Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-28 / 98. szám

4. oldal Horizont 1997. április 28., hétfő Ingyen ételt osztott a Magyar Vöröskereszt egri szervezete „Ha éhezem, akkor sem kukázók...” A gyakorlat egy mozzanata Kedd éjszaka már ágyban aludhatnak FOTÓ: PERL MÁRTON Erdőben tanyáznak a felderítők A Mátrában már szakasz-köte­lékben zajlik a gyakorlat, s a terepet április 29-ig járják a felderítők. A magyar-amerikai közös kiképzés a befejezéshez közeledik. Az erdőben töltött éjszakák hálózsák komfortját keddtől váltja fel a megszokott ágy­A kiképzés központja az egri Bornemissza Felderítő Zászlóalj, ahol a terepfelada­tok előtt az amerikaik tantermi foglalkozásokat tartottak. A tengerentúli hivatásos katonák a harcászati gyakorlat után néhány napra még Heves me­gye vendégszeretetét élvezik: megtekintik az idegenforgalmi látványosságokat, s ellátogat­nak Szilvásváradra is. Egri irodalomtörténész nemzetközi sikere Ahorvátok díja Lökös tanár úrnak Az egri illetőségű dr. Lökös István debreceni egyetemi tanár, a tudományok doktora a április 20-án vehette volna át a horvát minisztérium és kormány nemrégen alapított magas rangú „Davidias” elnevezésű kitüntetését. Ezzel ismerték el a tavaly a Nemzeti Tankkönyvkiadónál megjelent munkáját, a Horvát irodalom történetét.- Ezt a díjat az idén alapítot­ták és magasabb rangú, mint a korábbi hasonló szakmai kitün­tetések. Az alapító okirat sze­rint minden évben a Horvát írószövetség adományozza, egy tíz tagú kuratórium dönt róla. Átadása a horvátok „könyvnap: ján” történik. Ugyanis az első horvát nyelvű irodalmi mű 1521. április 22-én látott napvi­lágot. Az elnevezés pedig a Dávid szóból ered.- Meglehetősen különös, hogy első alkalommal egy ma­gyar szerzőnek szánták ezt a megtiszteltetést. Azt gondolom, annál nagyobb az értéke.-Tavaly márciusban jelent meg az irodalomtörténeti ta­nulmánykötetem a Nemzeti Tankönyvkiadónál. Az az ab­szurd helyzet, hogy itthon azóta sem lehet kapni a boltokban. Nekem öt példányt adtak, ami arra sem volt elég, hogy a hor­vátországi munkatársaimat megtiszteljem vele. Még az egri boltoknak sem könnyű szerezni belőle.- Tavaly pedig a Bródy Sán­dor Könyvtárban sikeres egri bemutatón örülhettünk e vaskos és sokak által méltatott kötet­nek. Milyen volt a szakmai fo­gadtatása?- A horvát Vjesnik című na­pilap egész oldalas méltatást közölt róla. Zágrábban eddig öt recenzió jelent meg: egy a Hn’tsko Slovo-bán. három a Vjesnik-ben s egyet rövidesen a Kóló publikál. A hazai szerbek hetilapja is jól írt róla. Ugyan­csak a magyarországi horvátok fóruma, a Rijec.- Most min dolgozik?- Illírizmus, nemzettudat, regény címmel írok egy tanul­mánykötetet.-Az illíria nevet legutóbb egy Shakespeare darabban hal­lottam. Mit takar ez?- A horvát romantika terem­tette ezt a legendát, hogy a hor­vátok tulajdonképpen a dalmá- ciai illírok utódai. Később azonban rájöttek, hogy ennek semmi történeti alapja nincs, de az ottani irodalomra mindig is pezsdítőleg hatott ez az elkép­zelés... Rövidesen napvilágot lát a doktori értekezésem Zrínyi eposzának horvát epikai előz­ményei címmel. Ezt a debreceni egyetemi kiadó, a Csokonai Könyvtár sorozatában jelenteti meg. Miroslav Krlezaról szóló újabb tanulmányom megjelen­tetését - A Kaptol-tól a Ludovi- káig - az év végére ugyancsak a Nemzeti Tankönyvkiadó ígéri. Emellett kiadják egy tanul­mánykötetemet Horvátország­ban is. S hogy teljes legyen a sor Münchenben jelenik meg Krleza Kerenpuh balladái ma­gyar szemmel című munkám.-Ön itt él Egerben, ide jár haza, sokan ismerik. Lesz-e bemutatója ezeknek a könyvek­nek itthon?- A debreceni kiadványokról lesz egy találkozó a könyvhét táján. Ekkor mutatnák be ugyancsak egri illetőségű kol­légám, Bitskey István kötetét is.- Mikor veszi át végül is a ki­tüntetést?-ígérték, hogy a napokban értesítenek, s itthon a horvát követségen adják majd át, mint mondták, megfelelően ünnepé­lyes körülmények között.- Gratulálunk a sikeréhez! (jámbor) (Folytatás az 1. oldalról)-Az 50-es évektől húsz évig voltam vöröskeresztes aktíva - elegyedik szóba velünk egy néni. - Megszerettem ezt a szervezetet, mert sokat segít az embereken.- Meg van elégedve az étel­lel?- Harmadszor vagyok itt, mindig nagyon ízlik a főztjük. Két-három napra is elég. Ott­hon főzeléket, leveseket eszek. Nem szeretem a zsíros húsokat, persze nem is lenne miből megvenni.- Mennyi a nyugdíja?- Tizenkilencezer forint, eb­ből 8-9000 a fűtés. Kapok az önkormányzattól ezer forint la­kásfenntartási segélyt, de így sem elég a pénzem. Ámít a gye­rekektől kapok, abból élek. Pe­dig nekik se nagyon van, a lá­nyom egyedül neveli a két gye­rekét, a fiam eddig munkanél­küli volt. Nemrég dolgozik. * — A Kertész úton lakunk — mondja az egyik asztalnál fala­tozó férfi. - Ott csak vacsoraje­gyünk van. Ha dolgozom, és nem érek haza időben, nem ka­pom meg az ételt. Akkor a ha­ver váltja ki nekem.- Hogyan került a szállóra?- Harminc évi házasság után elváltam, majd a lányoméknál laktam Békés megyében. Szán­tottam, vettem, jószágot nevel­tem neki, de összevesztem ve­lük és nem volt más választá­Országos gyűlésen az egri BIT A Baloldali Ifjúsági Társu­lás május 2-4-ig tartja soron következő Országos Gyűlé­sét Debrecenben. Heves megyéből nyolc- szervezet küldöttei és meg­hívottjai utáznak el az ese­ményre. Az 1992-es békés­csabai alakuló, a ’93-as egri választási felkészülést tartalmazó, s a szegedi ge­nerációváltást hozó orszá­gos gyűlés után az idén két fontos témát tárgyalnak: az elmúlt időszak szervezeti, s országos ifjúságpolitikai eredmények értékelését, il­lene a generáció és a szer­vezet jövőjét jelentősen be­folyásoló újabb célkitűzések meghatározását. A 16 tagú megyei delegá­ció nemcsak a. debreceni nagytemplom orgonahang­versenyét hallgathatja meg, hanem egy képzőművészeti kiállítás megnyitóján, s egy hatalmas utcabálon is részt vesznek majd. Jutott mindenkinek... som, mint a szálló. Vannak unokáim is, de nem írok nekik. Inkább ne tudják, hogy mi van velem. Szégyellem.- Milyen sorsot szeretne ma­gának?-Munkát. Amíg dolgoztam, vasúti tiszt voltam. Most min­dent elvállalok: szőlőmetszést, kőműves és bádogos munkát, bevásárlást, őrző-védő felada­tokat. Ötvennégy éves koromra még bébiszitter is voltam. Nem ezt vártam a kormánytól. A jövő idő nekem nagyon messze van. Nyugdíj előtt állok, mun­kahelyet szeretnék szerezni. A magunk fajtán rajta van a bé­lyeg. Ha nincs mit enni, én ak­kor sem kukázom. Inkább éhen maradok. A megyeszékhely testvérvárosa­ival - a finn Porival, a francia Maçonnai, a romániai Gyer- gyószentmiklóssal és a német Esslingennel - folyamatos, jól működő kapcsolatot tart fenn, s gazdasági együttműködést kö­tött az olasz Sarzanával. Szá­mos egri iskolának is vannak külföldi partnereik. Hatvan hivatalos szerződést kötött a finnországi Kokkolá- val, a holland Maassluis-sal és az olasz Tavarnelle várossal. Partner-településeikkel: a ro­mániai Kézdivásárhellyel, az ukrajnai Beregszásszal, a len­gyel Jarocinnal és a törökor­szági Alpulluval együtt ők is meghívást kapnak a hatvani rendezvényekre. Az élő kapcso­lat érdekében évente küldöttsé­gek utaznak el a külföldi orszá­gokba. A dániai Ringsted 1973 óta testvére Gyöngyösnek, míg FOTÓ: PERL MÁRTON *- Régóta osztjuk a Fadrusz ut­cában az ételt - mondja Veres Györgyné vöröskeresztes akti­vista. - Általában már fél 12- kor sorakoznak az emberek, fél egyre már mindig el is fogy az étel. Megszokott csapat jár ide. A nyugdíjasok vidékről - Eger- szalókról, Felnémetről — is be­jönnek. Ingyen van a busz. Ete- lest hoznak, de akinek kevés az edénye, az itt is megeheti az ebédet az eldobható tányérok­ból. Sokan segítenek. Holló Béla, Holló Béláné, Boros La- josné és Pintér Ferenc osztja az ételt. Mindannyiszor meg kell nyugtatni az embereket: jut mindenkinek. Császi Erzsébet 1992-től az osztrák Zeltweg és öt éve a román Kézdivásárhely. A helyi erdészeti szakközépis­kola tanulói rendszeres, okta­tási és kulturális kapcsolatot tartanak fenn a finn PiegsÄ- mAki-val. Heves partnertelepülése hosszú évek óta az erdélyi Csíkszereda és Gyergyócsoma- falva, a hollandiai Aalburg, va­lamint az olaszországi Bre- ganze város. A partnerkapcso­lat a civil szférát is érinti. Hol­landiába a középiskolások utazhattak el, a külföldi refor­mátus egyházközösség adomá­nyai pedig óvodákba és isko­lákba kerültek. Az olaszokkal az 5. sz. Általános Iskola fo­lyamatos levelezésben áll. Az erdélyi településekkel iskolai, kulturális kapcsolataik vannak. Fúvószenekaruk és a majoret­tek is felléptek már az ottani te­lepülések rendezvényein. Arezzo, Kézdivásárhely, Macon, Zeltweg, Esslingen Testvérkapcsolatok a világban Megyénk négy nagyvárosának - Egernek, Hatvannak, Gyön­gyösnek és Hevesnek - is egyaránt vannak külföldi „rokonai” a világon. A Testvérvárosok Világnapján, április 27-én az érin­tett települések baráti kapcsolatairól érdeklődtünk. Gyöngyösoroszi: térinformatikai előjelek Jó az adófizetési morál A gyöngyösoroszi képviselő- testület tagjai legutóbb az adó­ügyi feladatokról tárgyaltak. Mint Szecskő Lászlóné jegyző tájékoztatójából kiderült: az el­telt időszakban a helyi adó­rendszerben nem történtek gyökeres változások, 1992 óta a magánszemélyek kommunális adója és a helyi iparűzési adó bevezetése jelentett újat. Az önkormányzat a gépjárműadó­nál (súlyadó) az alsó határérté­ket állapította meg. A testület megítélése szerint, a lakosság megértette az adók szükséges­ségét, így jó a fizetési morál Gyöngyösorosziban. Az ülésen megjelentek a Magyarország 2000 Önkor­mányzatok Informatikai Fej­lesztéséért Közalapítvány mun­katársai is. Ajánlatot tettek, mi­szerint a községben kiépítenék azt a számítógépes hálózatot, amely már a térinformatika elő­jele. Fodor Gyula kuratóriumi elnök hangsúlyozta, hogy a szemléletváltáson túl elkerülhe­tetlenné válik az informatikai rendszer fejlesztésének straté­giája úgy az önkormányzatok­nál, mint az intézményeknél. Az alapítvány ígéretet tett arra, hogy a pályázatok megírásában segítenek majd. A testület meg­tárgyalta az ajánlatot, majd igent mondott rá, természetesen mérlegelve a lehetőségeket. Az ülésen Bányai József a környezetvédelmi bizottság el­nöke bejelentette, hogy a Föld napja alkalmából megalakítot­ták a faluban az ifjú környezet- védelmi csoportot. (f. a.) Megnyílt a noszvaji De La Motte kastélyban Daka József autogramm-kiállítása A gyűjtő féltett kincse: Petőfi kézjegye Az apró termetű emberről az első pillanatban senki sem gon­dolná, milyen kincsek birtokában van. Daka József otthoná­ban azonban 56 év gyűjtőmunka relikviáit őrzi. Híres embe­rek, ismert kutatók, zeneszerzők, körülrajongott sztárok alá­írásait. A több mint tízezer auto- gramm néhány érdekességét a hónap végéig a Heves megyei érdeklődők is megtekinthetik a noszvaji De La Motte kastély­ban.-A gyűjtőszenvedély kész anyagi csőd - szögezi le Daka József. - Egy élet keresete fek­szik benne, nem beszélve ar­ról, hogy rengeteget kell utazni, levelezni. Sok ismerő­söm van a fővárosban. így ha neves ember látogat hozzánk, azonnal kapom az értesítést, s máris utazom. A feleségem vi­lágcsavargónak nevezett. Daka József diplomata-csa­ládban született, így nem volt nehéz az indulás.-Üknagyapám Petőfi Sán­dor egyik legjobb barátja volt, így maradt családi örökség­ként rám a Nemzeti dal hátol­dalára ráírt sajátkezű alá­írása. Apámék lakásán gyak­ran megfordult Ady, tőle is ma­radtak emlékeink.- Vannak rossz aláírók?-A királyok, náluk ugyanis protokoll szabályozza a szig­nálást. Ám, ők sem kerülhet­nek el engem, Gusztáv svéd ki­rállyal hét évig leveleztem egy autogrammért. Nagyon kö­rülményesen szereztem meg Honthy Hanna kézírását. Koós Károly erdélyi írótól pedig csak úgy tudtam kicsikarni egy szignót, hogy történeti anya­gokat kértem tőle, amit ő a vé­gén aláírt.- Melyekre a legbüszkébb?-Einstein, Gagarin, Sabin doktor, II. János Pál pápa látta el kézjegyével a fényképét számomra. Vannak, akiktől csak levélben tudok aláírást szerezni, de az igazi élmény az, amikor személyesen talál- kozumk, s néhány mondatban el is tudunk beszélgetni szen­vedélyemről. Daka József 1960-ban új gyűjtési formát talált fel: bé­lyegeken szereplő hírességek­kel íratja alá a relikviát. A többezer szignót sötét szobá­ban olzi, .hogy a napfény ne fakítsa a tintát. Egy egri csa­ládi házban a gyűjtő múzeu­mot tervezett, de pénz hiányá­ban az emlékek egyelőre a szekrényben lapulnak. Ez alól kivételt csak a kiállítások je­lentenek, mint például a most megnyit moszvaji ff. Az egri megszállott értékes gyűjteményét a hét elején még megtekinthetik az érdeklődők a település kastélyában. (szuromi)

Next

/
Thumbnails
Contents