalkotta Benvenuti Gyula, annak köszönheti, hogy hitt el­határozásában, és érezte, hogy ezzel tartozik ősei emlékének. A Kisasszony utcában nőtt fel, jól ismert minden madárfész­ket. Cserkész volt, fúvószene­karban játszott, 1952-ben meg­nősült, felesége Nagy Ilona, 2 lányuk született. A Volán nyugdíjasa, mérlegképes köny­velő. B. Katalin (1954), B. Gyula leánya, elektroműszerészként dolgozott az egri Vilatinál Su­lyok István férjével együtt. Ké­sőbb jobb megélhetés után néz­tek, a Lajosvárosban élelmi­szerüzletet nyitottak, sokat dol­goznak, hogy két lányukat (Brigitta, Nikolett) neveljék. B. Ágnes (1960), B. Gyula másik leánya út-híd mérnök, férje, Nagy Tibor mérnök. Állás nél­kül maradtak, próbálkoztak lángossal, csigával, pattogatott kukoricával, de a BNV-n meg­ismerkedtek egy lakásdíszmű- kisiparossal, és a segítségével belefogtak az ornamentikába, külső épületdíszek öntésébe, mintázásába. Ok tervezték az egri Városháza külső ornamen­tikájának a rekonstrukcióját 1996-ban, a szakvélemény is el­ismerte a kiváló munkát. Férfiágon a származáskutató B. Gyula levéltárák, plébániák segítségével derítette ki, hogy 146 éve él Egerben az olasz eredetű Benvenuti család, anyai ágon pedig (Szekfű Imre révén 1786-tól) 211 éve egri lakosok. A származástáblázat arc- képcsarnoka itt-ott gyermek­kori fényképpel helyettesíti a komoly nagybácsikat, ami kü­lönös bájt kölcsönöz számukra. A hátoldalon a nevekhez fűzött élettörténeti mozaikok hely- és művelődéstörténeti forrás­anyagot szolgáltatnak Eger múltjához. Az utókor számára is példa­mutató ennek a családnak az összetartó ereje. Nem véletle­nül emelkedtek többen a város díszpolgárainak sorába. A sze­retet szokása kapcsolta össze őkeL Minden vasárnap a soros rokonnál gyűlt egybe a nagy család egy kis beszédre, és hogy örüljenek egymásnak. Benvenuti Gyula ma nyugdí­jas, de versenyeken szaval, ha­waii gitáron játszik, és csoda­kerékpárján bejárta az orszá­got, fél Európát repülőgépen, hajón. Világlátott embernek számít. Megjavít mindent, amit emberi kéz alkotott, lehetetlent nem ismer. Ha esetleg valami mégsem sikerül, azt mondja: ezt is megtanulom... E családfa szemléltető példa az ősök számbavételére. A kro­nologikus felsorolás mellett az életsorsok felvillantásával ta­pasztalatokat is nyújt. A család­fák tényfeltáró jellege nagy­fokú önismeretre nevel, hogy szilárdabban találjuk meg he­lyünket az emberek között. Benvenuti Gyula elkészítette családfáját, amely nem lett ne­mesi kutyabőr, nem királyi adománylevél, amit utódok ér­demtelenül is örökölhetnének. Itt mindenik ős és utód szüle­tése pillanatától újra meg kel­lett hogy szerezze a munka ne­mesítő mesterlevelét, hogy megállhassa a helyét. Gál Elemér Ugye, hogy más szelek fujdogálnak...? S­KJzubjektív NE MONDJA már senki, hogy nem javul nálunk a hely­zet! Ugye, hogy odafigyeltek népi-nemzeti . felháborodás sunkra? Méltányolták, hogy sokallottuk a Márta-ügy 800 millió forint körüli összegét, s azóta lényegesen kisebb pénz­szórással próbálnak bennünket vigasztalni. Másra ne gondol­junk, mint például a volt agro- bankos vezér esetére, amelynél a bíróság a napokban másod­fokon csak 45 millió forintnyi fizetésre kötelezte az említett