Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. január 11., szombat Tilalmi lista munkavállalók ellen? (Folytatás az 1. oldalról)- A listában szinte biztosak va­gyunk. A pénzt pedig azért nem tudjuk visszaadni, mert a SÉLI jogutód nélkül szűnt meg. A közalkalmazotti törvényben az áll, hogy ilyen esetekben, ha megszűnik egy intézmény, jár a végkielégítés. Egyszerűen nem értem, miért büntetnek bennün­ket? Társy József, a polgármesteri hivatal Művelődési és Sportiro­dájának vezetője szerint bárki maradhatott, s feladata is lett volna. Csupán annyi a változás: nem közalkalmazotti besorolás­ban. Aki mégis elment - s ezzel óriási gondot okozott, hiszen pótlásukról gondoskodni kellett -, megkapta a végkielégítést. Ez nem kis anyagi terhet jelen­tett az önkormányzatnak. A tá­vozók egy adott időpontig (ez munkaviszonytól függően vál­tozó) mentesültek a munkavég­zés alól, ugyanakkor fizetést kaptak erre az időre is.-Az a véleményünk, hogy nem lenne helyes lépés, ha költségvetési céghez helyez­kednének el - hangoztatja az irodavezető. - Hiszen így ket­tős bért kapnának az adófizetők pénzéből.- Készült tiltólista?- Létezik egy névsor a távo­zókról. De a munkáltatók önál­lóan dönthetnek, kit foglalkoz­tatnak, az előzményektől füg­getlenül. Akár már most felve­hetik őket, csak nem lenne eti­kus. A magánvéleményem: volt egy-két ember, akitől könnyű szívvel megvált volna a mun­káltató, ám a többség spekula­tív okból ment el, hogy többlet­pénzhez jusson. (négyessy) Ha drágább a cukor a mintaboltban, tovább apadhat a Kinizsi-vágyon (Folytatás az 1. oldalról) A gyár ugyanis oly módon se­gíti a sportkört, hogy az utóbbi által működtetett mintaboltba cukrot szállít. A portékát itt két forint haszonnal árulják, ami viszont - tekintve, hogy volt olyan nap, amikor mindössze 30 forint nyereségre tettek szert - édeskevés a labdarúgó-szak­osztály megsegítésére. Legfel­jebb arra elegendő, hogy ára­ikkal a jóhiszemű vevőket is el­riasszák. Deák József vezérigazgató cáfolja a szállítás megszünteté­sét. Nincs cukor a mintabolt­ban? - csodálkozik, s megígéri, hogy azonnal felhívja Víg Zol­tán szakosztályvezetőt - aki egyben az ellátásért felelős gyári irányító is - Selypen: mi­előbb rendezze a hiányosságot. Adósság nincs, viszont cukor volt, van és lesz az üzletben - teszi hozzá nyomatékosan a vállalat első embere. Minderről aligha születik új­ságcikk - vélekedek. Megpró­bálom ugyan elérni én is Víg Zoltánt, de nem járok sikerrel. Lehet, hogy éppen most tárgyal Deák Józseffel. Végül Érsek Zsolt számát tárcsázom. Talán, mint a Kini­zsi elnöke, még bővebb infor­mációkkal is szolgálhat, mint a szakosztályvezető. így is van. Legnagyobb meg­lepődésemre megerősíti a sportkör tartozásának tényét. Igaz, az összeget számottevően kisebbnek minősíti, mint arról a pletykák szólnak. Elmondja azt is: a cukorbolt fenntartása a je­lenlegi körülmények között ér­telmetlen. Többtonnás tételek eladása esetén jövedelmező vállalkozásnak bizonyulna, de így a Kinizsi csak rosszabbul jár. Márpedig a sport ma már NB III.-as szinten nem Grál-lo­vagok szórakozása, hanem fő­leg p0ßzfei;des.i Ugyanakkor szerinte sincs szó a szállítás le­tiltásáról, .csupán megrendelés hiányáról. A csapat fennmaradása - ha már semmilyen állandó pénz­forrás nem lesz - legfeljebb az ingatlan értékesítéséből bizto­sítható, s az árukészlet meg a berendezés fedezhetné az adós­ságot is. Érsek Zsolt szerint ez még nem eldöntött tény, de számolni kell a lehetőséggel. Különben ismét ki lennének szolgáltatva a szponzorok ké- nye-kedvének. Hogy ez tüneti kezelés lenne? Az elnök ezt is elismeri. Ugyanakkor kilátásba helyezi: mandátumuk ebben az évben le­jár. A Kinizsi közgyűlése vár­hatóan még az első fél évben összeül, s akkor döntenek a to­vábbiakról. Érsek Zsolt la­punknak elmondta: az elmúlt négy év alatt a labdarúgással rengeteg örömet sikerült sze­rezniük a helybelieknek; elnök­ként azonban - ha nem látja bi^ítottnak vonal tartását - az alacsonyabb osztályba kerülésJiyz nem kíván partner lenni. Tari Ottó T ermészetgyógyászokkal Kétnapos fesztivál Az Életfa Természetgyógyá­szati Intézet január 18-19-én - a budapesti Bolyai János Kato­nai Műszaki Főiskolán - kétna­pos országos fesztivált rendez. A részleteket így ismerteti Kö­vesd! Natália, az intézmény ve­zetője: - Valaha - eddig már 19-szer - egynapos programo­kat rendeztünk. Jó érzéssel mondhatom, hogy kínálatunk bővült. Neves kollégák előadá­sait hallgathatják majd, ízelítőt ad képességeiből Déky László (bioenergetika), dr. Nagy Géza (fitoterápia), Tokár Mária (ki- neziológia), Bödő László (meg­előzés és gyógyítás), dr. Rusz- lán Magomedov (egészségme­ditáció). Sikeres hatvani akció Fantom-kerékpárosok az éjszakában A Hatvani Rendőrkapitány­ság Közlekedési Osztályának egy hónapos - tavaly novem­ber 18. és december 18. kö­zötti - fokozott közúti ellenőr­zése a kivilágítatlan közleke­dők kiszűrésére sikeresnek bizonyult. A sötétben különö­sen sok „vakrepülőre” buk­kantak a hatóság szakembe­rei. Az ellenőrzés hálóján 118 vétkes kerekező akadt fenn, akiknek többsége - 85-en - azonban élt azzal a lehetőség­gel, hogy hét napon belül be­mutatták a már működőképes világítóberendezéssel fölsze­relt járművüket. így mentesül­tek a pénzbírságtól. A többi 33 renitens viszont, akik utó­lag sem voltak hajlandóak pó­tolni a mulasztásukat, elnye­rik méltó jutalmukat - ellenük szabálysértési eljárás indul. Az akció sikerét tükrözi: ez idő alatt nem fordult elő kivi­lágítatlan kerékpárossal ösz- szefüggő baleset. Tervek sze­rint tavasszal megismétlik az ellenőrzést Hatvanban és kör­nyékén. A cél: talpon maradni A Füzesabonyi Cipőipari Szö­vetkezet elnök-igazgatója, Grégász János az elmúlt év tapasztalatait és az idei terve­ket ekképp összegzi:- Hatvanötén dolgozunk, belföldi piacra. Évente 60 ezer pár cipőt gyártunk. Zömében női és férficipőket, szandálo­kat és a manapság divatos ba­kancsokat. Sajnos, a hazai pi­acvédelem hiánya miatt nehéz a helyzetünk. Az idén 25 ezer pár cipőre szerződtünk. Az ol­csóbb árfekvésű lábbeliket ál­lítjuk elő, s olykor a százpár- nyi megrendelést is teljesíte­nünk kell. Reméljük, megün­nepelhetjük fennállásunk 50. évfordulóját. (peri) Lőrinciben az érintettek fenntartással fogadják az ígéretet A károsultak elé merészkedik a kábeltévé „nem építője”?- Hisszük, ha látjuk! - jelentet­ték ki sokan annak a több tucat lőrinci ' családnak a képviselői közül, akik egy esztendeje hi­ába várnák úrra. hogy portájuk is rácsatlakozhasson a helyi kábeltévé-hálózatra. Mert nemcsak Selypen és Zagyva- szántón akadnak garmadával olyanok, akik idáig csak ígére­tekkel lettek gazdagabbak; Lő­rinciben a könyvtártól „ lefelé", valamint az erőműi újtelepen is hiába várnak az előfizetők az „égi áldásra”. Előlegként befi­zetett 8 ezer forintjuk bánja. Nagy Jánosné, a városháza titkárságának vezetője maga is az egyre pesszimistább károsul­tak közé tartozik. Ám szerinte rWég mindig van remény arra, hogy ne végződjön pereskedés­sel az ügy. A minap sikerült el­érnie a beruházó Sz. Tóth Fe­rencet. akit rábeszélt a lakos­sággal történő találkozásra.- A vállalkozó azt mondta, szándékában áll a rendszer be­fejezése - válaszolta kérdé­sünkre Nagy Jánosné. - Ezt pénteken is megerősítheti. Sz. Tóth Ferenc már elküldte az érintetteknek a meghívókat a ma 15 órára szóló találkozóra. Csak éppen elfelejtette ezen fel­tüntetni, hogy az eseményt a Közösségi Házban tartják. Lapunk pótolja a vállalkozó mulasztását, miközben felhívja figyelmét más hiányosságokra is. Nevezetesen: a városban - már ahol működik a hálózat - hónapok óta nincs hang az Eu­ro sport frekvenciáján. A tele­text ugyan csendesen is élvez­hető lenne, ám utóbbi a bekötés óta éppenséggel nem fogható. (t. o.) Mivel futenek a Dankó-telepen? (Folytatás az1. oldalról) Kegyes S. Árpád irodavezető tegnap arról tájékoztatta lapun­kat, hogy Szabó Sándor, Heves jegyzője január 7-én felhívás­sal fordult a város lakosságá­hoz, amelyben kéri, hogy fű­tésre senki ne használjon ká­belbontásból eredő műanyagot, kátránnyal átitatott papírt és vászonszigetelést, mert egész­ségre káros anyagok kerülhet­nek a levegőbe. Egyben kérés­sel fordult a Közép-Tisza Vi­déki Környezetvédelmi Fel­ügyelőséghez, hogy ellenőrizze a Konkoly Dezső vállalkozó la­kásán, valamint bérelt telephe­lyén található hulladékot, és azt minősítse környezetvédelmi szempontból. Dr. Kőrfy Péter városi tisztiorvos szemlét tar­tott mindkét telephelyen. Az ÁNTSZ és a környezet­védő szakemberek is jártak a vállalkozó lakásán - itt nem ta­láltak bontási hulladékot - és a telephelyén, ahol mintát vettek a szükséges laborvizsgálatok elvégzéséhez. (h. budai) „Anyám egykori álmait élem tovább...” Törő Elemér igazgató úr nem sokáig törte a fejét, amikor arra kértem: mutassa be nekem in­tézményük egyik legjobb tanu­lóját. Bakos Beáta minden szempontból érdemes arra - je­lentette ki -, hogy a „nagyvi­lág” rajta keresztül ismerje meg a hatvani Széchenyi István Közgazdasági Szakközépisko­lában folyó tevékenységet.- Ez a negyedikes herédi kislány még matematikából is kitűnő tanuló - mondta nevetve a direktor, s hozzátette: - Azért is nagy szó ez, mivel Bea a számoktól távolabb eső terüle­teken is kiemelkedő eredmé­nyeket produkál. így például az elmúlt évben történelemből az országos középiskolai ta­nulmányi versenyen mindösz- sze fél ponttal maradt le a dön­tőbe kerüléstől. Idén új pályá­zatot nyújtott be, ami - szakta­nára szerint - ismét remek eredménnyel kecsegtet. Emel­lett a lány a Mikro-Volán Elektronika számítógépes programalkalmazási viadalán tagja volt annak a háromtagú csapatnak, amely országos má­sodik helyezést ért el. S hogy egyébre is maradt ideje, jelzi: három tantárgyból nevezett az országos szakmai tanulmányi megmérettetésre. Amikor megismerkedünk egymással, azon gondolko­dom, miként lehetséges az, hogy valaki 18 éves korára ily széles körű ismeretekre tegyen szert. Hiszen ebben a korban azért adott a diszkó, egyre- másra jelentkeznek a fiúk, és megannyi fontos dolog, ami elvonhatná figyelmét a tanu­lásról. Bea nem így látja.- Amíg iskolába járok, szá­momra ez a legfontosabb. Sze­retnék bejutni a közgazdasági egyetemre, tehát teljesítenem kell. Ha pihenni szeretnék, in­kább zenét hallgatok. Komo­lyat és könnyűt egyaránt. Ma­gam is gitározom, s zongorázni is tanultam... Létezik-e egyáltalán olyasmi, amihez Bea nem ko­nyít? S honnan eredhet indítta­tása? Talán a családi háttér?- Apu szobafestő, anyukám a konzervgyárban dolgozik. A nővérem szintén ebbe a: isko­lába járt, ő most vasutas. Anyu régebben szintén ezen a vona­lon szeretett volna érvénye­sülni, de akkoriban nem volt pénzük a taníttatására. így az álmait most én élem tovább. Ezeknek az álmoknak még koránt sincs végük. Ha az egyetem sikerül, Bea a pénz­ügyi életben szeretne elhelyez­kedni. Ezért helyezi a fő hang­súlyt a szakmai tárgyakra. Na de a történelem...?- Az csak hobbi - mosolyo- dik el. - Vagy talán egy kicsit több is annál. Szeretek a témá­ban búvárkodni: különösen az ókori Róma és a magyar re­formkor históriája érdekel.- Kibernetika?- Még az általános iskolá­ban, szakköri foglalkozáson keltette fel bennem az érdeklő­dést. Ezért is jelentkeztem a Széchenyibe, ahol a humánt is magas szinten oktatják, a szá­mítógépeket illetően pedig ez magasan a környék legjobban felszerelt iskolája. Minden programot megtanulunk ke­zelni, ami a jövőben ezen a te­rületen fontos lehet. Ami a fentieket illeti, az igazgató úr és Kozsa Jánosné osztályfőnök méltán lehetnek büszkék tanítványukra. Szor­galmas, tehetséges, ám fél­szegnek tűnő diákjuk sorra „szállítja” az eredményeket.- Bea, akad egyáltalán va­lami, amit nem szeretsz csi­nálni? - kérdem végezetül.- Például főzni - fintorodik el, majd amikor megpillantja kezemben az időközben előbá­nyászott fotómasinát, kacagva hozzáteszi: - S utálom, ha fényképeznek... (tari)

Next

/
Thumbnails
Contents