Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

5. oldal 1997. február 3„ hétfő Heves És Körzete A szemét nem Eriire, hanem a Jászságba megy Se munkahelye, se pénze nem lesz így a falunak Már egészen elérhető tervnek látszott, hogy Erken alakítják ki a regionális hulladéktáro­lót. Ám hiába feleltek meg a műszaki paraméterek az elő­írásoknak, néhány er ki tiltako­zása pontot tett az ügy végére.- À közmeghallgatáson már lehetett tudni, hogy ellenál­lásba ütközik az ötlet - mondta Csintalan Györgyné polgármester. - Ennek elle­nére úgy döntöttünk: szerve­zünk egy utat busszal, s azok­kal, akiknek nem tetszett a terv, megnézünk egy korszerű regionális hulladéktárolót, hogy eloszlassuk a kételyeket. Ezután vetődött fel egy kistér­ségi ülésen, hogy a Jászsággal közösen talán egyszerűbb lenne a beruházás. A támoga­tásokat, amik bennünket illet­tek volna, oda utaljuk, s így viszonylag olcsó és egyszerű lesz a kialakítás.- Kétségkívül jó az ötlet, de ezzel pénzt és munkalehetősé­get veszít a falu...-így igaz. Nekem az fáj a legjobban: azok az emberek voltak ebben az ügyben a hangadók, akik eddig még semmit nem tettek a faluért, de most a környezetvédelem ne­vében álltak fel. Nekünk az ő véleményüket is figyelembe kell venni. Nem a legjobb utat választották. Már a várható betegségekről is szóltak Növényvédelemről Hevesen Igaz, a földeket még vastag jég fedi, Hevesen az elmúlt héten a gazdálkodók már tájékozódhat­tak az idei várható növénybe­tegségekről és ellenszerükről. Mint Vincze Ferenc, a Vál­lalkozói Központ hevesi kiren­deltségének vezetője elmondta: a Novartis két svájci cég egyesí­téséből jött létre, s kutatásaival igyekszik hatékonyabban segí­teni a hazai gazdálkodást. Egy­ben bemutatták az új termékei­ket is, amely sokat ígérő lehet a hazai piacon. A tanácskozás másik, soka­kat érintő témája a növényfajok várható betegségei voltak. Többéves megfigyelés és ta­pasztalat alapján a szakembe­rek kijelentették: a szőlő levél­atkájának terjedése miatt az idén már hatékony védekezés szükséges, hiszen az áttelelt egyedeken látni, hogy a folya­mat önmagától nem állt meg. A gyümölcsösökben pedig el­terjedt a kaliforniai pajzstetü. Az utóbbi foltszerű fertőzések formájában egyre szaporodik a kertekben. Ugyanakkor a több­éves megfigyelés és kísérlet eredményeképp hatékony védő­szerek és ellenanyagok állnak a gazdák, kiskerttulajdonosok rendelkezésére. Tölgy az asztalosmesternek Helyileg védett területeket keresve egy múltidéző fára bukkanunk. Tarnaörsön töl­gyek emlékeztetnek a régi ko­rokra. Egyesek még az emberi kezek gondosságát hirdetik, másoknak már csak az emlé­két lelhetjük fel. Két évvel ezelőtt a tarna- örsi temetőben még látható volt az a mocsári tölgy, amit a múlt században ültettek egy asztalosmester sírjára. A hosszú élet jelképét azonban ki kellett vágni, így ma már senki se keresse a jelzéssel el­látott robusztus fát. Szeren­csére azonban Tarnaörsön nem ez volt az egyetlen tölgy. A földmérőknek térképfaként szolgáló tölgyek közül még ma is fellelhetünk néhányat a falu közelében fekvő határ­ban. A kirándulók által nem túl ismert Vak Bottyán-emlékhe- lyen egyaránt találhatunk a tájra jellemző tölgyest és ar­tézi kutat. E helyen hajdan kuruc tábor volt, ahol a híres Vak Bottyán elhunyt. Innen szállították őt Gyöngyösre, ahol nyughelyét ma is megta­láljuk. A természetvédelmileg, történelmileg egyaránt érté­kes, érdekes helynek a sajá­tossága, hogy 1982-ben a íme az egyik példány község lakói és a termelőszö­vetkezet kérték helyileg vé­detté nyilvánítását, (-romi) Nem vagyok! Trükkök a tagadásra- A polgármestert keresem.