Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-06 / 55. szám
1997. március 6., csütörtök 5. oldal Hatvan És Lőrinci Körzete Séta a napsütésben. Hatvanban is mindenki megörült az idő előtt érkezett tavasznak. Az újhatvani, Mészáros Lázár úti óvodások hosszú sétát tettek a városházáig fotó: t. o. Esküvő a levegőben Minden valószínűség szerint a június 25-29. között zajló 6. Hatvani Expo slágere lesz az a hölégballonos rendezvénysorozat, amelynek előkészületei már javában zajlanak. A rendezők a hagyományteremtés szándékával készülnek az eseményre. A programok között szerepel nemzetközi találkozó német, francia, lengyel és osztrák résztvevőkkel. Nem maradhat el a „rókavadászat” - légi üldözés hőlégballonnal -, de lesznek más versenyek is. Látványosnak ígérkezik, amint a 15-20, egyenként 2-4 ezer köbméteres óriási színes „lufi” a levegőbe emelkedik. Ráadásul nemcsak a közeli települések lakói gyönyörködhetnek repülésükben, hanem még a Jászságban élők is. Megkoronázásaként a kezdeményezésnek, egy ifjú pár vállalta: több száz méterrel a föld felett kötnek házasságot. Gratulálunk, ám azt nem ígérhetjük, hogy helyszíni közvetítéssel tudósítunk frigyükről... Nyolcadikosok találták a relikviát Néhány hete - a Záhonyi György polgármesterrel készített interjúnk illusztrálásaként - bemutattuk Boldog pecsétjét, aminek alapján rövidesen elkészül a község címere és zászlaja. Egy sajnálatos technikai baki nyomán azonban a grafika fordítva jelent meg összeállításunkban. Többen azonnal telefonáltak a településről, s kérték, hogy korrigáljuk a tévedést. Ezennel eleget teszünk kívánságuknak, sőt igazi történeti „csemegével” lepjük meg az ínyenceket. Nemrégiben ugyanis két helybeli nyolcadikos diák, Lukács Péter és Zsíros Péter ráakadt Boldog idáig ismert legrégebbi pecsétjére, amelynek átmérője 22 milliméter. A stempli - vörös viaszba nyomva - egy 1847-ben keltezett adásvételi szerződésen szerepel, amely néhai Atlasz Möy- sis és Lukács István boldogi lakos között jött létre. A város nem tárgyalta meg a „trágyagyár” telepítését a lakossággal Boldog verebek Újhatvanban? Levelet kaptunk Újhatvanból. Első jele ez annak a kezdeményezésnek, amely a városrész közelébe telepítendő trágyaüzem ellenzői körében mindinkább kibontakozik. A lakók aláírás- gyűjtési akciót fontolgatnak, hogy megakadályozzák a szerintük környezetszennyező, titok övezte beruházást. „Nem kell már sokáig a lovakat lesniük a verebeknek - jegyzi meg elmúlt szombati, Trágyaüzem Hatvanban? című cikkünkre reagálva a levél szerzője. - Hamarosan más csemegéből válogathatnak. Szomorú, hogy a város vezetése komolyan gondolja a baromfiürüléket feldolgozó üzem telepítésének engedélyezését - folytatódik az írás. - Nyilván a német beruházó azért keresi a kiskapukat Magyarországon, mert a szigorú környezetvédelmi törvények hazájában már rég becsapták nevetséges telepítési szándéka előtt az ajtót. Nálunk, úgy látszik, pénzért még mindig lehet próbálkozni emberek tízezrei, akár egy egész város és környezete ellen. Nagy tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy ez csupán az újhatvaniak egy szűk körének ügye. Tessék Budapestről jövet körülnézni: mindenki láthatja, hogy Hatvan egy katlanban fekszik, amiben a levegő megszorul. Nem hiszünk olyan zárt technológiában, ahol úgy lehet trágyát előállítani, hogy semmiféle hátrányos hatása ne legyen. Ha annyira „tuti” világ- szabadalom, akkor miért nem valósította meg a vállalkozó tőkés - otthon? Abban sem hiszünk, hogy a termeléssel együtt járó illat - szag? - mellett ennek nincs kémiai hatása, ami a földbe és vízbe kerülve helyrehozhatatlan károkat okozhat, veszélyeztetve az egészséget. Jól hangzik, hogy ezzel pénzt, munkahelyet és első osztályú focicsapatot kaphat a város, de ha ennek az az ára, hogy tönkreteszi az itt élőket, akkor erről szívesen lemondunk. Nemcsak tiltakozunk, hanem - ha kell - mindent, ami közös erőnkből telik, meg is teszünk ellene. Kérjük a tisztelt szerkesztőséget - mivel a városvezetés eddig sem kérte ki véleményünket, s most sem látjuk semmi jelét annak, hogy ezután bármit is változna a választó- polgárokhoz való viszonya -, segítse küzdelmünket és harcunkat. Mert családunk, gyermekeink, otthonunk nyugalmáért erre is felkészültünk. Nem szeretnénk, ha az ország közvéleményében Hatvan neve minősítő jelzőként összecsengene a tervezett trágyatermelő üzem tevékenységével.” (Név a szerkesztőségben, kiemelés tőlem - T. O.) * Mint hírül adtuk, a keverőüzem Újhatvan és Kerekharaszt között létesülne. A város elöljárói nyilván kényszerhelyzetben támogatták az ötletet: a közelmúltban ugyanis két jelentős vállalat is úgy döntött: más településen fekteti be a pénzét. A kudarc hatását növeli, hogy a lakosság láthatja, amint a közeli, hasonló nagyságú városok - Gödöllő és Gyöngyös - a nehézségek ellenére gyarapodnak, míg Hatvanban alig mutatkoznak az építő törekvés jelei. Talán ez is közrejátszik abban, hogy néhány éven belül volt már itt benzinkút-ügy, iskolaügy, bölcsődeügy, rendelő- ügy, lengyelpiac-ügy, miegymás. Törvényszerűnek minősíthető mindez, s talán még nincs is vége. Ugyanakkor érthetetlen az a titkolózás, amely a legújabb fejleményeket övezi. Csupán magukat megnevezni nem kívánó képviselők elmondásaiból tudjuk, hogy a. testület zárt ülésen foglalkozott a trágyaüzem telepítésével, s + egy városatya távollétében - 9:7 arányban támogatták a beruházást. Az is kiszivárgott, hogy 100 millió forintot kérnek a majd 11 hektárért. Máris megfogalmazódik az első kérdés: miért csak eny- nyit? Hiszen rendelet mondja ki, hogy belterületen 3-5 ezer forintért lehet értékesíteni a terület négyzetméterét; a fenti esetben (11 hektár = 110 ezer négyzetméter) az összeg alig több, mint 900forint... Sőt eny- nyi sem, ha kártalanítani kell - a hírek szerint 30 millióért - az ott található ingatlan jelenlegi gazdáját. És esetleg másokat is. A környék a lakóházakon kívül tele van üzletekkel, élelmiszer-forgalmazókkal. A tulajdonosok vajon miként viszonyulnak ahhoz, ha javaik egyik napról a másikra értéktelenné válnak? Hogyan adhatnának túl egy trágyaüzem szomszédságában található ingatlanon? E problémák szintén a tájé koztatás hiányából fakadnak. Az üzemben folyó tevékenységről csak annyit tudunk, hogy zárt technológiával talajjavító trágyát készítenek. Mellesleg csirkeürülékből és törkölyből - ha igaz. A vállalkozó világszabadalomról beszél, de idáig sokkal többet nem árult el a folyamatról. Csak találgatni lehet, miért kell ehhez 11 hektár, s mit dolgozik majd - ahogy ígérte - 300-500 ember? Ennyi munkás ma már egy országos mamutcég működtetéséhez is elegendő lenne... Sajnos, referencia sincs, mivel Magyarországon hasonló tevékenységgel idáig még nem kísérleteztek. Talán Szlovákiában igen, de onnan bővebb információnk nincs. A környezetvédelmi hatóságtól - állítólag - komposztálásra kértek engedélyt, de nem tudjuk, ismertették-e a részleteket. Például: milyen alkotóelemeket kívánnak felhasználni? Gond lehet a szállítással is. Budapest felöl még elképzelhető kerülő út létesítése, de Szolnok irányából aligha. A városon viszik keresztül a ganéjt? Jó lett volna, ha a város vezetése mindezeket a kérdéseket felveti az ominózus zárt tanácskozáson. Természetesen elképzelhető, hogy meg is történt, ám a kérdések önmagukban mit sem érnek. Egyértelmű feleletekre volna szükség. Am ha akadtak ilyenek, miért kell azokat elhallgatni...? Hiányuk esetén pedig - Uram bocsá’ - dönteni? Tari Ottó Dallos Marínkára emlékeznek Lőrinciben Róbert László méltatja a világhírű naiv festó' munkásságát Dallos Marinkára, a néhány évvel ezelőtt Olaszországban elhunyt nemzetközi hírű naiv festőművészre emlékeznek ma délután egykori szülőfalujában, Lőrinciben. Mint arról Stancsik Gábor, a helyi hagyományőrző társaság tagja tájékoztatta lapunkat, a településen csak mindenki által Dallos Manciként ismert alkotó munkásságát, római életét szeretnék megismertetni a szélesebb nyilvánossággal is. Ezért meghívták Róbert László újságírót, aki ma délután fél ötkor megosztja élményeit hallgatóságával. Természetesen nem marad el a citerások és a népdalkor műsora sem; utóbbiak azokat a nótákat adják elő, amelyeket Marinka is énekelt, szeretett. A jelenlévők ezt követően a tájházba sétálnak, ahol megtekinthetők annak az életformának a jellegzetességei, amelyből a festőnő a hazától távol is merített; ami arra sarkallta, hogy vászonra álmodja szülőföldje gondjait, örömeit. Vegyes kar Selypen?- Jó lenne fellendíteni nálunk is a kulturális életet - állított be ötletével szerkesztőségünkbe a selypi Édes Erzsébet és Deák Sándorné. Mint a továbbiakban elmondták, vegyes kar létrehozásán törik a fejüket. Természetesen a toborzás szándéka is közrejátszott találkozásunkban. Kérték, szólítsuk fel a jó hangú, a lámpalázat hírből sem ismerő helybelieket: minél előbb jelentkezzenek. Legalább 10-12 aranytorkú férfiúra és hölgyre lenne szükségük, továbbá egy rutinos irányítóra is, aki egyben a karmesteri teendőket is ellátná. Rajtunk ne múljon! Kézműves-hétvége Kosárfonással, gyöngyfűzéssel, batikolással és szövés-fonással ismerkedhetnek meg mindazok, akik a hét végén részt vesznek Hatvanban a. Delelő úti alkotótábor foglalkozásain. Szombaton 10-től, vasárnap pedig 8 órától várják az érdeklődőket. Színház Rózsában Szombaton és vasárnap 18 órától egy háromfelvonásos zenés darabbal kedveskedik a rózsa- szentmártoni felnőtt színjátszó csoport a helyiekből és a környék lakóiból verbuválódott közönségnek. A kultúrházban Bus Fekete László és Zerkovitz Béla „A nóta vége” című darabját adják elő. Előadás védőnőknek Ma délelőtt fél 10-től a védőnőket várják a hatvani könyvtárba. Dr. Vekerdy László gyermekpszichológus tart előadást számukra, majd mód nyílik beszélgetésre is a vendéggel. Véradók találkoznak Március 7-én, pénteken véradótalálkozót és bált rendeznek a hord bisztróban. Az eseményen a Vöröskereszt kitünteti a legjelesebb donorokat. ^ Festék és Vegyiáru /iVAm Kereskedelmi Rt. Már Heves megyében is vásárolhat üzlethálózatunk boltjaiban. Hatvanban viszonteladókat is kiszolgálunk a Tanács u. 2. alatt. TelJFax: 37/340-216 Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 8-16.30-ig Szombaton: 6-12-ig f hirdetés felmutatójának f 5 % kedvezményt adunk, s Gyöngyös, Mátra út 8. Tel.: 37/311-749 Rigipsz (gipszkarton) bevezető áron! Várjuk kedves vásárlóinkát. _______ M ÁV-reformok - a minőségért Körzeti Ki mit tud? a lőrinci iskolában A Lőrinci Általános Iskola Ki mit tud? vetélkedőt hirdetett diákok részére. A jelentkező lányok és fiúk ének-, hangszeres, vers-, próza- és mesemondó-, néptánc-, valamint klasszikus és moderntánc-tudásukról adhatnak számot. A március 14-i döntőre a selypi kultúrházban kerül sor. Az eseményt térségi szintűvé emeli, hogy a házigazdák mellett zagyvaszántói, rózsaszentmártoni és pe- töfibányai gyerekek is elfogadták a meghívást. A verseny közben a Hunyadi Mátyás-iskola névadója tiszteletére rendezett rajzverseny anyagából készített kiállítást is megtekinthetik az érdeklődők. Az elmúlt héten rendezték meg Hatvanban az immár hagyományos fuvaroztatói fórumot, amelyen tájékoztatták a vasúti szolgáltatásokat igénybe vevő partnereket a már bevezetett, illetve várható változásokról. Január 1-jétől új üzleti szabályzat lépett érvénybe, ami részletesen rögzíti a szállítás kapcsán adódó feladatokat, feltételeket, díjszabást - tájékoztatták az érdeklődőket. Â szabályzat mellékletei pontos információkat tartalmaznak például a veszélyes hulladékok szállítási módjáról is. A MÁV Trans tavaly ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt igyekeztek megtalálni az állomásokon - különösen a határ- állomásokon - adódó problémák megoldását. Az 1995-ös vámtörvény - ha nem is teljesen egyezik meg azzal - már közelebb áll az Európa-szerte elfogadotthoz. Az áruszállítást jelentős mértékben elősegíti az országok között fennálló tranzitegyezmény, valamint az a lehetőség - ami teljesen új nálunk -, miszerint a még nem vámkezelt szállítmányt a vasút 30 napig megőrzi, időt adva az érintetteknek az ügyintézésre. A jelenlévőkből megdöbben- tést váltott- ki egy hozzászóló észrevétele: talált egy 1912-es dokumentumot, amely szerint az áru a vasúton 200 kilométert tett meg naponta; ez a szám a mai napig nem változott. A beszámolókat követően a fuvaroztatók tehettek fel kérdéseket. A válaszokból kiderült: a MÁV nem mindig tud maradéktalanul eleget tenni a kívánalmaknak. Mindezek fő oka az elöregedett kocsipark. A korábban használatban lévő 40 ezer vasúti kocsi helyett ma mindössze 15-20 ezer áll a fuvaroztatók rendelkezésére. Kevés a speciális vagon is - mindössze 164 van -, de tervezik ezek számának növelését. Megtudhattuk, hogy a folyamatban lévő átalakítások során karcsúsításokra is számítani lehet, emiatt mintegy háromezerrel csökkenne a dolgozók száma. Megkezdődik a MÁV tulajdonában lévő lakások privatizációja, s elidegenítésre kerülhetnek használaton kívül helyezett ingatlanok, iparvágányok is. (d. cs.) Jó, ha tudja,.. A modern ember nem lepődik meg semmin. Azon sem, ha például - mint Hatvanban, a Hangya Áruház bejáratánál - házi szökőkutak vásárlására próbálják rábírni. Ha nem riasztja az ízléstelenség - s pénztárcája is engedi -, vegye, vigye. Úgy tűnik azonban, a modern ember sincs mindig tisztában a tárgyak rendeltetésével. Igaz, ebben a rohanó világban ki győz mindenre odafigyelni...? ...és inni sem szabad belőle fotó: t. o.
