Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-19 / 42. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1997. február 19., szerda A Don-kanyari harcokból - és hadifogságból hazatért id. Kiss Lajos százados 50. házassági évfordulóját ünnepelte kedves felesége és családja körében. Gratulálunk. FOTÓ; MAJOROS TAMAS Zaklatás az egri kórház piac felőli bejáratánál 1996. december 18-án, éjfél után olyan fejfájást kaptam, hogy fél éjszaka nem tudtam aludni, csak ordítottam. Félve, hogy agyvérzést kapok próbáltam az ügyeletet hívni, de nem sikerült. 19-én reggel a párom hívta a körzeti orvost, amely megvizsgált, és rögtön beutalt a kórház neurológiai osztályára. A fájdalommal együtt elveszett a hangom is, nem tudtam nyelni, csak vizet. Megvizsgáltak, megállapították, hogy a hangszálak megbénultak. A fejfájás okát csak CT-vel lehetett volna megállapítani. Ezért felhívták azt, de a választ az volt, hogy csak január 10-én tudnak fogadni. így az orvos leírta, hogy mit észlelt és kétfajta fájdalomcsillapítót. ezekkel éltem január 10-ig. A főorvos megkért, hogy 9-én menjek be, ír beutalót a CT-re. így is történt. A portán senki nem kérdezte, hogy hová megyek. így 10-én bementem az SZTK-ban lévő CT-be, ahol 20 percig vizsgáltak, de eredményt nem adtak. Azt mondták, hogy átküldik 14- én a neurológiára, ott megkapom. Ezért aznap felhívtam Veréb főorvost, hogy megkapták-e már az eredményemet, ő azt válaszolta. hogy nem. de lemegy érte. és 11 órakor jelentkezzek. Féltem, hogy nem-e daganat van az agyamban, mert akkor műteni kell. Amikor a portához értem, elég sokan mentek befelé. A portás, tőlem kérdezte, hová megyek. Mondtam, a neurológiai osztályra az eredményemért. Érdeklődött, beutaló van-e? Én mondtam, hogy nincs, mert ott van az orvosnál. Nem szólt semmit, de odébb állt egy általam ismeretlen férfi, aki megkapta a karom és ki akart lökni, mivel nincs beutalóm. Mondtam, hogy amikor a mentő bevitt, a beutalót elvették, így csak az eredményért kell mennem. Őt ez nem érdekelte, ráncigáit, lökdösött, mint egy rablót. Mondtam, hogy nem szégyelli magát. így viselkedni egy 77 éves beteg emberrel, ha nekem nem hisz, hívja fel a Veréb főorvost, és kérdezze meg, hogy miért kell bemennem. Amikor a főorvos bizonyította, hogy ők rendeltek be az eredmény átvételére, akkor engedték meg, hogy bemehessek. Erre akadt egy társa, akivel ketten megkapták a karom, úgy, hogy megkékült a fogás helye, így vittek a neurológiáig. Ott az egyik eltűnt, a másik, ahogy később megtudtam, Be- recz István, vagyonkezelő volt. Az helyes, ha félti a kórház vagyonát, de ne a betegtől, aki 42 évig fizette a tb-t, amiből ez a kórház épült. Bekísért az orvosig, s amikor meglátta az átadott eredményt, eltűnt. Még annyi udvariasság volt benne, hogy elnézést kért a szemtelen viselkedéséért. Akik látták, azt hitték, hogy tolvajt visznek a kórházba. Művelt ember ilyet nem tesz. Az ilyen viselkedés mélységesen elítélendő. Nem jelentem fel, ítélje el a nép. A kórház igazgatóságát arra kérem, hogy jobban válogassa meg az alkalmazottjait, az ilyet pedig távolítsa el. A gyalázatos viselkedés miatt négy napig kellett feküdnöm. Ignácz Géza, Eger „Azok az „ügyeskedő” hivatalnokok...” „Ők” azok, akik azt hiszik, „mifelettünk állnak”, és nem a szolgálatainkért vannak. Kioktatnak minket, hogy mit kell tennünk! Ez a „zárt kör” romboló, agresszív egyetértésben működik! Visszaélnek tájékozatlanságunkkal és bizalmunkkal. Mindezt felelősségre vonás nélkül teszik, határoznak, cselekszenek, tőlünk elhatárolódva visszaélnek! Nem vádolhatok, mert sokan közülük tíz-tizenöt évvel ezelőtt is így csinálták! Nekünk, polgároknak csak „viselnünk” kell őket! Ha rákérdezünk, akkor „néznek”, és „rosszulesik” nekik! Nem is értik, mit akarunk! Önmagukat is félreértő „emberek”. Például csak néhány apró eset, íme: 1. Egyszer volt városunknak három szép öreg, 50 éves fenyőfája a belvárosban, amiket ellenjegyzés dacára sikerült kipusztílani „cselesen” oly módon, hogy a gyökereken keresztül vezették, illetve építették a gerincközművet! „Csodálatos” módon ezek a derék fenyők nem állták ezt, így meghaltak. Ma már nem láthatók! 2. A Líceum előtti közparkban városi fontosságú „átlós” gyalogosirányt építettek, aminek járófelülete már építésekor súlyos szakmai hibákkal valósult meg! így nem lehetett rajta gyalogosan járni! A lakosság ezért a zöld gyepen közlekedett! A mai napig is így van ez! A felelősöknek kéne oda-vissza járniuk rajta a városi cipőben, tízszer! Ami után hátha rájönnek, mi a hiba! De nem! Mi, városi polgárok vagyunk a hülyék! Égyébként egyszerűbb lenne megszüntetni és elkeríteni! Az okos hivatalnokok úgy gondolják: ahelyett, hogy a lakosságot segítő, valóban járható burkolatot tennének rá, mi csak járjunk rajta. Van ám nekünk városi főkertészünk is, de minek? Kikért? De volt cifrább törődés is a városi lakossággal a Dobó téren! (Igaz, harminc évvel ezelőtt!) írásban is tiltakoztak a város Dobó terét féltő polgárai, de hiába! Az úgynevezett „törökverő kurucok” odahe- lyezése ellen. Stróbl Zsigmond születésnapi ajándékaként, az akkor H. M. szándékaként a város vezetői oda helyezték, ahol ma is virul ez a „gyönyörű” szoborcsoport! Zsiga bácsi elvtárs saját kívánságára! Mert még névrokonával. Stróbl Alajossal is szembe akart szállni az elvtárs! Ezt így ma is élvezhetjük, mint művészeti agressziót. Szép és történelmi főterünk tönkretételét! Igaz, volna jobb helye a városban ennek a szoborcsoportnak, a volt szovjet hősi emlékmű helyén. így városunk híres központi helye megőrizhetné méltóságát! Nem fordulhatna elő még egyszer, hogy a svéd királyi pár a lovak hátulját látja majd a városháza díszterméből. Az is lehetséges, hogy a most helyrehozott városháza visszakapja a környezetébe illő reprezentatív méltóságát, amit elvettek tőle „annak” idején, a reprezentatív megközelítést! Van másik „minta” is! Városunkban egy „kiváló szakértő” kivitelező, mondjuk „becsületes” vállalkozó megkárosítja az építtető városi polgárokat, minősíthetetlenül rossz építési módszereivel! És tudja, hogyan lehet visszaélni a bizalommal! Miután ő vis major főépítész, vezető volt „régen”, jogot élvez erre ma is. Hát nem csodálatos? És ma is a polgárok pénzén! Hadd fussanak a pénzük után, ők, a hülyék! Evek is eltelnek (közben tönkremennek), míg bírósági úton „kártalanítva lesznek”! A városi polgárok hülyének nézésére az új társasházi közösségek (lakótelepek) esetében is van példa. A „vélt” bizalom és tájékozatlansággal való visszaélés által mulatságos trükköknek vannak kitéve a társasházi tulajdonosok. Vannak kiskirályok (néha a lakásszövetkezetekben is), ezek az „urak” bizony mindenre szövetkeztek, anyagi haszonra, csak félrevezettek, erre is akad példa elég, így polgári jogaink és javaink ellenére törnek, az új vagy régi tulajdonosok érdekei ellen! Megalázó városunk polgárai részére az a „packázás” is, ami az előzetes tájékoztatás hiáhyával kezdődik. így kényszerhelyzetbe hozzák a városi polgárokat. Ennek végrehajtására a személyi felelősséget nem vállaló, úgynevezett szak- tanácsadók, „szakértők” munkájának rá való hivatkozással városunk jóhiszemű, pozitív vezetőit viszik rossz vagy téves határozatok hozatalára! Ezek a hivatalnokok „segg- nyalóly”, és nem a városunk érdekeit tekintik elsőrangú feladatuknak, mert egyéni érdekeik szerint „szakértők”! Ártalmasok városunknak! így történhetett, hogy nagy külföldi háttérrel sem sikerült pontos és fontos, a város érdekeit szolgáló beruházásokat „nyélbe ütni” a városunk javára! Mint például ezelőtt hat évvel a „nagyi aposi terület” hasznosítására a várossal közös érdekképviseletben, ami eredménytelen lett! Vagy az Eger és Noszvaj közötti „ősgyepes” terület hasznosítása. Ez egész Eger forgalmát segítette volna! De az egri úgynevezett „szakértők” nem voltak képesek, mert nem is értettek hozzá. Szomorú továbbá, hogy a nemzetközi versenyekre is alkalmas fedett uszoda megvalósítására pillanatnyilag nincs sok remény. De az elköltött milliókat városunktól vették el, így a pénzt, amit a katasztrofális szennyvíz- és egyéb várakozó feladatok megoldására városunk fordíthatott volna! Elsősorban! Kétségbeejtő a városunk polgárai részére az is, hogy a világhírű úszósport lassan elpárolog, és erre nem válaszol senki! (Anyagilag!) Ezzel szemben úgy néz ki, hogy a városi strand korszerűsítése kapcsán az úszó élsport céljait is ki fogja szolgálni. Ez az idegen- forgalom szempontjából „non seans”, nem segít a városunkon! így a Bárány-uszoda rekonstrukcióját is (nemcsak állagmegóvását) késlelteti! A „szakértők” így szolgálják városunk érdekeit! Időben visszaugorva a múlt rendszerre, a labdarúgó élsport akkor egyszerűen magáévá tette az Északi-lakótelep közös zöldterületét! Ez az ott élők és gyermekeik részére volt törvényesen fenntartva! De az akkori ügyeskedő diktatórikus elvtársakat ez nem érdekelte, nem kérdezték az ott élő városi polgárokat! Ez ma is így van, ezen nem változtatnak! 17 ezer lakos véleménye nem számít ezek szerint! A hülye városi polgároknak ezt tudomásul kell venniük, egész egyszerűen! Hát nem csodálatos? Hát ez van! De hála Istennek, a gyerekek megtalálják a módját, hogy mikor jussanak be a 3 méter magas kerítés alatt. De ez megalázó! Hát mi ez, ha nem csalás és erőszak a városi polgársággal szemben! Ennyire hülyék vagyunk! Most már csak az van hátra, hogy a fentiekben leírt mértéktelen, a városi polgárságra ható negatív elburjánzásoknak gátat vethessenek â polgárok. Saját jó szándékukból, szelíden és demokratikus módon, a fiataloknak a dolga ez, és csak bízni lehet abban, hogy ők ezt nem ismétlik meg és nem engedik majd meg, remélem. Ez van! Csak reményünk van, hogy a jövő generációja ezt meg is érti! F. M. Á. (teljes név és cím a szerkesztőségben) Köszönet a batyusbálért M-t A SINOSZ Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének egri szervezete február 8-án Va- lentin-napi batyusbált rendezett a TESZ székházában. Ezúton is szeretnék köszönetüket kifejezni a rendezvény támogatóinak: Árvái László húskészítő kisiparos Kerecsend, Váradi és Fiai Kft. Bortermelés INTER- WET, Varga Gyula Jopedo ABC, Borsodi Sörkereskedelmi Kft. Eger, Társadalmi Egyesületek Szövetsége. o Q P=í c Rácbúcsúra ajándék... Két évvel ezelőtt olvastam, hogy rövid időn belül felújítják a gyalogutat Egerben, amely a Kisasszony utcától vezet fel a templom kapujáig. Ezt a gyalogutat képzeljék el télen vízlefagyásokkal, ónos esőben, milyen lehet közlekedni. Ezen tört ki nem a nyakam, csak a lábam. Májusban pünkösd vasárnapján lesz itt a búcsú, ami Egerben idegenforgalmi nevezetességnek is számít egyúttal. Nagyon jó lenne, ha az ünnepre ez az útfelújítás befejeződne! így balesetmentes úton közlekedhetnének a hívők, a vendégek, a turisták és a környékbeliek! Ha a templomtoronyba még órát is szerelnének, akkor a négysávos úton közlekedő autósok is láthatnák az időt, mert keresztülvezetnek a városon úgy, hogy láthatnának órát valahol is a 25- ös út mentén. Szép búcsúi ajándék lenne ez sok embernek, és a városnak is. G. K. (teljes név és cím a szerkesztőségben) Kedves olvasóink, előfizetőink! Továbbra is várjuk leveleiket. Örülünk, hogy eddig is megtisztelték kiadónkat, szerkesztőségünket, és elmondták véleményeiket ügyes-bajos dolgaikról, megosztották velünk örömeiket is. Bízunk abban, hogy ez a kapcsolat a jövőben is megmarad. Ezért kérjük, küldjenek leveleket. A címünk változatlan: Heves Megyei Hírlap Szerkesztősége 3001 Eger, Pf. 23. K H hh < h =C K h íMogi méi új k fo ke K bí Wi Hál' fc Szai h . ( 36) Ka al A pedellus emlékére Az iskola tisztessége Ezúton szeretném megköszönni a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium igazgatóságának és kollektívájának, hogy férjem elhalálozásakor őt 52 évi pedellusi szolgálata jutalmául az intézel saját halottjának tekintette. Temetésének intézésével segített mind erkölcsileg, mind anyagilag. Ez a segítség akkor, a problémák idején nagyon jólesett. hiszen férjem, Soti Sándor valóban szinte egész élete, munkássága révén rászolgált a megkülönböztetett megtiszteltetésre. Sőti Sándorné Gyöngyös, Kossuth u. 33. Meddig tart még a nemzeti vagyon elherdálása? „Gondolják végig, kinek volt igaza” Az utóbbi hetekben egyre több szó esik a Magyar Villamos Művek privatizációjáról, s főleg annak külföldi kézbe adásáról. Az illetékesek ilyen szándékát megerősíti Csiha Judit miniszterasszony néhány nyilatkozata, s több, e tárgyban lezajlott tanácskozás. Mit jelent ez? Újabb öncsonkítást akarunk elkövetni? - tehetjük fel a kérdést. Az energiaszektor neves szakemberei több ízben felhívták a figyelmet a Magyar Villamos Művek privatizációjának - főleg a külföldi tulajdonba adásának - veszélyeire. Külön is kiemelték a Paksi Erőmű esetleges eladásának negatív hatását. (Lásd: Lévai András akadémikus, Lengyel Gyula, Járosi Márton stb.) Kérem tisztelettel, számít valamit a szakemberek véleménye, vagy más érdekek vezetik az illetékeseket? Milyen érdekek? Mikor veszik már észre, hogy a nyugati bankok, pénzügyi csoportok nem hazánk érdekeit, hanem a mindenható profit növelését tartják elsődlegesnek? Számítanak Önök arra, hogy mekkora veszélyeket rejt a Magyar Villamos Művek * külföldi kézbe adása a magyar gazdaság, a magyar ipar számára? (Itt a lakosságot, a tízmillió embert nem is említem.) Tisztelt Illetékesek! Kérve kérem Önöket - míg nem késő-, az ország hosszú távú érdekeit tekintsék elsődlegesnek! Nem szívesen teszem, de kimondom: akik a Magyar Villamos Műveket (az erőműveket) külföldi kézbe adják, kiszolgáltatják ezt a már amúgy is kiárusított országot, s minden más szándékuk ellenére HAZAÁRULÓK! „Kezében óriás rostával/ Áll az Idő és rostál egyre.” (Ady) Á fent leírtakat vállalom, s így T. Illetékesek feljelenthetnek, ahogyan néhai miniszterelnökünk feljelentette Lengyel Lászlót. De előtte gondolják végig: kinek is volt akkor igaza? Miklós Endre nyugdíjas Egerből (teljes cím a szerkesztőségben) '(L or Február 15-én - ünnepelte 50. házassági évfordulóját Egerben Tóth Dezső és neje, Horváth Erzsébet. Három gyermekük és öt unokájuk köszöntötte őket.