- Ki keresi? - kérdeznek. Kénytelen vagyok bemutat­kozni. Nem azért, mintha nem tudnám, hogy mi az illem, ha­nem mert innentől biztos va­gyok abban: a keresett személy megint házon kívül lesz. Nem tévedek. A 25. alka­lommal sem. A hölgy illedel­mesen közli: elmegy, és meg­nézi a falu vezetőjét, van-e.- Nincs. Épp most ment ki. Pech. Egy fél éve mindig akkor sikerül telefonálnom, amikor alig egy perce ment el. Egy órával később:- A polgármester úr megér­kezett már?- Megnézem - felelik. Hoppá, most elcsíptem. Béniről férfihang kiabál:- Neeeem vagyok! Jó trükk - gondolom -, de legalább a polgármester hang­ját szimuláló gépet kikapcsol­hatnák. (sz. r.) Nánai gondok a plébánossal Fogadóórát tartott egy községi képviselő' Amikor lapunkban hírül adtuk: Tréfás Miklós tiszanánai önkormányzati képviselő fogadóórát tart, többen felszisz- szentek. Volt, aki csak „egy falusi fogadóóra” jelentőségét kérdőjelezte meg, mások viszont azt kérdezték: miért pont a Tréfás Miklós? A választ tőle kérdeztük.- Nem újdonság ez - mondja a képviselő -, hiszen amikor bekerültem a testületbe, elké­szítettem a táblámat, mert tud­tam, hogy ezekre a találkozá­sokra szükség van. Nemcsak azért, mert pesti vagyok, és az év nagy részében nem itt élek, hanem azért, hogy az emberek elmondhassák véleményüket a munkánkról, és segítséget kér­jenek.- Volt-e a választásnak még visszhangja?- Igen. Egyesek a kampány mocskolódó hangvételét ele­venítették fel, mások olyan esetekről számoltak be, ami­kor a jelölt azt sem tudta, hogy listára került. De akad­tak nánaiak, akik csak gratu­lálni jöttek be, s elmondták, hogy ennyire még egy válasz­táson sem izgultak.- Problémákkal keresték?- Kaptam jelzést arról, hogy a katolikus hívek nehe­zen viselik a plébános késé­seit, a hittanórák elmaradá­sát. Most került ki a hirdető- táblákra a felszólításom a vá­lasztás költségeinek megfize­téséről. Ezzel is sokan egyet­értettek, s a kisgazdák is meg­kerestek, hogy szívesen leül­nének tárgyalni velem. A nyugdíjasok és a tanárok is bi­zalommal fordultak hozzám. Egy néni pedig nyugdíj­ügyekben érdeklődött. En igyekszem mindenki kérésé­nek eleget tenni.- Mintha népszerűbb lenne, mint a választások előtt?r- Én is érzem, hogy az em­berek az egyenességet, a kö­vetkezetességet becsülik. Te­lefonon is sokan megkeres­nek, a boltban is megállíta­nak. Az esett a legjobban, hogy Tiszanánán nem volt di­vat eddig véleményt nyilvání­tani. Az emberek most ezt megtanulták. Szuromi Rita Ismét hálóznak a rendőrök Március 1-jére tervezik a mulatságot Ismét összejövetelt szervez a Hevesi Rendőrkapitányság. Mint dr. Francsics Ottó kapitánytól megtudtuk: március elsején, este IPA- bál lesz Tarnamérán. Egyelőre még a részletekről nem tudni. A be­lépő valószínű a tavalyi áron lesz kapható, azaz 1000 forintért. A pénz a Rendőrmúzeum fenntartását és fejlesztését szolgálja. A hírek szerint a kapitány igyekszik országosan ismert személye­ket is megnyerni a márciusi bálra. Egy tollvonással estek el több millió forinttól a települések A hátrányosság nem szégyen, hanem pénz Első hallásra úgy tűnik: ha egy település bekerül a hát­rányos helyzetűek kategóri­ájába, az egyfajta skarlát­betű a világ előtt. Nos, nem­hogy szégyenbélyegről nincs szó, hanem kifejezett elő­nyök járnak ezzel a titulus­sal. Éppen ezért, amikor há­rom dél-hevesi településtől, Boconádtól, Erdőtelektől és Tenktől elvonták ezt a jutta­tást, komoly nehézségek mu­tatkoztak a költségvetésben. Hogy ki válhat előnyt hozó hátrányossá? A törvény értel­mében minden olyan telepü­lés, amelyik 19 aranykoroná­nál kevesebbel rendelkezik. Az idén az alsó határ tovább csökkent 17-re. így három te­lepülés, amely 18 aranykoro­nával rendelkezik, több millió forinttól esett el. Erdőtelken Oszlánczi István polgármester szerint ezzel több mint 5 millió mínusz ke­letkezett.-Egy tollvonással döntöt­tek erről - nyilatkozza -, talán fel sem mérve, milyen nehéz­séget jelent ez nekünk. Egy­előre még nem tudok mit mondani, hiszen a költségve­tésnek csak a tervezete van meg. Az intézményeken nem lehet spórolni, valószínű, hogy az önkormányzat az önként vállalt feladatain fog takaré­koskodni. Sedon János, Boconád pol­gármestere katasztrófának ér­tékeli ezt az állapotot.- Ez egy ilyen kis költség- vetéssel dolgozó önkormány­zat esetében érvágás. Nem tudjuk konkrétan, mivel érde­meltük ki ezt. De innentől el­kezdődik az ördögi kör: lét­számot nem építhetünk le, mert akkor végkielégítés jár, de miből? Ráadásul akkor az elbocsátott emberek előbb- utóbb visszakerülnek hoz­zánk, s fizethetjük a jövpótlót. Nincs erre jó megoldás.- Csőddel kell számolni?- Nem, de egy áremelés után minden kiszámíthatatlan. Tenken Kimák József né jegyző szerint a költségvetés­ből pont az a 4 millió forint hi­ányzik, amit ily módon „vesz­tettek” el. Ráadásul a tornate­rem befejezése miatt még a hi­tel törlesztését is fizetni kell. A pénzügyi bizottság oszt, szo­roz, döntés még itt sincs. A legtöbb esetben jogos az óhaj: tessék bennünket megint hátrányossá nyilvánítani! (szuromi) Fogad a képviselő A hevesi polgármesteri hivatal­ban pénteken délelőtt Godó La­jos várja képviselői fogadóórára választóit. Szlovák tábor Február 7-én indul és 13-ig tart a hevesi Gyermekház szervezé­sében a szlovákiai sítúra, ahová a város általános iskolásait vár­ják síelni, úszni, sportolni. Mesevetélkedő lesz Február 5-én a hevesi Gyer­mekházban kerül sor a meseve­télkedő megyei fordulójára. A négyfős csapatokat fél három órára várják az intézménybe. Helytörténetről A hevesi Gyermekházban feb­ruár 4-én fél három órától hely- történeti vetélkedő lesz, ahol az általános iskolások mérhetik össze tudásukat. A Kiskegyed Mérán Nagy sikerrel rendezték meg a Kiskegyed-bált Tarnamérán. A 150 mérai reggel hétig mulatott a helyi vendéglőben. Dramatikus játékok A hevesi Gyermekház hétfőn 16 órától várja a színjátszó csoport tagjait. A fiatalok dramatikus játékokat tanulnak. Jelmezverseny Március első hétvégéjén ismét lesz a hevesi művelődési ház­ban jelmezverseny, az általános iskolák farsangi mulatságának legjobb csoportos és egyéni jelmezt viselői diákjai között. Bálozik az óvoda A tarnamérai óvodában szom­baton délután rendezik meg a legkisebbek jelmezes farsangi felvonulását. Márciusban kezdik A tél miatt már csak március­ban kezdik a tiszanánai torna­terem helyreállítását. A szerző­dés szerint május 15-ig kell be­fejezni a munkálatokat. Több pénz segélyezésre Kell-e valakinek a körei termálbirodalom? Immár negyedszázada, hogy a kiskörei üdülőparkban lanka­datlan hevességgel, másfél ezer méter mélységből, percenként 670 liter, egyfolytában 68 fokos víz tör a magasba, hogy aztán dolgavégezetleniil egyesüljön a csatorna végeláthatatlan fo­lyamszalagjával. A Tisza-tónak ez a majd 24 hektárnyi parti fö­venye idegenforgalmunk para­dicsoma lehetne, ám mintha az utóbbi időben lankadni lát- szódnának az erőfeszítések.- Mi tartja vissza mostanság a befektetőket? - kérdeztük Járdán József polgármestertől.- Őszintén szólva, magam sem tudom - sóhajt nagyot. - Gondoltuk: bérbe vagy eladjuk, mindegyik segítene a község­nek. Közel egymilliárdot kel­lene befektetni ahhoz, hogy szemet-szívet gyönyörködtető, a turizmust szolgáló vendéglő bázissá válva, hosszú távon jó haszonnal működjön. Komoly­nak látszó üzletemberektől kap­tunk árajánlatot, tervet mutat­tak, jó elképzelést, mégsem jött össze az üzlet.- Talán nem látnak benne balatoni hasznot?-Nem szeretném, ha viszo­nyítanának. A Tisza-tónak meg kell hagyni a sajátos, vadregé­nyes jellegét. Talán a környék infrastruktúrája miatt nem oly vonzó még a vidék. Minden­esetre állami szinten kellene többet törődni a tóval és kör­nyezetével. Tudomásul kell venni, hogy a Tisza Európa egyik legtöbb hordalékot szál­lító folyója. Ha az Alföld köze­pén magára hagyják, mindent lerakva a tározóba, telítődik a meder, elmocsarasodik, tönk­remegy. Az erre szánt pénz nemhogy karbantartásra, még állagának megóvására, meg­mentésére sem elegendő. Ha körbejárjuk a tározót, az ide­genforgalmi létesítmények, be­ruházások döntő többségét a te­lepülések saját erőből küszköd­ték oda. Ha az erre szánt pénze­ket más üdülőkkel arányosan osztaná le a tárca s mindazok, akik az idegenforgalomban ér­dekeltek, meggyőződésem, hogy a meglévő 250 nyaraló mellé ugyanennyi épülne.-A helyben befektetett pénz helyben térül vissza, nemde?- Ez is egy érv, de az is biz­tos, hogy az itt maradt forintok nem az önkormányzatoké, ha­nem a vállalkozók javát szol­gálják. A szezonális turizmus­ból egyre kevesebb a jussunk. Kiskörén sok külföldi, elsősor­ban német vett kis házat. Egy­havi fizetéséből megveszi, má­sikból kicsinosítja.- Hogyan fejleszthető a tó?- Itt most frissiben a szenny­vízkérdés. Többször is felaján­lottuk a parti községeknek: ki­épített hálózatukat vezessék el a mi telepünkre, aztán megtisz­títva a vízlépcső alsó vizeként engedjük tovább. De közösen kell gondoskodni a vendéglá­tásról, a kulturális és a szabad­idős rendezvényekről, a falusi programok megrendezéséről. Cseh Béla Hevesen is javában zajlanak a költségvetési tárgyalások. Ezeknek is függvénye, hogy az idén mennyi pénzt tudnak elosztani a rászorulók között. A segélyezés eddigi gya­korlatáról, a várható változá­sokról kérdeztük Tari Lászlót, a polgármesteri hivatal köz- szolgálati irodájának vezető­jét. Folyamatban van a helyi szociális rendelet módosítása, de lényeges változások nem várhatók. Annyi bizonyos, hogy valamelyest emelkedik a segélyezésre fordítható ösz- szeg, hozzávetőlegesen 60 millió forintot szánhatunk erre a területre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rászo­rulók több pénzt kapnak. Sajnos, Hevesen is egyre gyarapodik azoknak a száma, akik munka nélkül maradnak, így a családok jövedelmi helyzete is romlik. Szeren­csére hosszú évek során sike­rült feltérképezni azoknak a körét, akik valóban rászorul­nak a támogatásra.-Természetesen nagyon sok módja van a segítségnyúj­tásnak. Nálunk bevált gyakor­lat, hogy lehetőség szerint nem készpénzt adunk a hoz­zánk fordulóknak, hanem se­gítünk például egy gyógyszer kiváltásában, esetleg az élel­miszerek megvásárlásában. A baj az, hogy egyre töb­ben úgy érzik: nekik jár a se­gély. Márpedig nekünk diffe­renciálnunk kell. Azt sem árt hangsúlyozni, hogy a segély nem jár alanyi jogon, csupán adható. (barta)

Next

/
Thumbnails
Contents