Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22 / 45. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. február 22., szombat TavMzhirnäkÄk? - a Közútkezelő Kht. Egri Üzemmérnökségének dolgozói, Nagy Pé­ter és Sike Albin megtisztítják a téli szennyeződésektől a Kerecsend felé vezető közút táb­láit, a szélességjelző karókat. fotó: ötvös imre Hol tartunk? Félúton? - tette fel a kérdést Békési László A visszaesés már nem fenyeget Vádmódosítás után: három év börtön Csütörtökön este Békési László ex-pénzügyminiszter volt a vendég a gyöngyösi szabadde­mokraták által szervezett Libe­rális-klubban. A rendezvény előtt a sajtó képviselőivel beszélgetve a po­litikus, országgyűlési képviselő rámutatott: a politikai és a gaz­dasági átalakulások terén siet­ség tapasztalható, de ez nem a mulasztásokból ered. Az el­lentmondásos törvénykoncep­ciók a gyenge előkészítő mun­kának tudhatok be. Markáns kisebbségnek ne­vezve önmagát, elmondta: a személyi változásokra szükség van, akár a csúcson is. Majd hozzátette: egy párt nem azo­nos annak vezetésével. Előadásában hangsúlyozta, hogy az 1997-ben kibontakozó A Mátra már többször megje­lentetett - s évente' 1Ö ezer pél­dányban elkelő - turistatérképe _ után a Cartographia Kft. a ki­advány új, spirálos változatá­nak elkészítését is tervezi. A szelvényezett atlasz úgy­nevezett áttekintő, illetve mel­léktérképpel kerül forgalomba, az utóbbiban a Kékest, Mátra­házát és Mátrafüredet részlete­sebben bemutatva. Jóllehet, az említett terület további ötezer példányban külön is piacon lesz az idén. Település-ismertetők, túra­ajánlatok, menetrendek egy­folyamatra elmondható: a ma­gyar gazdaság túljutott a fél­úton. A tömeges piacvesztés, il­letve a visszaesés már nem fe­nyegeti az országot. A stabili­zációs programnak köszönhe­tően hosszú távon már nem nö­vekednek a terhek. Véleménye szerint a gazda­ság szereplői autonómok és függetlenek lesznek a politikai rángatásoktól. Nem kell már a belső hiány érdekében a hazai fogyasztást csökkenteni, bár az esélyeket a politika ostobasága ronthatja. Elemzésében kifejtette, hogy tudatosan kell vállalni a hosszú távú felelősséget, ezt megkí­vánja a gazdasági növekedés dinamikája is. Bár a rövid távon való gondolkodás gyorsabb életszínvonal-emelkedést ered­áránt helyet kapnak az új at­laszban, a hegyvidékre kirándu­lók igényeinek kielégítésére. A kiadásnál - mint jelezték a szervezők - a turisztikai szol­gáltatóknak, cégeknek, szállo­dáknak, éttermeknek a kíván­ságára az atlasz saját borítás megjelenését is biztosítják, hogy ezeket reklámcéllal áru­síthassák, vagy éppen ajándé­kozhassák vendégeiknek. Ugyanekkor az új Mátra úti­könyv második kiadására is sor kerül, valószínűleg még ebben az esztendőben. (-ni) ményez, de megakadályozza a távlati finanszírozást. A dilemmák közül kiemelte; a szolgáltató szféra jelenti a ki­törési pontot. A gazdaság fejlő­déséhez szükséges belső ará­nyok és a társadalmi feszültsé­gek között meg kell találni a he­lyes utat. A beáramló, illetve felhasználható tőke tekinteté­ben nem szabad nemzeti kere­teken belül gondolkozni, mind­inkább csak regionális viszony­latban. A gyöngyösi önkormányzat költségvetésének néhány szám­adatát megismerve - egy kér­dés kapcsán - arra a következ­tetésre jutott, hogy a városnak felül kellene vizsgálnia intéz­ményrendszerét, mert való­színű, hogy az túlméretezett. Fáczán Attila A vád tárgyává tett cselekmé­nyek 1996. április 15-én történ­tek Pélyen. Aznap kora délután Farkas László vádlott, továbbá sógora, B. V., valamint F. L., il­letve a sértett, B. 1. találkoztak a helybeli presszóban. Kezdetben úgy tűnt, sikerül tisztázni a ko­rábbi sérelmeket (az április 7-i helybeli cigánybálon ugyanis a vádlott és sógora kidobták a rendezvényről B. I.-t, mivel az agresszívan viselkedett), ám utóbb szóváltás alakult ki Far­kas és a sértett között. Szeren­csére megjelent a vádlott fele­sége, aki hazahívta férjét, s a többiek is távoztak. Késő dél­után az. eset szereplői ismét megjelentek a presszóban. Tény, hogy a vita újfent elkez­dődött, s az ivó tulajdonosa - megelőzendő, hogy a helyiség­ben törjön ki a csetepaté - ki­küldte a társaságot. Sajnos, az események itt nem fejeződtek be, minthogy B. V. megütötte B. I.-t, aki elesett, majd igyekezett felállni. Ennek utána történtek a szúrások. Mi­ként a bíróság az ítélet indoko­lásában leszögezte, Farkas László háromszor szúrt: egy­szer a döfést kivédeni igyekvő sértett keze sérült meg, a követ­kező szúrás a bal oldali mell­Az egri Forrás Gyermek-sza­badidőközpontban megnyitot­ták a megyei rajz szaktárgyi versenyre érkezett pályamun­kákból összeállított kiállítást. A szűkebb hazánk vala­mennyi általános iskolájához eljuttatott, s a 7-8. osztályos tanulóknak meghirdetett Valaki fontos nekem, valami fontos ne­kem című pályázatra beküldött, 12 iskola 43 tanulójának mint­egy hatvan alkotását értékel­hette a háromtagú zsűri. kasrészt (a szívtájékot) érte, míg a harmadik a bal oldali bordaív alatt, a hátsó hónalj­vonalban okozott sebesülést (utóbbinál a vékonybél is meg­sérült, ami közvetlen életve­szélyt eredményezett). A bíró­ság bizonyítottnak látta azt is, hogy a vádlott ezután sem ha­gyott fel a támadással, s az újabb szúrást csak az akadá­lyozta meg, hogy F. L. elvette tőle a kést. A vádlott a büntetőtanács előtt úgy nyilatkozott: csak részben érzi magát bűnösnek, ugyanis önvédelemből cseleke­dett, amúgy is félt a sértettől, aki korábban életveszélyesen megfenyegette. Perbeszédében védője szintén a fenyegetettség érzésére, a félelemre utalt (ál­láspontja szerint a vádlott ép­pen egy esetleges támadást el­hárítandó vette magához a kést). Úgy vélte, az egyenes ölési szándékot semmiképpen sem lehet bizonyítani, így azt indítványozta, védencét életve­szélyt okozó testi sértés bűntet­tében mondják ki bűnösnek. Ugyanakkor megállapíthatónak tartotta a jogos védelmi helyzet túllépését. A bíróság nem osztotta ezen vélekedéseket. Mint elhangzott, A szakemberek döntése sze­rint a 8. osztályos tanulók mun­kái közül Detkovics Anikóé (Eger) bizonyult a legjobbnak. Második helyezett Medve Kinga (Eger), a harmadik pedig Nagy József (Heves) alkotása lett. A hetedikesek sorrendje: Gődér Hajnalka (Heves), Ócsai Judit (Hatvan), Dankó Anita (Egercsehi). A tárlatot március 13-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. a vádlottat nem érte jogtalan támadás, ennélfogva jogos vé­delmi helyzetről, illetve ennek túllépéséről sem beszélhetünk. A cselekmény eszközére (egy 14 centiméter pengehosszú­ságú, masszív, bajonettből ki­alakított késről van szó), a megsebesített testtájékokra, a szúrások számára és intenzitá­sára figyelemmel a büntetőta­nács egyenes ölési szándékot állapított meg. Nem fogadta el azt a vádlottá védekezést sem, miszerint a sértett mellkasán lévő' sérülés attól keletkezett, hogy B. I. „beleesett” a késbe. Enyhítő körülményként érté­kelték a vádlott büntetlen elő­életét, azt, hogy állandó mun­kája van, s hogy négy kiskorú gyermek eltartásáról gondos­kodik, továbbá a sértetti közre­hatást, illetve, hogy a cselek­mény kísérleti szakban maradt. Súlyosítóként, hogy a vádlott a bűncselekményt közepes fokú alkoholos állapotban követte el, s hogy hazánkban az élet elleni támadások megszaporodtak. Bár a kihirdetett ítéletet az ügyész tudomásul vette, az nem emelkedett jogerőre, ugyanis vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. (s. i.) Telefonkártyák az IH-ban A korábbi nagy érdeklő­désre való tekintettel az egri Ifjúsági Házban ma ismét te­lefonkártya-börzét rendez­nek. A minden hónap utolsó hétvégéjén szokásos kiállí­tás, illetve cserelehetőség délelőtt 10 órakor kezdődik az intézmény tévészobájá­ban. Egri fiatal tárlata a Gárdonyi-színházban Február 28-án az egri Gárdo­nyi Géza Színház előcsarnoká­ban nyitják meg Rostás Beáta kiállítását. Az egri Angolkisasszonyok Leánygimnáziumának 17 éves tanulója két éve, egy képzőmű­vészeti szaktáborban kezdétt foglalkozni a szobrászattal, s már első önálló kiállítását te­kinthetik meg az érdeklődők. A portrékat, életérzéseket meg­formázó lányt a szakma leg­jobbjai tanították a mesterfogá­sokra, ami meghagyta nyomait alkotásain. A tárlatot Beke Sándor, a színház igazgatója nyitja meg 17 órakor, a tárlat naponta dél­után 5 órától tekinthető meg. A modernizáció már a XXI. századba vezet Kamarai elnökök és országgyűlési képviselők párbeszéde Egerben (Folytatás az 1. oldalról) A szellemi tőke, a korszerű tudás, amelynek át­adásához át kell szervezni az oktatást, az isko­larendszert. A közelgő XXI. század ugyanis az információ korszaka lesz, amelyre fel kell ké­szülnünk. A másik: hazánk tranzit jellege, amelyet a ha­talmas átmenő forgalom bizonyít. Ebben az Ml-es, àz M5-ÖS, illetve a továbbépülő M3-as és M7-es autópálya meghatározó szerepet ját­szik a jövőben. A harmadik a kedvező természetföldrajzi adottságainkon alapuló agrárfejlesztés. Ezt össze kell kapcsolni a falu, a vidék helyzetének javításával. Az ipar szerkezetének korszerűsíté­sében az elektronikai és a jármű-háttéripar meg­teremtése a cél. Alkatrészek és részegységek gyártásával, a nagy cégeknek történő szállítás­sal. A vitában Herman István, a Heves Megyei Kézműves Kamara elnöke a kis- és középvál­lalkozók EU-tagságra való felkészítésének fon­tosságát emelte ki. Gyetvai József, a kereske­delmi és iparkamara elnöke a minőségbiztosítás támogatásának ellentmondásosságáról beszélt. Dr. Farkas Gabriella országgyűlési képvi­selő az agrártámogatások kiszámíthatóságát és az exportösztönzés mértékét emelte ki. Dr. Nagy Lajos Ferenc agrárkamarai elnök remé­nyét fejezte ki, hogy hamarosan megszülethet a Nemzeti Agrárprogram és a törvény. (mentusz) Új térkép és atlasz készül a Mátra vidékéről A zsűri egy egri kislány alkotását ítélte a legjobbnak Gyermekrajzok a Forrásban Kamarai törekvések a gazdaságfejlesztésre Közös lépéseket terveznek a megye önkormányzataival Szükebb hazánk gazdasága az eddigieknél nagyobb fejlesztést igényel. Keresik a kitörési pontokat, összefogva az önkor­mányzatokkal. Ez a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara gazdaságfejlesztési munkabizottságának ülésén hangzott el Egerben. A szakértői tanácsadó testület megtárgyalta azt a tanulmányt, amelyet a Gazdaságkutató Rt. munkatársai készí­tettek szükebb pátriánk helyzetéről. A német Henkel belga és francia vezetői Egerben Mint Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara főtitkára a Hírlapnak elmondta, szűkebb hazánk a gazdasági fejlettség alapján a megyék sorában az utolsók kö­zött található. Különösen a be­fektetésekben, az egy főre jutó GDP, a bruttó nemzeti termék előállításában jellemző ez. A lakosság helyzete viszont ennél kedvezőbb, különösen a jöve­delmi viszonyokban, a betét-, illetve a gépkocsiállományt te­kintve. Ezek ellenére a népes­ség fogy, s az elöregedés jel­lemzi a megyét. Ezekből is arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy Hevesben a tar­talékokat élik fel, s ez hosszabb távon súlyos helyzetet teremt­het. Ezért mihamarabb érdemi fejlesztésekre lesz szükség. El­sősorban a fogyasztási szerke­zet megváltoztatására, beruhá­zásokra. A gazdasági, munka­erő-piaci igényekhez kell igazí­tani az oktatást is. A kamara gazdaságfejlesztési munkabi­zottsága tíz szakbizottságot ho­zott létre, amelyek konkrét ja­vaslatokat tesznek a fejleszté­sekre. Ezeket a városi önkor­mányzatokkal közösen kíván­ják megvalósítani. Ajánlatokat adnak a kereskedelem, az ide­genforgalom és az ipar fejlesz­tésére, a helyi adók mértékére és felhasználására is. Az. emlí­tettek mellett szakértők foglal­koznak az Európai Unióhoz való csatlakozás kamarai fel­adataival. Az iparfejlesztésben különösen az államilag is tá­mogatott elektronikai és jármű- háttéripar, továbbá az idegen- forgalom fejlesztését szorgal­mazzák. / (mentusz) Gyermekrajzok az egri ZF-ben Rajzpályázatot hirdetett az egri székhelyű ZF Hungária Kft. ügyvezetése a cégnél dolgozók gyermekeinek. A benyújtott munkákat tegnap délután bensőséges ünnepség keretében értékel­ték. Ulrich Diller elnök­igazgató beszédében ki­emelte: a pályázat célja volt, hogy a gyerekek saját meg­látásuk alapján, rajzaikon örökítsék meg a gyár és a család kapcsolatát. Az első díjat - 50 ezer fo­rintot - Tugyi Szilárd kapta, a második Báthory Attila, a harmadik Szeremi Péter lett. Eger különdíját - amelyet dr. Ringelhann György pol­gármester adott át - Szeremi Katalin nyerte. Magyarországon tartózkodnak a háztartás-vegyipari terméke­ikről hímeves német multinaci­onális cég, a Henkel belga és francia vezető munkatársai. Az úgynevezett „incentive turiz­mus” keretében ismerkednek hazánkkal. A Cooptourist helyi irodájának szervezésében teg­nap Egerben jártak. A városháza dísztermében Habis László alpolgármester fogadta a szakembereket. Tájé­koztatást adott a hevesi megye- székhely történelmi múltjáról, iskolavárosi szerepéről és gaz­daságáról. Kiemelte, hogy Eger a szőlő és a bor városa. Ipará­ban több külföldi befektető je­lent meg. Ezek közül kiemel­kedik az amerikai Philip Mor­ris, az egri Dohánygyár Kft. tu­lajdonosa, a gépiparban a mul­tinacionális német ZF sebes­ségváltó-, illetve a Leonische autókábe!-gyártása jelentős, ígéretes a turizmus fejlesztése, ennek érdekében a nagyobb szállodákat felújítják. A város kereskedelmi szerepe is erősö­dik. Kár, hogy eddig kevés belga és francia befektető ér­deklődött Eger iránt. A francia Colas van jelen, mint az Egút Rt. tulajdonosa, míg a belga tu­lajdonú Borsodi Sörgyár Rt.- nek kirendeltsége található a megyeszékhelyen. A városházi fogadás után a vendégek megtekintették a tör­ténelmi belvárost és a Szépasz- szony-völgyet. (m. k.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents