Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

2. oldal 1997. február 17., hétfő Megyei Körkép If jú fizikusok: tudás született Érdekesebbnél érdekesebb tanulói kísérletet végeztek a versenyen fotó: juhász Nándor „Megfigyelés, kísérlet, mérés és számolás nélkül nincs ter­mészetkutató munka, nem szü­letik tudás." - Leonardo da Vinci e gondolatainak jegyé­ben tartották meg szombaton a 14 éveseknek kiírt Országos Öveges József Fizikaverseny megyei fordulóját az EKTF 2. számú Gyakorló Általános Is­kolájában. Az iskolai és terü­leti fordulók után a versenyen 22 tanuló mérte össze tudását. Az évek óta feladatmegol­dásokból, számításos számon­kérésekből álló megmérettetés az idén Leonardo gondolatait követve kiegészült tanulói kí­sérletekkel, tanári bemutatás­sal is. A verseny feladatainak összeállítói a diákokkal az élet valós dolgainak a természet­ben lejátszódó jelenségeit, azok okait akarták észreve- tetni, s mérések, megfigyelések végzésére ösztönözni őket. A gyerekek érdeklődését akarták növelni a totók, keresztrejtvé­nyek kitöltetésével is. Az első helyezett Hóbor Sándor, az egri Dobó István Gimnázium tanulója lett. (Fel­készítő tanárai: Pecsenye Pál és Hóbor Sándor.) Egy pont különbséggel követte Fülöp István, a gyöngyössolymosi Általános Iskola tanulója. (Felkészítője: Dobos Imréné.) A harmadik helyezést Kozik Tamás, az EKTF 2. számú Gyakorló Általános Iskola ta­nulója kapta. (Felkészítő ta­nára: Miszné Mestellér Zsu­zsa.) A legjobb kísérletező díjat Szabó Gergő, a Hevesi Gim­názium tanulója és Kozik Ta­más érdemelte ki. Lassú Árpád, a zsűri el­nöke, a megyei önkormányzati hivatal művelődési- és sport­irodájának vezetője nyújtotta át a Heves Megyei Pedagógiai Intézet könyvutalványait - tá­jékoztatta lapunkat Barta Fe­re ne né és Lénártné Pintér Ka­talin tanárnő. Ezzel a lehetőséggel köszö­nik a tanárok versenyt segítők támogatását, az EKTF Pro Scientis Alapítványnak, az Eger Philip Morris Alapít­ványnak, az AB Aegon Eger, az ÉLFT Heves Megyei Cso­portja, a Mátrámétól KFT, és az ETKF 2. sz. Gyakorló Álta­lános Iskolájának segítségét. A szponzorok ajándékait Sándor József, áz iskola igaz­gatója nyújtotta át. Sziréna Szenet, fát loptak (Folytatás az 1. oldalról) Orvul szereztek tűzifát és sze­net Verpeléten azok a tolvajok, akik egy Micsurin utcai idős hölgy lakásából emelték el a fű- tenivalót. Az egri könyvtár zenei részle­gének tetejére, majd az er­kélyre, onnan a helyiségbe ju­tottak be a világgal kommuni­kálni vágyó éjszakái látogatók, akik híradástechnikai cikkekkel távoztak a tett színhelyéről. Galyatetői szánkóbalesethez vonultak ki a mentők vasárnap: egy 45 éves férfi lábán lágy­rész-sérülés keletkezett, ezért a hatvani kórházba szállították. Verselök, prózamondók Szombaton rendezték meg Egerben, a Megyei Művelő­dési Központban a II. Or­szágos József Attila vers-, énekelt vers- és prózamondó verseny megyei döntőjét. A két első helyezett Jakus Tímea, a hatvani Bajza Jó­zsef Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola, illetve Pető Orsolya, az egri Neumann János Gimnázium tanulója lett. Dolgozók iskolája: növekvő igény (Folytatás az 1. oldalról) Legnagyobb létszámban a Gárdonyi Géza Gimnázium várja a diákokat, itt a szakmun­kások szakközépiskolája hat osztályában jelenleg 327-en végzik tanulmányaikat. ' r'- Az elmúlt időszakben nőtt az igény az érettségit adó fel­nőttképzésre - állítja Lévai Zsolt igazgató. - A