Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-14 / 86. szám

1997. április 14., hétfő 2. oldal Megyei Körkép Dióbél királyfi a bábszínházban Kit évvel ezelőtt már sikerrel játszották, most ismét felújítják azt a Hollós Róbert által írt me­sejátékot, amelyet Dióbél ki­rályfi címen vitt színre az egri Harlekin bábtársulat Lovasy László rendezésében.- Nemcsak a négy kis mese tartalma, hanem a Móra Fe- renc-i próza nyelvi tisztasága is közönségcsalogató lehet - mondta a rendező. -Három szí­nész játssza a darabot. Sohse- yolt király szerepében Friciu Viorel áll a paraván mögé, Molnár Éva játssza Dióbél ki­rályfit, Lázár Attila pedig vál­tozó alakban tűnik fel, több sze­repben. Az előadás zenei köz­reműködője Szabó Viola. A fel­újítást ma délelőtt tízkor és dél­után kettőkor láthatják a gyere­kek. Tisztújító közgyűlés Újra Kelemen Márta a megyei MIEP-elnök (Folytatás az 1. oldalról) A két jelölt közül az egyik visszalépett, s a titkos vok- ' soláskor újfent az egyedül induló Kelemen Mártát vá­lasztották meg a párt me­gyei elnökévé. Mivel az el­nökség mandátuma nem járt le, ezért annak újraválasztá­sára nem került sor. Ennek utána Csurka Ist­ván előadása következett, amelynek fő témája a párt szervezőmunkája volt, tekin­tettel a közelgő választá­sokra. Győri Béla, a MIÉP szó­vivője lapunknak elmondta: meggyőződése, hogy a párt jövőre már ott lesz a parla­mentben. Kelemen Márta kijelen­tette: - Óriási feladatok vár­nak ránk, hisz már a válasz­tási kampányra gondolunk. Mind a hat választási kör­zetben működnek szerveze­teink, bár jóval többre lenne szükségünk. Ám háromban már jelöltjeink is vannak. (A Csurka Istvánnal ké­szült interjút holnapi szá­munkban olvashatják.) (fáczán) r mim könyvelő mm Könyvelés garanciával már ^ # 2.500.- Ft+ÁFÁtól. ^ Sfor1 Könyvvizsgálat, I bér- és TB ügyintézés, f 1 hitelkérelem összeállítás,8 nyomtatványok forgalmazása. Elmaradt könyvelések és adóbevallások pótlása. Adótanácsadás! Eger, Széchenyi u. 58. ®:(36) 411-811/110 Mekkora helyet kaphat majd az ökoturizmus erdeinkben? (Folytatás az 1. oldaról)-Mivel a Bükki Nemzeti Park területén az ökoturizmus nem volt domináns, így ezzel a veszéllyel nem kellett szá­molni. Sokkal több gond van a szemeteléssel, hiszen ha a for­galom előtt megnyitunk egy területet, ott hamarosan meg­jelennek az útpadkán parkoló autók és a szétdobált mű­anyagpalackok. Ezt csak a ma­inál jóval fejlettebb infrastruk­túrával lehetne kiküszöbölni, bár annak működtetése a vilá­gon mindenütt veszteséges.- Gyakran előfordul-e a nyári szezonban, hogy csopor­tos látogatásra szeretnének bejutni külföldiek a nemzeti parkba?-Találkozunk ilyen kérés­sel a kirándulók és az utak ke­zelői részéről is, de minden esetben nemet mondunk. Ha egyszer beadnánk a derekun­kat, onnantól kezdve nem lenne megállás. Azt tudomásul kell venni, hogy a haszonszer­zés, az esetenként megfizetett látogatás összeegyeztethetet­len a természetvédelemmel, még annak árán is, hogy ezt idővel az infrastruktúra fej­lesztésére lehetne fordítani.- Terveznek-e újabb lezá­rást?- Nem, a jelenlegi megfelel a természetvédelem koncepci­ójának, de ehhez hozzátarto­zik, hogy nyitást sem akarunk. Sokan érdeklődnek, hogy mi lesz a Bánkúira átvezető úttal, ami miatt most kerülni kényte­lenek a síe­lők? Ezt a problémát már csak az oldja meg, ha egyszer sok száz millió forintért el­indul a fel­vonó építése, ami télen a síelőket viszi fel, nyáron viszont az au­tósturizmus­tól tehermen­tesíti az er­dőt.