Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. március 1., szombat A BIT és az MSZP együttműködése (Folytatás az 1. oldalról) Az ez alkalomból rendezett saj­tótájékoztatón Simon Gábor elmondta: 1993-ban már kötöt­tek megállapodást a szocialis­tákkal, de az csak a választá­sokra vonatkozott. Most is szóba kerülhet hasonló egyez­ség, de szeretnék ezt a két cik­lus közötti időtartamra tarta­lommal is megtölteni. Török Zsolt, a BIT megyei elnöke konkrétumokról is be­számolt. A közös akciók, ren­dezvények megtartásán túl - amelyekbe szeretnék bevonni más társadalmi csoportok kép­viselőit is - szervezetük segít­séget kap az ifjúsági vezetők felkészítése, a civil szféra irá­nyába történő nyitás terén is. Sós Tamás, a megyei szocia­listák elnöke úgy fogalmazott: ma pártja első számú szövetsé­gese a BIT. Konzultációik alap­ját a szolidaritás, az esély- egyenlőség és az állampolgári ismeretek képezik. A NATO polgári védelmének képviseletében tegnap Egerben járt az a több- nemzetiségű delegáció, amelynek élén a holland Gerard Herkemij állt, aki a NATO felső szintű Polgári Védelmi Tervezési Bizottságának doyenje. A vendégeket a Fehér Szarvas ét­teremben fogadta dr. Jakab István, a megyei közgyűlés és Heves Megye Védelmi Bizottságá­nak elnöke. Az öt ország pv.-s vezetői ma Salgótarjánban részt vesznek a polgári védelem vi­lágnapja alkalmából rendezendő magyarországi központi ünnepségen. fotó: ötvös imre Cáfolják a Postabank csődjét (Folytatás az L oldalról)-De akkor honnan eredhet az értesülés? - kérdezzük.-Valószínű, hogy egy rövi­dítés miatt terjedt el ez az osto­baság. A Polgári Bank és a Postabank rövidítése adhat okot erre. Ismételten leszögez­ném: csődről szó sincs. Az Állami Bankfelügyelet igazgatója, dr. Tarafás Imre szintén igyekszik a rémhírt cá­folni:-Csütörtökön észleltük elő­ször, hogy a betétkivételek száma megnövekedett. Egyéb­ként hetek óta emlegetik, hogy csődöt mond a Postabank. Ez nem igaz. Órákon belül tárgya­lunk a Magyar Nemzeti Bank igazgatótanácsával, hogy ho­gyan lehet minél hatásosabban megcáfolni ezt az értesülést.- Honnan eredhetett akkor az információ?- Nyáron tartottunk egy szo­kásos rutinvizsgálatot. Akkor hallottam, hogy „a bankfel­ügyelet szaglászik a Postabank portáján?’. Nos, erről szó sem volt. Utána mintha elhaltak volna ezek a hangok. De csütör­tökön mindez ismét nagyon durván terjedni kezdett. A Postabank igazgatóságán tegnap égtek a vonalak. Egy hölgy csupán annyit közölt, hogy semmi sem igaz, de jelen­leg mindenki tárgyal. így csak bízni tudunk abban, hogy a Pos­tabank eredményeiről szóló be­számoló elég megnyugtatás arra, hogy nem várható csőd az ország egyik legtöbbet reklá­mozott pénzintézetében. (szuromi) *** A Postabank minden kifizetési igényt ki tud elégíteni. Nincs semmi ok az ügyfelek aggo­dalmára, fiókjaik szombaton és vasárnap is fogadják a betéte­seket. Ezt Princz Gábor, a Pos­tabank elnök-vezérigazgatója jelentette ki tegnap - az MTI- nek. Princz szerint a bank part­nerei továbbra is bíznak a pénz­intézetben. Sajnálatos azonban - húzta alá az elnök-vezérigaz­gató -, hogy a nehéz helyzetbe jutott és visszaállamosított Pol­gári Bankról néhány sajtóorgá­num PB rövidítéssel ír, és így a Polgári Bankról mondottakat sokan a Postabankra vonatkoz­tathatják. A mostani helyzetben felkészültek a nagyobb érdek­lődésre, és arra, minden gond nélkül kivehessék betétjeiket az ügyfelek, ha úgy igénylik. Princz egyfajta politikai jel­legű ügyet is lát a háttérben. Másrészt aláhúzta: kilenc éve töretlenül vezeti a bankot, úgy érzi, eddig mindenkor élvezte a tulajdonosok és az ügyfelek bi­zalmát, most sem érzi másképp. De annyi biztos: nem minden­kinek tetszik ténykedése. A Postabank ügyfeleinek semmi okuk nincs arra, hogy kivegyék pénzüket a bankból. Az elmúlt napokban semmi olyan esemény nem történt a pénzintézetnél, amely okot ad­hatott volna a most tapasztal­ható lakossági rohamra. A bankról elterjedt információk rémhírek. Mindezt egybehang­zóan állította Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet elnöke és Princz Gá­bor, a Postabank elnök-vezér­igazgatója tegnap délután a Pénzügyminisztériumban tar­tott közös tájékoztatón. Akar László szerint alapos a gyanú, hogy szervezett akcióról van szó. Erre még nincs bizonyíték, de elképzelhető: az ügynek po­litikai indítékai vannak. Princz Gábor közölte: csütörtökön 800 millió forintnyi betétet vontak ki a bankból, pénteken ez az összeg több milliárd forintot is elérhet. Ám a bank a kifizetési igényeket képes kielégíteni, 70 milliárd forintra rúgó, azonnal készpénzzé tehető forrása van. Az elnök-vezérigazgató szerint a rémhír útja térképszerűen kö­vethető, a fővárosból Pest me­gyén keresztül Szolnok felé. Egerben sem csak a tévébeli József gondolt a Postabankra Hevesvezekényben nőttek az étkezési térítési díjak Képviselő-testületi ülésén He- vesvezekény önkormányzata el­fogadta az idei esztendőre szóló költségvetését - tájékoztatta la­punkat Oláh Jánosné jegyző. - A település 27 millió forintból gazdálkodik, s ennek nagy része működtetésre megy. Az intézmények karbantartá­sára és esetleges fejlesztésre 1 millió forintot tudtak elkülöní­teni, s közel kétmillió jut segé­lyezésre. Ez még nem tartal­mazza a jövedelempótló támo­gatások összegét - mondta a jegyzőasszony. Emelkedtek az étkezési térí­tési díjak is. Az óvodások 100, az iskolások 127, a szociális ét­keztetésben részesülők 120, a kedvezményezettek 131, míg a vendégétkeztetés 142 forintba kerül majd. A testület továbbra is átvál­lalja ennek a pénznek egy ré­szét, a négygyermekes családok pedig ingyen jutnak az ebéd­hez. Bár az összeg így sem meg­fizethetetlen, ettől függetlenül többen is visszamondták a „menzát”, ami - vélhetően - a romló életkörülményeknek kö­szönhető. (-romi) „Édes” gondjainkról A szövetség a termelők érdekeiért lépett fel Három éve a Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei termelők alakították meg a Mátra Cukor Rt. Térségi Cukor­répa-termelők Szövetségét. A jelenleg 87 tagú szövetségbe tö­mörülök tavaly csaknem 9 ezer hektáron termelték a cukor nyersanyagát, s egységnyi területről 37 tonnát takarítottak be. Ez tegnap Egerben, a szövetség éves közgyűlésén hangzott el. Dr. Tollner Ferenc elnöki be­számolójában arra is kitért, hogy ’96-ban jó eredményeket értek el a termelők, de a költsé­geik drasztikusan növekedtek. Sok a tennivalójuk, hogy tech­nológiában és jövedelmezőség­ben a nyugat-európai színvona­lat elérhessék. Ehhez fontos, hogy a gyárak a répafeldolgo­zást, s ezen keresztül a „cukor- kihozatalt” is javítsák. Ki­emelte: a francia tulajdonú Mátra Cukor Rt.-vel jó a kap­csolatuk. Az idei évi szerződé­seket hamarasan megkötik. Az árakról hosszas tárgyalásokat folytattak, és igyekeztek érvé­nyesíteni a termelők érdekeit. 1997-ben a szövetséghez tar­tozók 8840 hektárnyi répa ter­melését irányozták elő, hektá­ronként 30 tonnás hozammal. Ám igyekeznek mindent elkö­vetni, hogy ennél többet taka­ríthassanak majd be ősszel. A felszólalók nehezményez­ték a cukorrépa-termeléshez nélkülözhetetlen drága techno­lógia beszerzése és a felvásár­lási árak közötti különbséget. Felvetették, hogy késnek a szerződéskötések, s a szükséges vetőmagvak még nem érkeztek meg a termelőkhöz. Molnár Károly, a Mátra Cu­kor Rt. mezőgazdasági igazga­tója az idei répaátvételi elkép­zeléseket és a szerződési felté­teleket vázolta. Felhívta a fi­gyelmet a termelők gondossá­gára, amely csökkentheti a be­takarítási veszteségeket. (m. k.) _________Dühön gósarok____________ K evés az öltöző a strandon K. I.-né egri olvasónk azzal kereste fel szerkesztőségün­ket, hogy az egri strandon a meglehetősen borsos árú be­lépők ellenére elég gyatra a szolgáltatások színvonala. Mondja, hogy a hétvégeken nincs hely a ruhák tárolására, az öltözők túlzsúfoltak. Panaszára Sós Istvántól, a strandot üzemeltető kft. egyik képviselőjétől kértünk vá­laszt. Tőle megtudtuk, hogy az elmúlt hónapokban ugrás­szerűen megnőtt a strandlá­togatók száma. Decemberben például hatezren keresték fel a fürdőt az előző évi ezerhét- százhoz képest. Januárban és februárban is sokan váltottak belépőt. A hölgy kifogása te­hát jogos, mivel az üzemelte­tőket is váratlanul érte ez a „roham”. Sós úr azt ígérte, hogy hamarosan megoldást találnak a problémákra. A fű­tött kifutón kívül megnyitják a középső helyiséget is, hogy növeljék a tárolási kapacitást. E hét végén már minden bi­zonnyal kényelmesebb kö­rülmények lesznek a strand­fürdő területén. (b. k.) „A megfestés bűntény az olaj ellen” (Folytatás az L oldalról) A megállapodás arról szólt, hogy Szabó István András a gázolaját ott tárolhatja. A me­netrend általában az volt, hogy az érkező anyagból a mérlege­lés után mintát vettek, s leg­alább addig őrizték, mint magát a készletet. A mintavételt köve­tően fejtették a tartálykocsik tartalmát a tárolóba.- Emlékszik-e arra, hogy 1993 júniusában probléma lett volna a Szabó úr által hozott olajjal? - érdeklődött ezután a tanácsvezető bíró.- Szeghalomról három alka­lommal irányították hozzánk a kocsikat, s voltak, amelyeknél súlyproblémák merültek fel.- Netán az olajtermék megje­lölésével volt gond?- Gázolajként érkezett, bár kétségkívül sötétebb színű volt ez az anyag, mint amilyen a gázolaj szokott lenni. Szóltunk emiatt, ám az a válasz érkezett Pestről: az áru megfelelő, le kell fejteni a tartályba.-Nem emlékeztette önt ház­tartási tüzelőolajra annak az anyagnak a színe?- Nem. Az megint más színű. De nálunk nem volt la­borvizsgálat, ezt a követel­ményt a szerződés sem írta elő. A telepvezető szerint volt olyan kocsi, amelyen HTO fel­irat szerepelt, ám azt áthúzták és kijavították gázolajra. A fu­varlevél záradékában az állt: a szállítmányt elvámolták, s az kiadható. Magán a telepen mel­lesleg sem vámoltatást, sem keverést nem végeztek. Az elsőrendű vádlott mind­erre annyi észrevételt tett, hogy a Kótpusztára vitt áru eleve meg volt festve. Nyilvántartá­suk szerint az HTO volt, ám mivel a telepen csak gázolajat lehetett tárolni, ezért írták rá a papírokra, hogy nehéz gázolaj.- Kényszerhelyzetben vol­tunk - hangsúlyozta Szabó Ist­ván András -, különben ki kel­lett volna önteni az egészet! At. ügy szempontjából igen­csak érdekes volt a Wigro Trade külkereskedelmi cég al­kalmazottjának tanúvallomása. Ő még 1992-ben került kapcso­latba a Szabó-féle olajvállalko­zással. A mostani vádlott akkor vám-előkészítési munkákra kérte fel az asszonyt. Ebbe be­letartozott eseti és egyedi meg­bízással a vámokmányok elő­készítése, az adminisztrációs teendők ellátása és a belföldi értékesítéshez szükséges iratok kiállítása. A büntetőtanács elnökének kérdéseire a tanú elmondta: minden esetben a beérkező, vagyis a gyártó által készített iratok alapján töltötték ki, mi van a tartályban. A megfestés az abonyi telepen történt, s min­den egyes alkalommal jelen voltak a vámosok is. A külföld­ről - a Slovnaft szlovákiai fi­nomító valamelyik gyáregysé­géből - hozott olajból rendre mintát vettek, amiről jegyző­könyvet is-kiállítottak. Elkérték minden esetben a festékanyag számláit, eredetét igazoló ok­mányokat is, s a bekeverés is a vám- és pénzügyőrök jelenlété­ben történt. Tulajdonképpen a festéssel vált a behozott olaj­termék HTO-vá, egyébként gázolaj maradt volna. Ezután következett az úgynevezett bel­földiesítés. További kérdésre az alkalmazott úgy válaszolt, hogy laborvizsgálatot a vámoltatás­nál nem tudtak végezni, így precízen nem tudták mérni az anyag kéntartalmát és fajsúlyát sem. Erre csak utólagos ellen­őrzés során a vámhivatalnál volt mód.-Ha jól értem, az adófize­tésbeli eltérések miatt volt sze­repe annak, hogy gázolaj vagy HTO-e az adott olajtermék? - kérdezett a lényegre a vádható­ság képviselője.- Feltétlenül - hangzott a vá­lasz. - A gázolaj után ugyanis az előírások szerint fogyasztási adót kellett fizetni, míg a HTO esetében nem. Tulajdonképpen azért kellett befesteni is, hogy ezzel megkülönböztessék a mo­torokba való üzemanyagtól, il­letve az ipari fűtőolajtól. Ez a festékanyag kifejezetten mo­torkárosító volt! Nyugodtan ki merem jelenteni: a megfestés bűntény volt az olajtermékek el­len! Az is kiderült: egyetlen más országban sem volt ilyen széles a szabványlista az olajtermékek körében, mini nálunk. Másutt megkülönböztetnek üzemanya­gokat, illetve fűtőanyagokat.- Én is jeleztem utólag a gyártó cégnek, hogy gond van a beszállított olajtermék kéntar­talmával - mondotta észrevé­telként Szabó István András. - Épp ezért is döntöttem arról, hogy nem adok belőle el egyet­len cseppet sem. Az biztos, ha megtettem volna, akkor most nincs ez a cirkusz! A tegnapi nap további tanú­meghallgatással folytatódott, majd a büntetőtanács elnöke elnapolta a tárgyalást. (-lay)

Next

/
Thumbnails
Contents