Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-13 / 37. szám
4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp 1997. február 13., csütörtök Súgás - szemhunyásért? Szerencsésebb esetben még el is engedheti a rendőrség azt a piti bűnözőt, aki segédkezet nyújt egy veszedelmesebb illető felkutatásához. A vádalku ismét szóbeszéd tárgya lett. Mégpedig azért, mert a kimlei gyilkossággal alaposan gyanúsítható verpeléti urak nyomára eme jogintézmény gyakorlásával bukkantak a nyomozók. Dr. Misi László megyei főügyészhelyettessel a törvényről, s annak hasznáról beszélgettünk. Eger: több tízmilliós kárt okoztak tavaly az autótolvajok A szervezett őrzés a megoldás- Az angolszász, illetve az európai jogrendszerek régóta ismerik és alkalmazzák a vádalku intézményét - mondja a főügyészhelyettes. - Magyarországon viszont az /994, évi 34. törvény (amely a rendőrségről szól) vezette be ezt.- Mit ír a jogszabály idevonatkozó passzusa?-Idézem szó szerint: „A rendőrség, az ügyész hozzájárulásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhat meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket".-Próbáljuk meg ezt „magyarra" fordítani!- Például, ha egy betörő felajánlja, hogy egy súlyos, élet elleni bűncselekmény elkövetőjének felderítéséhez adatokat szolgáltat, akkor ez az alku megköthető. Hiszen egy gyilkos felderítéséhez nyomatékosabb állami és közérdekek fűződnek, mint ahhoz, hogy a betörő elnyerje méltó büntetését.-Ez logikus. De ezáltal - legalábbis számomra - az a tanulság vonható le, hogy a pitiánerek zöld utat kapnak disznóságaikhoz. Ilyenformán nyugodtak lehetnek, őket nem vonják majd felelősségre, ha befújják Gézát.- Akkor még annyit hozzátennék: az, hogy eredményes legyen a bűnüldözés, különösen ebben az időszakban, amikor a bűnözés oly méreteket ölt Magyarországon, mint tapasztalhatjuk, s megjelent a szervezett alvilág, akkor ez a jogintézmény nélkülözhetetlen. Más államok gyakorlata is ezt mutatja. Alig hiszem, hogy az olasz maffiát e nélkül megfékezhették volna. Elkerülhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás ne működjön együtt a bűnözőkkel. Sőt, még azzal is kiegészíteném, hogy ez a jogintézmény csak két lehetőséget ad. Megtagadni vagy megszüntetni a nyomozást az együttműködővel szemben. Semmi mást.-Mire céloz? Még júdás- pénzt is kellene a súgónak fizetni?- Arra gondolok: nem ígérhetem meg neki, hogy a büntetés kiszabásánál a segítségéért enyhébb ítéletet hoz a bíró. A törvény nem biztosít számomra lehetőséget, hogy a bíróságon, mint ügyész, úgy adjam elő az indítványt, hogy abból a segítőm hasznot húzzon. Amerikában például nem teszi szóvá az ügyész, hogy az illető többszörös visszaeső. Ez egyfajta kedvezmény.-Mi történik, ha valaki a vádalku reményében vakvágányra viszi a rendőrséget?-Ellenőriznünk kell, hogy az az ügy, amiben felajánlja a segítségét, súlyosabb-e, s azt is: az általa szolgáltatott adatok valósak-e.- Az árulkodó élvezi-e a későbbiekben a rendőrség védelmét? Vagy bekövetkezhet az, hogy a betörést ugyan megúszta, ám akire vallott, lelöveti?- Erre a válaszom az: ha valakit életveszélyesen megfenyegetnek, és az komoly és közvetlen, akkor kérheti a rendőrség segítségét.-Mostanában már nem is igen fenyegetőznek, ígérgetés nélkül lőnek...-Igen. Abszolút védettség nincs. Amerikában például létezik a tanúvédelem intézménye. Valakinek új személyiséget, életet adnak, idegen városba költöztetik, ez rengeteg pénzbe kerül. Előfordul eset, amikor mégis rátalálnak az ellenségei, és végeznek vele.- A gyilkos megtudja-e, hogy ki vallott ellene?- Természetesen nem kötik az orrára. De ha ő kinyomozza, hogy ki szolgáltatta az információkat ellene, akkor értelemszerűen, akaratától függően bármi megtörténhet.- Két év alatt mennyire terjedt el a vádalku?- Nem túl gyakori.- Önnek tetszik ez a rendelkezés?- Jónak tartom. Megmondom őszintén, kevésnek is. Mert ahhoz, hogy a hatóság hatékonyan léphessen fel a bűnözéssel szemben, eszközök kellenek. Tudomásul kell venni, hogy ez harc. S ha az egyiknek eszközei vannak, akkor a másiknak is szükségesek. Még megkésettnek is vélem ezt az intézményt, hiszen ’89 óta drámai módon változott a helyzet a bűnözés terén. A tíz évvel ezelőtti 160 ezer ismert bűncselekmény helyett ma 500 ezerről beszélünk. Ha ehhez hozzászámítjuk a látens bűnözést, akár egymilliót is elérhet ez a szám. S akkor még nem szóltunk a leszámolásokról, a szervezett alvilágról. Négyessy Zita A z Egri Rendőrkapitányságon komolyan fontolóra vették, hogyan előzzék meg a az egyre nagyobb méreteket öltő autólopásokat, gépkocsifeltöréseket. A helyzet jellemzéseként dr. Petrovits János r. alezredes, kapitányságvezető adatokkal is szolgál. Az elmúlt esztendőben 110 esetben rendeltek el nyomozást jármű önkényes elvételének alapos gyanúja miatt. Tizennégy igazán márkás kocsi volt, gazdáiknak a tolvajok több mint 45 millió forint kárt okoztak. (Mellesleg 1995-ben 33 nyugati jármű tűnt el, mintegy 125 millió forint értékben.) De az együttes vagyoni hátrány eléri a 40 millió forintot az olyan gépkocsik esetében is, amelyek a kisebb értékűek közé sorolandók. Érdekes az is, hogy Egernek mely területeit „tartják uralmuk alatt” e bűnözők. Csak az Északi-lakótelepről 51 autót vittek el. A legveszélyeztetettebb körzet a Rákóczi út 17 és a Malomárok út 13 esettel. A 379 gépkocsifeltörés tavaly legalább 20 millió forint kárt okozott. E téren is az Északi-lakótelep vezet. Az egri rendőrkapitány szerint már csak ezért is szükséges a biztonsági marketing-projekt keretében, az önkormányzat, a cégek, az intézmények és a vállalkozók összefogásával pénzügyi alap megteremtése egy őrző-védő társaság létrehozására. Ennek szervezését, az alkalmazottak kiválasztását és a munka összehangolását a kapitányság végezné. Ezzel reményük szerint nemcsak a gépjárműlopások és -feltörések száma csökkenne, hanem meg- előzhetőkké válnának az egyéb köztörvényes bűntények is. (-y) 0. J. Simpson mégis gyilkos? Összefoglaló a sztár elleni polgári perről A büntetőjogilag felmentett, polgári jogilag „bűnös” férfi a Time magazin címlapján Hiú remény volt azt gondolni, hogy O. J. Simpson hosszan elnyúló bűnperének végére pontot is tettek azzal, hogy a bíróság felmentette őt a gyilkosság vádja alól. Szíve mélyén az ex-futballsztár is így hitte. Az a bizonyos kő. amely a szívéről lezuhant, még földet sem ért. amikor tudtára adták: folytatnia kell a bíróság kilincseinek koptatását. Ezúttal polgári perben kell ártatlanságát bizonyítania... Most nem sikerült. A polgári bíróság felelősnek találta őt felesége halálában. Az alábbiakban erről a folyamatról olvashatnak részleteket. * Egy kis visszatekintés: 1995. június 13-án O. J. Simpson lakásán két halottat találtak. Egyik az ex-futballsztár volt felesége, Nicole, másik pedig a. nő szeretője. Mindketten gyilkosság áldozatai lettek. A szörnyű tettet június 12-én 10 óra 15 és 10 óra 20 perc között követték el. Az elsőszámú gyanúsított a fekete csillag, O. J. Simpson volt. Megkezdődött a bűnper, és számos - nagy tiszteletdíjért dolgozó - ügyvéd szárnya alatt, az időközben teljesen feketére cserélődött esküdtszék támogatásával, 1996 októberében Simpsont felmentették a vádak alól. Ezzel egy pillanatra véget ért a XX. század legvitatottabb tárgyalása, s maradtak a megválaszolatlan kérdések. Sokan azt is elhitték, hogy ez egy tökéletes bűntény volt. A tényen nem sokat változtatott, hogy a többségében négerekből álló esküdtszék döntő bizonyítékok hiányára hivatkozva és a rasszizmus vádját is felcsillantva döntött úgy, hogy a fekete csillag ártatlan. O. J. pénztárcája közben majdnem kiürült, súlyosan megfogyatkoztak milliói, míg mások, akik az ügyről írtak - publicisták, bestseller-írók -, meggazdagodtak. * „A nemzet legellentmondásosabb gyilkossági ügye” - Ezzel a címmel jelent meg számos újság tavaly október 23-án, amikor kezdetét vette a polgári per. Történt ugyanis, hogy a két áldozat családja nem nyugodott bele abba, hogy a büntető tárgyalások végén ártatlannak kiáltották ki Simpsont, ezért ők polgári per útján próbálták bizonyítani ennek ellenkezőjét. Az „első fordulóban" Maria Clark ügyésznőnek nemcsak a családi békéje ment rá, hanem ő is csődöt mondott. Mindenekelőtt azzal, hogy nem sikerült szóra bírnia O. J.-t, mert az általa feltett keresztkérdésekre — ügyvédei tanácsára - nem nyitotta száját... És Santa Monica bíróságán kicsit idegesen megjelent újra O. J. a halottak hozzátartozói előtt, hogy válaszoljon a temérdek kérdésre. Ezúttal beszélnie kell, mert nem volt ügyvéd, aki átvállalta volna a szerepét, és a lényegről elterelte volna a figyelmet. Mondják, a polgári bíró, Hiroshi Fujisaki stratégiát váltott. Ezt beceneve (anti lto) is jelzi, hogy más bíráskodás várható, mint lto idejében. Első lépésként azonnal „zárolta” azt a videoszalagot, melyet Fuhrman nyomozó hozott elő. Az esküdtek nem láthatták, nehogy az ítélethozatalban megzavarja őket. A média emberei a hallgatószobából követték az eseményeket, a bíróság melletti Dobletree Hotelben. * Danielle Petrocelli ezután színre lépett. Ő volt a felperesek ügyvédje, aki rögtön elkezdte a macska-egér harcot Simpsonnal, hogy szavahihetőségét megkérdőjelezze. A szemtanúk szerint Simpson izzadt, pénze pedig fogyott.- A hihetőség a legfontosabb, és ez száz százalékban értendő - válaszolta Petrocelli az egyik ügyvédnek, Gery Spencernek, aki azzal támadta meg őt, hogy „nem is a tények érdeklik igazán, hanem a zsűrire gyakorolt hatás”. Petrocelli mindenekelőtt a „nagy ászt” játszotta ki, hogy O. J.-t zavarba hozza: bemutatta a fekete sportoló összes telefonhívását, melyet június 12-én tett. Ezek közül nyolc tanúskodik arról, hogy a gyilkosság napján, június 12-én exbarátnöjét, Paula Barbierit tárcsázta, aki közölte vele a szakítás tényét, és két ízben hívta Nicole-t is. A kezdeti feszültségek után Simpson felengedni látszott. Válaszaiban egyértelmű volt és magabiztos. Azt mondta, semmiféle bosszúvágyat nem érzett felesége iránt, az emberek rosszul emlékeznek arra, hogy ő hetekkel a gyilkosság előtt egyfolytában Nicole-ról beszélt volna. Az üzenetrögzítő nem volt jó az említett időpontban - közölte, s ezzel cáfolta az első tárgyalást megelőző rendőri kihallgatáson tett vallomását, mikor is azt mondta, hogy a 999-es szám segítségével meghallgatta az üzeneteket, (Ezek között volt Barbiéri hívása is.) Simpson cáfolta azt is, hogy viharos kapcsolatuk során egyszer is megverte volna feleségét. Nem emlékezett arra, hogy 1989-ben, mikor az egyik zűrös este után a rendőrség is megjelent, ő bántalmazta Nicole-t. Petrocelli amikor az arcon keletkezett hatalmas duzzanatról, a felrepedt szájról és a nyakon regisztrált lila foltokról beszélt, O. J. csak ezt felelte: „Nicole a pattanásait kaparta el, én sosem ütöttem meg őt, és amit feleségem a naplójában írt és a rendőrségnek elpanaszolt, az mind hazugság volt”. A polgári bíróság azonban nem hitt neki, és sok-sok millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte. Sziki Károly Scorpios ügy: tizenegy évi fegyház (Folytatás az 1. oldalról) Tagadta viszont, hogy 1993. június 3-án az M3-as autópálya levezető szakaszán, Gyöngyös közelében ö lőtt volna egy 7,65-ös Scorpió fantázianevű géppisztollyal arra a Trabantra, amelyben a sértettek - B. T., R. R., S. I. ésJ. A.-ültek. Mint mondta, egy Suzukival, amelybe felvett egy stopost is (utóbbi személy kiléte, az ügyben vállalt szerepe mindmáig ismeretlen - A szerk.), valóban követték a Pest megyei Val- kóra a sértettek kocsiját. Hogy mi célból? Nos, Túri László szerint azért, mert ő úgy vélte, azok négyen betörni mentek, s ha ezen dologról bizonyosságot szerzett volna, úgy - egy vádalku keretében - talán segíthetett volna az egyik barátján, aki ellen Miskolcon a rendőrség eljárást folytatott. A vádlott a tárgyalóteremben következetesen kitartott amellett, hogy a Scorpiót most látja először „élőben”, s hogy a fegyvert sohasem használta. A tanács elnökének kérdésére: mivel magyarázható, hogy a lefoglalt kabátján lőpormaradványokat mutattak ki, kijelentette: e ruhadarab nem az övé. A bűntény helyszínén - tette hozzá - azért szállt ki az autójából, hogy tisztázza magát az általa követett négy férfi előtt. Ám akkor kapott egy jókora ütést, s onnantól kezdve semmire sem emlékszik. Nézete szerint a géppisztoly a sértetteké lehetett, azok lőttek saját autójukra, s véletlenül eltalálhatták R. R.-t. A meghallgatott sértettek (a vádlott felesége és édesapja - élve mentességi jogukkal - nem kívántak vallomást tenni) úgy nyilatkoztak: Túri (aki kabátban volt, arcát kendő fedte, kezén cérnakesztyűt viselt) adta le rájuk a lövéseket abból a Scorpióból, amely nála volt, s amelyet csak akkor sikerült elvenni tőle, amikor a géppisztoly csütörtököt mondott, s ők összeverték támadójukat. A vádlott mindezeket tagadta, s a sértettekkel való szembesítések sem hoztak e tekintetben eredményt. A szakértői vélemények között érdekesnek bizonyult a tárgyaláson megjelent fegyverszakértő álláspontja, aki kijelentette: nem fogadható el a vádirati tényállásnak azon része (perbeszédében ezt az ügyész ennek megfelelően módosította is), miszerint a Trabantra egy másik gépkocsiból (miközben mindkét jármű mozgásban volt) tüzeltek. Ezt cáfolják a becsapódási nyomok, s az is, hogy a lövéseket legalább tíz méterről adták le, márpedig a helyszínen, az úton a két autó között ilyen távolság létrejötte lehetetlen. A tények azt látszanak igazolni, hogy a lövéseket fix pontból adták le. Minthogy újabb bizonyítási indítványa egyik félnek sem volt, a perbeszédek következtek. Az ügyész úgy ítélte meg, hogy a vádlott sokféle védekezést választhatott volna, amely- lyel megnehezíti a vádhatóság helyzetét, ám ő olyan történetet adott elő, amely irracionális, s igen könnyen cáfolható. A vádirati minősítést fenntartva azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottal szemben fegyházbüntetést szabjon ki. A védő csupán a kábítószerrel visszaélés vétségét tartotta megállapíthatónak. Kérte a bíróságot, hogy a történeti tényállás alapjául a védence által elmondottakat fogadja el, mivel az végig következetes volt. Ugyanakkor - tette hozzá - a sértettek szavahihetősége kétséges, önmagukkal és egymással is többször ellentmondásba keveredtek. Mindezek alapján - elsődleges indítványként - a vádlott felmentését kérte az előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének, illetve a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettének vádja alól. Túri László az utolsó szó jogán kijelentette: végig az igazat mondta, maximálisan ártatlannak tartja magát, hiszen soha nem állt szándékában senkit megölni. Az ítélet indokolásában 'a büntetőtanács elnöke leszögezte: a vádlót ti védekezés életszerűden, a normál logikával ellentétes volt, ugyanakkor a sértettek szavahihetősége a tárgyalás során nem dőlt meg. A bíróság minden sértett tekintetében bizonyítottnak látta az egyenes ölési szándékot, miként az előre kiterveltséget is. A kihirdetett ítélet nem emelkedett jogerőre, ugyanis a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be. (s. i.)
