Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

5. oldal 1997. január 8., szerda Füzesabony És Körzete Most Nagyút várhatja szívessége viszonzását Kompolt új jegyzője szerint: „A társulásoké a jövő!” Három pályázó közül válasz­tott egyhangú döntéssel új jegyzőt Kompolt önkormány­zata. A képviselők voksát és az állást 1997. január 1-jétől Balázs Zoltán nyerte el. Az Államigazgatási Főiskola végzős hallgatója két évig látta el a jegyzői teendőket Nagy- úton.- Azt hiszem, megkedveltek: ritka jó összhang alakult ki köz­tem, a testület és a polgármester között. Minden benyújtott pá­lyázatunkat megnyertük, a kis­község meg tudta tartani intéz­ményei működőképességét. Az óvoda, iskola számítástechnikai berendezésekkel felszerelt, van nyelvoktatás, a közintézmé­nyek gázbekötése valóság lesz. A 24 éves, ambiciózus férfi - aki németül is tud, s alkotmány- jogból írja diplomamunkáját - határozottan jelenti ki:- A társulásoké a jövő! Sze­retném, ha még az új évben kör­jegyzőség keretei között végez­hetném munkámat Kompolt mellett Nagy úton is. Ez a forma - indokolja - takarékos, az ál­lam támogatja, a jegyző bérezé­sének is megfelel. A „kétlakiság” számára ed­dig sem volt idegen, hiszen amíg Nagyúton dolgozott, ad­dig is Kompokon lakott. A kompolti jegyzőasszony, Po- lonkai Bertalanná nyugdíj előtti felmentési időszakában pedig fél évig - a nagyútiak engedé­lyével - vitte Kompolt igazga­tási ügyeit is. Alighanem ennek Balázs Zoltán ÖTVÖS IMRE FELV. a „próbaidőszaknak” a tapasz­talatai - pláne a javuló gazdál­kodási eredmények - segítették pályázati sikerét.- Farkas Pál polgármester és néhány kompolti képviselő személyesen is megkeresett és hívott haza - említi Balázs Zol­tán. - A helyettesítés alatt kö­zelről is megismerhették a munkámat, s döntésük arról győz meg, hogy elégedettek voltak velem. Most viszont - fogalmazza meg vágyát - a nagyútiak szívességét lehetne viszonozni, hogy fél évig oda járhassak. Az elmúlt időszak bizonyította, hogy a két feladat elvégzése együtt is megy. A körjegyzőség kialakításának jogi feltétele, véleményem sze­rint, az esztendő második felére megteremthető lesz. (b. s.) Kit menedzsel a kistérségi menedzser? A régebben idegennek számító kifejezések már teljesen be­épültek napi szóhasználatunkba. Manapság sok mindenki rákényszerül arra, hogy akár saját magát menedzselje, ami nem jelent mást, mint nyüzsgést, forgolódást annak érdeké­ben, hogy felhívja magára a figyelmet, tudjanak róla. Mene­dzselni kell a sportolókat, előadóművészeket, de akár az egész kultúrát is... Sőt, egész térségeket! Tényleg: mit csinál egy kis­térségi menedzser? Beszteri István nem lepődik meg a fen­tieken, tisztában van azzal, hogy sokan nem tudják, mi rejlik emögött, s mit várhatnak egy menedzsertől. Beszteri István a Tárná menti Kistérségi Fejlesztési Társulás térségmenedzsere, s ő a Heves Megyei Vállalkozói Központ Feldebrői Alirodájá- nak a vezetője is. E két tevé­kenység olykor „összefolyik”.- Kilenc település - Al- debrő, Feldebrő, Tófalu, Ká­polna, Kompolt, Kál, Nagyút, Verpelét, Tarnaszentmária - tartozik a társuláshoz. Bár a megyében máshol is vannak ilyen társulások, ez a terület kissé „mostohagyereknek” érzi magát, mert egyik város­hoz sem tartozhat igazán, így kénytelen önállóan képviselni érdekeit - kezdi a beszélge­tést. — Az önkormányzatok manapság - az adókon és á normatívákon kívül - úgy jut­nak pénzhez, ha pályáznak vagy más egyéb forrást talál­nak. Ez is akkor eredményes, ha több település összefog egy-egy cél érdekében. A pá­lyázati lehetőségek sokfélék, ám az önkormányzatok beren­dezkedésüknél fogva nem iga­zán alkalmasak arra, hogy ezeket jól kihasználják. Ezért érdemes egy olyan embert tar­tani, aki ezeket a forrásokat megkeresi, s ő a kistérség me­nedzsere. Feladata, hogy az információkat megtalálja és átadja. A döntést - például, hogy mire is pályázzanak - nem ő határozza meg: lényeg, hogy minél több ilyen lehető­séget „feldobjon”.- Mérhető egy ilyen munka eredménye?- Ez a társulás két éve jött létre, ez az idő még kevés ah­hoz, hogy látványos eredmé­nyek legyenek. Ehhez leg­alább 5-6 évre van szükség. A kezdeti lépések biztatóak. Nemrégiben pályázaton nyer­tük a kistérségi komplex fej­lesztési program kidolgozásá­hoz szükséges pénz nagy ré­szét, s ez szép reményekre jo­gosít fel. Az utóbbi évek vál­tozásai és az ezekből kialakult válság szinte mindenkit sújt. A kiút megvalósításának felté­tele a helyzet pontos feltárása, a lehetőségek számbavétele, a lehetséges kitörési pontok meghatározása. Ilyen szinten még sohasem elemezték ezt a kistérséget.-Ez a több oldalnyi iro­mány nem kerül egy fiók mé­lyére?-Szó sincs erről, ez egy használható terv lesz, olyan programokkal, amiket meg le­het valósítani. Bár sajnos az érintett települések polgármes­terei között is van, aki nem igazán hisz ebben. Azt azon­ban tudni kell: rajtuk is múlik, hogy ebből mi valósul meg. Mert azzal egyetértek, amikor az önkormányzat azt mondja, hogy a jelenlegi problémák megoldása - mint a munka- nélküliség, a vállalkozások gyengesége, a megélhetés ne­hézsége - nem az ő feladata, de ahol azt mondják, hogy ez az ő feladatuk is, azzal még jobban egyetértek. Az önkor­mányzat, illetve a polgármes­ter nagyon sokat tud tenni azért, hogy a település repre­zentánsaként olyan embereket „nyerjen meg” községének, akik hajlandók áldozni érte. Nem vagyok híve a vállalkozó önkormányzatnak. Annak vi­szont igen, hogy serkentse a vállalkozásokat.- Pályázási lehetőségek?- Sikeres volt az Inkubátor- pályázatunk, amely a hátrá­nyos helyzetű fiatalok munka- nélküliségét megelőző, ke­zelő, fejlesztő program, s de­cember elején indult. Megva­lósítható lenne egy szociális földprogram, ki kellene hasz­nálni a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket. Szeret­ném, ha épülne egy faluház, ahol a fejlődést lehetne bemu­tatni egyrészt oktatási céllal, másrészt a turistáknak. Figye­lem a lehetőségeket, s ha lesz ilyen, nem hagyom ki. V. Varga Éva Akik a Hírlapot hozzák... A terjesztő főállású anya A csengetésre Kakuk Károlyné, Ildikó jön a ka­puhoz. Látom, meglepődik.- Csak nincs valami baj? - néz rám kérdően.- Á, nincs semmi, csak szeretnénk megis­mertetni olvasóinkat azokkal, akik reggelente eljuttatják hozzájuk mindazt, amit mi megír­tunk - válaszolom.-Tudja, nagyon szívesen csinálom, lassan már nem is a pénz miatt. De jó tartozni valakik­hez - sóhajt fel, közben beinvitál csinos porosz­lói családi házukba. Ildikó - mint oly sokan - munkahely nélkül maradt. Munka nélkül nem, hisz itt van a három gyerek, jószágtartással is foglalkoznak. Van el­foglaltsága bőven.-Ez más. Fiatalkorom óta minden reggel munkába mentem. Nagyon hiányzott a nyüzs­gés, bár itthon is van elég. Igaz, csak délutá­nonként. A férjem munkában, a gyerekek isko­lában vannak - meséli. Mire a két fiú és a lányuk felkel, anyukájuk már széthordja a több mint 110 Hírlapot; vagy ahová megrendelték a Kereskedelmi Élet, a Csók és Könny, a Lakáskultúra, a Kiskegyed, a Harlequin kiadványokat. Közben bevásárol, hozza a friss zsömlét, s a négy kis csokit.- A ne­gyedik a fér­jemé - mondja -, az útépítők­nél dolgo­zik, s ha fagyszünet van, akkor ő viszi ki a la­pokat. Édesgetnem kell... De nem­csak a férj veszi nya­kába a po­roszlói al­vég utcáit. Nagy volt a hó, későn érkezett meg a lap. Ha kell, mint most is, az após is besegített. A középiskolás nagy­fiú, Norbi is ajánlkozott.- Igen, de jelzést kér a hírlapos házakra ­nevet jóízűt Ildikó. (r. k.) Ildikó örül a friss újságnak... Ha nincs közvilágítás a településen Bálid bejelentheti Fehér és sötét karácsonyunk volt. Szerencsére mindkettő csak az utcára volt jellemző. Poroszlón a „cityben”, a 33-as út mentén, de az Alkotmány úton sem égtek a villanyok. Nekem ugyan nem hiányzott, de amikor kora este hallottam a tejcsamokból hazafelé botor­káló asszonyok jajkiáltásait, elhatároztam: legalább az oka felől érdeklődöm. Az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatóság Füzes­abonyi Kirendeltségének ügye­letese - amint elmondtam ok­nyomozó kérdésem - megle­pően válaszolt: „Szerelőink azonnal mennek, elhárítjuk a hibát”. Este valóban kigyúltak a fé­nyek. S motoszkálni kezdett bennem; bárki szavára kijön­nek?! A zöldségesboltban is téma volt a közvilágítás hiánya. Nagyokat hallgattam tettemről, mert mi van akkor, ha mégsem bárki telefonálhat...- Pedig így van - tájékoztat Jacsó Péter kirendeltségvezető. - Bármilyen üzemzavar-jellegű panasszal bárki telefonálhat. Másképp honnét tudhatjuk.-Ma, amikor annyi a vak­lárma, a szerelőket is beugrat­hatják...-Ez igaz, de ügyeleteseink csak névvel, pontos címmel fo­gadják a bejelentéseket. Fo­gyasztóink listája pedig rendel­kezésre áll, le tudjuk ellen­őrizni. Meg aztán az évek során ki is alakult, ki az, aki telefo­nálni szokott mondjuk egy ut­cából. Az általános gyakorlat azonban inkább az, hogy az ön- kormányzatok gyűjtik a lakos­sági bejelentéseket, s a hét egy napján faxolják „feladatain­kat” egy-egy településről. Po­roszlóról csütörtök reggelente kapjuk a listát. De ez nem zárja ki, hogy a lakosság ne jelez­hesse, ha bármi baja van az áramellátással. - r. k. ­Füzesabonyban újra: vállalkozói aliroda Néhány hónapos szünetelés után Éüzesabonyban a Heves Megyei Vállalkozási Központ alirodája ismét a vállalkozók rendelkezésére áll. Január 10- től Lengyel István irodavezető és több szaktanácsadó tájékoz­tatja az érdeklődőket, illetve ad tanácsot a kedvező hitelek fel­vételéről, válaszol a jogi, a TB- vel, az adózással és könyvvitel­lel kapcsolatos kérdésekre. Demj énben minden utca járható A legtöbb településen gondot okozott a gyalogosközlekedés­ben is a hó, majd az ónos eső. Demjénben az önkormányzat az utcákat, a járdákat, a temetőhöz vezető utat is tolólapoztatta. Tízezer forintba került a hótaka- ríttatás. Szén János jegyző el­mondta: örülnek, hogy a kere- csendi mezőgazdasági szövet­kezet vállalkozott a feladatra, mert ennél a pénznél sokkal többet ér az, hogy a lakosság biztonságosan közlekedik. A polgármesteri hivatal alkalma­zásában lévő egy karbantartó­nak ugyanis elég, ha az intéz­mények és a buszmegálló kör­nyékét rendben tartja. Hagyomány: jutalom a nyugdíjasoknak A Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet már hagyományo­san megjutalmazza tagságát, nyugdíjasait. Tíz kilogramm lisztet és 500 forintot szállítot­tak házhoz az időseknek. Újlörincfalva: jövedelem nélküliek Füzesabony körzetének egyik legkisebb települése Újlőrinc­falva. Éves költségvetése tíz­millió forint körül mozog. Az idén ebből az összegből több mint 800 ezer forintot kell elkü­löníteniük a jövedelempótlósok finanszírozására. Egyelőre nem tudni, a többi segélyforma mennyit visz el. Tény viszont, hogy a 26 regisztrált munka- nélküli mellett legalább ennyien élnek itt olyanok, akik semmi­lyen jövedelemmel nem ren­delkeznek. Kérdés: velük mi legyen?! Negyven éve a tagságért Jubiláló takarékszövetkezet A Füzesabony és Vidéke Taka­rékszövetkezet a közeljövőben - február elején - ünnepli fennál­lásának negyvenedik évforduló­ját. Jubileumukon többek kö­zött elmondhatják: az ország 254 takarékszövetkezete között munkájukkal rangsorban az előkelő huszadik helyen állnak. A kétmilliárdra tervezett be­tétállományt több százmillióval túlteljesítették. A tervezett négyszázmilliós hitel kihelye­zésével szemben tavaly 460 milliót folyósítottak. Ennek zömét vállalkozóknak bocsátot­ták rendelkezésre. Igyekeznek jótékonyan részt venni a körzet civil életében. Alapítványuk évek óta gyer­mekintézmények, nyugdíjas­klubok stb. segítésében műkö­dik közre. Pólyák Pál Naplemente a téli Tisza-tónál Sokan tiltakozunk a hó, a hi­deg ellen. Van azonban, aki másképp, lencsén át, szépnek, megörökítendőnek találja a természet negyedik évszakának egy-egy pillanatát. Nem számít, ha akár habó- kosnak tartják, akik látják: ma­tyójával a nádasnak veszi az út­ját, oda tart, ahol most a madár se jár. A Tisza-tó környéke csendes. Senki sem zavarja a fotóst: kattintgathatja gépe zárkioldóját kedve szerint az alant repülő nap utolsó ciró­gató pillantásaira. Közben ta­lálgathat: vajon milyen állat hagyta nyomát a hóban?! Nyu­szi vagy egy őz keresgélhetett ennivalót? Varga Imre felvételei kis sé­tára hívnak a Tisza-tóhoz, a „látás nyelvén”.

Next

/
Thumbnails
Contents