Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

4. oldal Hitélet 1997. január 9., csütörtök Pétervásárán jól megy a hitoktatás Bár a városnak „saját” papja nincsen, az 1-8. osztályos gye­rekek hitoktatása fennakadás nélkül zajlik Pétervásárán. He­tente két alkalommal, az óra­rendbe illeszkedve, Kecskés At­tila erdó'kövesdi plébános, va­lamint Németh Katalin, Jano- vicz Dénesné és Murányi Sán- dorné hitoktatók jóvoltából. Szentségimádás öntevékenyen Hevesen A hevesi újtelepi templomban csütörtökönként 14 és 15 óra között januári önkéntes szent- ségimádást tartanak a hívek. Hangverseny lehetne Bélapátfalván Az apátság orgonájának külső felújítása mintegy 500 ezer fo­rintért már megtörtént. A hang­szeres részt Sopronban javítják, ennek költsége meghaladja az egymillió forintot. A munkála­tok június végére készülnek el, ám hibádzik a pénzből. Az ön- kormányzat alapítványt hozott létre, melyre jó szívvel fogad­ják az adományokat. Ha meg­valósul a felújítás, hangverse­nyeket is rendezhetnek Bél­apátfalván, a műemléki apát­sági templomban. Ökumenikus imahét lesz Átányban Evek óta hagyomány Atány- ban, hogy január harmadik he­tében ökumenikus imahetet tar­tanak a reformátusok a katoli­kus hívőkkel közösen. Ezúttal január 19-én kezdődik az ima­hét, amely 26-án Hevesen feje­ződik be. A szupersztár lőrinci vetítésen A lőrinci plébánián Hetves Béla lelkipásztor rendszeresen vetít videofilmeket 10-40 évesek­nek. A gyülekezet legutóbb a Hair című alkotást tekintette meg; legközelebb január 11-én 15 órára várják az érdeklődő­ket, akik a Jézus Krisztus szu­persztár című musical zenéjé­ben és képeiben gyönyörköd­hetnek. A messzi elődök nem vonakodtak az áldozathozataltól Eger egyik ékessége lesz a Kálvin-ház A házak, az egykori otthonok beszédesek, különösképp an­nak, aki kíváncsi történeteikre, aki képes arra, hogy megjele­nítse a valaha itt élt személye­ket, aki a szövegfoszlányokból - némi intuitív érzéktől át­hatva - rekonstruálja, felele­veníti a múltat. A XVIII. század első har­madában épült az egri Mark- hot Ferenc út 2. alatti Herner- ház, melynek krónikája bővel­kedik fordulatokban. No, nem nagy horderejű történelmi év­fordulókban, csupán az egykor volt módos, szorgos kisembe­rek történeteiben. Már feltünteti az 1753-as Házael-féle telektérkép, még­hozzá úgy, hogy hozzásorolja az egész iskolatelket is. A precíz kutatónak számító Soós Imre szerint: „Herner Ferenc, Erdödy püspök serfö- zöje 1725-ben tűnik fel először ezen telek birtokosaként. 1775 körül halt meg. Az ekkor fel­vett leltár szerint van a 4. fer­tályban Mezdra Pál és Kria- csek Erzsébet szomszédságá­ban ezen lakóház, sok épülete­ivel. tágas udvarával és kertje­ivel, mely szép és jó státusban volna, de sindelezései rongyo­sak.” A feljegyzések hitelesítik, hogy élelmes polgárok gyűlöl­tek, szerettek, örvendeztek, szomorkodtak, intrikáltak er­refelé. Rokoni kötelékek szö­vődtek, bomlottak. Ezt a bonyolult folyamatot szinte lehetetlen követni, de a részletek arról tanúskodnak - e szempontból vajmi keveset változott a világ -, hogy a pénz, a gazdagság, a gyara­podás vágya olykor keresztül­húzott minden rangosabb elvet és gyakorlatot. Az első tulajdonos özve­gyét, Pirkner Jozefát Schvarcz Márton kereskedő vette ne­jéül. A házadó-összeírások szerint 1773 és 1793 között már ő itt a birtokos. Persze, később az asszony, aki elte­mette urát, 8400 forintért adta el a hajlékot Demetrovics. 1st-., ván kereskedőnek, aki 1809-ig honolt itt. Az érték nőtt, mert 1803-ban már 14 ezer forintra becsülték az épületet. Mindez nem az infláció következmé­nye volt, hanem az, hogy épült, szépült itt minden. Aztán perek is adódtak, mert az új­gazda is özvegy nőt vett ma­gához, azt a Zsifkó Annát, aki­nek első párja Diemandi Ist­ván görög kereskedő volt. Ko­rábbi házasságából származó György és Mária nevű gyer­mekei méltán féltették jussu­kat a mostohaapától, ugyanis ő hamar elherdálta a vagyont. Szerencsére a fiatalok észbe Az épület egy részlete fotó: peri, Márton kaptak, és visszakövetelték jussukat. Nem is hiába. Aztán 1842-51 között a felső traktus a református egyházé lett. Nem véletlenül becsülték ezt az építményt oly sokra, hi­szen kiváló mester álmodta kőbe, az országhatárokon túl is ismert Giovanni Bathista Carlone. Ô gondoskodott is arról, hogy maradéktalanul ér­vényesüljön a barokk varázsa. Úgy látszik, a nemesveretű tradíciók tovább öröklődnek, hiszen a kései utódok se arisz­tokratákból verbuválódtak: az itt gyökeret verő protestánsok szorgos, becsületes emberek voltak, akiket áthatott a Te­remtő iránti alázat, az a tiszte­let, amely tartalmat adott lé­tüknek. Már a múlt század közepe után megkezdték a gyűjtést, mert azt szerették volna, ha itt működhetne templomuk. Tóth Miklós presbiter elém tesz egy ódon kötetet. Belela­pozunk, és egymás alatt sora­koznak a ma is frissnek ható aláírások. Ki-ki lehetőségei szerint adakozott. Nem is ez volt a lényeg, hanem a közös akarat, a teremtő szándék, az, hogy hajlék emeltessék az ol­talmazó Istennek. .Amikor a tervekből, ja .szí-. gorral dédelgetett óhajokból valóság lett, együtt örvendez­hettek a sikernek. A história azonban ridegen szólt közbe. Jött a diktatúra időszaka, az a bolsevista éra, amely hadat üzent a hitnek, a lelkiismereti szabadságnak. Megtörtént az államosítás, s lakókat költöztettek ide, akik egyáltalán nem kötődtek a tra­díciókhoz. Lényegbeli változást az An­tall József nevével fémjelzett, rendszerváltozás hozott. Erre így utal Thamó Béla lelkész, aki egyike a Kádár Zsoltot he­lyettesítő papoknak:- Küzdelmes időszak jött, tengernyi buktatóval. Erről az itteniek meséltek vesződséges történeteket. Egy biztos: nem jártak rosszul azok, akik innen távoztak, hiszen nem bérlők, hanem öröklakás-tulajdono­sok lettek. Méghozzá úgy, hogy a jó ajánlatok közül vá­laszthatták ki a legjobbakat. Csak ezután mérhettük fel a helyzetet. Eléggé elszomorodhattak, hiszen úgy nézett ki a terep, mint egy elhagyott csatatér. Mégis hálásak mindenkinek, aki segített, s hozzájárult ah­hoz, hogy övéké legyen mindaz, amiért annyit áldoz­tak eleik. ígéretesek a tervek is:-Mintegy 15 millió szük­ségeltetik ahhoz, hogy helyre­álljon az eredeti állapot, s Eger egyik ékességévé váljon ez a műemléki remekmű. Nem önző szempontok vezérelnek minket, ugyanis azt akarjuk, hogy ne csak egyházi célokat szolgáljon, hanem az egész város számára kamatozzék. Létesülhet itt karitatív ingyen­konyha. Szervezhetünk gye­rekmegőrzést a piacon bevásá­roló anyáknak. A 100 négy­zetméteres nagyteremben kul­turális rendezvényeket fogad­hatunk. Addig mindenesetre eltelik négy esztendő, azaz van idő arra, hogy kikristályosodjanak a máris sorjázó ötletek. Dol­gozhatnak a hozzáértők, hogy ne csorbuljon egyetlen talpra­esett javaslat se. A régiekre gondolva alapít­ványt létesítettek Kálvin-ház néven, s várják a hittársak és a helybeliek felajánlásait (bank­szám: 11994507, számlaszám: 034-035676). S változatlanul bíznak abban, hogy az ükuno­kák, a távoli utódok méltók lesznek eleikhez, továbbvive mindig aktuális testamentu­mukat... Pécsi István ,A fiúkért valaki felelős” Szegedi György címzetes kano­nok, címzetes esperes fél éve, hogy Makiár, Nagytálya, Kistá- lya és Andornaktálya katolikus híveit lelki útravalóval látja el.- Fegyvemekről jöttem ide. Azon a környéken huszonhat évet töltöttem - mondja. - Las­san megszokom és megisme­rem ezt a vidéket, a híveket. Örömöm első perctől van: itt többen járnak misére, több a fiatal lélek.- Nem tudom, olvasta-e Mécs László: A fiúkért valaki felelős című versét. Számomra az ebben leírtak mindig is fon­tos teendőket jelentettek - ma­gyarázza Gyuri bácsi, aki meg­kér, hogy szólítsam csak így, hagyjam a címeit. - A költő is a fiatalokat értette a fiúkon, s mi tagadás, sokunknak vannak fel­adatai abban, hogy ifjúságunk testben, lélekben egészséges legyen. Ne csellengjenek, ne törjenek-zúzzanak, hanem ér­telme legyen az életüknek. A makiári plébániahivatal­hoz tartozó települések iskolái­ban van hitoktatás. Csaknem százra tehető azoknak a gyere­keknek a száma, akik vagy reg­gel a nulladik órában, vagy a délutáni foglalkozáson vesznek részt a képzésben.-Világi hitoktatók végzik ezt a tevékenységet - tájékoztat Szegedi György. - S nem is első éve, így nekem nem marad más, mint bekapcsolódni, segí­teni, irányítani, jobbá tenni fá­radozásukat. Egy Kolping-fiókot szeretne létrehozni Gyuri bácsi, s a cserkészet megszervezésén is töri a fejét.- Mindenhez pénz kell, sok pénz - sóhajt nagyot. - Hol koldulhatnék eredményesen?! Egyelőre az imánál tartok. De bízom a Jóistenben, előző he­lyemen is megsegített, ha kér­tem. Sikerült gyerekeket tábo- roztatni, üdültetni. Pedig ott szegényebb emberek éltek, ke­vesebbet tudtak áldozni rájuk...- Andomaktályai híveim na­gyon szeretnének egy kis temp­lomot. Papi működésem alatt Szapárfalun már „építettem" egy istenházát. A 63 évemmel nem vagyok már fiatal, de talán van még erre időm... (rada) Nem csupán egyházi feladat a temetők gondozása Amelyik falu teheti, az vállalja is A bátori egyházközséghez nyolc település tartozik, s ezek közül hétnek van temetője is. Ezek a nyughelyek eleddig egyházi kezelésben voltak, azonban az utóbbi időben meg­kezdődött egy folyamat, mely során az önkormányzatok ve­szik át a fenntartásukat. Mint Zajacz Ernő plébános­tól megtudtuk: két falu máris határozott az átvételről, neveze­tesen Bátor és Szúcs. A többiek még fontolgatják a döntést, né­hány község pedig úgy foglalt a fenntartást állást: anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy vállalják a temetők fenntartásának terheit. A plébános azt is kifejtette: valamennyi község vezetőivel jó a kapcsolatuk, s az „elutasí­tások” a jelek szerint csupán időlegesek. Annál is inkább, mert abban minden érintett vé­leménye megegyezik, hogy a végső nyughelyek gondozása, „üzemeltetése” nem lehet kizá­rólagosan az egyház kötelezett­sége, az sokkal inkább közfel­adat. Parlamenti dicsőség... Az Országgyűlés 1996. évi utolsó munkanapján a képviselőkből alakult énekkar műsora tett pontot a törvényhozók esztendejére. Több is volt ott azonban egy előre szervezett éneklésnél. Mint azt Kása Ferenc, a Parlament kulturális bizottságának elnöke a Duna Televízióban elmondta, a hazainduló, már kabátba öltö­zött képviselők - becslések szerint legalább 200-an - a közelgő karácsonyi ünnepekre gondolva, spontán elénekelték a Dicső­ség mennyben az Istennek kezdetű egyházi éneket is. A bizott­sági elnök nagyra értékelte képviselőtársai tettét. Lehet tűnődni utólag azon, hogy vajon hányán énekeltek? Vélhetően mindannyian, akik valóban ismerték a dallamot, tud­ták a szöveget, s ha feleannyian, az már nem csekélység. Őse­inktől örökölt szokás az Istenhez fohászkodni, ha bajban va­gyunk e keresztény hazában - pártállástól függetlenül. Most már csak az a kérdés, hogy miként folytatódik a Tisztelt Ház munkája az idén. A képviselők ugyanis a második verssza­kot is elénekelték - Békesség Földön az embernek -, mielőtt el­köszöntek egymástól az óesztendőben. (fesztbaum) Mit jelent az ökumenizmus? Január harmadik hetében tartják templomainkban a keresztények egységéért vég­zett imanyolcadot. Ezzel kap­csolatban egyre gyakrabban halljuk az „ökumené”, „ökumenikus” és „ökume­nizmus” kifejezéseket. Eredeti értelmében (a görög oikosz = ház szóból származva) az „oikumené” a lakott földet jelenti, azaz a hellénista civili­záció, majd később a római bi­rodalom által átfogott világot. Kezdetben, a keresztény nyelv- használatban az egész világon elterjedt keresztényeket is értet­ték rajta. A későbbiekben vi­szont szinte kizárólagosan csak az ökumenikus zsinatokkal és ökumenikus hitvallásokkal kapcsolatban használták. A ne­gyedik századtól kezdődően tartottak az egyházban „öku­menikus zsinatokat”, amelye­ken mindegyik helyi egyház püspöke részt vett, és döntéseit az egész egyház elismerte, il­letve magára nézve kötelezőnek tartotta. Ökumenikus hitvallásoknak nevezzük azokat a hitvalláso­kat, amelyeket minden keresz­tény felekezet elfogad. Ilyen például az apostoli hitvallás, vagy a Nicea-konstantinápolyi hitvallás (381), amit jelenleg is imádkozunk a szentmiséken. Az ökumenizmus napjaink­ban elsősorban azt az egyházi mozgalmat jelenti, amelynek a célja a keresztények egyetemes egységének helyreállítása. Szá­zadunk első évtizedeiben a pro­testáns egyházakban indult el ez a mozgalom, amelybe a ka­tolikus egyház a II. Vatikáni zsinat után (1962-65) kapcso­lódott be, mert a Biblia alapján nyilvánvaló, hogy Jézus Krisz­tus övéinek egységét akarta, és követőinek mai megosztottsága szinte „botrány” a világ előtt. Az utolsó vacsorán - János evangéliuma szerint -Jézus így imádkozott: „Legyenek mind­nyájan egy! Amint te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy legyenek egy ők is miben- nünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (János ev. 17,21). Pál apostol is gyak­ran figyelmeztet a veszélyezte­tett egység fontosságára: „Tö­rekedjetek arra, hogy a béke kötelékében fönntartsátok a lelki egységet. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség) (Ef 4,3-5) A pártoskodó korín- tusiaknak pedig ezt váltjátok mindnyájan! Ne szakadjatok pártokra... Talán megosztott Krisztus?” (1,10-13). A keresztény ökumenikus tö­rekvés tehát az, hogy egy egye­temes közösségbe gyűjtse össze a világon élő valamennyi kü­lönböző hitvallású egyházat és Krisztus-hívőt. Nem nevezhet­jük ökumenizmusnak a keresz­tény egyházak és a zsidóság kapcsolatát, mert a zsidók nem keresztények. Nem beszélhe­tünk ökumenizmusról a római katolikusok és a görög katoli­kusok között, mert a két külön­böző hagyományú és rítusú egyház a hit és a szeretet egy­ségében létezik. Vagy a kisebb keresztény közösségeknél az ún. szektákat sem, mert nem fogékonyak az ökumeniz- musra. Ha katolikus egyházon kívüli ökumenikus törekvésekről aka­runk beszélni, első helyen kell megemlíteni az Egyházak Vi­lágtanácsát (EVT), amit 1948- ban Amszterdamban hoztak létre különböző hitvallású, fő­leg anglikán és más protestáns egyházak. Célja az egység munkálása a katolikus egyhá­zon kívüli keresztény közössé­gek között. Megalakulásakor 147 tagegyháza volt, jelenleg pedig több mint 300 kisebb-na- gyobb keresztény közösség csatlakozott hozzá. A katolikus egyház jelenleg nem tagja az EVT-nek, s a közeljövőben elő­reláthatólag nem is lesz. Ugyanakkor az EVT-n belül működő számos bizottságban képviselteti magát. Az EVT mintájára a magyarországi pro­testáns egyházak megalakítot­ták a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát. Ennek a történelmi protestáns egyháza­kon kívül tagjai lettek a magyar ortodoxok, a baptisták, a meto­disták és a Szabadegyházak Tanácsa. Nem tagja tehát a ka­tolikus egyház, de az ökumené érdekében jó kapcsolatot tart fenn a Magyarországi Ökume­nikus Tanácshoz tartozó tag­egyházakkal. Az elmúlt évtizedekben az ökumenizmusnak három for­mája alakult ki: rögtön a II. Va­tikáni zsinat utáni években teo­lógiai eszmecserék kezdődtek el a Vatikáni Egységtitkárság és a különböző egyházak, illetve fe­lekezeti Világszövetségek között (teológiai párbeszéd). A másik forma a gyakorlati ökumeniz­mus, ami a karitászmunkában és más, társadalmilag hasznos tevékenységben nyilvánul meg. A legismertebb az ún. „lelki ökumenizmus”, ami leginkább az egységért végzett magán- és közös imádságban jelenik meg. Dr. Dolhai Lajos teológiai tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents