Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-05 / 54. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. március 5., szerda Marosvásárhelyi premier: egy egér Rómeó és Júlia története Egri bábművészek erdélyi sikere Részlet a darabból- A színészeket már ismer­tem, nagyon keményen dol­goztak, elmélyült a kapcsola­tunk. Általában nagy szeretet­tel fogadtak. Feltűnt, hogy az ottani emberek a drasztikus áremelések ellenére is bizako­dóbbak, mint mi hasonlóan nehéz hely­zetben.- A rend­szerváltás óta folyama­tos a Harle­kin kapcso­lata a maros- vásárhelyi­ekkel. Mi lesz a folytatás?- Mivel ott román és magyar tago­zat is van, most legkö­zelebb a ro­mán tagozat jönne hoz­zánk vendég­szerepelni, a jövő év tava­szán. Ha ad­dig még egy­általán lesz bábszínhá­zunk. (jámbor) A közelmúltban tért haza Erdélyből Demeter Zsuzsa, az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínházának művészeti vezetője, aki vendégként rendezett a marosvásárhelyi Ariel bábszínház mmagyar tagozatánál. Kollégája, Lovasy László pedig a bábokat és a díszletet tervezte a nagy sikerrel színre vitt darabhoz. Tapasztalatairól a rendezőt kérdeztük.- Mi lehet az oka, hogy olyan szeretettel és átéléssel fogadta az előadást az erdélyi közön­ség?- Urbán Gyula rádiójáték­nak írta meg a Minden egér szereti a sajtot című darabot, de kiválóan alkalmas bábszín­padra is. Egy egér Rómeó és Júlia történetéről van szó. A két család: a fehér egerek rá­tarti famíliája, s a szürke ege­rek viszálykodnak. Nagy az el­lentét a két közösség között, s ez bonyodalmak forrása.- Ez azt is jelenti, hogy ki­csit afelnőtteknek is szól?-Én hiszek abban, hogy a jó bábszínház afelnőtteknek is szól. A történet a mese nyel­vén fogadtatja el a másságot a gyerekekkel. Mindenféle más­ságra gondolok, a bőrszín, a vallás, a nyelvhasználat tekin­tetében. A darabot a további­akban elviszik Székelyföld kis falvaiba, tájolnak vele.-A rendezés egy hónapja alatt milyen tapasztalatokat gyűjtött? Az adózás fele visszaigényel (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor az SZJA-bevallá- soknál 75 százalékos, mely kissé magasabb a tavalyinál. Ez utóbbinál egyik leggyakrabban előforduló hiba az adójóváírás téves számítása és a köztarto­zásról szóló nyilatkozat kitöltet- lensége. A kisebb számítási hi­bát és más hasonló elírást a hi­vatal maga korrigálja, így csak a hibás esetek felénél értesítik az adózókat, hogy helyesbítsék bevallásukat. Ezt az előírások értelmében vagy személyesen, vagy levél­ben tehetik meg, utóbbinál mindig tanácsos a pontos azo­nosító kódok feltüntetése. Az adó-visszaigénylők el­sőbbséget élveznek a feldolgo­zás során. A bevallások közel felénél fordul elő kisebb-na- gyobb összegek visszaigény­lése. Hibajavítás esetén azon- * ban a javítástól számít ismét a 30 napos utalási határidő. A hivatal a késedelmi pótlék elke­rülése érdekében törekszik a határidő pontos betartására. (kovács) Két Lotti 82,5 millióért A megtartott legfrissebb sorsolás alapján a 10. heti Két Lotti (33-ból 3-at) játék­ban a 3+3-asokra jutó, ösz- szesen nettó 82.282.112 fo­rint tovább halmozódik. A háromtalálatosok nettó nyereménye 26.907 forint. Míg a kéttalálatosokért 259 forintot fizetnek. A Két Lotti nyerőszámai a következők: 19, 25, 35 és 4, 6, 48. Fogadónap - kettős minőségben Szakértők várják a panaszosokat-Ezen fórumok jelentősége el­sősorban abban rejlik, hogy itt szűkebb pátriánk állampolgá­rainak élethelyzetei jelennek meg. Túl azon, hogy az elsze­gényedés rendkívüli módon ér­zékelhető, az emberek ügyes­bajos dolgaik intézésében is se­gítséget várnak önkormányzati képviselőjüktől, lévén azok gyakran elakadnak a hivatal útvesztőiben. Ekképp összegezte megyei alelnöki és Eger városi képvise­lői mivoltában hétfőn először megtartott fogadónapjának ta­pasztalatait Horváth Gábor, a Független Kisgazdapárt Heves megyei elnöke. Mint elmondta, az estébe nyúló eseményen 23- an keresték fel személyesen, il­letve telefonon Szentdomonkos- tói Hatvanig a megye minden részéből. Horváth Gábor szerint - te­kintve, hogy a legkülönbözőbb problémákkal fordultak hozzá - a fogadónapon pénzügyi és me­zőgazdasági szakértők is jelen voltak, a jövőben pedig egy, a jogi kérdésekben jártas szak­emberrel bővül e csapat. Ha igény lesz rá - tette hozzá -, más szakterületek képviselőit is be lehet vonni a munkába. A fogadónapokra minden hónap első hétfőjén 17 órai kezdettel kerül sor a megyeháza alelnöki irodájában. (-ne) Hoppon maradnak az egri bérlők a lakások megvásárlásánál? (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Vincze István - a hivatal ál­láspontját ismertetve - a ko­rábbi ígérettel szemben ezúttal semmi biztatót nem tudott mon­dani:-Elkészült az egri lakásál­lományt feltérképező helyzet­kép. E szerint jelenleg 1300 la­kás van még önkormányzati tu­lajdonban. Közöttük szerepel­nek szolgálati, házmesteri laká­sok is. Vételi joggal pillanatnyi­lag 96 bérlő rendelkezik még. Ezeket a lakásokat azért nem tudjuk értékesíteni, mert egy részüknél az Országos Műem­léki Felügyelőség másfél éve nem küldte meg a szükséges szakvéleményeket. A többi la­kás eladása feltehetően munka- torlódás miatt késik. Egyébként a költségvetés előkészítésekor az Evat Rt. idén 200 lakás el­adását tűzte ki célul.- S mi a helyzet azokkal, akik most szeretnék eladni a bérleményüket?- Amíg a törvény úgy rendel­kezett, hogy az önkormányzatok kötelesek eladni a lakásokat, addig gond nélkül megvehették volna. Ma azonban erre már nem kötelez bennünket ilyen rendelet. így lehetőségünk van arra is, hogy a maradék lakással belátásunk szerint gazdálkod­junk. Tervezzük például, hogy a jelentős lakbérhátralékkal rendelkező bérlőket bírósági úton próbáljuk a fizetésre bírni. Ha ez nem megy, akkor a hatá­rozatlan idejű szerződéseket határozottakra változtathatjuk a bírósági végzés birtokában, s akkor jöhet a kilakoltatás.- Hova lakoltatnának ki egy négygyermekes családot?- Elkészült a lakásgazdálko­dással kapcsolatos munkaterv, amelyet már a bizottságok is megtárgyaltak. Ebben egy olyan ingatlan is szerepel, ahová ezeket a családokat elhe­lyeznénk.-Kik és miért érvelnek az eladás ellen?- Azok, akik azt kifogásolják, hogy az utóbbi években az ön- kormányzat elherdálta a lakás- vagyont. Méghozzá olyan ese­tekben is, amikor közvetítők révén olcsón felvásárolták a kárpótlási jegyeket, s ezekért jutottak értékes ingatlanokhoz.-A szavaiból az derül ki, hogy beláthatatlan időre be­fagy a lakások értékesítése. Ez diszkrimináció a potenciális vevők számára. Másrészt az önkormányzat is elesik a lehet­séges bevételtől.- Ezt néhányan nem így lát­ják. Márpedig a város vezetése nem szeretne abba a csapdába esni, hogy eladja a maradék la­kásokat, és aztán szemünkre hánynák, hogy ezeket is elkó­tyavetyéltük. Mit lehet ehhez hozzátenni? A tervezett lakáskoncepció még várat magára. A bírósági útra terelt hátralékosok ügye évekig húzódhat, a kilakoltatás­sal fenyegetett bérlőket a város egyelőre nem tudja elhelyezni. Meglehet, hogy az érintett bérlők - mivel nem kaptak ide­jében észbe, vagy csak azért, mert nem ismerték az értékesí­tés jövedelmező kiskapuit - hoppon maradnak. A kérdés: olyan könnyen beletörődnek-e ebbe a helyzetbe, mint ahogy néhányan remélik az egri ön- kormányzatban? Mint ahogy azt sem tudni, élnének-e az ön- kormányzat által felkínált lehe­tőséggel, miszerint felértékel­nék ezeket a lakásokat, és fele áron megvennék az eladóktól? Barta Katalin Egyeztetés az egri szennyvíztelepről (Folytatás az 1. oldalról) Habis László lapunknak el­mondta: a Phare-programban már elfogadták a város pályáza­tát, így 148 millió forint ka­matmentes, visszatérítendő tá­mogatást sikerült elnyerni. A Phare szakértői azonban ezzel együtt további műszaki módosí­tásokat látnak szükségesnek. Ám az esetleges módosítások miatt veszélybe kerülhet az idei kezdés, és a meglévő pénzügyi forrásokat is át kell ütemezni. Ezen helyzet megelőzésére fel­kérték a környezetvédelmi tár­cát, hogy nyújtson segítséget az illetékes európai uniós bizott­sággal folytatott egyeztető tár­gyalásokban. A megbeszélés napirendjén szerepelt még az a nyolc fő vál­tozat is, amelyben a lakosság számára fizetendő majdani térí­tési díjakról esik szó, illetve ar­ról, hogy a város milyen módon vállalhatná át a terhek egy ré­szét. Továbbá megtárgyalták, hogy a beruházás finanszírozá­sához milyen összegű és futam­idejű pénzek bevonása szüksé­ges. A közgyűlés végső határo­zata előtt mindkét kérdésben bizottsági egyeztetések lesz­nek. (kj) Aki az elsőt nem becsüli... Tarnabod: középpontban a segélyezés A tavalyi év értékelésével és az idei esztendő költségvetési koncepciójának bemutatásával kezdődött Tarnabod idei falu­gyűlése. Kovács László polgármester a számok ismertetése után sze­mélyi változtatásokra hívta fel a figyelmet, s egyben bemutatta a két új előadót és jegyzőt. Ezután lakossági kérdések következtek, mit tagadjuk, kul­turáltabb hangnemben, mint amire az elmúlt hónapok törté­nései után számítottunk. Töb­ben kérdezték, hogy tavaly mi­ért nem kaptak az első lakáshoz jutók támogatást. A polgármes­ter kifejtette: nágyon egyszerű a válasz, nem volt miből. Kifo­gásolták azt is, hogy nincs a második, harmadik lakásra vá­róknak erre elkülönített összeg. A falu vezetője, Kovács László azt válaszolta: ő úgy gondolja, aki az elsőt nem becsülte, az nem érdemli a következőhöz a támogatást. Többen kifogásol­ták, hogy piszkos a falu. Válasz erre is akadt: az idén továbbra is csak negyedévente tudnak szemetet szállítani, ezért ha úgy ítélik, koszosak az utcák, min­denki fogja meg a gereblyét. Nem állhatta meg a falu la­kossága az iskolában történt dolgok firtatását sem. A pol­gármester továbbra sem hozta a részleteket napvilágra, habár újabb információ az ügyről, hogy az esetet vizsgáló bizott­ság szerint szülök, gyerekek, tanárok egyaránt hibásak a helyzet kialakulása miatt. Egy hölgy bekiabálta: „Laci, mondja már meg az igazságot”, ám Kovács László továbbra is csak a vizsgálat befejezése után hajlandó nyilatkozni. A falugyűlésen emellett az utak, járdák állapotáról és a tü­zelőolaj-támogatás elosztásáról esett szó. (szuromi) alószínű, hogy tényleg nincs különösebb baj. Rendben mennek a dolgok, és úgy mennek rendben, ahogy. Ezt a változatot azért most nem túl szimpatikus feltéte­lezni, amikor a sajtó tekinté­lyes része minimális ismeretek hiányában is elég rendes filip- pikákat röppentett el. Megint lehetett egy jót hatás vadászni. Miközben a Postabank, szeret­jük vagy sem, de minta. Úgy lett nagy vezető hazai, hogy maximálisan kihasználta a rendelkezésre álló mozgáste­ret, bejátszva a gazdasági-poli­tikai szféra összes térfelét. Kegyeket osztva és kijárva. Mellesleg a szerteágazó biro­dalom többek között a magyar sajtó jelentős részét is közvet­lenül vagy közvetve felügyeli. Tekintélyes reklámmegmoz­dulások, és tiszteletet keltő szponzori akciók. Mindezt persze mások érdeksérelme Fél Hét PostVabank nélkül elég nehéz, úgyhogy az ellenfelek időközben már a spájzban voltak. A sikersztori főúri részese a főnök, Princz Gábor, aki az évezred végének egyik legjobb kötéltáncos-tel- jesítményével büszkélkedhet. Ettől azért ugye még minden lehet. Akár le is lehet esni. De nem az a bank persze, aki adja, hanem hát aki állja. Akkor most mi van? - kér­dezheti a jóhiszemű polgár, akinek semmilyen közvetlen érdekeltsége nincs a dologban. Csődláz van. És komoly, meg­fontolt cáfolatok. Ha a közvé­lemény nyugalomra van intve, akkor rögtön kitör a pánik. És ez a pánik a Postabanktól tel­jesen független. Alaposan számba véve az összes körül­ményeket, nem sok olyan be­látó, türelmes, megfontolt, bölcs és hisztériára kevésbé hajló országot lehet találni Eu­rópában, mint a miénk. Sokat látott nép. És ezért - az elmúlt idők tapasztalatával gazdagon: Agro- és Ybl Bank-játékok, megkopasztott betétesek, ön­kirabló menedzsment és ami belefér - megfontoltan cselek- szi azt, amit. A Postabank most azért a számláért fizet, amit má­sok állítottak ki, de kiderült, hogy a bizonylat hamis volt, és nincs fedezet. Mert fedezet nélkül nehéz. Erkölcsi fedezet nélkül. Amit nem lehet páncél­termek vastag falai mögé zárni. Évtizedek, évszázadok kellenek, hogy felhalmozód­jon. És egy pillanat, hogy az egész értékét veszítse. Mert pénz, pénzünk még csak lesz, lehet valahogy... Kovács János Tarnamérai idei elképzelések: Nagy vágyakra nem lesz pénz A tarnamérai önkormányzat elmúlt évi programját értékelő és az idei tennivalókat megha­tározó legutóbbi falufórumán Bencze László polgármester elmondta: az élet- és munkakö­rülmények jobbításáért tett erő­feszítések a remélt és kívánt eredménnyel jártak. A múlt évben több mint 70 millióból gazdálkodó testület nemcsak biztosította intézmé­nyeiben a jó munka feltételeit, hanem javítani is tudott azon. Az iskola számítógéppel történt ellátása az új alaptanterv szel­lemében már a jövő informati­kai alapképzése céljait szol­gálja. A kezdeti aggályokkal el­lentétben lényegesen előrelé­pett a múlt év elejétől bevezetett orvosi ügyelet. Továbbra is működőképes a ma már oly ritka idősek klubja, valamint a házi szociális gondozóhálózat. A különböző szociális célú tá­mogatásokra több mint 7 mil­liót osztottak szét. A regionális vízrendszer ki­építésével egészséges ivóvízhez jutottak a méraiak, melyet 15 milliós beruházással még biz­tonságosabbá tesznek ez év vé­géig a szakemberek. Sikert ara­tott elsősorban a fiatalok köré­ben a hamarosan átadandó sportlétesítmény. — Az idén majd 80 millióból gazdálkodhatunk - fogalmazott a polgármester az idei tervek­ről. - Biztonságban élhetünk, mert a napi feladatok ellátásán túl jut pénz a járdák javítására, forgalomtechnikai és felújítási elképzelések megtervezésére, az energiatakarékos közvilágí­tásra való áttérésre. Folytatni kell a már megkezdett fásítási akciókat, s az egyre növekvő közterületek parkosítását. A tájékoztatót követően az általános iskola igazgatója árról értesítette a jelenlévőket, hogy öt lelkes helybeli vállalkozó több mint 300 ezer forint induló tőkével „Tárnáméra új nemze­dékéért" névvel alapítványt ho­zott létre, elsősorban az oktatás tárgyi fejlesztése érdekében. A további hozzászólók elis­merték a testület visszafogott, mértéktartó gazdálkodását, má­sok a magas vízdíj miatt rekla­máltak.- cseh -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents