Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-13 / 61. szám
4. oldal Hitélet 1997. március 13., csütörtök A Könnyező Szüzanya ünnepe Győrben A Győri Székesegyházban őrzik azt a Szűz Máriát ábrázoló festményt, amelyről hiteles feljegyzések tanúsítják, hogy 300 évvel ezelőtt vérrel könnyezett. Az 1697. március 17-én történtek évfordulójáról országos jelentőségű eseménysorozattal emlékeznek meg: március 15- ért, délelőtt 11 órakor Paskai ImszIó bíboros, esztergom-bu- dapesti érsek mutat be ünnepi szentmisét a székesegyházban. A nap további részében is számos rendezvényen méltatják az egykori eseményeket. Lelkigyakorlat a Jézus Szívében Nagyböjt időszakában számos helyen tartanak lelkigyakorlatot, így lesz Egerben is, a Jézus Szfve-templomban (Makiári u. 91.), ahová március 19-20-21- én 18 órára várják a híveket. A szentbeszédet Kerényi Imre kanonok mondja majd. Templomtatarozás kezdődik Boldogon Az időjárás jelentős károkat okozott a boldogi templom és a plébánia tetőszerkezetében, valamint a csapadékelvezető csatornában. Az épületeken szükségessé vált a cserépcsere. Mint arról Kemencei Gábor plébános tájékoztatott, a munkálatokkal hamarosan végeznek. Önkormányzati pénz a templomfelújításra Bükkszenterzsébet önkormányzata a legutóbbi ülésen döntött arról, hogy az egyház- község kérésének eleget téve támogatja a helyi műemlék templom felújítását. A faluatyák 300 ezer forintot szavaztak meg erre a célra. Barkaszentelés Erdőtelken Virág vasárnap előtt - március 20-22. között - az erdőtelki templomban minden este 6 órától nagyböjti lelkigyakorlatot tartanak Varga Bertalan tama- mérai címzetes esperes plébános vezetésével. Virágvasámap barkaszentelésre kerül sor. Apostoli küldetés Gyöngyösorosziban Ezeken a hasábokon az elmúlt hónapban mutattuk be a Jó Pásztor Nővérek apácarend történetét. Ezúttal azt az interjút adjuk közre, amelyet Gyöngyösorosziban készítettünk Mária és Rita nővérrel. Az első kérdés adott volt, ugyanis Mária Portugáliából érkezett. Már egészen jól bírja a magyart, azonban kérte, hogy beszélgetésünkkor legyen jelen Szarvas Gáborné iskolaigazgató, aki sokat segít neki a nyelv elsajátításában.-Miként került Magyarországra?- Azores-ben születtem, a Faial-szigeten. Keresztény családban nőttem fel, a szüleimmel sokat imádkoztunk, s hittanórákra is jártam. Az egyik alkalommal egy Jézust ábrázoló képet láttam, s ez volt az a pillanat, amely elindított ezen az úton. Mivel a szigeten nem volt lehetőségem tanulmányaim folytatására, ezért Portugáliába utaztam. Később már tanítottam teológiát, hittant, pedagógiát és pszichológiát. Tudni kell, hogy a Jó Pásztor Nővérek mindig oda szeretnének menni, ahol nagy szükség van rájuk. Nagyon vágyódtam Afrikába, ám a kanadai születésű és Rómában élő rendfőnökünk, Lilian Magyarországot javasolta. Portugálul és franciául beszéltem, de nemhogy magyarul nem tudtam semmit, magáról az országról sem hallottam még. Végül is 1992-ben érkeztem Budapestre...- Milyen feladatokat kapott?- Az első a nyelvtanulás Mária és Rita nővér volt, hogy tudjak kommunikálni. A Bazilikában és a csepeli Szent Imre-plébánián foglalkoztunk a fiatalokkal. A rossz lányokat, mint például a prostituáltakat, próbáltuk a helyes útra terelni.-Eljött 1996 januárja, amikor is erre a mátraaljai településre került.- Azt az iskolai osztályt akartuk megnézni - folytatta Rita nővér -, amelybe a legtöbb romagyermek jár. Felvettük a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal és az érsek úrral. Kerestük a segítségnyújtás lehetőségeit. Az egyház tulajdonában levő parókiát kaptuk meg a kerttel együtt. Mivel kissé leromlott állapotban volt, először is helyrehoztuk. Több támogatást kaptunk, s ma már egy kis kápolnánk is van.- Hogyan tudnak segíteni a rászorultakon?- Októbertől élünk a faluban - vette át a szót Mária nőFOTÓ: FÁCZÁN ATTILA vér. - A szülői munkaközösséggel karöltve, az adományokkal karácsonykor felkerestük a támogatásra szorulókat, akiknek apró ajándékokkal kedveskedtünk... Almaink kezdenek valóra válni. Szeretnénk egy karitász-csoportot kialakítani, különös figyelemmel a cigánycsaládokra, a fiatalokra, az idősekre, a betegekre és a társadalom perifériájára szomlt szegényekre, hovatartozástól függetlenül. Terveink között szerepel egy egyházi kollégium létrehozása az iskolával közösen.-Főként azokra a gyerekekre gondolunk - kapcsolódott a beszélgetésbe Szarvas Gáborné -, akik nem akarnak iskolába járni, s higiéniás problémáik is vannak. Egész napos foglalkozási programot kívánunk kidolgozni részükre, amibe bevonjuk majd az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatot is. Fáczán Attila Igazságosabb és testvéribb világot! Ne legyen magányos a tömeg A Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvérie- sebb világot! címmel 70 oldalas füzet formájában még 1996- ban körlevelet intézett a híveihez, s a magyar társadalom minden jóakaraté emberéhez. A körlevél célja: áttekinteni a politikai és gazdasági rendszerváltás eseményeit, keresni a problémák megoldásának lehetőségeit. Azzal, hogy a püspöki kar hallatja szavát, az egyház nem a hatalmát kívánja növelni, hanem felelősségtudatából indíttatva részt óhajt venni az ország építésében, keresi az egész társadalomnak hasznos cselekvés formáit. A felvetődő számos probléma közül a gazdasági, a politikai és a társadalmi életre, főként a szociális viszonyokra, továbbá a kultúra és a nevelés egyes kérdéseire irányítja a figyelmet - így a levél. Az Egri Egyházmegyében hét csoportban vitatták meg az anyagot. Nem kizárólagosan a papság, sokkal inkább a világiak feladata lenne az erkölcsi és keresztényi nevelés hiányosságainak pótlása, a kultúra ápolása és. terjesztése, a közösségi élet újraélesztése, miután a magányos tömeg térben közel, de lélekben távol áll egymástól - fogalmazódott meg egyebek között a kétnapos egri tanácskozás zárszavában. Gyökerekben testvérek, Isten gyermekei vagyunk. Mindany- nyiunk feladata egymás keresése és megtalálása - összegezték a jobbítás érdekében az idejüket a köz javára áldozok. F. B. Utcamissziók Hatvan térségében mintegy 600 református él, s közülük 220-an gyakorolják aktívan vallásukat - tájékoztat Tatai István nagytiszteletű úr, a Salgótarjánig terjedő terület lelkipásztora. A közösség tagjai havonta összejönnek Heréden, Lőrinciben, Petőfibányán, Csányban és Apcon is, ahol iskolákban, szociális és magánotthonokban beszélgetnek az evangéliumról. Fontosnak tartják az úgynevezett „hitetlenek” felé történő nyitást', „utcamisz- sziókat” tartanak, amelyek során közterületeken, kulturális rendezvényeken - például a hatvani expón - lépnek fel csoportjaik. Támogatás az egyházak idei nemzetközi rendezvényeihez Az 1997. évi költségvetés 150 millió forintot irányoz elő az egyházi nemzetközi rendezvények támogatására. A kormány - figyelembe véve a különböző egyházi nemzetközi szervezetek kezdeményezéseit - az alábbi rendezvényeket kívánja támogatni: 1. Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Nemzetközi Vallásszabadság Szövetsége március 2-5. között Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban címmel közös nemzetközi szimpóziumot szervezett Budapesten. Támogatására a kormány 20 millió forintot hagyott jóvá. 2. Augusztus 4-20. között Debrecenben rendezik meg a Református Világszövetség 23. nagygyűlését, amelynek fő előadója várhatólag Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke. A kiemelt jelentőségű rendezvénysorozathoz a kormány 80 millió forinttal járul hozzá. , 3. A Magyar Katolikus Egyház idei nemzetközi rendezvényei sorában többek között Szent Albert tudományos ülést és jubileumi ünnepséget tartanak, sor kerül a katolikus pedagógusok nagygyűlésére, a felnőttképzéssel kapcsolatos tanácskozásra, a katolikus családkonferenciára, továbbá az európai görög katolikus püspökök kongresszusára. A támogatás összege 33 millió forint. 4. A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Ökumenikus Tanács az iskolán kívül nevelés időszerű kérdéseiről, illetve a vallásszabadságról és a közép- kelet-európai új vallási mozgalmakról szervez nemzetközi tanácskozást. Ehhez a kormány hétmillió forint támogatást hagyott jóvá. 5. Az unitarizmus témakörében tartandó szeptemberi konferenciát a költségvetés kétmillió forinttal támogatja. 6. A május 23-27. között megrendezendő Ökumenikus Nemzetközi Nevelési Szakértői Konferenciát a kormány hárommillió forinttal támogatja. A konferencia jó lehetőség az egyházi nevelés helyzetének hivatalos bemutatására mind az egyházak, mind a kormányzat részéről. A jövő orgonamüvészeiért A sarudi római katolikus templom orgonájának felújítására hozott létre két éve alapítványt az egri ügyvéd, dr. Sebestyén Emil, az orvos dr. Berecz József, és a plébános, G aló József. A községbeliek az onnan más vidékre, Európa országaiba, a tengerentúlra elszármazottak támogatását kérték az Osztrák-Magyar Monarchia alatt épült, nyolcvanhat éves műemlék hangszer működőképessé tételéhez. A két és fél millió forintból másfél millió már összegyűlt az alapítvány számláján, de még így is hiányzik egymillió forint. Az alapítvány létrehozói a hitélet és a tehetséges sarudi gyermekek szolgálatába szeretnék állítani az orgonát. A jövő zeneművészeinek gyakorlási lehetőséget nyújtani, elősegíteni, hogy Kelet-Európa e kicsiny szegletébe is eljussanak Bach, Beethoven, Liszt, Mozart hangjai. Ha az alapítvány ki tudja fizetni az építőket, április 19-én rendezik az ünnepélyes átadást, amelyre várják a támogatókat. Aki úgy érzi, hogy tudna segíteni, annak adományait az OTP Bank Rt. által vezetett 11739009-20148003 számlára várják. (császi) A nyolcvanhat éves hangszer Bünbánattal készüljünk húsvét ünnepére A nagyböjti lelkűiét fő jellemzője: a bűnbánat, életünk jobbítására való szándék. Tudjuk és érezzük is, hogy a húsvél méltó megünnepléséhez valóban hozzátartozik a bűnbánat, illetve a húsvéti szentgyónás elvégzése, hiszen a gyónó ember a bűnbánatban „meghal a bűnnek, hogy Krisztussal együtt feltámadjon az új életre”. Nemcsak az evangéliumi üzenet és az egyház figyelmeztetése, hanem a bűntől való szabadulás bennünk lévő igénye is erre biztat és bátorít bennünket. Ez egy általános emberi igény, nemcsak a vallásos ember sajátja. A lélektan megállapítása szerint az emberiség nagy része szenved, mert vétkesnek érzi magát. Ha hasonlattal akarnánk szemléltetni ezt a bűn okozta kórt, egy szemétdombot kell elképzelnünk, ahova állandóan hordják a szemetet. Minél mélyebbre kerül egy-egy réteg, annál erőteljesebben kezd rohadni, és kellemetlen bűzzel árasztja el a környéket. Valahogy így vagyunk a bűnökkel is. Persze, voltak és vannak is olyanok, akik azt állítják, hogy a bűntudat nagy betegség, amelytől meg kellene szabadítani az emberiséget. Pszichológusoknak vannak ezzel kapcsolatban próbálkozásai, de ezek csak ideig-óráig hatásosak, végső megoldást nem adnak. Mások pedig úgy próbálnak szabadulni a lelkiismeret- furdalásuktól, hogy igyekeznek meggyőzni magukat bűnös tetteik elkerülhetetlenségéről, s gyakran a jó cél hangsúlyozásával a rossz eszközt megkísérelik elfogadhatóvá tenni. Mindezt azért, hogy megnyugtassák lelkiismeretüket. Jézus, ismerve az ember bűntől való szabadulásának igényét, külön szentséget adott az egyház kezébe. Nem tekinthetjük tehát úgy a gyónást, mint terhes kötelességet, hanem nagy jótéteményként kell fogadnunk, amelynek révén elnyerhetjük azt, amit az emberiség nagy része keres: bűneink bocsánatát. Ezt a problémakört nagyon jól szemlélteti a következő példa is. Egyik nyugati nagyvárosban egy emberbaráti csoport alakult, szamaritánusok néven. A tagok feladata, hogy telefonon keresztül lelki vigasztalásban részesítsék és tanácsokkal lássák el a hozzájuk fordulókat. A statisztikák szerint figyelemre méltó eredményeket értek el. Egyik konferenciájukon azonban egy baptista lelkész váratlanul fölvetette: vajon a sok telefonáló kapott-e eredményes és hosz- szan tartó vigasztalást? Tud-e a szamaritánus társaság annyit nyújtani, mint egy római katolikus pap a gyóntatószékben? Hosszan tartó vita után tisztázódott, hogy a szamaritánusok amolyan lelki klinika a nem katolikusok számára. Az ő lelki klinikájukból nagyon sok haszna lehet a hozzájuk fordulóknak. De tartós eredményt csak úgy tudnak elérni, ha a bajba kerülteket az elsősegély nyújtása után saját felekezetűk lelkipásztorához küldik - ahogyan a bibliai irgalmas szamaritánus is olyan helyre vitte betegét, ahol gondos ápolásban részesülhetett. A bűnbánat fontosságát minden keresztény felekezet hangsúlyozza, hiszen Jézus igehirdetésében is ismételten találkozunk a felszólítással: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!” A katolikus tanítás szerint nem elég az, hanem úgy általában szánjuk-bánjuk bűneinket. Bűneinket meg is kell vallani, mert a bűnvallomás egyértelmű, érzékelhető jele az emberi bűnbánatnak. Luther Márton szerint az ember életében a szentségek vétele tulajdonképpen az ige személyes elfogadása: „Ha Krisztus haláláról prédikálok, az csak egy nyilvános igehirdetés a közösségben, ebben nincs semmi különös dolog; akinek füle van a hallásra, az »meghallja«. De ha kiszolgáltatom a szentséget, azt több, mint az általános, minden embernek szóló igehirdetés, mégpedig a személyes jelleg többlete miatt” . Az is nagy dolog, hogy a bűnbánatot hirdető pap igehirdetését egyesek nyitott szívvel meghallgatják és bűnbánatot tartanak. A szentgyónás viszont még nagyobb esemény, mert abban a pap személyesen nekem hirdeti a bünbánat fontosságát és az Isten irgalmát, amikor azt mondja: „Bűneid bocsánatot nyertek, menj és többé ne vétkezzél!”. Dr. Dolhai Lajos