Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-14 / 62. szám
Ünnepi Magazin S zelíd romantikára hajló kép: titkokat rejtő, poros iratok, hálásan felkínálkozó múlt. A valóság némiképp más. A valóság mindig a pénznél kezdődik... A Heves Megyei Levéltár fenntartásában döntően a megyei önkormányzat vesz részt, minimális a lehetőség a saját bevételre. Alanyi jogon szolgáljuk ki mind a kutatókat, mind az ügyfelek többségét. Illetékmentesek a kárpótlási és a hadigondozási ügyek, és hasonló a helyzet a bíróságok, önkormányzatok számára szükséges adatszolgáltatásoknál - hangsúlyozza dr. Bán Péter igazgató. A szakember által elmondottakból mégis kiderül: az idei 31 milliós költségvetés mögött bizony évszázadok, sorsok, történelmi távlatok húzódnak meg.- Lassan lefutóban van a cégek rendszerváltás utáni fel- számolási és privatizációs hulláma, de a maradandó történeti értékű iratok átvételével így is nagy késésben vagyunk. Korábban, ha a cégek nem történeti jelentőségű anyaga is bekerült a levéltárba, a raktározásért bizonyos pénzt kérhettünk. Ebből tavaly még milliós nagyságrendű bevételünk volt, amit a működtetéshez fel is kellett használnunk. A tavalyihoz képest változatlan dologi kiadásokra szánt önkormányzati támogatásból - mintegy 4$ millióforint - semmilyen felújítást nem tudunk megoldani, még egy helyiség festését sem sikerül elvégezni, a források csupán az intézmény minimális működtetéséhez (vagy még ahhoz sem) lesznek elegendőek. Idén egyetlen reménysugár mégis van: mintegy ötmillió forintos költségből a gyermek- otthon volt óvodai épületének felét - amit korábban a városi könyvtár használt raktározási célra - megkapnánk, çs külső raktárként tudnánk használni. A bővítés rendkívül sokat jelentene, mivel nemcsak bizonyos megszűnő cégeknél tapasztalunk iratpusztulást (mert az utód vagy a felszámoló bizonytalan, ellenőrizhetetlen körülmények között tárolja a dokumentumokat), hanem a települési önkormányzatok esetében is. Ha ezeket nem helyezzük el, pusztulásnak vannak kitéve. Mivel a levéltári anyagok jellemzően egyediek, így nem pótolhatóak.- Tudjuk, az információ, az irat érték, viszont korántsem mind egyenértékű. Fontos lehet, milyen kör számára bír jelentőséggel az adott anyag.- A történelmi jelentőségű dokumentumok mellett léteznek kevésbé értékes, ám mégis megőrzendő anyagok. Ezeket is meg kell óvni. Kiderült: a tanácsrendszer dokumetumai közül a ' 70-es évek füzesabonyi iratanyagának jelentős része már eltűnt. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy az új önkormányzatok némelyike úgy vélte, ők teljesen új köztestületek, és semmi közük a tanácsrendszerhez. Minek annyit törődni a múlttal...? Ezért is szeretnénk minél hamarabb a tanácskorszak lezárultáig mind a megyei, mind a városi, mind pedig a községi iratanyagok történeti jelentőségű részét beszállítani. Ám ez hatalmas előzetes selejtezési munkát igényel. A ’95-ös új levéltári törvény egyértelműen előírja, hogy 15 év elteltével a levéltár köteles a történeti anyagokat beszállítani, 30 év elmúltával pedig kutathatóvá tenni. Ehhez szükséges egyébként a leendő külső raktár is, mert jelenleg a levéltárban maximum mintegy 300 iratfolyóméter befogadására alkalmas tér van. Ezt egyetlen város anyaga megtölti. Előzetes becsléseink szerint az új raktár 1500 fölötti folyóméterrel növeli majd a rendelkezésünkre álló helyet. Jelenleg Jegyzőkönyvi részlet 1848 májusából Gazdag alapfelszereltség, több mint 350.000 Ft értékben Hihetetlenül kedvező ajánlat! 0% kantat, 50% előleg, 1 -4 évig terjedő részletfizetési lehetőség V és V Autó Kft., 3202 Gyöngyös, Atkári u. 2., tel./fax: (37) 317 464 A SZENVEDÉLY VEZET MINKET FIAT PUNTO. A VÁLASZ. Az Ön lendületes személyiségéhez olyan különleges autó illik, amely kifejezi az Ön sportos stílusát - ez a Punto Team. Könnyűfém keréktáresák, szélesített gumiabroncsok, oldalsó védőszalagok, ködlámpák és színrefújt lökhárítók gondoskodnak a sportos külsőről. A légzsákkal ellátott háromküllős sportkormány állítható magasságú, akárcsak a vezetőülés. Az elektromos ablakemelő és a központi zár is az alapfelszerelés része. A kárpitozás élénk antracitszürke színű. Az autó ízig- vérig Fiat Punto: a fejlett olasz technológia és formatervezés eredménye. Engedje szabadjára lelkét és taposson a gázpedálba! Ön és a Punto Team egymásra találtak. Levéltári korzó IV. Bélától a kárpótlásig 6300 folyóméter iratanyagot őrzünk. Az országnak csupán egyetlen, a nyugat-európai szabványoknak megfelelő, eredetileg is erre a célra szánt épülete van. Mégpedig az Országos Levéltár közelmúltban átadott óbudai létesítménye.-Hol tart jelenleg a tanácskorszak iratanyagának földolgozása?- A megyei tanácsi iratanyagok alapszinten rendezettek, segédkönyvekkel lehet bennük kutatni. Darabszinten még nincs rendezve, mert ez nagyon aprólékos munka. Hiányoznak a kutatást könnyítő részletes jegyzékek is. Pillanatnyilag darabszintű községi iratjegyzékeink a tanácskorszakot közvetlenül megelőző, 1945 és 1950 közötti időszakról készültek el. De hogy ez milyen munkát jelent, azt jól érzékelteti egy tény: ha beköttetjük az elkészült darabjegyzéket, akkor kilenc, egyenként öt-hat centiméteres gerincvastagságú kötetet tesz ki egyetlen év összes Heves megyei községének jegyzéke. A tanácsi iratanyagban lehet kutatni az iktató- és mutatókönyvek segítségével az akták szintjén. Új segédletek csak az ’57 előtti aktákhoz kellenek, mert az akkori nyilvántartási rendszer használhatatlan. Egy anyagvédelmi probléma viszont létezik az ’50-es évek iratanyagával kapcsolatban. Tudniillik rendkívül rossz minőségű papírra (és rossz író- gépszalagokkal) készültek az akkori feljegyzések. Sürgősen meg kellene oldani ezeknek az iratoknak a biztonsági mikrofilmezését, mert lehet, hogy egy évtized múlva már az ’50-es éveknek a jegyzőkönyvei sem lesznek olvashatóak, nem még az iratai. Idén egyébként elindul egy országos mikrofilm- program, amely éppen a veszélyeztetett állományok megmentését szolgálja, de a pénzek elosztásáról nincs konkrét információ. Ugyanakkor a háttérinfrastruktúra is elavult. Egerben 25 éves NDK-s mikrofilmleolvasókkal dolgozunk, ameEger nemzetőreinek névsora lyek már alig használhatók. A levéltár jelenleg közel százezer mikrofilmfelvétellel rendelkezik. Ez tartalmazza a megye legfontosabb feudális kori ösz- szeírásainak teljes anyagát, más levéltárak iratmásolatait.- A kívülállók többségének meg sem fordul a fejében, hogy a levéltár veszélyes üzem lehet...-Mégis igaz. Még ’93-ban, amikor átvettem az igazgatóságot, a gombafertőzöttség miatt azonnal kértem a tisztiorvosi szolgálat vizsgálatát. Olyan mikroorganizmusok jelenlétét mutatták ki, amelyek súlyos légzőszervi és bőrmegbetegedéseket okozhatnak. Utóbb a levegő fertőzöttségét is megvizsgálták, és nem csupán a rakterekben, hanem a munkaszobákban és a folyosókon is hasonló eredményre jutottak, így a megyei önkormányzat hozzájárult, hogy veszélyességi pótlékot fizethessünk a munkatársaknak. Az országban csak néhány olyan levéltár van, ahol a kollégák hasonló pótlékot kapnak.-A megye egyetlen ilyen szervezeteként csak a megyei levéltár működik. A jelenlegi helyzetben megoldhatók a feladatok?-Tulajdonképpen igen. Bár elindult egy kezdeményezés az önálló városi levéltár kialakítására. Igaz, talán mégsem ez lehetne a legjobb megoldás. Részben szakmai okokból: a tanácsrendszer hierarchikus rendje miatt egy adott ügy ezen a szamárlétrán futott végig. Külön levéltárak esetén lehet, hogy az ügyfélnek az összes érintett levéltárat végig kellene járnia ahhoz, hogy valamit megtaláljon. Egy másik szituáció: van számos olyan intézmény, amely története során más-más felügyeleti szerv alá tartozott. A Gárdonyi Géza Gimnázium vagy a kórház volt egyházi, városi, megyei fennhatóság alatt. Akkor ezeket mind szét kellene válogatni, most ugyanis ez teljességében nálunk található. A másik ok anyagi. Ha az ötletként fölmerült Tábornok-házat a szigorú szakmai előírásoknak megfelelően alkalmassá kívánják tenni erre a célra, az minimum 35-40 millió forintos egyszeri költséget jelent, plusz a működtetés kiadásait. Pillanatnyilag ez a megyebeli levéltári problémák megoldásának legköltségesebb változata lenne, s sok szakmai nehézséget is fölvet. Elvileg ugyanakkor semmiképpen nem vethetem el e megoldást, hiszen a levéltári törvény is módot ad erre. Országosan is van rá jó példa - ilyen a győri -, és akad kevésbé szerencsés, ilyen a székesfehérvári. Itt azonban még egy fontos különbséget figyelembe kell venni. A fenti két város a polgári korszakban úgynevezett törvényhatósági jogú város volt, olyan közigazgatási státusszal, akár egy megye. Önál- lóakként nem tartoztak a vármegyei hierarchiába. Eger viszont rendezett tanácsú város volt - 1929-től megyei város -, de alapjában a vármegye alárendeltségében. Tehát a város iratanyaga nem oly mértékben független a megyei iratanyagtól, mint a két példa esetében.- Lényeges kérdés, hogy ki kutathat a levéltárban?-A kutatási lehetőségek ma meglehetősen liberálisak. Egy múlt évi Európa Tanács-i konferencia résztvevőjeként éppen a nyugati és a hazai irat-hozzáférési lehetőségeket, a levéltárak nyitottságát hasonlítottuk össze. Kiderült: a hazai szabályok semmivel sem szigorúbbak, mint az ottaniak. A kutatás alanyi jog, és nem igényel semmilyen előképzettséget. Mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy tudja-e olvasni és értelmezni a XIII-XVI. századi latin nyelvű okleveleket. Természetesen létezik titokvédelmi törvény, ami pontosan meghatározza azon iratok rendkívül szűk körét, melyek - ha szolgálati vagy államtitkot tartalmaznak - kutatási korlátozás alá esnek. Másik szabályozás a magánszemélyek magántevékenységére vonatkozó, a személyi jog védelmére rendelt törvény. A gyakorlatban A Köztárgyak jegyzőkönyvének kötése 1848-ból mindenki csak a saját vagy egyenes ági rokonainak felekezeti irataiba, anyakönyveibe nézhet bele. A kárpótlási, hadi- gondozási ügyekben kiadott másolatok esetében is mindenki csak a rá vonatkozó részt kapja kézhez, a többit letakarjuk. Innen nem tudhatja meg senki, hogy a szomszédnak volt-e cséplőgépe, hogy kulák volt-e vagy sem. Egészen világosan: ha ma egy polgármester ebbéli minőségében mond egy beszédet, az köziratnak minősül és szabadon hozzáférhető. Ám mint magánszemélyt, e körben őt is megilleti a személyiséghez fűződő jog Védelme. Még a sokat emlegetett 1956-os ügyekben is jól érvényesíthetőek a fenti szempontok, különválaszthatok az iratok. A büntető bírósági eljárások esetén kutatási céllal, illetve betekintésre kiadható a vádirat és az ítélet. Nem kapható meg viszont a rendőrségi vizsgálati jegyzőkönyv, illetve a bírósági teljes jegyzőkönyv, mivel ott szerepelnek tanúvallomások, és ezeket már óvja az adatvédelmi törvény. Különleges engedéllyel a tanúvallomási jegyzőkönyvek is kiadhatók, ha a speciális kutatási terület ezt indokolja, és a kérvények elbírálására alakult öttagú országos kuratórium ezt engedélyezi.- Milyen ügyekben keresik meg a levéltárat?- Az elmúlt években kétségtelenül a munkaviszony-igazolási, a kárpótlási és a hadigondozási ügyfélforgalom képviselte a legnagyobb arányt. Ez a hullám elindult 1991-ben, a csúcs ’94-ben volt, amikor 1600 kárpótlási üggyel foglalkoztunk. A kutatási területen még jellemzőek a családfa- és a helytörténeti feltárások. Meglehetősen ritka az, aki a reformkor előtti iratanyagban kutat, azok ugyanis zömmel latin nyelvűek. Áz utóbbi években valamelyest megnőtt az ’56-tal és az azt követő megtorlással foglalkozó kutatóforgalom. A Heves Megyei Levéltárnak persze vannak olyan, a régmúltból származó értékei is, amelyek ritkaságnak számítanak, s különösen becsesek számunkra. Ilyenek a 994 darab Árpád-kori oklevél - ez a gyűjtemény a negyedik leggazdagabb az országban. Jelentős a térképtárunk anyaga is. A legrégibb iratunk egy 1245-ből, IV. Béla király kancelláriájából származó oklevél. 1848-hoz kapcsolódik, hogy birtokunkban vannak azok a feljegyzések, amelyek településenként tüntetik föl, hogy kik és milyen fegyverzetben álltak be a honvédő nemzetőrök közé. A Heves megyei nemzetőröknek ezt a név szerinti teljes listáját jövőre, a forradalom 150. évfordulójára szeretnénk közkinccsé tenni. Kovács János FOTÓ: PEBL MÁRTON