pénzintézet jogutódját a távo­zott főnök kárpótlásaként... Ennyi ugyanis kamatostól az incidens miatt elmaradt mun­kabér, meg a hajdani bankár - ma sportszövetségi elnök és pénzügyi tanácsadó - végki­elégítésének a háromszorosa. Ami jár neki demokráciánk piacgazdaságában. Fehéren-íeketén megilleti, hiszen - gondolható - megál­lapodás, szerződés, jogszabály rögzíti. Ha másképpen lenne, bizo­nyára be sem költözik annak idején hivatalába a csúcsem­ber. Marad inkább szürkébb prosztó, mint amilyenből oly sok szaladgál, pontosabban dolgozik körülötte jóval szeré­nyebb bérekért, fizetésekért. Hiszen úgy sokkal könnyebb! Szerinte, legalábbis. S azok szerint, akik szemrebbenés nélkül beleegyeznek életünk különleges, kivételes területei­nek kialakításába, természe­tesnek vesznek akkora mun­kadíjakat is, amiket ebben a szerencsétlen országban még ma is minden további nélkül kreálhatnak szerencsésebb honfitársainknak. Nem utolsó­sorban pedig úgy szabályoz­hatják az ilyenféle szolgálato­kat, hogy nem győzünk cso­dálkozni! A bankárkodástól 1995 ta­vaszán eltiltott hajdani góré persze mentegetőzik. Vallja, hogy nem tehet semmiről. „Önhibámon kívül jutottam ennyi pénzhez” — mondja az ámuldozóknak. S hozzáteszi, hogy eszében sincs az egészet megtartani! Mindenekelőtt visszafizeti belőle azokat a kölcsönöket, amelyeket jobb érzésű barátaitól kapott levál­tása óta. Aztán segíti vala­mennyivel sportszövetségét, a fiatal rendőröket. Sőt még a Bokros-alapítványt is gyara­pítja, noha a névadó exminisz- ter „intrikájának áldozata”... Szóval, igenis más szelek fújdogálnak már felénk, kisebb pénzekben játszanak. Nyugod- tabbak lehetünk. Mi az a 45 millió a 800-hoz képest? Mindössze egy falucska éves költségvetése. Óvodával, isko­lával, orvossal, segélyezések­kel -fejlesztések nélkül. S HOGY JÖHETNE ez egy mai bankárhoz - úgy együttvéve is...? Gyóni Gyula Manómánia A közélet iránt érdeklődő honpolgár csak kapkodja a fejét. Nem könnyű eldöntenie: a Parlament alelnöknője vajon mit értett a Róth Manó elnevezés alatt. A haza békeszerető polgárának ugyan emlékezetébe su­han, hogy e szövegrész elhangzásakor még nem volt ekkora politikai cécó, de aztán arra gondol: az a némaság a döbbe­net csendje lehetett. Azután megtudhatta, hogy zsidózásról volt szó, uszításról! A megjelölés e származásra utaló gúny­név, aminek használata megengedhetetlen. Mi több: sértő, s alkalmas arra, hogy a mindezt száján kiejtő egy csapásra alkalmatlanná váljon a magas közjogi méltóságra. A nép gyermeke alig jut levegőhöz, máris ott az újabb „magyarázat”. A kiszólás távol áll az alelnöknő felmentésé­ért fenekedők értelmezésétől. Az érintett pártfőnöke szerint a népnyúzó egykori pártvezető jellemzésére vállalkozott a politikus asszony, s ezt igen frappánsan tette. A Róth Manó nem más - valószínűleg részben német, részben mesebeli nyelven -, mint Vörös Ördög! E kis ország lakója kezd el- szenderedni, gondolván, meglehet, még kiderül, hogy a sokgyermekes anya összekeverte a neveltjeinek szánt törté­netet a legmagasabb fórumra tartogatott mondandójával. A köznép úgy érzi, figyelemelterelő álvita terpeszkedik szét a közéletben. Hajlamos így vélni a szerkesztő is. Mind­addig, amíg meg nem érkezik a Magyar Országgyűlés omi­nózus alelnöknőjétől neki címezve faxon a felszólítás: .Ahogyan az ellenem folyó rágalomhadjáratnak helyt adtak, kérem, hogy ugyanúgy kiemelten, címlapon a nyilatkoza­tomat teljes terjedelemben tegyék közzé”. Le kell mondania - fájdalom - a nyilatkozat közzétételéről. Részben, mert szomorú, hogy a Parlament második embere nem kellően körültekintő, hisz legfeljebb kis hírről beszélhetünk, semmi­képp sem rágalomhadjáratról, főleg nem a címlapon. Rész­ben, mert tartja magát az elvéhez: ilyen diktátummal ma már nem lehet bekerülni egy napilapba - bárki legyen is az... Szalay Zoltán Tíz év után Jeltelen évek rakódtak egymásra a diplomaosztás utáni esz­tendőkben. A nagy, összetartó csapat oszlopos tagjai elsod­ródtak az ország legkülönbözőbb pontjaira a mára kétes ér­tékűvé vált, „átkosbarí’ szerzett oklevéllel a zsebükben. Csaknem tíz év telt el azóta. Ki-ki megjárta a maga poklát és mennyországát. Házasságok, családalapítás, nagy utazá­sok, válások, törtetés pozícióért, karrierért, kisebb-nagyobb megalkuvások, kevés csend és még kevesebb önzetlenség. Aztán hirtelen egy jel, egy időpont, egy rendezvény, s megjelent mindenki, aki valamikor számított. Boldog vagy annak tűnő családanyák, sikeres vagy annak tűnő igazgatók, vállalkozók, mobiltelefonnal, halkan surranó autókkal, bármely sarkon beváltható bankkártyákkal. Csak figyeltük egymást, félszegen mosolyogva, s rendel­tük sorra a borokat, hogy múljon a feszültség, s hogy ne kell­jen kérdezni arról, amiről senki nem akart beszélni. Az el­múlt tíz évről, ami mindannyiunkat kényszerpályára igazí­tott. Nem akartuk egymásnak hazudni, hogy még mindig hi­szünk a szabadságban, s a dolgok megváltoztathatóságá­ban. Ahogy fogyott a bor, úgy nyeltük, tömködtük a feledés réseibe az egymástól távol eltöltött éveket is. Hajnalban már újra együtt ízlelgettük a régi dalok ízét, fénytelen, fáradt akkordok kíséretében. Aztán reggel felbőg­tek a gazdájukra váró, dermedt autók, a józanító hűvösben még felrikkant néhány gyorsan elhaló üvöltés, majd vissza­rendeződtek a ráncok az arcokon. Az üzenetrögzítőkön fon­tos üzleti hívások, kevésbé fontos családi üzenetek. A kocsisor pici bánatos jel mentén Haladt. Itt voltunk, tíz év után újra együtt. Láttuk egymást, szavak nélkül is megér­tettünk mindent. A kereszteződésnél a gázpedálra tapostak a talpak. Senki nem nézett vissza. Barta Katalin HÍR(TELEN)KÉK... A napjainkban nyugdíjba vonulók azok, akik szorgos han­gya módjára összekaparták az állam vagyonát. Nyögik is az adóját... * Moszkvában felrobbantották az utolsó orosz cár, II. Miklós tavaly leleplezett szobrát. Semmi sem örök...! * Fokozatosan drágul - mint hírlik - hazánkban az üzem­anyag. Vámol a MÓL... * Gránátot dobtak ismeretlen tettesek a budapesti telefonos Halló bár bejáratára. Hatásos üzenetrögzítő... • Egy szlovák parlamenti képviselő szerint a női vezetőket ki kellene tiltani az utak belső sávjából, mert lassú tempójuk­kal akadályozzák a közlekedést. Szidják is úton-útszélen... * Kölnben házasságtörést közvetítő irodát létesített három fia­talember a házastársi hűtlenség elősegítésére. Ajánljuk magunkat - jelszóval... (szilvás)

Next

/
Thumbnails
Contents