Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

4. oldat Az Olvasók Fókuma 1997. március 3., hétfő Nem ismeri a feldebrőieket Egyetértünk abban, hogy sú­lyos ítéletet kapott Feldebrö közössége. Sajnos, a történelem folyamán már többször talál­koztunk olyan torz szemléletű emberekkel, akik helytelen eszméik mögé mégis tömege­ket tudtak toborozni. Vádasko­dás nélkül, mégis utalni szeret­nék arra, hogy aki a sikertelen­ség miatt megkeseredik, mire nem képes. Népszerűsíteni akarja magát, még ha rossz ügyet vállal, akkor is. A háttér­ben, aki most meghúzódva la­pul, semmilyen eszköztől nem riadt visst'á, hó^y az iff élő ein- bereket a falu _jó szándékú, hu­manista" vézéloi éflen befolyá­solja. Itt nem kaphatnak fel­mentést azok sem, akik az ügy kapcsán csendben maradtak. De mint oly sok minden mást, a demokráciát is tanulnunk kell. A falu polgármestere hosszú, álmatlan éjszakák után, még mindig bízva az emberekben, karácsony keretében közzétett egy kiáltványt „A hit nyugtat és boldogít" címmel. Voltak, akik örömmel fogadták, és tevékeny részesei akartak lenni ennek. De az első megbeszélés estéjén kétoldalas, számítógéppel írott, mocskolódó névtelen levelet kapott a polgármester. Ezek után kérdezzük: hibáz- tathatók-e a falu vezetői? Meg­győződésünk: ők alkalmasak lettek volna arra, hogy tapasz­talt mester módjára „igazgassák az inas kezét...” Úgy véljük, egy névtelen levelet irkáló, és az általa befolyásolt néhány in­gatag ember miatt nem szabad egy egész falu közösségét el­ítélni. A cikk írója feltehetően nem ismeri a feldebrői embere­ket, ezért az általánosítás hibá­jába esett. Simon Julianna, Csepella László, Feldebrö „A cikk nagyon felháborított” Tisztelt Szerkesztőség! Ez év február 11-én megjelent cikkük - melyben a cigányság kigúnyolását érzékeltem - nagyon felháborított, mivel én is cigány vagyok. Nekem a származásom még soha nem hozott egy fillért sem a kony­hára, és azt hiszem, ezzel még sokan így vannak. Elég nagy baj az azoknak, akik a származásuk miatt se­gélyben részesülnek. Nem tu­dom, hogy ha a cikk írójának abból a segélyből kellene megélnie, gúnyolódna-e még mások származásán? A rendszerváltozás sajnos minket negatív hatásában sokkal inkább érintett, mint a többséghez tartozó embere­ket. Kérem, hogy adjanak han­got tiltakozásomnak. Suhaj Bertalanné cigány képviselő Cigánynak lenni jó? A cigányok (úgy általában mindegyik!) kifejezetten elő­nyöket élveznek akkor, amikor „egyre nagyobb cselekvési körrel rendelkező” önkor­mányzatokat választhatnak - írja Szuromi Rita „Mikor kreol, mikor cigány?” című glosszájában. Most ne vitatkozzunk azon, mennyire is nő eme szerveze­tek cselekvési köre, van-e ne­kik egyáltalán. Inkább csak arra utalnék: más honi kisebb­ségek is rendelkeznek önkor­mányzatokkal, s az állam azo­kat is támogatja. A rendőrségi hírekben mégsem használatos olyan fordulat, hogy az elkö­vető (gyanúsított) szlovák (sőt: tót!) kisebbséghez tartozó, vagy mondjuk román (oláh), esetleg sváb. Bizony, furcsa gondolatok és emlékek támadnak az em­berben a cigányozás hallatán! Mindenesetre számomra elfo­gadhatatlan cikkírói logika, hogy ha létezik pozitív disz­krimináció, léteznie kell nega­tív megkülönböztetésnek is. Ami Szuromi Ritának azt a megjegyzését illeti, hogy „ci­gánynak lenni jó”, ennek kap­csán arra hívnám fel a figyel­met: a kérdéses, zaklatott sorsú népcsoport tagjainak többsége sok évvel előbb hal meg örök­letes betegségei, mostoha élet- körülményei, nélkülözései mi­att. Az a végkövetkeztetés pe­dig, hogy a cigányságnak a ci­gány mivolta „pénzt hoz a konyhára”, eszembe juttatja az egész hazai kapitalizálódási folyamatot. Mennyiben része­sültek ők az ilyen-olyan címe­ken (privatizáció, kárpótlás, tagi részesedés, sikerdíjak stb.) szétosztogatott (vagy elher­dált) állami vagyonból? Az egész cikkről összegzés­ként az a véleményem, hogy az abban megjelenített közhe­lyek csak a cigányság lejára­tására alkalmasak, amely ellen tiltakozom. Egyébként pedig úgy gon­dolom, nem az a lényeg, mi­ként nevezzük őket, hanem hogy miként viszonyulunk hozzájuk. Dr. Magyar Elemér a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda egri vezetője *** Tisztelt dr. Magyar Elemér! Teljességgel elfogadom az Ön bíráló nyilatkozatát, hiszen Önnek, mint a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda egri vezetőjének, úgymond köte­lessége is volt ezt megtenni. Észrevételéhez csupán két megjegyzést szeretnék hozzá­fűzni. A cikk arról szól, hogy akinek jólesik a pozitív meg­különböztetés (lásd: állami támogatás), az vállalja a nega­tívot is. Önnek is nagyon jól kell tudni: ha a nyilvános dicséret jólesik, utána kutya kötelesség vállalni ugyanezt fordítva is. Nos, ez vonatkozik védenceire is: ha kell a támogatás, vállal­ják a megkülönböztetést is, hi­szen pont ennek alapján kap­nak pozitív „diszkriminációt” is. A hozzájuk való viszonyu­lásról pedig csak annyit: min­denkit a maga érdemei szerint, legyen az cigány vagy magyar, így dukál... Tisztelettel: Szuromi Rita Úgy néz ki, mint egy nyomornegyed Környezetükért aggódnak a felnémetiek Egri rendőrök dicsérete Hálás lennék, ha a fenti sora­imnak helyet adnának lapjuk levelezési rovatában. Úgy ér­zem, a velem történt kis eset le­írásával nemcsak a segítőkész rendőrnek tartozom, de hozzá­járulok ahhoz, hogy jó kapcso­lat alakuljon ki a lakosság és a rendőrség között. Az elmúlt „átkosból” visszamaradt az a beidegződés, hogy senki sem örül annak, ha rendőrökkel akad dolga. Nekem is összeszo­rult a szívem, amikor nemrég Egerben a Vörösmarty úton „lemeszelt” egy engem meg­előző, rendőrautóból kihajló egyenruhás kar. Vajon milyen közlekedési kihágást követtem el? - törtem a fejem, miközben szófogadóan befordultam a kővetkező mel­lékutcába, és lefékeztem az ott rám várakozó rendőrautó mö­gött. A rend őre már a kocsija mellett állt, és intett:- Tessék kiszállni! - mondta. Engedelmeskedtem, és vártam, mi lesz ebből. A fiatal rendőr mosolyogva intett, hogy men­jek át a kocsim ellenkező olda­lára. S-mit láttak szemeim? Az első ajtó zárjában férjem kulcs­csomóját. Beszálláskor a zár­ban felejtette, és jó pár kilomé­teren keresztül így hajtottunk át a városon, miközben azon töp­rengtünk, hogy mi csilingel időnként a kocsiban. A mellettünk elhajtó derék rendőr ezt látta, s ezért jelzett, hogy álljunk meg. Megköny- nyebbülve ültem vissza a ko­csiba, miközben hálásan meg­köszöntem a rend őrének a fi­gyelmeztetést. A segítőkészség szép példája volt ez, hogy meg­becsüljük az új szellemű rend­őrséget, a mi egri rendőreinket. Ha valaki 1997 márciusában az Eger, Egri út 2. szám alatt ta­lálható ABC környékén sétálva alaposabban szemügyre veszi ezt a környéket, siralmas lát­vány tárul szeme elé. A rende­zetlenség leginkább természe­tesen az erre lakóknak okoz - immár évtizedek óta - hatalmas bosszúságot. Azt gondoljuk, hogy környe­zetünk, lakó- és munkahelyünk, illetve annak közvetlen kör­nyékének rendben tartása - le­gyen az akár bérelt terület is - mindannyiunk alapvető fel­adata és kötelessége. Úgy tű­nik, az ABC üzemeltetőire ez a megállapítás nem vonatkozik. A bolt kertje - amely kóbor ku­tyák és macskák kedvelt terü­lete - nyugodtan megkaphatná az illegális szemétlerakóhely ti­tulust is. Az említett gazdálko­dóegység körül ugyanis évről évre csak a szemét gyarapodik. széttört sörösüvegek darabjai hevernek szanaszét, kertjében pedig a gaz nyert teret magá­nak. Kerítés itt nem létezik, he­lyén egy agyonhasznált, kidőlt- bedőlt drótháló húzódik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy nyomornegyed bejárata sokkal komfortosabb és felüdítőbb lát­vány. A kertből időnként föl-föl- szálló, sokszor gyanús szagú füst pedig nemcsak az erre la­kók egészségi állapotát veszé­lyezteti, hanem a közeli orvosi rendelőt látogató betegekét is. Abban mindannyian egyetért­hetünk, hogy a felhalmozódott szemetet el kell valahogy tün­tetni. De ennek módja miért az égetés, éyniéjrt nem a lakosság számára Kötelező kommunális szemétszállításba történő be­kapcsolódás? Vagy talán a ren­deletek, törvényi előírások nem vonatkoznak mindenkire? Nem hisszük, hogy ilyen idejétmúlt és környezetünket rendkívüli módon veszélyeztető módsze­reknek a XX. század végén lét- jogosultságuk lenne. A felnémeti ABC környékén is a belvárosi lakókkal azonos mértékű adót fizető és környe­zetüket megóvni kívánó embe­rek élnek és akarnak élni. Az a kérésünk, hogy a tőlünk adóként levont összeget kör­nyezetünk állapotának javítása és szebbé tétele érdekében hasznosítsák. Ezzel a levéllel az a célunk, hogy felhívjuk az ille­tékesek figyelmét az itteni visz- szásságokra - tettük ezt már 1995 szeptemberében is - és az azok megszüntetésére irányuló intézkedések mielőbbi megho­zatalára. Tisztelettel az ABC környé­kének lakói nevében: Patkó Károly Eger NATO-mánia: meg kellene kérdezni a népet Az utóbbi időben már a vízcsapból is a NATO fo­lyik, a csatlakozási esély latolgatásával. A ma­gamfajta mezei gyalogosok nagy többségének már a háta is borsózik, ha a NATO szóba kerül. A hétköznapi embernek ugyanis nem ez a legfőbb gondja, hanem sokkal inkább a mindennapi meg­élhetés, hogy ki tudja-e fizetni a fűtési vagy a vil­lanyszámlát. Ma, amikor a Tiborcok sokasága mondja el keserű panaszát, választ remélve sorsának jobbra fordulására, nem igazán érthető az ország vezetésének görcsös ragaszkodása a NATO-ba való belépéshez, kerül, amibe kerül alapon. Való­sággal megalázónak hat az a szánalmas kuncsor- gás, amelyet a kormány illetékesei folytatnak a felvétel ügyében. Sok ember emlékezetében még elevenen él az az örömmámor, amikor néhány éve az utolsó idegen katona is elhagyta az országot. Hivatalos nyilatkozatok sokasága hangzott el abban az idő­ben. Soha többé idegen katonák nem léphetnek hazánk földjére. Szabad, semleges, független Magyarországot akarunk. Hogy ma hol tartunk, mindenki tudja. De vajon a társadalom többsége tényleg úgy képzeli el a jövőnket, ahogy mai ve­zetőink? Egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben dönteni talán a legilletékesebb volna, az „isten­adta nép”! Tudom, a miniszterelnök megígérte, ha majd a NATO is megkér bennünket, meg ha a követel­mények is ismertté válnak, megkérdezik a népet is. Igen ám, de ha netán másképp gondolja, mint a parlamenti pártok és a kormány, akkor ki fizeti az előkészítés sokmilliárdos költségét? Nem kétsé­ges: a társadalom, a nép. Keller Miklós, Eger Herczeg Kata HOROSZKÓPBA 1997. március 3- 1997. március 9-ig (Telefonon 77 forint/perc + ÁFA díjért hívható) KOS (111. 21.-IV. 20.) T.:0690-303-560 Szerelem: Pró­bálja magát ki­csit takarék­lángra venni, akkor megúszhat né­hány komolyabb vitát partnerével. Ez a hét nem kedvez a békülésnek, s ha le is ülnek tisztázni a dolgokat, csak meddő szócséplésbe fullad a jószándék. Hivatás: A munka sok mindenért kárpótolja. Különösen sikeres, ha valami kemény kihí- nk kell mos) megfelelnie. BIKA (IV. 21.-V. 20.) T.:0690-303-561 Szerelem: Ér­zelmi élete túl­fűtött, ezért ki­csit türelmetlenebb, mint ahogy a Bikától elvárható. Talán most ért egy régi kapcsolat végére, vagy bontakozóban van az új, egyre megy. Mindkét esetben sürgetné az eseményeket. Hivatás: Meglepő for­dulatot vesznek ügyei a héten. El­csodálkozik majd a változáson. IKREK (V. 21.-VI. 21.) T.:0690-303-562 Szerelem: Eddig is kitűnt a társa­sági életben szel lemességével, jó hangulatával. Most még inkább, hiszen szeretné felhívni magára a világ figyelmét. Hódítani szeretne, és ez a vágya teljesülni is fog. Hivatás: A munká­ban nem annyira a tehetségét, mint inkább leleményességét hívja se­gítségül a gyors sikerhez. Ha lehet, ne mások kárára lépjen előbbre! RÁK (VI. 22.—VII. 22.) T.:0690-303-563 Szerelem: Most, hogy a magán­életben is ren­deződnék a dolgai, és talán túlju­tott élete egyik legmélyebb válsá­gán, kinyílik a világra. Hamar rá is lel arra, aki mellett önbizalmát tel­jesen visszanyerheti. Hivatás: Fele­lősségteljes feladat kínálkozik, amit kishitűségből nem mer elvál­lalni. Pedig érdemes belevágni! OROSZLÁN iVII.23.-VIH. 23.) T.:0690-303-564 Szerelem: Mind gyakrabban fog­lalkoztatja az idő múlása, pontosabban saját életkora. Mintha attól félne, hogy valamiről lemarad, hirtelen meg­próbálja belevetni magát az élveze­tekbe. Hivatás: A változtatás gondo­latával gyakran eljátszik, de azért a döntő lépésre nem szánja el magát, mert fél a bizonytalan kockázattól. Most is eleníredi a lehetőséget! ■ ' szűz (Vili. 24.-1X. 23.) T.:0690-303-565 Szerelem: Éles nyelve miatt alighanem kel­lemetlen percei lesznek a héten. Szépen bontakozó kapcsolatot zúzhat szét, vagy megbízható bará­tot, társat veszíthet csak azért, mert nem tud parancsolni szavainak. Hi­vatás: A munkahelyén is meglehető­sen paprikás hangulatot teremt maga körül ezekben a napokban. MERLEG (IX. 24.-X. 23.) ÄrCn' T.:0690-303-566 Szerelem: Úgy ^v y érzi, ha most nem vág bele valami izgalmas kalandba, akkor teljesen ellepi az unalom. A régi kapcsolatban már semmi izgalmat nem talál. Legszívesebben szaba­dulna belőle, változatosságra vá­gyik. Legfeljebb a kényelemszere­tete tartja még vissza. Hivatás: Ren­geteg‘terve van, de a megvalósí­táshoz nem fűlik a foga. SKORPIÓ (X. 24.-XI. 22.) T.:0690-303-567 Szerelem: Ha mogorva, zsémbes, visz- szalni/iküTTne csodálkozzon, hogy rosszkedvű a partnere is. Ha csak elején tart a kapcsolatnak, hát sze­gény párja, aki tnég nem ismeri eléggé önt, talán világgá is mene­kül. Hivatás: Gondjai miatt kezdi el­veszíteni a türelmét, valakire rábo­rítja az asztalt. Utána késő a bánat! /Tű \ nyilas (il* _____V (XI.23.-XII.21.) I \ Wj T.:0690-303-568 \ I /) Szerelem: Még ~ tart a kedvező „széljárás”, ha éppen partnert keres. Ezekben a hetekben érdemes nyitott szemmel járnia, valakit útjába sodorhat a vé­letlen. Hivatás: Szertelenségével magára haragíthatja feletteseit, akik eddig az ön precíz munkájától voltak elbűvölve. Munka közben is a szerelmen jár már az esze? Pró­bálja Jviartani a határidőket! BAK (XII. 22-1. 19.) T.:0690-303-569 Szerelem: Ha túl bizonytalan az érzéseiben, fel­tétlenül várjon még néhány hétig, és alaposan fontolja meg, mint ■ mond - akár szakításra, akár szo­rosabb életközösségre készül. Hiva­tás: A felettesei a munka legnehe­zebb részét eddig önre bízhatták. Mintha szakítana korábbi elveivel, bizony lazán áll a dolgokhoz. VÍZÖNTŐ (i. 20.-n. 2°.) \ T.:0690-303-570 j Szerelem: Ha WAAc partnerével tisz- tázni szeretne dolgokat, vagy végére akar járni egy korábbi beszélgetésnek, akkor a hét vége erre különösen jó alkal­mat kínál. Hivatás: Boldogan pró­bálná ki tehetségét nehéz feladat­tal, de csak unalmas rutinmunka adódik a héten. Fantáziáját így in­kább a hobbijára „pazarolja”, de ebből is haszna lehet! HALAK (II. 11.-III. 20.) T.:0690-303-571 Szerelem: Mi­csoda hét! ­__ mondja már r öglön a/ elején. Mert olyan várat­lan fordulat következik be a ma­gánéletében, amire egyáltalán nem számított. Hivatás: Hirtelen ötlettel talán még fel is mond, de ha nem, valami meglepő „húzása” azért lesz, amivel elámítja munkaadóját vagy üzlettársait. A Heves Megyei Hírlapba „öltözött” - a rózsa- szentmártoni Móra Ferenc Általános Iskola farsangi bálján Fáczán Anikó III. osztályos tanuló. A jelmezét lapunk adta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents