Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-12 / 85. szám

4. oldal Horizont 1997. április 12., szombat A világ legkisebb hölgye: 65 centiméter magas Külön a számára átalakított autót vezet- Sosem okozott gondot szá­momra a magasságom. így születtem, s nekem ez a termé­szetes. Persze, mindenki meg­bámul, és rám csodálkozik, de általában kedvesen fogadnak az emberek. Tetszik nekik, hogy más vagyok, és hogy ilyen vagyok. Én ezt nagyon élvezem. Igazából pedig nem hátráltat semmiben, sőt sok előnye van. Előre engednek a sorban, odafigyelnek rám, se­gítenek mindenben.- Úgy tudom, autót is ve­zet...- így igaz, külön az én ré­szemre alakítottak át egy Opelt, amiben a pedálokat meghosszabbították, az ülést direkt nekem tervezték, és mindent hozzám igazítottak, így a közlekedés sem jelent problémát.- Mióta dolgozik cirkusz­ban?- Amióta az eszemet tu­dom, hiszen már a szüleim és nagyszüleim is artisták voltak. Ez nálunk nemzedékről nem­zedékre száll. Régebben a testvéremmel léptem fel, s négy éve kezdtem el a három máltai selyemkutyámmal dol­gozni, akikkel bűvészmutatvá­nyokat adunk elő.- Mit csinál egy cirkuszmű­vész a téli időszakban?- Legtöbbször pihenek. Ilyenkor szoktam felújítani a ruhatáramat - amit egyébként sajátkezűleg tervezek és var­rók -, valamint új műsort tanu­lok.- Sok helyen megfordult már műsoraival?- Igen, hiszen minden évadban másik társulathoz szerződöm. Külföldön is szok­tam szerepelni, voltam már Svájcban, Ausztriában, Né­metországban. Egerben még csak először járok, de nagyon tetszik, és rendkívül kedvesek itt az emberek. Aki szeretné látni a kis hölgy fellépését, annak ren­delkezésére áll a hétvége, hi­szen a Rodeo cirkusz ma 15 és 17 órától, holnap pedig 10,15 és 17 órától tartja előadásait, ahol Tóth Judit mellett még egy szenzációval kecsegtet­nek. Egy motoros rodeóval, amelyben 15 méter magasság­ban, kötélen egyensúlyozva, egy motorral hármas szaltót mutatnak be. Elek Eszter Pénzintézeti tevékenység: diszkréten, gyorsan Ma már nem idegen a zálogház Mindinkább megszokottá válik Egerben, a Bajcsy tömbbelsőben a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. (BÁV Rt.) ábránkon is látható emblémája. A zálogház 1995. március 14- én nyílt meg. Nevének kelle­metlen felhangja miatt akkori­ban voltak, akik megkérdője­lezték a létjogosultságát. Ám aki felkeresi ezt a helyet, az rendezett, igényes berendezésű, a gyors, udvarias és diszkrét ügyintézést elősegítő, számító­gépekkel felszerelt üzletet talál. Bánkuti Gyula vezetőt arról kérdeztük, mennyire változott egységének megítélése a két év alatt.- Szerényen indultunk - ma­gyarázta -, ám folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg. Ma a napi forgalmunk - mint más megyeszékhelyeken - három-négyszerese a két évvel ezelőttinek.-Az aranyra, a drágakö­vekre, apróbb műszaki cikkekre nyújtott zálogkölcsönök mellett voltak-e új szolgáltatásaik?- Többször emeltük az aranyzáloghitel összegét. Be­vezettük, hogy a hirtelen és át­menetileg pénzzavarba kerü­lőknek nem kalkulálunk az első két hétre kamatot, csak a keze­lési költséget. A kezelésért járó díjat és a kamatot csak a be­adott zálogtárgy kiváltásakor számítjuk fel. Arany esetében a 3 hónapos futamidő korlátlanul meghosszabbítható. Ha pedig valaki elmulasztja visszaváltani holmiját, öt éven belül meg­kapja azt az árkülönbözetet, ami a zálogtárgyának értékesí­tése és a kamat, illetve kezelési költség között mutatkozik. Üdülés idejére ékszermegőrzést is vállalunk, kezelési költsé­gért.- Kissé szűkös maga az üzlet. Terveznek-e fejlesztést?- Bővíteni kívánjuk a táro­lási lehetőséget az épületen be­lül, a cégtulajdonú helyiségek terhére. így a műszaki cikkek­ből is többfélét vehetünk át.- Létezik-e törzs ügyfélkör?-Nálunk alapvető a teljes diszkréció, tehát személytelen az ügyfélforgalom. A kisnyug­díjastól a módosabb vállalko­zóig sokan jönnek hozzánk. Az is elmondható, hogy van egy rendszeresen visszatérő kör.- Eltűnőben e szerint a kez­deti idegenkedés a zálogháztól?-Megváltozott az emberek fogalma üzletünkről. Mindin­kább pénzintézeti tevékenység­ként fogják fel a munkánkat. Olyan helynek, ahol gyorsan, diszkréten, tortúrák nélkül, kedvező feltételek mellett jut­hatnak pénzhez, ha hamar szükségük van rá.- Végtére is saját értékek kölcsönbe adásáról van szó. Nem mindegy, mekkora az őr­zés idején a biztonság...- Múlt év elejétől biztonsági őr teljesít az üzletben szolgála­tot, jól működik a riasztóbe­rendezésünk is. Ha kell, együttműködünk a rendőrség­gel. Ennek is köszönhető, hogy nem volt semmilyen atrocitás. Több ügyfelünk megköszönte a segítségünket, elmarasztaló észrevétel nem érkezett. Hatvan év a Vöröskereszt szolgálatában „Nem gondoltam, hogy ennyi nyomorúság után 85 évet is megélek” A Lőrinciben élő Alföldy Pálné, Mara néni még Ma­rika volt, mikor a pesterzsé­beti vöröskeresztes tanfolya­mot végezte. Ma is aktív. Le sem ülünk, máris egy kór­házba került, egyedül élő, idős ember sorsát beszéli meg a hatvani titkárral. Pár szó­ból értik egymást, tudják, mi szükséges az elesettnek. Mara nénin nem látszik a kora. Ma is a Mátravidéki Erőmű vöröskéresztes titkára. A Nagybányán élt lányt a má­sodik világháborúban Kassára vezényelték a polgári Vöröske­reszt ápolónőjeként. A zsidó templom alagsorában segített a sebesülteken. Utóbb szülőváro­sába vezényelték vissza. Ott is a harcok közepébe került, az aranybányában berendezett szükségkórházba.-Nem volt se kötszer, se gyógyszer, lepedőket, ruhákat szaggattunk szét, azzal kötöz­tük be a sebesülteket. Esővizet használtunk mosdásra, főzésre, fertőtlenítésre. Három orvos látta el a sebesülteket. Sokan meghaltak közülük... Éjjel-nap­pal dolgoztam. Nem gondol­tam, hogy ennyi nyomorúság után 85 évet is megélek - mondja, könnyekkel a szemé­ben. - Nem is jó azokra az időkre emlékezni. Egy három- gyermekes családapa megta­gadta a katonai szolgálatot. Ott, a bánya előtt lőtték agyon...- A háború után milyen munkát kapott?-A romániai kommunisták mozgalmának, a Népvédelmi Szervezetnek dolgoztam. A me­nekülőknek vittem az élelmet, a hozzátartozók leveleit,, üzene­teit. Naponta 30 kilométert is megtettem gyalog, a hegyek kö­zött. A férjem, az aranybánya mérlegműszerésze épen tért meg a háborúból. Kitoloncoltak minket az új Romániából. A Magyar Állam Villamosipari Központja a Mátravidéki Erő­műnél adott munkát és szolgá­lati lakást. Szénosztályozóként dolgoztam, és azonnal beálltam Még ma is másokért él a segítő munkába. Vezetőségi tag vagyok 1951 óta. A vörös­keresztes alapszervezetek csúcsvezetője is voltam. A gyárban rengeteg elsősegély­nyújtó, baleset-elhárítási tanfo­lyamot, egészségügyi előadást, vetélkedőket, üzemi tisztasági versenyt, ingyenes véradási mozgalmat, ifjúsági vöröske­resztes kört szerveztem. Intéz­tem a polgári védelmi alakula­tok képzését, továbbképzését. Az aktivistákat jó munkájuk ju­talmául az egri színházba vit­tem. A munkásgyerekek nagy örömére az ’50-es években két lakatlan mátraszentistváni pa­rasztházat tettünk lakhatóvá, és ott nyaraltattuk őket.- Mi volt a legnehezebb fel­adata azokban az években?- Hatvankettőben szerveztük az első térítésmentes véradó­mozgalmat az erőműnél. Egy nap alatt 1200 ember adott vért.- Ön sokat dolgozott azért, hogy az embereknek jobb le­gyen. Kapott valamit vissza?-Az a legszebb emlékem, amikor a gyöngyösi vöröske­resztesek megköszöntöttek a 80. születésnapomon.-Sa legkeserűbb napja?- A férjem halála. Nehéz idők jöttek. Az segített, hogy nem sokkal előtte magamhoz vettem egy kislányt, Zsuzsikát. Az anyja sofőr volt, Romániá­ból jött. A szülés után a szállón hagyta egy cédulával együtt: „Nevelje fel az, aki akarja.’’ Hat hétig vártam, hogy érte jönnek az egri nevelőintézettől, de addigra úgy megszerettem, hogy nem adtam senkinek. Érettségizett, műszerész lett. A vér szerinti lányom Bukarestbe ment férjhez, egy magyar mér­nök vette el. Sok unokám és dédunokám van tőlük. Fiam nyugdíjas mérnök, Hatvanban él a családjával.- Hogyan változott meg a munkája a ’90-es évektől?-A családoknak kell többet segíteni, és a betegeknek, az időseknek, a munkanélküliek­nek. Nőnapot, anyák és nyugdí­jasok napját, karácsonyt, vö­röskeresztes világnapi ünnep­ségeket szervezek Lőrinciben. Hetente egyszer-kétszer Hat­vanba jövök, intézem a rászoru­lók dolgát. Látogatom a bete­geket. Busszal viszem haza a mosóport, az élelmiszert, és szétosztom azok között, akik szükséget szenvednek. Elsárgult igazolásokat, kitün­tetéseket forgatok. Keltezésük a negyvenes évektől napjainkig tart. Némelyiken a nagybányai szabad királyi megyei város polgármesterének a keze írása. Házcsoportparancsnok-képző, ipari légoltalmi, egészségügyi és mentő-tanfolyam elvégzésé­nek igazolása, az önkéntes vér­adás eredményességéért, a népművészeti kiállításért kapott emléklapok... Honvédelmi Ér­demérem, a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozata... Az 1952-beli káderlapon olvasom: „Tehetsége és ereje szerint igyekezett segíteni a nálánál gyengébbeket... Egyéni jellem­vonása csendes, jó szókinccsel rendelkezik, egészségügyi álla­pota jó... A műkedvelő bábszín­ház szervezője és rendezője...” Ma már nem készül róla ilyesmi. De természete nem hagyja nyugodni. Alig beszél­gettünk, máris siet. Megy, mert indul a busza. Várják. Császi Erzsébet Huszonegy gyermek mutatkozott be a térségből Szavalóverseny volt Hevesen Az Olvasólámpában Jankovics Marcell Az egri Ifjúsági Ház Olva­sólámpa című rendezvényén Jankovics Marcell rendezőt köszönthették a megjelen­tek. A telt ház előtti műsor a jelképekről szólt. A rendező beszélt a jel, jelzés, a jelkép kapcsolatá­ról, értelmükről. Szó volt a modem szimbólumokról, a beszéd, a gesztus összefüg­géseiről, s a graffitik szim­bólumértékéről. A költészet napja alkalmából csütörtökön rendezte meg a Hevesi Városi Könyvtár szava­lóversenyét. A megméretésre 21 gyerek jelentkezett a térség általános iskoláiból. A zsűri el­nöke Török Margit, Tenk pol­gármestere volt, akit a környé­ken irodalomszeretetéről jól ismernek, munkáját Oláh Ti- borné, a Hevesi Körzeti Általá­nos Iskola magyartanára és Si­mon Margit könyvtárigazgató segítette. A fiatalok közül első lett Ló­véi Júlia, a Körzeti Általános Iskola tanulója, második helye­zést szerzett Ruszin Olga Zsófia Tiszanánáról, harmadik helyen pedig Bartus Adrienn, a Körzeti Általános Iskola tanulója vég­zett. A zsűri kiemelkedő teljesít­ményéért könyvjutalomban ré­szesítette Besnyő Mártont, a Hevesi 1. Sz. Általános Iskola diákját, Orbán Brigittát Átány- ból és Illés Brigittát Kömlőről. SIPOTEKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Új könyvek: Dr. Wolfgang Exei - Dr. Maier: "Az én leleteim" 1680.- Borostyán 21. 548.­Marcello D'Orta: Én, reméljük, megúszom 750.- John Sandford: Megmondja a kártya 650.- Patricia Simpson: Kegyetlen istennő 548.- Engedményes könyvek: Danielle Steel: Váratlan szerelem 325.- II. János Pál 399CT.- 2499.- A művészet mesterei : Rembrandt 1159.- A művészet mesterei: Giotto 1159.- Új CD-k; MC-k: Captain Jack: Operation Dance The Best: Hip Hop Boyz 4. SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. tel: 36/413-998 Eger, Érsek u. 2. tel: 36/323-393 Sipotéka Antikvárium: Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. tel: 36/322-562 (79060y PÁLYÁZATI FELHÍVÁS KOMPOLT KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE PÁLYÁZATOT HIRDET Óvoda VEZETŐI állás betöltésére 1997. augusztus 1.-2007. július 31-ig terjedő időszakra. Bérezés: Kjt. Tv-ben előírtak szerint. Pályázati határidő: 1997. június 1. Pályázat elbírálásának időpontja: 1997. július 31-ig. Pályázati feltételek:- felsőfokú óvodai pedagógus szakképesítés- pedagógiai vezetői gyakorlat Pályázat tartalma:- szakmai önéletrajz- az intézmény vezetési programja- fejlesztési elképzelések- erkölcsi bizonyítvány Pályázatokat az alábbi címre kérjük: POLGÁRMESTERI HIVATAL 3356 Kompolt, Pf.: 10. Tel./Fax.: 36/489-085 «mo74> A Gyöngyöshalászi Mezőgazdasági Szövetkezet Gyöngyöshalász, Fő út 83.sz. pályázatot hirdet a megüresedett » //■ • rrm főkönyvelői állásra Elsősorban mezőgazdasági számviteli gyakorlattal rendelkezők jelentkezését várjuk. Jelentkezés előzetes egyeztetés után Tel.: 37/368-025 Porondon a világ legkisebb hölgye

Next

/
Thumbnails
Contents