- Egyre nagyobb vi­szont az igény az er­dei kerékpá­rutak kialakí­tására. Mi a helyzet most?- Jelenleg még nincs kész koncep­ció a kerék­párutak út­vonalára. Az erdészeti utak ugyan megfelelnek ennek a célnak, de a kijelölésük nem csupán abból áll, hogy odate­szünk egy táblát. A gyalogos turisták ugyanis azt szeretnék, ha egy-egy lejtős útszakaszon nem kellene lépten-nyomon attól tartani, hogy egy bicikli elgázolja őket. Sőt, a vadászok részéről is jelentkezett egy igény, hogy az éjszaka túrázók ne haladjanak el olyan terüle­teken, ahol esetleg lőnek. Ép­pen ezért hosszabb egyeztetés eredménye lesz a kerékpáru­tak kijelölése. Jelenleg a Mát­rában és a Bükkben egyetlen olyan út nincs még, ami táblá­val jelzett kerékpárút lenne. Mi addig is csak azzal biz­tathatjuk az engedélyt kérő au­tósokat: gyalogoljanak egy fél órát a hegyekben. Meglátják, nem is olyan rossz... Szuromi Rita Védelmi ismeretek játékos vizsgája Szintidőn belül kellett felvenni a gázálarcot (fotó: juhász) Április 27-én Gyöngyösön ke­rül sor annak a polgári védelmi versenynek a megyei döntőjére, amelynek egri körzeti selejtező­jét most szombaton tartották. A diákok ismeretének felmérésére hat foglalkozási hely szolgált a versenynek helyt adó pásztor- völgyi oktatási intézményben. A tesztmegoldást gyakorlati feladatok sora követte, amely­nek eredményességét egész­ségügyi és polgári védelmi szakemberek bírálták el. Nos, első lett a Pásztor-völgyi Álta­lános Iskola (Fodor Péter, Tóth Gergely, Virág Péter, Szűcs Ro­land, Ragó Dániel, Bukta Gá­bor - Felkészítő tanár: Darvas Mihály), második az egri 2. sz Általános Iskola, harmadik a verpeléti, negyedik az egri Ti­nódi, ötödik pedig a felsőtárká- nyi általános iskola. A dobogós csapatok tagjai könyvutalványt vehettek át Balogh József pv. alezredes, körzetparancsnoktól. Közéleti est Felsőtárkányban A felsőtárkányi önkormányzat mindig is fontosnak tartotta, hogy a településen élők jól érezzék magukat. Mivel az utóbbi időben az őslakosok mellett egyre többen választot­ták új otthonuknak a festői fa­lut, szükséges, hogy ismerjék, megismerjék egymást, és meg­vitassák, mit tehetnek választott községükért - mondta Katona Istvánné közművelődési vezető, aki a szombati közéleti estet szervezte. Nos, a művelődési házban mintegy negyven, Tárkányban élő, vagy ott dolgozó értelmi­ségi fehér asztal mellett cserél­hetett véleményt. Bakondi Simon polgármester köszöntőjében ezt a lokálpatri­óta szándékot erősítette, ösztö­nözte. Majd Balogh András, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze az alkalomhoz illő mű­sorral szórakoztatta a jelenle­vőket, akik aztán a helybeli tu­rizmus, a tárkányi cseppkőbar­lang, a mészégetés témáiról be­szélgettek. Föld nélkül a tiszanánai vadászok Bérkilövök tanácskozása Meglehetősen érdekes helyzet alakult ki a vadászati törvény életbe lépésekor Tiszanánán: a vadásztatáshoz szükséges föld- mennyiséggel ugyanis csak a termelőszövetkezet rendelke­zett, így ők kapták meg a jogot a kilövésre. A helyi vadásztársa­ság jelentősebb föld nélkül ma­radt, ezért a szervezet tagjai csupán bérkilövést vállalhatnak a téesz földjén. A föld nélküli puskások szombaton tartották gyűlésü­ket, ahol elnök- és vezetőségi- tag-választásra került sor. A ti­szanánai vadásztársaság tag­sága úgy határozott, hogy Szűcs László egri lakost bízzák meg az elnöki teendők ellátásával, míg a vezetőségbe került Nagy Levente Gödöllőről és Gál Pé­ter Füzesabonyból. A nánai vadásztársaság föld hiányában továbbra is csak bérvadászatot végezhet. Szépkiejtési verseny Hevesen A költészet napja alkalmából rendezték meg a hevesi Gye­rekházban a Kazinczy szépkiej­tési versenyt. Ezúttal alsó és felső tagozatosak is jelentkez­hettek a megmérettetésre egy szabadon választott művel és egy kötelező irodalmi alkotás felolvasásával, amelyet a zsűri a helyszínen választott ki. Az alsó tagozatosak a szaba­don választott irodalmi mű mel­lett Móf-'á' FeíéHc: Kincskereső kisködmön című művéből ol­vasták' TeT.’ Első ’led 'á támáörsí Agócs Agnes (felkészítő tanára: Kántor Lajosné), második he­lyezést ért el Molnár Nikolett, a hevesi 5. számú Általános Is­kola diákja (felkészítő tanára: Kovácsné Juhász Mária), har­madik helyen végzett Szigili Anett a hevesi Körzeti Általá­nos Iskolából (felkészítő ta­nára: Sárándy Istvánné). A felső tagozatosok a szaba­don választott alkotás mellett Benedek Elek: Zágoni Mikes Kelemen című darabjának egy részletét olvasták fel. A ver­senyben első lett, így az orszá­gos megmérettetésen is indul­hat Orosz Noémi a hevesi 1. sz. Általános ' Iskolából (felkészítő tanára Erdészné Turcsányi Ka­talin), második helyen végzett Bartus Barbara a Körzeti Álta­lános Iskola diákja (felkészítő tanára: Surányi Lászlóné), har­madik lett a kiskörei Patkó Mónika (felkészítő tanára: Fenyves György né). Wim Wenders alkotásai a filmvásznon Német filmhét Egerben Az egri Ifjúsági Ház első alka­lommal rendezi meg - a francia és az angol után - a német film­hét elnevezésű programsoroza­tát április 14-től 19-ig. Az érdeklődők ma este 7 órá­tól az Igaz történet férfiakról és nőkről című feliratos filmet te­kinthetik meg. Április 15-én, kedden, ugyancsak este 7 órától Wim Wenders: Meglepetés! című filmjét vetítik. Április 17-én, csütörtökön este 7 órától a Corning Out című feliratos német drámát tűzték műsorra. A film egy fia­tal tanárról szól, aki büszkén végzi munkáját. Egy napon azonban összetalálkozik régi osztálytársával, akihez gyengéd érzelmek fűzik... Április 19-én, szombaton Wim Wenders másik alkotását, a Távol és mégis közel című fe-. kete-fehér, feliratos filmet néz­heti meg az egri közönség. Az előadásokon a német szakos hallgatók kedvezmé­nyesen vehetnek részt. Ötvenhat vers- és mesemondó a roma irodalmi találkozón Egerben A cigányság és a sárkány-Az eredményen jól látszik, hogy hat esztende munka van mögötte, ezért kiérlelt siker ez - mondta Kerékgyártó István, a zsűri elnöke, az MMI munka­társa, művészetkritikus Eger­ben, az MMK-ban a megyei ci­gány versmondó-versenyen szombaton. A rangos esemé­nyen tizennégy település 56 ál­talános iskolása versenyzett. A cél a cigánykultúra népszerűsí­tése volt. Mint a zsűri elnöke a továb­biakban kifejtette: sokrétű anyagot tolmácsoltak a gyere­kek. Egyik részük a hagyomá­nyos folklórgyűjteményekből választott, a tündér-, ördög-, vagy csalimesékből. Ahol a sárkányt legyőzik. Jelképesen ez itt is sikerült. Csenki Sándor, Bari Károly eredeti anyagból szerkesztett mesekötetetit, vagy Lakatos Menyhért irodalmivá tett gyűj­teményét, Rostás Farkas György folklórból építkező me­séit adták elő. A mezőny másik fele a mai cigánykultúra közve­títésére vállalkozott: például Choli Daróczi József, Szepesi György versein keresztül. A legszínesebben a mesemondás azoknak a roma gyerekeknek sikerült, akik belenőttek a folk­lórba. A zsűri további tagjai (Farkas Piroska, a megyei ön- kormányzat tanácsosa, Dió­szegi Lajosné, a családsegítő munkatársa, valamint a házi­gazda-szervező, Nagyné Váradi Anna) megegyeztek abban, hogy mind a saját folklór meg­ismertetésében, mind pedig a többségi társadalom és a ki­sebbség közeledésében ered­ményesnek bizonyult a talál­kozó. A 14 település közül kü­lönösen Tiszanána, Sarud, és Bélapátfalva kisdiákjai jeles­kedtek, a pedagógusok gondos felkészítő munkájának köszön­hetően. A május végi sziget- szentmiklósi országos ver­senyre a tarnazsadányi Baranyi Károly, a sarudi Malácsik Zsu­zsa, a tarnazsadányi Mága Miklós, a kömlői Illés Brigitta, s a 18 éves egri Lakatos Mari­am jutott tovább. Az esemé­nyen a cigány kisebbségi ön- kormányzat és a megyei ön- kormányzat tizenhat díja talált gazdára. (jámbor) Ha Rómeó Verona Beach-ben élne... Akkor bizony nem karddal vívná meg a két ősi ellenség a Montague és a Capulet család a har­cát, hanem fegyverekkel, s nem lovon vinnék a hírt a száműzött Rómeónak, hanem kocsin, s a dinasztiák dicsőségét nem paloták, hanem sok emeletes üzletházak hirdetnék egy nyüzsgő vá­ros szívében, amelynek neve: Verona Beach. Ezen az ötleten alapul Baz Luhrman rendező- forgatókönyvíró-producer legújabb vígjátéka, Shakespeare halhatatlan darabjának adaptáci­ója, a Rómeó és Júlia. A filmen felszisszenhetnek mindazok, akik az angol nagymester alkotását csak az eredeti környezetben, kosztümökkel, archaizáló szö­veghűséggel tudják elképzelni. Az alkotásban ugyanis szó sincs a hagyományokhoz való ra­gaszkodáshoz. Miért is lenne? Ha Shakespeare darabja időtálló, s a megírás óta eltelt ötszáz év valamennyi generációja alapműként olvasta, akkor meg kell állnia a helyét a huszadik szá­zadban is. A fdm ennek bizonyítására kísérlet, miközben Monty Pyton-i iróniával szakítja ki a szereplőket a középkorból, s helyezi át őket egy nyüzsgő mai nagyvárosba. Oda, ahol a két ősi ellenség már nem gazdag arisztokrata, hanem milliomos üzletember, ahol Lőric barát nem hitbuzgó pap, hanem szabadidejében a torony­ház teraszán növényházában kísérletezik, ahol a rend őre nem egy fejedelem, hanem egy egy­szerű rendőr, a narrátor pedig csupán csak a televízió egyik műsorvezetője. Nellee Hooper dinamikus filmzenéje mind­végig különleges kísérője a többnyire archaikus szövegnek, s ezáltal sikerül a romantikus múltat egy vad jelenbe csepegtetni. A szereplők meg­őrzik shakespeare-i jellemüket, de a mai kör­nyezetben mindez már paródiaként hat. Ezzel játszik a rendező, aki a történeti hűséget követi nyomon Tybalt halálától a Párissal kötendő kényszerházasságon át a fiatalok haláláig. Az utolsó képsorok előtt felvillan a remény: talán Verona Beach-ben, a XX. században van remény a megmenekülésre. De nincs. Rómeó és Júlia ismét meghal, hiszen nekik most azt kell bizonyítani, hogy Shakespeare meséje örök. (szu-ri) > 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents