Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-20 / 66. szám

4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp 1997. március 20., csütörtök A rendőr nem lehet erdőkerülő A vagyonvédelem viszont pénzbe kerül A kimlei emberölés gyanúsítottjainak elfogásáért Jutalom megyénk rendőreinek Lapunkban korábban már be­számoltunk róla, hogy Győr­it oson-Sopron és Heves me­gye bűnüldözőinek szoros együttműködésével sikerült el­fogni egy múlt év októberi gyilkosság gyanúsítottjait. Történt, hogy tavaly októ­ber 14-én a Győr-Moson-Sop- ron megyei Kimién olyan sú­lyosan bántalmazták V. A. csornai lakost, hogy az ebbe a helyszínen (egy családi ház­ban) belehalt. A tettesek a holttestet a község határában, egy erdős részen hántolták el. A nyomozás során verpeléti férfiak is a rendőrség látókö­rébe kerültek, mint lehetséges elkövetők. A nyomozók és a helyi egyenruhások közös munkája eredményeként sikerült már az idei esztendőben elfogni elő­ször Ty. József verpeléti, il­letve A. Melinda mosonma­gyaróvári polgárokat. Nem sokkal később ugyancsak őri­zetbe vették - országos körö­zés alapján - a szintén verpe­léti T. Jánost. Az ügyben a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrök folytatják a vizsgála­tot. A körözött személyek elfo­gásában kimagasló teljesít­ményt nyújtott Hágen István r. zászlós, verpeléti körzeti Hágen István r. zászlós, verpeléti körzeti megbízott (balra) átveszi a jutalmát. Középen Gulyás József r. őr­nagy. , Bély László r. ezredes, a Győr- Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője adományozott tárgyju­talmat, értékes karórát. megbízott és Gulyás József r. őrnagy, a Hevesi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának vezetője. Nekik a napokban - munkájuk elismeréseként - dr. Nemrégiben jelent meg lapunkban a „Megcsavarta az orrom, és ütött” című írás, melyben a recski fatolvajok sérelmezték kihallgatásuk módját, mondván: a rend őrei bántalmazták őket. Akkor - természetesen - az érintett másik felet is megszó­laltattuk, azonban ezt követően szerkesztőségünket felkeresték a helyi körzeti megbízottak, megerősítve, hogy nem volt szük­ség semmiféle erőszakra, hiszen a gyanúsítottak enélkül is val­lomást tettek. Az ügy hátteréről dr. Petrovits János r. alezre­dessel, az Egri Rendőrkapitányság vezetőjével beszélgettünk.-A cikket korrektnek tartom, szó sincs arról, hogy helyreiga­zítást igényelne - szögezte le dr. Petrovits János r. alezredes. - De az is tény: a környéken élőket régóta irritálja a már üzemszerű falopás, s amikor ennek megfékezésére eredmé­nyes lépéseket teszünk, akkor bizony a munkatársaink nem ef­féle „kritikát" érdemelnének.- Amint az „orrcsavargatás- sal vádolt” kollégája is emlí­tette: nem alkalmaztak semmi­féle erőszakot. Önnek milyen információi vannak erről?-Biztos vagyok abban - s ezt a jegyzőkönyvek is tanúsít­ják -, hogy valóban nem történt ilyesmi. Annál is inkább, mert a bizonyítékokat lefoglalták, a kihallgatott személyek készsé­gesen vallomást tettek. Azt is tudni kell, hogy az utóbbi nyolc évben biztos, hogy egyetlen al­kalommal sem „produkáltak” vallomást vagy bizonyítékot a rendőrök efféle eszközökkel.- Hol tart a nyomozás, van- e újabb fejlemény?- A központi bűnügyi osztá­lyunk átvette az ügyet. Azt már sikerült kiderítenünk, hogy nem csupán saját célra, hanem el­adásra is jócskán „kitermel­tek” az erdőbirtokossági terület fáiból. Most már azt a kört kell minél teljesebben felderíteni, akik ebben részt vettek. Azt hi­szem, igen sok gyanúsítottja lesz a már meglévőkön kívül is az ügynek.-A hasonló esetek megelő­zésére van valamilyen eszköze a rendőrségnek?- A jelenlegi feltételeink mellett ilyen feladatra nem vál­lalkozhatunk. Ha ilyen eseteket észlelünk, akkor természetesen eljárunk, azonban külön va­gyonvédelemmel nem foglal­kozhatunk. Márpedig a dolog gyökere itt van, a tulajdonosi viszonyok változásában! Ha a rendszerváltás előtt egy téesz erdejéből loptak, akkor a kárt Csaknem belehalt a féltékenységbe a gyöngyöspatai muzsikus cigány Egy pletykából - két év börtön A z alaptörténet roppant egyszerű. A lavinát egy nem éppen jóindulatú munkahelyi pletyka indította el. Ez arról szólt, hogy a sértetté vált F. P. felesége viszonyt folytat munkatársával, a bíró­ság előtt II. rendű vádlottként álló büntetlen előéletű Kincses Ferenc gyöngyöspatai lakossal. A 63 éves muzsikus roma fe­jébe befészkelte magát a gon­dolat: a nála jóval fiatalabb fe­lesége, pontosabban élettársa megcsalja őt. Múlt év július 2- án - éjszakai otthoni perlekedés után - italokkal is erősítette magában a féltékenység érzé­sét. Délután elment Kincsesék házához. Ott fennhangon kö­zölte Kincses feleségével, mit rebesgetnek a „mindentudók”. Kérte, távolítsa el hitvesétől a férjét. Ott tartózkodott az új­donsült vő, az elsőrendű vád­lott, Latkulik Róbert is. Nosza, elmentek oda, ahol Kincses dolgozik, s a nej kérdőre vonta F. P.-nét. Állítólag F. P. fenyegetőzött is Kincsesék lakásánál, ha a férj nem tágít az ő asszonya mellől, akkor majd erővel távolítják el tőle. Megérkezett közben Gyöngyöspatára Kincsesék másik veje is, T. F., akivel az­tán Latkulik furgonba szállt, s elindultak az apósuk elé, hogy megvédjék őt az esetleges tá­madástól. Találkozásuk után hárman arra indultak a kocsi­val, ahol Kincses még a busz­ból F. P.-t látta. Be is érték őt az iskola épületénél. Innentől kezdve a tegnapi tárgyaláson a vádlottak, de kü­lönösen a megidézett tanúk el­lentmondásosan mesélték el a bíróságnak a történteket. Abból biztosan ki lehet indulni, hogy a vádbeli cselekmény napján F. P.-t több súlyos sérüléssel kór­házba kellett szállítani. Az őt ért 4-5 erőbehatás közül leg­alább egy olyan volt, hogy attól a mellkasában levegögyülem keletkezett. Gégezúzódást, s persze bordatörést szenvedett el a sértett. A gyöngyösi trau­matológián életmentő műtétet kellett rajta végrehajtani. A bíróság szokásos kérdé­sére mindkét vádlott tagadta a bűnösségét. Az elsőnek meg­hallgatott Kincses Ferenc any- nyit isméit el, hogy ő tisztázni szerette volna a mellesleg igen erősen ittas cigányemberrel: ne zaklassa mindenféle mende­mondával az ö családját. Ezért ő két pofont kent le neki, s hoz­zányomta a furgonjukhoz. Ezt követően a helyszínre gépko­csival érkező patai őrsparancs­nokkal váltott szót. A veje elismerte a bíróság előtt, hogy valóban ő rúgta melltájékon a sértettet egy erő­teljes karatemozdulattal, ám ő sem tartotta magát bűnösnek, mivel szerinte neki ezzel egy el­lene irányuló támadást kellett elhárítania. F. P. egy üveget tartva a feje fölött, támadott rá. Ezt a teremben lévőknek nehéz volt elfogadni, különösen, hogy belépett a tárgyalóterembe a megvert személy. Igen ala­csony termetű, ősz hajú, vékony testalkatú, kissé nagyothalló, 63 éves férfiről van ugyanis szó. Ő joggal válaszolt a bíró kérdésére ekként: — Uram, ezt a vádlottaknak megbocsátani nem lehet! Arról is beszámolt, hogy még mindig tart Kincse­séktől, ezért el is költözött Gyöngyöspatáról. Tagadta, hogy ő fenyegetőzött volna Kincsesék házánál. Mivel több ponton ellentétes volt a sértett vallomása a vád­Gyöngyössolymos Önkormányzata felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy a Közbeszerzési Értesítőben rövidesen megjelenteti a napköziotthonos óvoda bővítésére » vonatkozó : ajánlati kiírását. lottakéval, szembesítésekre is sor került, azok azonban ered­ménytelenek voltak. Elég hosszasan foglalkozott a bíróság a tanúk kikérdezésé­vel. Ezek között meglehetősen sok volt az ellentmondásos val­lomás. Nem volt tehát könnyű mindezek ismeretében az eset tényállásának pontos meghatá­rozása. Perbeszédében az ügyész is kétféle tényállásverzióról szólt, s azt hangsúlyozta, a vádlottak szándékegységben követték el a bántalmazást. Épp ezért fenn­tartotta a vádirati tényállást, s Latkulikra végrehajtandó, míg apósára felfüggesztett börtön- büntetést indítványozott. A vej védője büntethetőséget kizáró jogos védelmi helyzet alapján védence felmentését kérte. Arra hivatkozott, hogy a sértett és több tanú véleményére nem alapozható a tényállás, mert azokat nem támasztja alá az or­vosi szakvélemény, s F. P. el­mondása sem. Külön kitért arra, hogy a vádlottak között nem volt szándékegység, hiszen F. P. ütlegelése nem folyamato­/----------------------------------\ A 3. sz. főút mellett Kápolna központjában lévő Hársfa Vendéglő bérleti üzemeltetésre kiadó. Érdeklődni: ÁFÉSZ KÁPOLNA Kápolna, Kossuth út 23. Tel.: 36/488-110 s____________________________________(82277) y sa n és nem egy helyen történt. A jogos védelmi helyzetet ab­ban látta megállapíthatónak, hogy Latkulik a rúgásával az üveggel fenyegetőző sértett tá­madását hárította el. Kincses kirendelt védője szintén azt hangsúlyozta, hogy egymástól időben és térben elkülönülten történtek a bántalmazások, s pontosan megállapítható, me­lyik vádlott milyen cselekményt valósított meg. Ezért legfeljebb könnyű testi sértés vétségének, esetleg súlyos testi sértés bűn­tette kísérletének kimondását kérte a bíróságtól. A Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa indoklásában külön kiemelte, hogy a sértett - egyes vallomásokkal elleniében - nem intézett támadást a vád­lottak ellen, akik azonban öt durván, életveszélyes sérülést okozva bántalmazták öt. Kitért arra is, hogy a védelem által idézés nélkül kihallgatni kért tanú vallomását aggályosnak találta a bíróság, s az őrspa­rancsnokéval együtt nem tar­totta elfogadhatónak. Latkulik esetében egyér­„kigazdálkodták” valahogy a közösből. Ma a magántulajdon esetében erre nincs mód. Azt gondolom, a rendőri tevékeny­ségben is inkább az szerez majd prioritást, hogy az adott ügyek­ben mennyi kár térül meg a munkánk nyomán.-Egy tulajdonos vagy gaz­dák közössége miként védheti a vagyonát? Hiszen ha egyedül kiballag az erdejébe, akkor négy-öt zsivánnyal szemben sok esélye nem lehet...-Mint Magyarországon ma mindennek, a vagyonvédelem­nek is ára van. Vannak erre szakosodott őrző-védő cégek, őket megbízhatják a tulajdono­sok. Ez persze - alkalmasint nem is kevés - pénzbe kerül, de azt azért látni kell: nem lehet hatósági jogkörrel felruházni minden gazdát vagy mezőőrt. A Nagykő Erdőbirtokosság vezetőjét, Gál Istvánt arról kér­deztük, vajon tudnak-e már konkrét adatokkal szolgálni a keletkezett kárt illetően. Meg­tudtuk, a szakhatóságok még folytatják a vizsgálatot, egy­előre pontosan még nem állapí­tották, meg, hogy mennyi vesz­teséget okozott a mintegy ezer darab fa - roma szokás szerint - derékmagasságban történt ki­vágása. (s. p.) telmű volt, hogy a rúgással ő idézte elő az életveszélyes sérü­lést. Kincsesnél pedig azért volt megállapítható a súlyos testi sértés kísérlete, mivel ő nála idősebbet, jóval gyengébbet bántalmazott. Latkulik eseté­ben enyhítő körülménynek vette az elkövetéskori fiatal felnőtt korát, s azt, hogy elismerte a legsúlyosabb sérülést okozó cselekményét. Súlyosítónak minősítette - akárcsak a má­sodrendű vádlottnál - a durva, útonállásjellegű cselekedete­ket, s a testi épséget veszélyez­tető bűnügyek elszaporodását. Enyhítő körülménynek érté­kelte Kincses büntetlen előéle­tét, s részben a sértettnek a vele szembeni korábbi provokatív magatartását. A büntetőtanács elnöke külön kiemelte, hogy F. P. esetében szó sem lehetett jogellenes támadásról, így az elsőrendű vádlott védekezése, miszerint ő jogos védelmi hely­zetben volt, alaptalan. A vádhatóság képviselője három nap gondolkodási időt tartott fenn, ugyanígy a másod­rendű vádlott és védője is. Lat­kulik és védője a tényállás megalapozatlansága miatt fel­mentésért, illetve a végrehaj­tandó börtönbüntetés felfüg­gesztéséért fellebbezett. Szalav Zoltán Az áruház I. emeletén is várjuk kedves vásárlóinkat.- számítástechnikai kiegészítők- számológépek, manager - kalkulátorok- mobiltelefon-kiegészítők, (NOKIA, ERICSON, MOTOROLA)- másoló-, fax- és egyéb papíráru Széles választék, jó minőség, jó áron. ÁSZOK a CENTRUM-ban —1^^—gK:-­_________ ( 82626) ,í

Next

/
Thumbnails
Contents