hároméves képzésre a szakmunkásbizo­nyítvánnyal rendelkezők je­lentkezhetnek, évfolyamonként két 50-60 fős osztályt tudnak indítani, de még egy csoportra összejönne legalább ennyi je­lentkező. Az oktatás népszerűségét a megváltozott munkáltatói szemlélet és a növekvő külső követelmények is indokolják, az érettségi napjainkban egyre in­kább alapkövetelmény - tette hozzá a szakember. A képzés jellege lehetővé te­szi, hogy munka mellett is elvé­gezhessék a három évet. A heti kétszeri oktatás késő délutáni időpontjára többnyire szakíta­nak időt a beiratkozottak, de igazán a negyedéves írásbeli és szóbeli számonkérés a megmé­rettetés tényleges színtere. Ta­pasztalatok szerint a hallgatók komolyan veszik a tanulást, ki­sebb a lemorzsolódás is, ez is jobbára csak az indulásnál for­dul elő, de kevesebben buknak el időközben a vizsgákon és az érettségin is. Az anyagi terhek szintén nem jelenthetnek aka­dályt a tanulni ‘ vágyók előtt, mivel tandíj nincs, egy évre csupán a háromezer forintos központilag meghatározott hozzájámlást kell leróni. A résztvevők többsége fiatal felnőtt, a 18-25 éves korosztály tagja, de van 45 éves tanulójuk is.- Az ily módon teljesített érettségi mögött is komoly fel­készülés áll, ajándékként sen­kinek nem hull az ölébe, érdemi munka nélkül itt sem lehet meg­szerezni a bizonyítványt - hang­súlyozta az igazgató. - A köve­telmények nagyjából meg­egyeznek a nappali képzésével: magyarból, történelemből és matematikából kötelező matu­rálni, plusz a választható tár­gyak, a biológia, a kémia, a fi­zika, a földrajz valamelyikéből. Lévai Zsolt egyedül az ide­gen nyelvet hiányolja ezek kö­zül, miután a nyelvtudásra bi­zonyos fokon ma már minden szakmában szükség van, a tan­rendbe viszont nem fér bele. Az intézmény egyébként a jövőben- egyházi fenntartású iskola­ként - is tovább kívánja vinni a felnőttképzésnek ezt a formáját, folyamatosan várják a jelentke­zéseket általában egészen a nyár derekáig. Effiediit"- á‘ hasonló képzés­ben már több évtizedes múltra visszatekintő - Szilágyi Erzsé­bet Gimnázim indít négyéves gimnáziumi felnőttoktatást, év­folyamonként egy-egy osztály- lyal. Jelenleg 118-an folytatják tanulmányaikat, 16-tól 49-éves korig. Amennyiben valaki nemcsak általános iskolai vég­zettséggel rendelkezik, hanem szakmunkás bizonyítvánnyal is, s megfelel az előírt feltétel­nek, vagy leteszi a különbözeti vizsgát, úgy három év alatt is végezhet - ismertette a ténye­ket Murányi Albertné iskolatit­kár. Arra is van példa, hogy va­laki innen sikeresen felvételezik valamelyik felsőoktatási intéz­ménybe, és később is megállja a helyét. Az Egri Közgazdasági Szak- középiskola kétféle képzést is kínál: egyrészt négyéves, álta­lános iskolai végzettséghez kö­tött szakközépiskolai formát, másrészt pedig kétéves kiegé­szítő érettségit nyújt a jelentke­zőknek. E két forma három-há­rom osztályában összesen 170 diákot érint. A képzés színvonalának emelése miatt a csak általános iskolai végzettséggel rendelke­zők Számára a tervek szerint a jövőben már nem kívánnak új felnőtt-levelező osztályt indí­tani - fejtette ki Révészné Bő­gős Zsuzsanna igazgató-helyet­tes. Esetükben viszonylag magas volt a lemorzsolódás, előfordult hogy az indulás után a résztve­vők harmada feladta, néhányan pedig csak különböző admi­nisztratív okok - például a csa­ládi pótlék biztosítása - miatt jelentkeztek. A kétéves intenzív forma, amely külkereskedelmi ügyin­téző szakképesítést ad, alapos nyelvi felkészítésével és érett­ségijével mindenképpen jól hasznosítható tudást kínál. Az igazgató-helyettes sze­rint, az érettségi értékét inkább megtartani, emelni kellene, semmint a „tömegesítéssel” devalválni. Erre, talán a jövő­ben bevezetésre kerülő két­szintű érettségi kínálhat megol­dást, mind a nappali, mind pe­dig a felnőtt oktatásban. (kj) Hevesen vitát kavart a leendő alkotoház terve Közmeghallgatás: köz nélkül Testületi ülésekre invitálták a polgárokat (Folytatás az 1. oldalról) A felszólaó firtatta továbbá a létszámcsökkentés során vég- kielégítéssel elküldött, majd az intézményben újra alkal­mazott pedagógusok helyze­tét, illetve magyarázatot kért a helyi adó értékének megálla­pításáról. Csikós György a lakosság hozzájárulásával is megépített víziközmű-vagyonnal kapcso­latban kifogásolta, hogy a je­lenlegi működtető - a megyei vízmű rt. - kénye-kedve sze­rint emeli az árakat. Hiányolta az újtelepi rész fejlesztését, s egy alapítvány létrehozását sürgette az éhező gyerekek megsegítésére. Egyben értelmetlen pénz­kidobásnak tartotta a Gulyás­féle orvosi szolgálati lakáson történő ismételt átalakítást. A Maczky-kúria — Kő Pál szü­lőháza - alkotóház céljára tör­ténő megvásárlása kapcsán pedig azt kérte a képviselő- testülettől, hogy ”...ne idege­sítsék a népet”. Kontra Gyula válaszában az utóbbiról elmondta: egy te­lepülés nemcsak lélekszámú vagy közművesítettsége alap­ján válik várossá, hanem kul­turális, szellemi értékei alap­ján is, ezért a testület ilyen ér­tékteremtő beruházásnak szánta a város szülöttjének, Kő Pál Munkácsy-díjas szob­rászművész alkotóházának, s állandó kiállításának megte­remtését is. A polgármester válaszában kitért még arra is, hogy az erre felhasznált pénzt nem más területektől vonta el a város, hanem korábban érté­kesített ingatlanok nyújtottak rá fedezetet. Vagyis a vagyo­nért vagyont elv érvényesült: az alkotóház a város tulaj­dona marad. Dr. Nagy Sándor, a pénz­ügyi bizottság elnöke viszont arra kérte a hozzászólókat, hogy használják ki azt a lehe­tőséget, miszerint a képvi­selő-testületi ülések nyilváno­sak. Ott számos félreértést le­hetne azonnal tisztázni, ha az érdeklődők folyamatosan kö­vetnék a döntési és végrehaj­tási folyamatokat. H. Budai Sándor KDNP: nem a „két tengerre”! (Folytatás az I. oldalról) A megyei vezetők felszólasá- sairól szólva dr. Lukács Ta­más elmondta: a hevesiek csatlakoztak Giczy György azon álláspontjához, mely szerint a KDNP-nek nem ér­deke a kéttengelyű - azaz ': MDF-Fidesz-KDNP, illetve FKGP-KDNP - ellenzéki együttműködés kialakulása. Sokkal célravezetőbb lenne - vélekedett -, hogy ha a szö­vetségi politika kérdését a megyékre bízná a párt legfel­sőbb vezetése. A küldöttek - értékelte a tanácskozás hangulatát az egri kereszténydemokrata po­litikus - zömmel felsorakoz­tak az elnök mögé. A távolma­radások sem tekinthetők kü­lönleges jelenségnek, itt in­kább a nevek érdekesek: az ülésen sem Latorczai János, sem Surján László, sem pedig Isépy Tamás nem vett részt. Giczy György kijelentését - miszerint a sajtó a párttöbb­séget tartja szélsőségesnek és mucsainak, míg a vele és a többséggel szemben állókat az európai politizálás és a mérsékelt értelmiségi gon­dolkodás képviselőiként mu­tatja be -, ugyanakkor dr. Lu­kács Tamás nem találta túl szerencsésnek, ám tény - tette hozzá -, a honi sajtó a tulaj­donosi kör miatt nem kie­gyensúlyozott. Nem kis vitát kavart az utóbbi napokban a KDNP-én belüli Barankovics-platform létrejötte. Ezzel kapcsolatban dr. Lukács Tamás úgy véle­kedett: nem igazán tudja meg­ítélni, mekkora támogatott­sággal bírnak a párton belül. Mint fogalmazott, senki nem látta a programjukat, de még a célokat sem fogalmazták meg világosan, ekképp nem is lehet velük mit kezdeni. Bát- hori Gábor alelnök kritikájá­val kapcsolatban - miszerint dr. Isépy Tamásnak, a párt parlamenti frakciója vezető­jének le kell mondania - csu­pán annyit kívánt megje­gyezni, hogy e kérdés a frak­ció belügye, az alelnöki kri­tika pedig elsősorban a képvi­selőcsoport gyenge teljesít­ményének szólt. *** (A KDNP országos vá­lasztmányának üléséről to­vábbi részletek a 6. oldalon találhatók) (kühne) Számosán ellentétesen szavaztak Miért mondott le a vezetőség? Nem azért nem vállalta a korábbi négy elnökségi tag az egri Bűvár és Vízisport Klub további vezetését, mert elfáradt - tud­tuk meg Madarász Kálmántól, az egyesület lemondott elnöké­től. Az igazi ok: az új alapszabály­tervezetet elküldték vizsgálatra. A jogász megállapítása szerint - néhány pont megváltoztatá­sával - megfelelőnek tűnik. Ennek értelmében korrigálták is a dokumentumot. Ezzel szemben a közgyűlés - amely többségében fiatal gye­rekekből áll - úgy szavazott, hogy az alapszabállyal ellenté­tesen, egyazon személy lássa el az elnöki és à fizetett ügyvezetői tevékenységet. Ezáltal úgy fest a dolog: a munkáltató meg­egyezik a munkavállalóval.- Ez minden törvényesség­nek ellentmond - hangsúlyozta Madarász Kálmán, s hozzá­tette: az új elnököt hiteles, tisz­tességes embernek tartja.- Holló Győzőt gyerekkora óta ismerem. Semmi kifogásom ellene, s hasonlóan vélekednek a többiek is. De a törvénytelen­séghez - ezt szerintünk a szer­vezet bejegyzésekor a bíróság sem fogadja el -, nem kívánunk asszisztálni. Inkább lemond­tunk. Ám továbbra is tagok ma­radunk, s munkánkkal segítjük az egyesületet. Az elhangzottakat Farkas Lajos - úgyszintén korábbi el­nökségi tag - is megerősítette. (n. z.) Orvosló termékek és gyógymódok bemutatója Tóth Árpád Lé lektől lélekig című verse nyitotta meg szombaton a VII. Természet- gyógyászat napot, amelyet ez­úttal az egri Neumann János Gimnázium épületében tartot­tak meg. Csontosáé Lenkey Mária, a Természetgyógyászok Heves Megyei Egyesületének elnöke elmondta: az idén kiemelt je­lentőségű a böjt, mint az egészségmegőrzés fontos alapja. Megpróbálták összehozni a hagyományos, illetve a termé­szetgyógyászatot, s bemutatni e kettő együttes erejét. A kiállítók között ott voltak a különböző gyógytechnikai termékeket forgalmazó cégek, magánvállalkozók. Láthattunk Természetgyógyászok egri találkozója gyógyító eszközöket, orvoslás­ról szóló könyveket, életerőt adó kristályokat. Belekóstol­hattunk az indiai konyhába. amit Pí-vízzel öblíthettünk le. Ha valaki elfáradt a standok közti gyaloglásban, az betérhe­tett egy masszázsra, vagy leül­hetett egy számítógép mellé, de jósoltathatott is tenyérből, csillagból, kártyából. A késő délutánig tartó ren­dezvényen az érdeklődők meghallgathatták - többek kö­zött - dr. Szigethy Annát, aki a drogok veszélyeiről beszélt, dr. József Erikától pedig meg­tudhatták; mi a szerepe a böjt­nek az egészségmegőrzésben. De volt jógabemutató és ge­rinctorna is. Elek Eszter Az egészséges táplálkozás is a természetggóggászat része FOTÓ: JUHÁSZ NÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents