Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

4. oldal Befektetőknek - Menedzsereknek 1997. január 7., kedd Recski Ércbányák Rt.: Az ÀPV Rt. elhalasztotta a döntést Tollvégen Bizonytalan növekedés... T egnap a közepes és nagyvállalkozásoknál is elkezdték a ’97-es esztendőt. Azért csak január 6-án, mert az űj évet követő két munkanapon - energiatakarékosságra hivatkozva - nem dolgoztak. A vezetők és dolgozók körében sok szó esett az idei év kilátásairól. Érthető okokból mindenkit foglalkoztat, hogy lesz-e növekedés, bekövetkezik-e hosszú évek után a hőn óhajtott gazdasági élénkülés. Ezzel kapcsolatban több kutatóintézet szakértői is készítettek prognózisokat. A Gazdaságkutató Rt. munkatársai szerint fel­erősödnek az 1996 második felére jellemző folyamatok, azaz számottevő romlás nem várható. Bizonytalan, hogy a belföldi kereslet esetleges növekedése - ezen belül a beruházások gyor­sulása - mennyiben támaszkodik az importra. Ennek következ­tében mennyire rontja majd a külső egyensúlyt. Véleményük szerint az idén az infláció tovább mérséklődik, ám az év egé­szének átlagában nem esik 20 százalék alá. Nehezen számszerűsíthető a vámpótlék és a vámok csökken­tésének árhatása. Az előrejelzés szerint a reálkereslet három százalékkal növekszik, s ezáltal annak kismértékű növekedé­sére számítanak. A lakosság fogyasztása várhatóan egy száza­lékkal nő, ennek eredményeként a megtakarítások is viszonylag magas szinten maradnak. Főleg önkormányzati és üzleti fejlesz­tések várhatók, amelyek számottevő, tízszázalékos növekedést segíthetnek elő. Ezek a tartós gazdasági növekedés forrásai és egyben feltételei lehetnek. A kivitel változatlan ütemben, hat százalékkal emelkedik, miközben - a kutatók szerint - valószínűleg a behozatal nyolc százalékkal bővül majd ’97-ben. Ezek nyomán az áruforgalmi egyenleg 200-300 millió dollárral romlik, és a deficit 2,5 milli­árd dollár lesz. A folyó fizetési mérlegben 1,8-2 milliárd dol­lárnyi hiánnyal számolnak. A beáramló külföldi tőke mértéke azonban ezt meghaladja, ezáltal az ország nettó adóssága to­vább csökkenhet. A kormány az említett kutatóintézethez hasonlóan kétszáza­lékos gazdasági növekedést és 17-19 százalékos inflációt vár. A munka tehát elkezdődött, s amennyiben megáll a háztar­tások fogyasztásának visszaesése, enyhe élénkülés, ellenkező esetben folytatólagos stagnálás várható. Ez viszont azzal jár, hogy elmarad a várt gazdasági növekedés... Mentusz Károly A bűvös billiós határnál Már a húszak klubjának ajtaján kopogtat a Budapesti Árutőzsde Elkészült a Budapesti Árutőzsde 1996. évi gyorsmérlege. Ebből kitűnik, hogy jelentős élénkülést hozó, sikeres évet zárt a BÁT: a mintegy 5 és fél millió kontraktus - üzletkötés, adásvételi megállapodás - értéke csaknem 920 milliárd fo­rint volt, azaz megközelítette a billióforintos határt. Új elnök az APEH élén. Beiktatták hivatalába hétfőn Kékesi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal (APEH) január 1-jétől kinevezett új elnökét. Ké­kesi, aki APEH-elnöki funkciója előtt a Pénzügy­minisztérium adóigazgatási főosztályát vezette, polgár­barát adóhatóságot akar ki­alakítani. Munkanélküliség. Decem­ber végén 477 000 munka- nélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, ez több mint hétezres csökke­nés a novemberi adathoz képest. A munkanélküliségi ráta, azaz a gazdaságilag ak­tív népesség és a munkanél­küliek aránya a novemberi 10,6-ról 10,5 százalékra mérséklődött. Továbbra is nagyok a területi eltérések. Adósság eladó. Az Antenna Hungária Rt. eladásra kí­nálja a Magyar Televízió Rt. 500 milliós és a Magyar Rádió Rt. 1 milliárd forin­tos, vele szemben meglévő tartozását, mert jelenleg nem lát más lehetőséget arra, hogy pénzéhez jusson. Az értékesítési ár a beér­kező ajánlatoktól függ, ám 10 százalék körüli enged­mény valószínűsíthető. Változatlan érdeklődés. Előzetes adatok szerint az óévben sem csökkent a kül­földi befektetők érdeklődése hazánk iránt: hozzávetőleg 2 milliárd dollár működő tőke áramlott be a magyar gazdaságba. A pénzinjekció felét a feldolgozóipar kapta, de jelentős hányaddal része­sedett a gépipar, az élel­miszeripar, a vegyipar is. Életképes kisboltok. A fo­gyasztói szokásokat vizs­gáló kutatók szerint a bevá­sárlóközpontok támasztotta versenyben az elszórtan működő kisebb árudák te­kintélyes hányada alulma­rad. Á konkurenciaharcban a legnagyobb fennmaradási esélye a napi élelmiszercik­keket forgalmazó boltok­nak, továbbá a bő választé­kot kínáló szaküzleteknek és a butikoknak van. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,70 Görög drachma (100) 65,86 Német márka 103,73 Olasz líra (1000) 105,76 Osztrák schilling 14,74 Spanyol peseta (100)123,16 USA-dollár 162,58 Mint emlékezetes - s lapunk­ban is beszámoltunk róla -, a privatizáció előtt álló, s jelenleg még 100 százalékban állami kézben lévő Recski Ércbányák Rt. tulajdonlásáért - mintegy nyolcmilliárd forint névértékű részvényért - versenybe szállt konzorciumok által beadott pá­lyázatok elbírálására az eredeti­leg megszabott határidő január 4-én lejárt. {Folytatás az 1. oldalról) Kontra Gyula polgármester ki­emelte, hogy különösen a búza- , a zöldség- és a gyümölcster­melés, valamint az állattenyész­tés mindig megélhetést nyújtott Hevesen és környékén. A vá­rosban nagy múltja van a házi­iparnak, amelyben ma is élen jár a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Jelenleg 250 dol­gozónak biztosít munkát. Egykor a malom, illetve az olajütés volt a fő iparág Heve­sen, majd később a gépállo­másból nőtt ki a Szolnoki Me­zőgép egykori gyáregysége. Emellett az egri Berva Rt. haj­dan volt hevesi telephelye 600 embert foglalkoztatott. Á rend­szerváltást követően azonban mindkettő megszűnt. A ’90-es évekig a 12 ezres kisváros lakó­inak 30 százaléka élt a mező- gazdaságból, 35-40 százalékát az iparban foglalkoztatták. A kilencvenes évek első fe­lében a Mezőgép gyáregységét privatizálták, és létrejött az olasz-magyar tulajdonban levő Hevesgép Kft. Ott ma 70-80 ember talált munkát, és ex­portra is dolgoznak. A volt he­vesi bervai telephelyről viszont az egri központba telepítették át a gyártást. Ezáltal megszüntet­ték a termelést. A volt Dél-he­vesi Építőipari Szövetkezet pe­dig megszűnt. Jelenleg a 11.800 lakosú vá­rosban 2800 nyugdíjas és ezer munkanélküli él. Az önkor­mányzatnak nincs meg a bevé­tele ahhoz, hogy alapvető fel­adatait ellássa. Emiatt kiegé­szítő állami támogatásra szo­rul. Kontra Gyula kifejtette, hogy az elmúlt években több­féle elgondolás is született a hátrányos helyzetű hevesi tér­ség fejlesztésére. Például kor­mányhatározatot fogadtak el, de nem valósult meg belőle semmi. A városban és a körze­téhez tartozó 17 településen ma összesen 38 ezren élnek. Ez adott ötletet ahhoz, hogy nem várhatnak a kormányzati meg­oldásra, hanem helyi összefo­Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. azonban élt a szerződésben foglalt egyszeri hosszabbítás lehetőségével, így az immár évek óta húzódó kérdésben legkésőbb február 4- ig állást kell foglalnia a privati­zációs szervezet igazgatóságá­nak. A hosszabbítás hátteréről Kamarás Zoltán, az ÁPV Rt. il­letékes munkatársa a Hírlapnak gással - a térség érdekében - lépjenek a jövőért. így az erő­ket összefogva készült el - amelybe szakértőket is bevon­tak - a komplex térségi fejlesz­tési program. Ennek célja, hogy bevonja az iparban, a mezőgaz­daságban, a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozókat, hogy összefogva valósítsák meg a kialakított programot, amely fellendülést eredmé­nyezhet. Ezt követően pályáztak a megyei területfejlesztési ta­nácsnál, amely 37 millió forint támogatást nyújtott iparfejlesz­tésre. Ennek eredményeként nyitott nemrég varrodát Heve­sen a Ramona Kisszövetkezet, ötven nőt foglalkoztatva. Emel­lett, az adottságokat kihasz­nálva, új gyümölcsösöket is te­lepítettek, és zöldségtermelés­sel is foglalkoznak. Két vállal­kozó például pályázatot nyert hűtő-tároló létesítésére, ami az idén el is kezdődik. Heves az úgynevezett területkiegyenlí­tésre is kapott 20 millió forin­tot. Ezt elsősorban útépítésre fordítják. A polgármester a továbbiak­ban a város és körzete közleke­déséről is beszélt. Leszögezte, hogy Heves mély fekvésű al­földi település, amely távol esik a főútvonalaktól. Korszerűsí­elmondta, annak elsősorban technikai okai vannak: az ün­nepek miatt szenved késedelmet a pályázatok elbírálása. A jelentkezők számáról és kilétéről ugyanakkor továbbra sem kívántak bővebben nyilat­kozni a privatizációs szervezet­nél, s csupán annyit árultak el, hogy többen is vannak, s a szakmában nem ismeretlen ne­vekről van szó. tésre: vár az úthálózat. Nagyon sok a kerékpáros és a lovasko­csis fuvaros. A 31 -es út Buda- pest-Dormánd közötti része Heves közepén halad, derék­szögű kanyarokkal, ami gondot okoz a közlekedésben. Nagy forgalmat bonyolítanak le a Gyöngyös-Heves és a He­ves-Kisköre közötti úton is. Ez utóbbi főleg a turisták vonala. A 46 kilométer hosszú ön- kormányzati útból 25 kilomé­tert építettek ki, 5 kilométeres szakaszon a burkolat javításra vár. Jelenleg 21 kilométer a földút, és ebből 4 kilométer ki­vitelj terve már elkészült. Végül rámutatott: nem igaz, hogy a dél-hevesi térség meg­közelíthetetlen. A városban és a vonzáskörzetében levő telepü­léseken az elmúlt években be­vezették a gázt, van telefon, és Hevesen elkülönített terület áll rendelkezésre az iparfejlesz­tésre. Ez tehát nem akadálya a gazdaság élénkítésének. Inkább az jelent gondot, hogy a térség soha nem tartozott azon terüle­tek közé, ahol magas jövede­lemre lehetett szert tenni. Ezzel számolniuk kell a mai vállalko­zóknak, de fejlesztésekkel megvan a remény a jövedelem- termelésre, a jövő alakítására ebben a térségben is. (mentusz) Pongrácz Tiborné dr. Varga Andrea ügyvezető igazgató elmondta, hogy a forgalom dinamikus növekedésének köszönhetően a BÁT javí­totta helyezését a világ tőzs­déinek toplistáján, és való­színűleg bekerül a világ húsz legnagyobb tőzsdéje közé. (Tavaly a rangsorban a 35. helyet foglalta el.) Á forgalom mintegy 90 százalékát a pénzügyi szek­ció adta. A legnépszerűbb devizának az ECU bizo­nyult, ebből több mint 1,3 millió kontraktus cserélt gazdát. Az ECU-t a sorban a japán jen és az amerikai dol­lár követte. E két devizából mintegy 1,8 millió kontrak­tus kereskedelmét regisztrál­ták. A gabonaszekció az 1995. évi forgalomnak több mint ötszörösét bonyolította le: 125 ezer kontraktus cserélt gazdát, csaknem 62 milliárd forint értékben. E forgalmi adatok azt jel­zik, hogy az ország gabona- termésének körülbelül 35 százaléka „átment” a tőzsdei csatornákon. A termények közül a bú­zakereskedelem bizonyult a legélénkebbnek, a második legkeresettebb agrártermék a takarmánykukorica volt. A húspiac forgalma szintén túlszárnyalta az előző év eredményeit. Heves gazdasága és közlekedése Az infrastruktúra adott a fejlődéshez Amerikai exportra is dolgoznak a helybeli háziipari szövet­kezetben FOTÓ: PERL MÁRTON Hol vagyunk már a jobbágyok iszonyú terheitől: a tizedtől meg a kilencedtől? A sarcot a bérekből vonják le A KISOSZ szerint a társadalombiztosítási jogszabályok vál­tozásának eredményeként a kisvállalkozások az idén nehe­zebb körülmények között kénytelenek gazdálkodni, ezért több tízezer vállalkozás megszűnésére számítanak. Ezek egy része a szociális ellátást igénylők táborát, egy másik részük a feketegazdaság szereplőinek körét fogja gyarapítani. Antalffy Gábor, a KISOSZ fő­titkára lapunknak nyilatkozva elmondta: a havonta fizetendő 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás súlyos terhet rak az egyéni vállalkozók vállára, főként ha családtagot, alkal­mazottat is foglalkoztatnak, mivel munkáltatóként ugyan­csak őket terheli a fizetési kö­telezettség. Egy segítő családtag és egy alkalmazott foglalkoztatása esetén például havonta 5400, évente 64 800 forint lesz az egyéni vállalkozó többlet­terhe. A kereskedelmi és ven­déglátó-ipari vállalkozások ál­talában egy alkalmazottat és 2-3 fő segítő családtagot, vagy - segítő családtagok nélkül - 2-4 alkalmazottat foglalkoz­tatnak. Ezeknek a vállalko­zóknak a jövőben több mint 100 ezer forint többletnyere­séget kell majd kitermelniük, s ezzel sem személyes jövedel­mük, sem az alkalmazottaik bére nem növekszik. A főtitkár szerint a munkál­tatók várhatóan a béremelésre szánt keretből lesznek kényte­lenek lecsípni a munkaválla­lóik után fizetendő egészség- ügyi hozzájárulás összegét. Antalffy szerint a tb-járulék felső korlátjának a megszünte­tése is fájdalmasan érinti az egyéni vállalkozókat, főként mert a törvényalkotók érintet­lenül hagyták azt a szabályo­zást, amely szerint a vállalko­zónak az előző évi teljes jöve­delme után kell a tb-járulékot megfizetnie. A járulék felső határának el­törlése miatt a vállalkozónak minden 1 millió forint többlet- jövedelem után 390 ezer forin­tot a közös kasszába kell fi­zetniük. Újvári Gizella A garanciaalapban kötelező a tagság A pénztárak vagyona megközelíti a 20 milliárd forintot Az 1993-ban elfogadott pénztártörvény óta 300 pénztár alakult hazánkban. A tagok száma ma már meghaladja a 400 ezret. Az összvagyon pedig közelít a 20 milliárdhoz. A tagok száma ha­vonta 20 ezer fővel, a tőke 1 milliárd forinttal nő. A gyarapo­dást és a működést összetett rendszer védi, amelynek a most készülő törvényjavaslat szerint része lenne egy garanciaalap is. Gecse Gábor a pénztárfelügye­let jogi főosztályának vezetője szerint a pénztárak egyre jelen­tősebb szereplői lesznek a tő­kepiacnak. Ez a tény indokolja, hogy működésüket pénzügyi garanciával is segítsék. A garanciaalap-tagság min­den önkéntes pénztár - a nyug­díj- és az egészségbiztosítási - számára is kötelező lesz. Az alap célja az egyéni számlák, a megkezdett szolgáltatások foly­tonosságának védelme, vala­mint - végszükség esetén és in­dokolt helyzetben - a működés feltételeinek biztosítása. Az alap tőkéje a tagdíjakból gyarapodna, melyek mértéke a pénztárak összes bevételének 3 ezreléke. Az indulást meg­könnyítendő az állam is utalna pénzt a saját kasszájából az alapéba. A tagdíj mértéke a tőke gyarapodásával a szakem­ber szerint csökkenhet is. A garancia a jogalkotók sze­rint részleges volna. Összege a banki betétbiztosításhoz hason­lóan személyenként maximum 1 millió forint lenne, ami vagy a minimálnyugdíj emelkedésé­nek megfelelő ütemben vagy a jegybanki alapkamat mértéké­vel egyezően nőne. A nyugdíj- pénztárak befizetésével együtt így az év végére 321 millióra is duzzadhatna a garanciatartalék. A pénzt, ahogy ez általában szabályos és szokásos, állam­papírokba fektetnék. A tervek szerint nonprofit szervezetként működő alap bevételének 50 százalékáig hitelt is vehetne föl, s rendkívüli befizetést is kér­hetne a tagpénztáraktól. A lik­viditási vagy fizetési gondok esetén a pénztáraknak való se­gítségnyújtás formáját egy arra kijelölt tanács lenne hivatott el­bírálni. B. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents