Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-27 / 72. szám
5. oldal 1997. március 27., csütörtök Hatvan És Lőrinci Körzete JVÍellényüzem” Bukovics János 1993 óta működtet varrodát Petöfi- bányán. Vállalkozása harminc helybeli dolgozónak nyújt megélhetést, még ha - ezt maga is elismeri - a fizetés nem túl magas is az ágazatban. Alkalmazottai nagyrészt nők, akik nettó 20 ezer forintot visznek haza havonta. Persze, teljesítménytől függően. A rögtönzött termékbemutatón - kivételesen - a férfi „manökenre” is érdemes figyelni. Középen az Európa- és sokszoros magyar bajnok, Juhász László ökölvívó FOTÓ: T. o. Petöfibányán A teljesítmény nem mellékes Eleinte olasz és német, valamint hazai cégeknek végeztek bérmunkát, három esztendeje azonban kizárólag a svéd Baltiénak termelnek. Elsősorban mentő- és vitorlásmellényeket, horgászdzsekiket gyártanak, mégpedig tavaly 70 ezret, az idén pedig várhatóan 100 ezer darabot. A fentieken túl szerződésben állnak a lőrinci Március 15. Szakképző Iskolával, aminek eredményeként ebben az évben 24 tanuló sajátítja el náluk a szakma alapjait. Rendőrök okítják a diákokat A lőrinci Március 15. Ipari Szakképző Iskolában harmadik éve rendőri fakultáción is tanulhatnak a fiatalok. A közismereti tantárgyak elsajátítását követően a szakma alapismereteire a hatvani kapitányság munkatársai okítják a jelentkezőket. Ezt a fajta képzést elsősorban azért „találták ki”, hogy a pályaválasztás előtt állók bepillantást nyerhessenek a bűnmegelőző és bűnüldöző munka fortélyaiba. Ismereteiket tanulmányutakon is bővíthetik. így látogattak el a Heves Megyei Rendőr-főkapitány ság bűnügyi osztályára és a bevetésirányítási központba, de - ha már Egerben jártak - megtekintették a meHerédi csatornázás Befejeződött az ASZ-vizsgálat Az Állami Számvevőszék befejezte Heréden azt a vizsgálatot, melynek során a szennyvíztisztítómű és a csatornahálózat építésére kapott céltámogatás felhasználását ellenőrizték. Temesvári József polgár- mester elmondta: pénzügyi hiányosságot nem állapítottak meg, így a munkálatok rendben folytatódhatnak. A lakosság várhatóan ősszel csatlakozhat a rendszerre. gyei büntetés-végrehajtási intézetet is. Mint arról Tótpál Agnes, a hatvani kapitányság sajtóreferense tájékoztatta lapunkat, a diákok legutóbb Miskolcra utaztak, ahol a rendőr-szakközépiskola életével ismerkedtek. Bagi István r. őrnagy a szigorú felvételi követelményekről beszélt, Biácsi Edina főhadnagy pedig óra közben szemléltette, a növendékek miként tanulják az igazoltatást, az önvédelmi sportokat. A látogatók megtudták azt is: manapság igen vonzó a rendőri pálya. Az iskolában magasra állították a mércét, mivel ebben az évben négyszeres volt a túljelentkezés. Ingyenes táiiat a „falu közepén” Az Ecséden élő Lénárt Ferenc először ifjúkorában vette kezébe az ecsetet, majd hosszú ideig szuny- nyadni engedte tehetségét. Húsz esztendőnyi szünetet követően két éve gondolt rá ismét, hogy jó lenne festeni. Az amatőr alkotó azóta immár több mint száz képet készített, s úgy vélte, ideje lenne mindezeket faluja közönségével is megismertetni. A Kossuth út 138. szám alatt berendezett hát egy tárlatot. A kiállítást ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők. Renault-fesztivál Lőrinciben - Cserháti Ágnes, a televízió rendkívül csinos és népszerű bemondónője a házigazda, Képe Tibor társaságában kipróbálta az autószalon egyik legújabb modelljét is fotó: szigeti tamás Féltem Gyermekkoromból borzalmas nagycsütörtökökre emlékszem. Kihaltnak tűnt még a zsúfolt templom is, ahogy a csengő és a harangok helyett fakereplő szólított imához. Nagyanyámnak szorítania kellett a kezemet, hogy el ne fussak. „Meglátod, kisfiam, szombaton majd minden másképp lesz!” - vigasztalt. A feltámadási körmenet valóban örömtelibb volt, ám elgondolkodtatott: miért kellett gyötrelemnek megelőznie? Nem lehetett volna csak úgy önmagában, áldozatok nélkül...? Azóta is eszembe jutnak a fenti emlékek. Próbálom ezekkel magyarázni, miért várom sokkal inkább a karácsonyt. (tari) Elmaradt a pankráció az ecsédi falugyűlésen Az „ellenzék” metamorfózisa- Itten most néhányan képviselő-testületet vacsoráznak - sün- dörgött mellém a kultúrház bejáratánál félismerősöm. - Hegyezd a plajbászt, öcsém, oszt’ rendesen írd ám meg, mi vót! Az előtérben pótszéket ragadok. Odabent tömeg: lázadók és kibicek, meg persze a nép, mint a hangulat szeizmográfja. És a pódiumon - egyelőre hálás szerepben - a vezetők. Bóta Lajosné egyenleget von. Voltak eredmények. Vannak tervek. Lesz^ fejlesztés. Út, csatorna, járda. Állami támogatás, fejkvóta, pályázat. Saját forrás, lakossági hozzájárulás, kedvezményes hitel. Borverseny, tűzoltóautó. „Várom a kérdéseket!” - vesz levegőt végül a polgármester asszony. Miklós bácsi felpattan. Mindent elloptatok, mondja a mikrofonba, hol a pénz, mutat a színpad felé. Kérdőn nézhetek, körülöttem legyintenek. Az öreg mindig eljátssza ezt, de várjam ki a végét. Markáns férfi a fókuszban. Készült. Irataiból kérdés kérdés hátán, reggel lesz, vélem, mire mindet megválaszolják.- Balogh László vagyok - így a szónok -, egykori elszármazott, a Szülőföldünkért, Ecsé- dért Egyesülettől. Tavaly alakultunk, vagyis az idén, de nem vagyunk még bejegyezve, jót akarunk, miért rosszak az utak, mikor lesznek munkahelyek, nem én kérdem, csak tolmácsolom, miért adták el a gázvezetéket, a tavat, az ingatlanokat? Az alpolgármester közbevágna, a hallgatóság tapsa leinti. Baloghé a pálya.- Mennyi az önkormányzati lakások díja, mi a helyzet a sporttal, nyitottak-e a testületi ülések, nem én kérdezem, hanem sokan megkerestek, van-e orvosválasztási lehetőség, miért cserélték ki a hivatalban a bútort, kap-e meghívót a kisebbség, én jól keresek, de mennyi az önök tiszteletdíja? Vastaps. Bótáné válaszol. Rutinos politikus. A jegyzőnő szintúgy. Fogy a levegő, többen hazaindulnak. Kezdődik a Dallas. Balogh reflektál, a pulpituson ülők vissza. Leckék udvariasságból. Ha én végighallgattam önt, ön is hallgasson végig. Helyeslések. Mindenki meggyőző. Balogh finomít, egyet akarunk, alig van különbség köztünk, mosolyog. Hazamegy a maradék harmada is, köztük félismerősöm, itt már nem lesz hirig, bezár a kocsma, a közalkalmazottak viszont türelmesek. Dzsoki- nak már lőttek, mindegy, erre van szánva az este. A hangulat előbb semleges, majd szinte megfordul. Idős községatya megérzi a pillanatot, rádob egy lapáttal. Jaj, de segíteni akarnak hirtelen, repli- kázik, hát az elmúlt harminc évben hol voltak? Vastaps. Hiába, az egymásra utalt helyiek tudják csak igazán, milyen nehéz is ecsédinek lenni Ecséden. (t. o.) Ülés Hatvanban A hatvani városházán ma délelőtt 9 órakor kezdődik a képviselő-testület soros tanácskozása. Ezen - többek között - rangsorolják az idei intézményfelújítási igényeket, megállapítják az első osztályos tanulócsoportok számát, továbbá vizsgálják az óvodák szervezeti összevonásának lehetőségeit. Rendeletmódosítások Lőrinci vezetését ma 14 órára hívta össze Varga Antal polgármester. A testület módosítja a szervezeti és működési szabályzatot, az élelmezési nyersanyagköltségeket és néhány szociális ellátás térítési díját. Tárgyalnak a település középtávú oktatási koncepciójáról is. Új képviselő Heréden Heréden új képviselőt választottak a lemondás miatt megüresedett község vezetői székbe. Krizsánné Tóth Zsuzsanna helyét a választási kislistán következő jelölt, Kovács István vette át. Építik az apci utat A jövő hét elején kivonulnak a munkagépek az Apcot Petöfi- bányával összekötő út építéséhez. A beruházást előreláthatólag június 1-jén adják át a forgalomnak. Ezzel egyidejűleg Apc belterületén új burkolatot kap a József és a Kisér utca. Készül a csatorna Horton április 7-én tartják azt a munkaértekezletet, amelyen a fővállalkozó Olajterv átadja a polgármesternek a szennyvízhálózat továbbépítésének munkatervét. Ezzel hivatalosan is elkezdődik az ez évre tervezett szakasz kivitelezése. Húsvéti misztériumjáték A karácsonyi sikeren felbuzdultak a lőrinci gyerekek A szentestei fellépést övező sikert követően - Hetves Béla plébános ösztönzésére - húsvét vasárnapján ismét misztériumjátékkal kedveskednek a híveknek a lőrinci gyerekek. A fél 9-kor kezdődő szentmise után ezúttal az áprilisban bérmálkozók, vagyis a 13-14 éves hittanosok lépnek a templom „pódiumára”. A szereplők egy helybeli aktivista, Szita Katalin által írt és betanított jelenetet adnak elő. Mint arról Szűcs Irén, a város katolikus ifjúsági közösségének egyik vezetője tájékoztatta lapunkat, az eseményre várják a nem vallásos fiatalokat is. Szűcsi, a rendes község Körzetünkben Szűcsi az egyetlen település, amely „rendőrileg” nem a hatvani, hanem a gyöngyösi kapitányság „fennhatósága” alá tartozik. A napi teendőket a gyöngyöspatai őrs munkatársai - köztük a község körzeti megbízottja, Antal János r. zászlós — közösen látják el. Ferencsák János törzszászlós, őrsparancsnok szerint bűnügyek tekintetében Szűcsi a környék egyik legkevésbé veszélyeztetett területe. A „váltásos” járőrözés nyomán biztosított az egyenruhások gyakori jelenléte, de indokolt esetben Antal János lakásán is fogadja az állampolgárokat. Emellett a közelmúltban bevezették a fogadóórákat, így a körzeti megbízott minden hónap második hétfőjén délután fél 4-tol a polgármesteri hivatalban várja a hozzá fordulókat. A Gyöngyösi Rendőrkapitányságon Fehér Béla őrnagy, közrendvédelmi osztályvezető statisztikai adatokkal is alátámasztotta a település békés mivoltát. Szűcsi csendes, rendes, becsületes falu - jelentette ki —, hiszen a korábbi 17-tel szemben tavaly itt mindössze 12 bűncselekmény történt. Ezek többsége lopás volt, s csak egy- egy rablást, betörést, önbíráskodást jegyeztek fel. Közlekedési kihágást viszont egész évben nem regisztráltak.-Reméljük, a jövőben sem lesz rosszabb - bizakodott Fehér őrnagy. - Megalapozza ezt kitűnő kapcsolatunk a stabil polgárőrséggel és az önkormányzat vezetésével. János bácsi a „százasok klubjában” A „százasok klubja” nem bejegyzett, ám igencsak exkluzív társaság. Nagy bizonyossággal egy kezemen meg tudnám számolni, megyénkben hány tagja lehet. A belépéshez elegendő a személyi igazolvány, amelynek születési rovatában a dátum 1897-et vagy annál kevesebb numerust mutat. A horti Huszár János ma lépett be a kiváltságosok közé. Igen, kiváltságost mondtam, miután nagyon keveseknek - és egyre kevesebbeknek - adatik meg, hogy a mázsányi év súlya alatt is szellemileg frissen, a láthatatlanul kopó ízületek, csontok és más részek: dacára is akarva a létet, tudják becsülni, értelmét látva élni a mindennapokat. János bácsi joggal tartozik ezek sorába. Öröme pedig hat- ványozódik azáltal, hogy mérhetetlen szeretet veszi körül: nemcsak a rokonok, ismerősök tisztelete, megbecsülése, hanem az egész falué. Kell annál nagyobb kegyelem, ha összefog kicsi a naggyal, s szavaik együtt formálódnak Isten éltess évé? A könnyes szemek kérdésére ilyenkor a lélek határozottan bólint: igenis érdemes erre a világra születni. * Huszár János 100. születésnapjára a köztársasági elnök üdvözlő sorokat küldött. A vasárnap megtartott ünnepségen az önkormányzat díszpolgári címet adományozott a község legidősebb lakójának. János bácsi és ünneplő családja
