Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

2. oldal 1997. április 30., szerda Megyei Körkép Az egri Miénk a tér! fesztiválon mintegy 800 kisiskolás száz produkcióval indult Gyermekmüvészek a pódiumon A színjátszóké is volt a (szín)tér fotó: perl Márton Az idén is megrendezték az V. Miénk a tér! elnevezésű gyer­mekművészeti fesztivált az egri Forrás Gyermek-Szabad­időközpontban. Az elmúlt négy esztendő alatt ez olyany- nyira rangos eseménnyé vált, hogy idén mintegy 800fellépő csaknem száz műsorral ké­szült a bemutatkozásra. A művészeti seregszemlén hét kategóriában - énekkar, hangszeres zene, modern tánc, szólóének, dramatikus játék, néptánc és népi játék - léptek színpadra az általános iskolá­sok. A zsűrinek nem volt köny- nyű dolga a színvonalas pro­dukciók értékelésénél. Dönté­sük alapján a társastánc kate­góriában az egri Farkas And- rás-Mentusz Zsófia érte el az első helyezést. A karaktertán­coknál az egri Stella Agriensis gyermek tánc- és balett-együt­tes vívta ki a győzelmet. A mozgásművészetben a gyön­gyösi Arany János Általános Iskola pantomimcsoportja diadalmaskodott. A dramatikus játék ver­senyzői közül az egri Móra Ferenc Általános Iskola báb­csoportja és a bélapátfalvai Hétszínvirág színjátszó szak­kör tanulói bizonyultak a leg­jobbnak. A legszebben éneklő kisis­kolás az ecsédi Maksa Henri­ett, az egri Ágoston Katalin és a bélapátfalvai Kormos Adri- ána lett. A hangszeres zene ka­tegóriában a Felsőtárkányi Fúvószenekar, míg a szólónál az egri Bánhegyi Tünde (he­gedű), Farkas Lilla (hegedű), Homa János (zongora), Kö­rösi László (klarinét) és Rab Ildikó (fuvola) léphetett fel a képzeletbeli dobogó első fo­kára. A kórusok közül az egri II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola és a 12. Számú Általános Iskola nebulói lettek az elsők. A néptáncosoknál az egri Sze­derinda gyermek-néptánc- együttes, a népi játékok elő­adóinál pedig az ecsédi Rich­ter Gedeon Általános Iskola Dübörgő gyermek-néptáncs- csoportja végzett az élen. „Uraim, a kampány elkezdődött...!” Felkarolják-e a kisvállalkozásokat? (Folytatás az 1. oldalról) A testület elfogadta a „Vár­zóna” közlekedési rendjét rész­letező, második fordulóban elő­terjesztett anyagot. Első körben került a grémium elé a telepü­lés fizető-parkolóhelyeinek kije­löléséről és használatáról szóló javaslat. Ennek vitája során Weil Zoltán tanácsnok (SZDSZ) felvetette: fél éven belül készül­jön egy közép- és hosszútávú parkolási koncepció. Szintén első körben tárgyalta a testület az idegenforgalmi adó emelését. A javaslat szerint ennek mértéke ’ 98. január 1-től 120 forintra nőne. Habis László alpolgármester (Lokálpatrióta) kifejtette: a forint leértékelésé­vel magyarázható lépés kizáró­lag a nem egri polgárokat érin­tené. Nem így viszont a terve­zett lakbéremelés. Az elképze­lések szerint július 1-töl az inf­láció mértékével, 26,3 száza­lékkal nőnének a díjak, míg a támogatási rendszer nem vál­tozna. Dr. Kollár Lajos (Lokál- patrióta) ezzel szemben egy szerényebb, 16,7 százalékos emelésre tett javaslatot, ám ezt végül a többség leszavazta. Parázs vita bontakozott ki a lakásgazdálkodásról. Itt lénye­gében két koncepció ütközött: eladni vagy megtartani kell a városi tulajdonban maradt bér­lakásokat. Gálfi Antal (SZDSZ) javasolta: csak gondolatéb­resztő munkának tekintsék az előterjesztést. Láng András sze­rint egyes önkormányzati laká­sok fenntartása olyan terheket ró a városra, hogy célszerűbb lenne azoktól megszabadulni, ráadásul már hét éve vizsgál- gatják a kérdést - eredmény nélkül. Várkonyi György (Lo­kálpatrióta) szerint a szóban forgó 1300 lakás fenntartása mintegy 200 milliójába kerül a városnak. Weil Zoltán ezzel szemben rámutatott: a lakha­tást is biztosítani kell a rászoru­lóknak. Habis László viszont úgy vélte: rég csúsztatott már ekkorát Weil tanácsnok. Az al­polgármester - aki magát kül­földi példákból okulva lakásp­rivatizáció-ellenesnek vallja - a gondok eredőjét az SZDSZ által is támogatott rossz törvényben látja, s mint hozzátette, nem egri specialitásról, hanem or­szágos jelenségről van szó. Egyébként pedig - tette hozzá a tanácsnok lobbi-érdekeket fe­szegető mondatára utalva - Weil Zoltán tartsa meg magá­nak a gyanűsítgató megjegyzé­seket. Az SZDSZ-es városatya válasza sem váratott sokáig magára: ő a szabad vélemény­nyilvánítás mellett szólva még odabökte, nem árt néha igazat is mondani... Várkonyi György végül így foglalta össze a vitát: „Uraim, a kampány elkezdő­dött...!" (A kérdés később is visszaköszönt: az előterjeszté­sek sorában szerepelt több ilyen ingatlan elidegenítése, amelyre végül rábólintott a testület.) Emelkednek a távhődíjak is: a hődíj 3,7 százalékkal, az alapdíj pedig 0,79 százalékkal lett magasabb április 1-tol. Zárt ülésen született döntés a helyi lakáscélú támogatások odaíté- séséről. A pályázatok közül 43- at elfogadtak, 19-et elutasítot­tak. Az előterjesztésben szere­pel az a tíz fiatal házaspár is, akik kiköltöznek a garzonház­ból. Részükre az önkormányzat csaknem 3 millió forint támo­gatást, illetve kölcsönt nyújt. Jóvá hagyták a képviselők a város közoktatási fejlesztési tervét, és a szennyvíztisztító te­lep fejlesztésének első ütemét részletező anyagot is. Kemény kritikák és nem kevés irónia alanyául szolgált az országos területfejlesztési koncepció, amit minden képzeletet alulmú­lnak, pofátlanságnak minősí­tett Várkonyi György, de a töb­biektől sem kapott jó pontot. Kühne Gábor (Folytatás az 1. oldalról) -Hogyan alakult ezeknek a hi­telezése?- A tanács arra a következte­tésre jutott, hogy ebben is ked­vezőtlen a helyzetük. Míg 1994-ben a kisvállalkozók a hazai össz-hitelállomány 10 százalékát vették igénybe, ez tavaly 5 százalékra csökkent. Ez arra figyelmeztet, hogy erő­síteni kell azokat a kamattámo­gatási rendszereket, amelyeket a Pénzügy-, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium beindított annak érdekében, hogy a kis­vállalkozások a jövőjük érde­kében igénybe vehessék. A ta­nács és a Nemzeti Kamara is szorgalmazza a kormánynál a kockázati tőketársaságok sza­bályozott működését. Ez lehe­tővé teszi, hogy többletforrás jelenjen meg a piacon, így újabb pénzhez juthassanak.- Mennyivel részesednek a kisvállalkozások a bruttó hazai termékből?- Sajnálatosan ebben is meg­Voröskeresztesek megyei versenye Tegnap ötven általános és középiskolás mérte össze ügyességét az egri Érsek- kertben a Vöröskereszt Me­gyei Szervezetének elsőse­gélynyújtó versenyén. Az imitált baleseti hely­színeken sérültet „játszó” fiatalok „sebeit” látták el a versenyzők, de alkalmaztak mesterséges lélegeztetést is. Az országos döntőbe ke­rült az egri Balassi Bálint Általános Iskola, a Pásztor- völgyi Általános Iskola és Gimnázium, a gyöngyösi Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközépiskola, va­lamint az egri Kossuth Zsu­zsa Egészségügyi Szakkö­zépiskola és Szakiskola csa­pata. Forgalomkorlátozás Egerben Mikor, merre közlekedhetünk? Május 1-jén Egerben a szépasz- szony-völgyi rendezvények miatt a rendőrség 7 és 22 óra közötti lezárja a szabadtéri színpad felé vezető utat. Ide csak a rendezők, valamint az ott árusítást folytatók - szállításkor - hajthatnak be gépkocsival. A Szépasszony-völgy for­galmát egyirányúsítják: behaj­tani csak a Hatvani temető felől lehet. A Kőkút úton csak kifelé haladhatnak, a Szalóki útról pe­dig behajtani tilos. A forgalmat rendőrök irányítják majd. jelentek a kedvezőtlen hatások. 1994-ben a kisvállalkozások 27,5 százalékkal részesedtek a GDP-ből, ’95-ben viszont ez 26,8 százalékra csökkent. A közepes vállalkozásoknál ked­vezőbben alakult a helyzet: ’94-ben 21,9 százalékkal része­sedtek, ’95-ben pedig már 22,5 százalékkal. Ez utóbbiak hitel- felvételi lehetősége is előnyö­sebb volt. Sőt a beáramlott kül­földi tőke nagy része a közepes és a nagyvállalkozásokhoz ke­rült. Emellett beruházási ked­vezményekhez is jutottak.-A kisvállalkozásokat jelen­tősen sújtják a közterhek. Ezt a tarthatatlan helyzetet miként mérlegelte a tanács?-Ez az első helyen jelent meg az elemzésben. Emellett a kiszámíthatatlan gazdasági szabályozórendszer, a forgó­tőke hiánya és a tisztességtelen versenyhelyzet is sújtja őket. így kritikus helyzetbe kerültek. A kis- és középvállalkozások 1990 előtt főként a nagyobb vállalatok beszállítói voltak. A A község költségvetési terve­zete ugyanis kereken 8 millió forintos hiánnyal számolt, ami - azon túl, hogy a fejlesztésre semmi reményt nem adott - még a mindennapi zavartalan működést, a helyi intézmények fenntartását is kérdésessé tette. Igazán a legnagyobb opti­mizmusra, s a legszigorúbb, legtakarékosabb gazdálkodásra volt szükség ahhoz, hogy ne csak „megússzák” az évet, ha­nem némi megtakarítást is elér­jenek. Nos, a markaziaknál 1996 végére hárommillió forint maradt, amit aztán tartalékol­rendszerváltást követően vi­szont ez megváltozott. A be­áramló külföldi tőkével együtt megjelentek nálunk is a multi­nacionális cégek, amelyek többnyire hozták magukkal a korábbi beszállítóikat. Ezáltal az említett hazai kisvállalkozá­sok kiszorultak erről a piacról.- Mit javasolt a kormánynak a Vállalkozói Tanács?- Ahhoz, hogy a kisvállalko­zások ismét piachoz juthassa­nak - elsősorban a beszállítói tevékenységük révén -, nagy erőfeszítéseket kell tenniük. Például a minőségbiztosítási rendszer elterjesztésével és al­kalmazásával, de elengedhetet­len a kormányzat segítsége is. Ez a túlzottnak számító közter­hek csökkentésével és a hitel- nyújtás körének bővítésével le­hetséges. Hosszabb távra ki­számítható szabályozórend­szerre van szükség, a helyi ön- kormányzatok f>edig az ipari parkok létrehozásával segíthe­tik a kisvállalkozókat. Mentusz Károly hattak a továbbiakra. Az „elszámolás” - a zárás - eredményére szükség is van, mivel csupán az elmúlt idők nagy közműberuházásai által megrongált úthálózat rendbeté­telére akár a megtakarítás tíz­szerese sem lenne elég. S ter­mészetesen mellette kellene még egyéb is a településen. Zaja Mária alpolgármester­rel az élen, fő napirendi téma­ként tűzte ülésére a helyi képvi­selő-testület kedden a múlt évi zárszámadást, miközben egye­bekről is tárgyalt. (gy-) A KHB Rt. hevesi kirendeltségénél Cserbenhagyják ügyfeleiket? (Folytatás az 1. oldalról) Mint a területi igazgatótól, Nagy Attilától megtudtuk: a fiókok­nál valóban zajlik egy hatékonysági felülvizsgálat, aminek célja a gazdaságtalanul működő kirendeltségek feltérképezése. Köz­tudott, hogy Heves és térsége gazdaságilag válság sújtotta öve­zet, ami rányomja a bélyeget a helyi fiók forgalmára is. Épp ezért a szóban forgó kirendeltségnél is felvetődött a bezárás gondolata. Ennek idejét egyelőre nem tudni. Az igazgató elmondta még, hogy amennyiben lakat kerül a hevesi fiókra, az semmiképpen nem okozhat kárt eddigi ügyfele­iknek, akiknek ezután is a megszokott színvonalú szolgáltatást nyújtják. (barta) Több is elkelne a feladatokra Költségvetési hiányból megtakarítás Markazon Őszintén szólva - hallottuk a település képviselőitől - nem nagy bizakodással néztek az új esztendő elé tavaly a markazi ön- kormányzatnál. Jövőre már új tulajdonosok művelik a mérai földeket Kapósnak bizonyult a rét és a szántó Hosszas, indulatoktól sem mentes megegyezés született tegnap a tamamérai földárve­résen: az állami földek 20 százalékára jogosultak végül is megegyeztek abban, hogy licit helyett elfogadják az 1000forintos egységárat - tá­jékoztatta lapunkat Bencze László polgármester. Tegnap a túlnyomórészt fővárosi felvásárlókból álló vevők az osztásra váró földte­rületek irányát és sorrendjét határozták meg, miután egy- egy területre esetenként több tulajdonos is várt. Tegnap el­készült a térkép, s ma folyta­tódik a kárpótlás.- Nem élveztek jelenté­keny előnyt Mérán a méraiak - fogalmazta meg a falu első embere. - Az állami földre várók között főként fővárosiak jelentek meg, nagyobb ősz- szeggel a zsebükben. Minden darab föld - a nagy területen kijelölt szántó és rét is - el­kelt, de többnyire nem marad­tak hazai berkekben - kaptuk a tájékoztatást. A kárpótoltak a papírmun­kákat és a formaságokat még ezen a héten lebonyolítják, így jövőre már új tulajdono­sok művelhetik a tamamérai határt. (szuromi) A természetről nyílt kiállítás Visontán Ha valahol tudják értékelni a zöld mezőt, a dús lombú fákat és a madarak énekét - Visonta ilyen lehet. Hiszen a kényszerű bányászkodás és a kikotort lig­nitből fejlesztett áram miatt alaposan megrongálták az itteni tájat, olyannyira, hogy alig tud­ják már visszaadni a mezőgaz­daságnak. Nem véletlen, hogy kedves kiállítással - a szentdomonkosi Matyikó Tibor fotóval, rajzaival - e községben emlékeztetnek az élővilág szépségeire, értéke­ire, s buzdítanak a védelmükre a hét elejétől. A művelődési házban a jövő szerdáig látogatható tárlat nyi­tását megelőzően az alkotó dia­képekkel illusztrált előadást is tartott az általános iskolában. (gy-) Jelen sorok írója már elkéste az egykori kubai fiestát, a már majdnem Amerika egzotikus, elszigetelt állapotát. Nagyon népszerű sport volt annak ide­jén kievickélni Lengyelor­szágba, némi valutáris aprókat beváltani a hihetetlenül ma­kacs zlotira, vagy csak a’la na­túr, rakétaválságtól függetle­nül, rögtön venni belőle egy kubai retúr repülőjegyet. Mert Castro ide vagy oda, mégis­csak a Karib-tenger egyik gyöngyszeméről van itt szó. Kinn meg aztán a némi ke­mény apróból könnyedén he­teket élvezett az ember, mint egy valódi jenki. Lehetett va­lószínűtlen kompozíciójú, gyanús likőröket és koktélokat inni a valószínűtlenül kék ég alatt, ahol nem tudni, hol ér véget a víz, és hol kezdődik a kábulat. Vagy elmenni He­mingway kocsmájába, ahol a Papa vegzálta időnként a Fél Hét Havannai emberünk bennszülötteket meg az öreg halászokat. Itthon viszont be kellett érni az import szövő­nőkkel, mozgalmi szakmun­kásokkal, elhárító típusú diák­félékkel, a kubai rummal meg a nádcukorral, amit segítségül küldtek az elszigetelt sorstár­sak. Mindennek most aztán vége. Semmi kubai utánérzés, nosztalgia. Elvették a kedvün­ket a VIT-ezéstől, a barátko- zástól. Lerántották az emlék­művet a lepelről. A kormány megint a kubai kapcsolat fel- élesztgetésén fondorkodik, kart a karba a véres, macho Castróval. Fidel meg közben nyugodtan gyújt egyik ellen­zékiről a másikra, a vastag szivarfüst köpönyege alatt po­litikai foglyok sínylődnek, jegyrendszer, elnyomás, és akkor még itt akarnak vidám- kodni a mi pénzünkön. A kormány határozottan, fe­szítve cáfolt. Persze, hiszen alighanem itt most egy vörös farok kreálásának tanúi lehet­tünk. Az árnyékot vetkőztet- ték. Mert valójában szó sincs itt Kubáról vagy VIT-ről, itt most már minden a ’98-as nagy részhajráról szól. Adok- kapok. Szerva-retum. Sikerdíj kontra székház. Mindebben semmi meglepő sincs, bevett demokráciában ez nagyjából így szokás. Erre nálunk is illik felkészülni, különben ezek a karibi koktélok nagyon hamar ki fogják ütni az alacsony in­gerküszöbbel rendelkező vá­lasztót, és legyint, föladja, el­fordul. De az elszigetelődésre nincs lehetőségünk. Még egy ilyen, Kubán túli kompor­szágban sem. Kovács János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents